A szakorvosi javaslat hiánya a gyógyszer kiadást meggátló szabály


Az egyes, a gyógyszerrendeléssel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló, 45/2008. (XII. 3.) EüM rendelet a gyógyszerek rendelése, kiadása és egészségbiztosítási támogatásának elszámolása szempontjából új szabályozást vezet be 2009. január 01-től. Ez a rendelet a „jogbiztonság” – mondhatnám normavilágosság – alkotmányos követelménye jegyében egyszerre két, a gyógyszerek expediálására vonatkozó jogszabályt módosít, ráadásul különböző időpontoktól kezdődően, különbözően.

 

  1. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló, 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet, valamint
  2. a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló, 1/2003. (I. 21.) ESzCsM rendelet.

Az első módosítás áttételesen a kiadhatóságon keresztül szabályozza a támogatás elszámolhatóságát, a második direkt követelményeket határoz meg.

1.) A kiadhatóság

a.) Ez év január 01. óta hatályos szabály szerint a vényen az orvosnak fel kell tüntetni a 45/2008. EüM rendelet 1.§ (2) bekezdése szerint:

„külön jogszabály szerint társadalombiztosítási támogatással, szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszer esetén a szakorvosi javaslatot adó orvos orvosi bélyegzőjének számát, valamint a szakorvosi javaslat keltét.”

Mivel ezt a módosítást, a kiadhatóságot szabályozó 44/2004 ESzCsM rendeletbe építették be, vonatkozik rá ennek 12. § (1) bekezdése, amely szerint:

„12. § (1) Kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer csak olyan vényre adható ki, amely megfelel az e rendeletben, illetve a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.”

Ebből következően, amennyiben a nem szakorvos által csak szakorvosi javaslattal rendelhető készítmény esetében a vényen nem szerepel, a javaslatot adó szakorvos pecsétszáma és a javaslat kelte, a gyógyszer nem adható ki.

Ennek következménye, a támogatással rendelhető gyógyszerekről szóló 1/2003 ESzCsM rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján, hogy támogatás sem számolható el semmilyen jogcímen.

„1. § (1) Járóbeteg részére társadalombiztosítási támogatással - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendeletben (a továbbiakban: GYR) meghatározottak szerint rendelhető és szolgáltatható ki gyógyszer.”

Azt, hogy mely gyógyszerek rendeléséhez szükséges szakorvosi javaslat, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló, 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet 18. § (1) bekezdése szerint, a forgalomba hozatali engedély kiállításakor az OGYI határozza meg. A besorolást a rendelet 33.§ (1) és (2) bekezdései szerint internetes honlapján teszi közzé.

Külön figyelmet érdemel, hogy e csoportba nem csak a kiemelt támogatással rendelhető készítmények tartoznak, hanem általános jogcímen rendelhetők is. Így például, az OGYI honlap szerinti besorolás alapján, a CHINIDIN-Alkaloida 0,3g retard tabletta sem lenne kiadható, a javaslatot adó pecsétszáma és a javaslat keltének feltüntetése hiányában!

b.) „Mellékesen”, az elemzett 45/2008. EüM rendelet 1.§ (1) bekezdése, az orvos által a vényen kötelezően feltüntetendő adatok körét a BNO kóddal is bővíti, azaz feltüntetésének hiánya függetlenül a támogatástól, a kiadást szintén meggátló szabály.

2.)A támogatás elszámolása

A támogatás elszámolhatósága szempontjából két periódusra bontható a rendelet.

a.) 2009. 01. 01 – 2009. 06. 30. között a vényen a fent említett adatoknak szerepelni kell. Ezek hiányában a gyógyszer nem adható ki, így semmiféle jogcímen támogatás sem számolható el.

b.) 2009. 07. 01. után a tárgyalt rendelet 2.§ szerint a két vényadatnak a gyógyszertári elszámoló rendszerben rögzítésre is kell kerülniük.

3.) A napi gyakorlat

A kiadhatósággal és a támogatás elszámolhatóságával kapcsolatosan, a január 01- június 30 közti időszak az átmeneti szabályozás ideje. Ezt az időszakot a jogalkotó az új szabályok napi gyakorlattá válására biztosította. Ezzel kapcsolatosan két kérdés érdemel figyelmet.

a.) A vény alaki kellékeinek ellenőrzésekor figyelembe kell venni, hogy azok érvényessége 90 nap. Így a 2008. december 31. előtt felírt vényen még nem kell szerepeljenek az új rendelkezés szerinti adatok, azaz a rendelt gyógyszer az érvényesség idején belül kiadható, a támogatás elszámolható.

b.) A január 01. után rendelt olyan készítmények esetében, amelyeknél a vény az új szabályok alapján alaki hibásnak minősül, csak a vények tételes ellenőrzése esetén kerülhet az elszámolt egészségbiztosítási támogatás visszavonásra. Ez viszont, pont az átmeneti szabályozás miatt, nem lehet cél.

A jogszabály végrehajthatóságával kapcsolatos ellentmondások tisztázása érdekében a Magyar Gyógyszerészi Kamara egyeztetést kezdeményezett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékeseinél.

A leírtakból az is következik, hogy a jogszabályoknak megfelelő expediálási gyakorlat feltételezi, a teljes vényköteles gyógyszerkincs körében, a rendelhetőségi besorolás naprakész ismeretét. Ez nyilvánvalóan lehetetlen elvárás. E szabályoknak megfelelő kiadási gyakorlat a gyógyszertári számítógépes rendszer jogkövető felkészítésével viszont könnyedén biztosítható, annál is inkább mivel az OEP törzsben ezek az adatok cikkenként rendelkezésre állnak, így a szakorvosi javaslat szükségességére vonatkozó figyelmeztetés a monitoron, cikkhez kötötten, megjeleníthető. A Magyar Gyógyszerészi Kamara a problémával a Rendszergazdák Szövetségét megkereste, azonban tekintve, hogy szerződéses kapcsolatban a gyógyszertárak állnak a rendszergazdájukkal, a szükséges módosítást nekik kell kezdeményezniük.