A gyógyszer-expediálás nem része a kereskedelmi gyakorlatnak (3. rész)


A kormány-el?terjesztés kezdeményezte, hogy a ?fogyasztó? és a ?kereskedelmi gyakorlat? is kerüljön definiálásra és a kereskedelmi gyakorlatot részletesen is szabályozza a gyógyszer-gazdaságossági törvényben törvény.

Az eredeti kormány-el?terjesztés szerint a fogyasztó ?a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. §-ának a) pontja szerinti fogyasztó?, a kereskedelmi gyakorlat ?gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésének, beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának el?mozdítására irányuló bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció?. A Kamara véleménye szerint ez a definíció a közforgalmú gyógyszertári gyakorlat szempontjából ebben a formájában komoly értelmezési nehézségeket és szakmai kockázatokat hordozott volna. Ezért kezdeményeztük, hogy a beteg definíciója is jelenjen meg a gyógyszer-gazdaságossági törvényben (ezt nem sikerült elérni), valamint a kereskedelmi gyakorlat fogalmából kerüljön kivételre a gyógyszer- és GYSE-expediáláshoz kapcsolódó gyógyszertári tevékenység. Mivel a kérésünket a törvény-el?készítés kormányzati szakaszában a szaktárca nem akceptálta, a kezdeményezésekre egyéni képvisel?i módosító indítványok formájában nyílt csak lehet?ség.

A Kamara megkeresésére mindkét nagy párt képvisel?i lényegében azonos tartalommal és indoklással nyújtották be a módosító javaslatot. A javaslat szövege az alábbi volt: ?A közforgalmú gyógyszertárak esetében nem min?sül kereskedelmi gyakorlatnak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor, valamint a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban el?írt tájékoztatás nyújtása során végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység, továbbá a gyógyszerészi gondozás?.

Érdemes itt is az indoklást megismernünk (ez esetben azt, amellyel kezdeményezésünket a parlamenti képvisel?k figyelmébe ajánlottuk). E szerint ?A törvényjavaslat a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII .törvény hatálybalépésére illetve e tekintetben a jogrendszer egészén végigvitt terminológiai egységesítésre hivatkozva kívánja bevezetni az alapvet?en eltér? szabályozási filozófiára épül? egészségügyi jogterületen a ?kereskedelmi gyakorlat? fogalmát.

A 2008. évi XLVII. törvényhez képest egyfel?l tágabb értelemben használja a kereskedelmi gyakorlat fogalmát, tekintettel arra, hogy nem csupán a természetes személy fogyasztók és a vállalkozások viszonylatában, hanem a vállalkozások egymás közötti viszonylatában is szabályozást kíván adni e fogalom keretein belül. Másfel?l aggályos, hogy a ?kereskedelmi gyakorlat? ilyen jelleg? meghatározása teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a gyógyszerforgalmazás alapvet? egészségügyi jellegét és jellemz?it. Ez a probléma hangsúlyosan jelenik meg a gyógyszertárak, mint egészségügyi szolgáltatók esetében. A hatályos jogszabályok ? különös tekintettel az Eütv. és a Gyftv. ? egyértelm?en határozzák meg a gyógyszertárak egészségügyi feladatait, kötelezettségeit. Ebben a körben a gyógyszertár nem hagyományos értelemben vett kereskedelmi tevékenységet folytat, hanem annál sokkal szigorúbb keretek között, közegészségügyi feladatot lát el. Helytelen megoldás ezért az egészségügyi szolgáltatás gyakorlása során végzett tevékenységet teljes kör?en a ?kereskedelmi gyakorlat? fogalma alá utalni és az egészségügyi szolgáltatást az általános ?kereskedelmi mérce? szerint min?síteni illetve számon kérni.

A módosító javaslat egyértelm?vé kívánja tenni, hogy amikor a gyógyszertár gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor egészségügyi szolgáltatást végez, továbbá a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban el?írt tájékoztatást nyújtja a beteg részére, akkor nem a ?kereskedelmi gyakorlat? keretei között jár el. Hasonló okból kívánja kivenni a módosító javaslat e körb?l a gyógyszerészi gondozást is a ?kereskedelmi gyakorlat? értelmezési köréb?l, tekintettel arra, hogy e tevékenység egyértelm?en szolgáltatás sajátosságait mutatja.?

Az egészségügyi bizottság ülésén a kormánypárti képvisel?k által benyújtott javaslatot a bizottság valamennyi(!) tagja támogatta (a kormány képvisel?je azonban nem). Éppen ezért volt meglep?, hogy a következ? bizottsági ülésen kormánypárti képvisel? által benyújtott kapcsolódó módosító indítványként mégis többségi támogatást kapott egy olyan változat, amelynek nem volt része az expediálásra vonatkozó szakasz. A parlament módosító indítványokról határozó plenáris ülésének napjáig folyó intenzív egyeztetések eredményeképpen az MSZP frakció ? és a kormány ? egyetértését a szakmailag kedvez?bb változat támogatásához a módosító indítványokról történt plenáris szavazás el?tt néhány órával sikerült megszerezni, melyért úgyszintén köszönet illeti dr. Schwarcz Tibort.

A gyógyszer-expediálás kivétele a kereskedelmi gyakorlat fogalmából és lényegében egészségügyi szolgáltató tevékenységként való elfogadtatása évtizedes vita eldöntéséhez járulhat hozzá. A döntés egyel?re els?sorban elvi jelent?ség?, melynek különböz? aspektusait a kés?bbi jogalkotás során lehet majd ?aprópénzre? váltani. Segítheti a gyógyszer-expediálás sokat vitatott min?ségi, etikai és marketing szempontjainak a tisztázását, a fogyasztóvédelmi és szakhatósági ellen?rzések hatásköri vitáinak lezárását és a gyógyszertári szabályozás nemzeti hatáskörben maradását.

E sorok írója különös jelent?séget tulajdonít annak, hogy a fentebb részletezett három döntés (a foglalkozásdoktori cím megadása, a gyógyszerészi gondozás befogadása és a kereskedelmi gyakorlat fogalmából a gyógyszer-expediálás kivétele) egy irányba mutató, egymást er?sít? változások, melyek a gyógyszerészi hivatás nagyobb társadalmi megbecsülését, szakmai fejl?dését és egészségügyi integrációját segíthetik el? és súlyos napi nehézségeink ellenére a hivatás stabilizációját szolgálhatják.


Hankó Zoltán alelnök