A fűzfakéreg gyógyÃtó hatásáról azóta olvashatunk, amióta Ãrásos emlékeink vannak a gyógyÃtásról. Orvoslás céljára a sumérok és az asszÃrok is használták, és a 19. században, amikor már a vegyészek foglalkozni kezdtek vele, a fűzfa latin neve, a salix adta a laboratóriumban előállÃtott készÃtmény, a szalicin nevét is.
A szalicilsav ott van a növényekben, származéka, az acetilszalicilsav pedig 1914-ben jelent meg patikaszerként a gyógyszertárakban: ez az aszpirin. Angol kutatók viszont tÃz éve Ãrták le, hogy a szalicilsav olyan emberek szervezetében is megtalálható, akik nem vettek be fájdalomcsillapÃtó tablettát.
A vegetariánusok vérében több szalicilsavat találtak, mint a másokéban, csaknem annyit, mint azokéban, akik fejfájás miatt, vagy egyéb okból szedték a gyógyszert. Ennek alapján először azt gondolták, hogy a vérből kimutatott anyag a táplálékból származik, mivel a növényekben, gyümölcsökben sokfelé van szalicilsav.
Gwendoline Baxter és munkatársai most önkénteseknek adtak benzoesavat, ami ugyancsak sok növényben megtalálható, de szerkezete alapján föltételezhetÅ‘ volt, hogy az ember ezt átalakÃtja szalicilsavvá. Arra voltak kÃváncsiak, hogy az eddig kimutatott kémiai anyag csak az ételbÅ‘l eredt-e, vagy azt az ember maga készÃti, föltételezhetÅ‘en azért, mert ezzel segÃti védekezÅ‘készségét, csökkenti esetleges fájdalmait
A munkacsoport egyértelműen bizonyÃtotta, hogy a benzoesavból az ember saját szervezetében állÃt elÅ‘ szalicilsavat. Ennek a belsÅ‘ "gyógyszergyártásnak" a jelentÅ‘ségét még sokat kell vizsgálni, de valószÃnű, hogy ez valamilyen módon a gyulladásos folyamatok, betegségek elleni védelem fontos eszköze.
Ez az aránylag egyszerű szerkezetű, szerves anyag a növények életképességét jelentÅ‘s mértékben meghatározza. A kutatók most föltételezik, hogy az állati, illetve emberi szervezetben is fontos szerepe lehet a szalicilsavnak, amelyet ezek szerint nem csak tabletta formájában veszünk be, hanem valószÃnűleg az immunvédekezés során mi magunk is termelünk.
Forrás: Weborvos.hu