A kormányzati válságkezelés vesztese az egészségügy lett. Az egészségügyi közkiadások 2006-2007-ben a konvergencia programnak megfelel?en már jelent?sen csökkentek. A betegek és az egészségügyi szerepl?k komoly áldozatot hoztak azért, hogy az egészségbiztosítási kassza egyensúlyba kerüljön. A kormányzati ígéretek akkor arról szóltak, hogy a továbbiakban a stabilizálódott egészségügyi kassza minden bevételét az egészségügy kapja. Ehhez képest már 2008-ban 25 milliárd forintos maradványt vont el az egészségügyt?l a kormány, 2009-ben a GYED és annak nyugdíjjárulékára kifizetend? 67 milliárd forinton túl újabb 30 milliárd forintot vesznek el a gyógyítástól.
A HealthCapital álláspontja szerint az újabb elvonás szakmailag vállalhatatlan. Összehasonlításképpen még a Reformszövetség szigorú, de gazdaságpolitikailag indokolt programjában is ?csupán" 10 milliárd forintos egészségügyi kiadáscsökkentés szerepel a következ? öt évre vonatkozóan. A Reformszövetség programjának alkotói is abból indultak ki, hogy az egészségügyi kiadások érdemben tovább már nem csökkenthet?k. Nem fogadható el, hogy a menetrendszer? költségvetési hiánycsökkentést újra és újra az az egészségügy fedezze, amelyben az elmúlt években a nagy elosztó rendszerek közül egyedül történt változás, miközben a többi terület gyakorlatilag érintetlen maradt.
Megszorítás az ellátórendszerben
A most bejelentett csomag szerint az összevont szakellátási el?irányzat 524 milliárd forintjából 15 milliárdot veszítenek el a kórházak és a járóbeteg ellátók, azaz a tavalyi évben ténylegesen kifizetetthez képest 18 milliárddal kevesebb jut erre a területre. A finanszírozási változások ? a TVK részleges megszüntetése, az úgynevezett lebeg?pontok részleges bevezetése ? ezt a csökkenést nem ellentételezik, mert a kisebb tortából garantáltan kevesebb kapnak a szolgáltatók. A válság hatása valószín?síthet?en a betegszám növekedését hozza, amely a jelenleg is meglév? teljesítménykényszer mellett a keresletet is fokozza. Ez azt jelenti, hogy hiába lépheti túl egy intézmény a meghatározott teljesítménykorlátot, mivel a bevétel maximalizálás miatt valamennyi intézmény erre kényszerül, végeredményben a kvótán felüli ellátásokért nem fog a mainál több pénzhez jutni.
Egy konkrét példa a részleges lebeg?finanszírozási-rendszer m?ködésére:
Egy csíp?protézis m?tétért 930 ezer forintot fizet az egészségbiztosító a tervek szerint megnövelt forintértékkel számolva. Ezt az összeget a 70 százalékon meghúzott TVK korláton belül teljes egészében megkapja az intézmény. Mihelyst ezt a 70 százalékos korlátot a kórház túllépi, akkor onnantól kezdve az összes többi kórházzal együtt osztozik az adott hónapra jutó még rendelkezésre álló pénzügyi kereten. Ebben a 70 százalék fölötti sávban csak akkor kaphatná meg a kórház a csíp?protézis m?tét teljes értékét, azaz a 930 ezer forintot, ha idén valami miatt lényegesen kevesebb ellátás történne, mint tavaly. Ez azonban elképzelhetetlen. Emlékeztet?ül, a tavalyi évben a kórházak több mint 141 ezer súlyszámmal lépték túl az összesített TVK-keretet. Reálisan számolva, a 70 százalékos korlát szükségszer? túllépése után a kórházak egy-egy csíp?protézis m?tétért nagyjából 650 ezer forintot kapnak.
A lebeg?finanszírozási-rendszer azoknak a súlyponti kórházaknak kedvez, amelyeknek a betegvonzó képessége nagy, de a példa is mutatja, hogy az egészségügyi közkiadások sz?külése esetén ez számukra mindössze annyit jelent, hogy magasabb kiadások mellett (hiszen több beteget látnak el), esetleg nem csökken a bevételük. A kisebb kórházaknak ez a finanszírozás módszer általában hátrányos, ezen kórházak vezet?i az intézményi stratégia átgondolására kényszerülnek.
Külön problémát jelent, hogy tervezett finanszírozási változások nem kompatibilisek a már m?köd? várólista-rendszerrel, ezért annak átalakítása szükséges.
Megszorítás a gyógyszertámogatásokban
A 30 milliárd forintos megszorító csomag másik fele a gyógyszerkiadásokat érinti. 2007. januárjában ? amikor a támogatási kulcsok utoljára csökkentek ? közel 40 milliárd forintos megtakarítását jelent?s támogatáscsökkenéssel ért el a tárca, ami rövidtávon a betegek által fizetett térítési díjak 50 százalékos emelkedését hozta. Ezt a térítésnövekedést másfél év alatt fokozatosan kiegyenlítette a gyártói árcsökkentés és a generikus program. Nagy arányú árcsökkenésre azonban már nincs reális esély, 300 forint körül ingadozó euró mellett a gyógyszergyártóknak nem maradt tartaléka további engedményekre. Ebb?l az következik, hogy a most tervezett 15 milliárd forintos megtakarítás biztosan jobban növeli a betegek terheit annál a 2-2.5 százaléknál, mint amit a minisztérium prognosztizál. A HealthCapital álláspontja szerint a betegteher növekedése a 8-10 százalékot is elérheti. A támogatáscsökkentés másik valószín? eszköze a fixesítési eljárások kiterjesztése az úgynevezett kiemelt támogatási körre (régi nevén eü. 100-as kategória), amely egyes termékek esetén a jelenleg még egységes, beteg által fizetett 300 forintos térítési díj jelenet?s emelését jelenti.
HealthCapital