E-RECEPT MAGYARORSZÁGON?


Ambiciózus terveket sz? az egészségbiztosító, amikor a papír alapú vényeket már az év végét?l elektronikus megoldással váltaná ki.

Budapest környéki település, hétköznap délután fél kett?. A háziorvos csak fél óra múlva kezd rendelni, de a váróteremben már nagy a nyüzsgés. Többnyire nyugdíjas korú, krónikus betegséggel együtt él? páciensek gyülekeznek, akik csak az újabb adag gyógyszer felírásáért jöttek. Megérkezik a háziorvos, az asszisztens pedig sorra írja a vényeket, közben a betegek beszélgetnek, pletykálnak, mintegy"nyugdíjas klubban". Ezzel szemben Stockholm környékén már jó ideje nem a rendel? a társasági életszíntere. Ha valakinek csak a "szokásos dózisokra" van szüksége, akkor felhívja az orvost, aki a számítógépe elé ülve kitölt egy digitális formanyomtatványt, és az így kiállított e-receptet elektronikusan eljuttatja a patikának.

NAGY PROJEKT.

A svéd modell többnyire csak a vágyképei között bukkan fel a magyar egészségügy irányítóinak, ám lapunk úgy tudja, hogy az e-receptet már az idén szeretnék beindítani, még ha kissé "fapadosabb" változatban is. Pontosabbat jelenleg nehéz mondani, mivel a szolgáltatást kezel? Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a Figyel? érdekl?désekor teljes mértékben elzárkózott attól, hogy betekintést engedjen a tervekbe, mondván: az e-recept része egy nagy projektnek, amelynek el?készítése most zajlik. Információink szerint az OEP el?szeretettel vizsgálja a svéd megoldást, ám egy komplett e-recept megoldáshoz szükség lenne egy olyan dedikált távközlési hálózatra - vagyis a hazai távközlési infrastruktúra kapacitásán belül egy speciálisan elkülönített részre-, amelyhez az összes receptfelíró orvos és az összes beváltó patika széles sávon csatlakozik. Svédországban erre a Sjunet-rendszer szolgál, de a megoldás hasonlítható akár a magyar oktatási intézményeket összeköt? Sulinethez is. Az angol BT Limited f?vállalkozásával tavaly októberre hazánkban W is kiépült már egy olyan távközlési-informatikai mintaprojekt, amely három régió kórházait és orvosait kapcsolja össze. Az úgynevezett Intézményközi Informatikai Rendszer azonban egyel?re a háziorvos-szakorvos-kórház kapcsolatra koncentrál, patikák nem vesznek benne részt. Miután Svédországban az orvos kitöltötte az e-receptet, két megoldás közül választhat. Ha a beteg tudja, hogy mikor és melyik patikában szeretné felvenni a gyógyszert, akkor elektronikusan elküldheti kifejezetten oda, ahol aztán a kért id?pontra biztosan be is szerzik a kívánt szert. A másik útnál a svéd  gyógyszertárak úgynevezett központi postaládája a címzett. Ekkor a beteg bármelyik patikába betérhet, ahol a szintén szélessávú távközlési kapcsolattal rendelkez?  gyógyszerész hozzáfér e postaládához, és a beteg személyazonossága alapján lehívja a receptet. A páciensnek mindkét esetben igazolnia kell magát. E központosított patikai rendszer bevezetését megkönnyítette, hogy Svédországban mind a 900  gyógyszertárat az állami tulajdonban lév? Apoteket AB üzemelteti. Magyarországon ezzel szemben a körülbelül 2,4 ezer patika mintegy 2 ezer - sokszor cs?d közeli állapottal küzd? ? kistulajdonosát kellene rávenni a csatlakozásra. Kérdés, mindezt ki finanszírozná, hiszen emlékezetes, sok kisebb forgalmú vidéki patikatulajdonosai számára már az is komolytehertételnek bizonyult, hogy kötelezték ?ket egy gyógyszer-információkat tartalmazó számítógép elhelyezésére a vásárlói térben.

EL?NYÖK ÉS MEGTÉRÜLÉS

A svédek egyébként2001januárjában kezdték tervezni a projektet, a kiépítés 2002 októberét?l b? egy éven áttartott, a szolgáltatás pedig 2004 januárjában indult. Mindezek fényében a magyar ütem még inkább ambiciózusnak t?nik. Svédországban a szisztéma kiépítésére és m?ködtetésére 2008 végéig összesen 155 millió eurónak megfelel? összeget költöttek, de a felmérések szerint megérte: a megtakarítások, illetve az átállásnak köszönhet? "el?nyök" a kétszeresét teszik ki a ráfordításoknak. Igaz, ez utóbbi tétel kiszámításánál f?leg olyan nehezen megfogható tényez?ket "fordítottak euróra", mint például azt, hogy az orvosok több id?t tudtak fordítani a betegekre, vagy, hogy a patikusok biztosan az orvos által felírt gyógyszert tudják kiadni, és valóban az el?írt dózisra hívják fel a figyelmet. A projektnek még így számolva is csak mostanra térült meg. Egy  gyógyszeripari szakember lapunknak elmondta, szerinte Magyarországon meglehet?sen magas azoknak az eseteknek az aránya, amikor a patikus helyettesíti az orvos által felírt  gyógyszert. Ezt persze megteheti, ha az adott hatóanyagnál marad, csak éppenséggel a rendszer egyik anomáliája, hogy ? a beteg számára drágább készítmény eladásában érdekelt. Bevétele ugyanis arányos az eladott  gyógyszerek összesített forgalmával, ha tehát drágább szerrel helyettesít egy olcsóbbat, akkor több pénz marad nála. Egy efféle cserét könnyen lehet indokolni azzal, hogy a felírt készítmény éppen nincs készleten, az pedig már csak a patikus becsületességén múlik, hogy ez tényleg így van-e. Elektronikus környezetben mindezt sokkal könnyebb ellen?rizni, és vélhet?en ez is ott lebeg az OEP-vezet?k szeme el?tt. A hasonló svéd szisztémára 2008 végéig 155 millió eurónyi összeget költöttek.

Figyel? 2009. február 5.