Április 3-án, Hankó Zoltán alelnök vezetésével Pécsre érkezett a kamara utazócsapata. A Pátria Szállóban a szakmai események már korábban megkezdődtek, a helyiek több előadáson után is - élénk érdeklődéssel kísérték az estébe nyúló, újabb programot.
Először Kőhegyi Imre, Baranya megyei elnök köszöntötte a megjelenteket, majd a helyi MGYT új elnöke, dr. Jakabovics Katalin köszönte meg elődjének, dr. Kócziánné dr. Földvári Klárának áldozatos munkáját.
Hankó Zoltán először is a gyógyszerészi egységről beszélt, arról, hogy a kamara minden gyógyszerész - legyen személyi jogos, alkalmazott, kutató, orvoslátogató, dolgozzon kórházban, a közforgalmi patikában, láncpatikában vagy önállóan - képviseletét felvállalja, annál is inkább, mert az egységre talán még soha nem volt akkora szükség, mint ma.
Előadását néhány alapkérdés köré csoportosította, s az ezekre adott válaszokból kerekedett ki a hivatás jelen állapotának és a jövőnek képe.
Az alelnök szerint a liberalizáció körülményei között az marad életben, aki alkalmazkodni tud a megváltozott körülményekhez, és megőrzi identitását. Kiemelte: különösen fontos, hogy a mai válsághelyzetben empátiával és szeretettel forduljanak a gyógyszerészek a betegek felé.
Ez a törődés, a szolgáltatás minősége jelenti azt a versenyelőnyt, amelyre - hosszú távon alapozni lehet a patikák létét. Hankó Zoltán hozzátette: biztató lehet, hogy az Európai Unió illetékes bizottságában egy jelentés megfogalmazta: a gyógyszertárak létesítésénél van alapja a geográfiai szabályozásnak és a gyógyszerészi kompetenciának.
A mai lehetőségeket elemezve elmondta, hogy folynak az egyeztetések a minisztériumi apparátussal, annak ellenére, hogy az a kormányzati válság közepette nem túl hatékony -, és a politikai szereplőkkel is. A politikai szereplőkkel történő megbeszélések alapján úgy látta, hogy az erőteljes meggyőző munkának és a szakmai javaslatok megalapozottságának köszönhetően olyan intézkedésekre kerülhet sor (pl. az on-line elszámolás bevezetésével), amelyek következtében javulhat a patikák likviditása, és legalábbis lassulhat az ágazat helyzetének romlása. Reményt látott arra is, hogy hosszú távon vissza lehet venni valamit a liberalizáció által elvett értékekből, és a kamarai jogok helyreállítása is megtörténhet.
A hozzászólásokból, a beszélgetésekből kiderült, hogy a krízis ellenére- igény van a reális, tényszerű, a helyzetet a gyógyszerészek szempontjából értékelő találkozókra, fórumokra, és hogy a szakmai testülethez való tartozás, az értékvállalás, az azonos célok közösséget tudnak teremteni. (k.m.)