Mit akar a kamara 2009-ben?


A Kamara legfels?bb vezetése a legutóbbi elnökségi ülésre készített egy el?terjesztést, melyben megfogalmazta azokat a célokat, amelyek mentén 2009-ben célszer? lehet a kamara tevékenységét irányítani. A stratégiáról Hankó Zoltán, az MGYK alelnöke nyilatkozott.

- Döntés született a Kamara 2009-es stratégiai célkit?zéseir?l. Ezek három területre koncentrálnak. Melyek ezek és miért pont ezekre került a választás?

A Kamara legfels?bb vezetése a legutóbbi elnökségi ülésre készített egy el?terjesztést, melyben ? rövid helyzetértékelésre alapozva ? megfogalmaztuk azokat a célokat, amelyek mentén 2009-ben célszer? lehet a kamara tevékenységét irányítani. A helyzetértékelés során el?ször a 2006. év végi törvénykezés által kialakított helyzetet és az elmúlt id?szakban bekövetkezett változásokat vettük figyelembe. Valamennyien tudjuk, hogy a liberális törvénykezés ellehetetlenítette a gyógyszerészet szakmai-gazdasági pozícióit, lenullázta a szakmai érdekvédelmet és jószerivel minden kizárólagos, piacképes és jogszabályban elismert gyógyszerész-szakmai kompetenciától megfosztotta a gyógyszerészeket. Az elmúlt két évben bekövetkezett változások olyan gyorsan és rendkívüli er?vel formáltak át szinte mindent, hogy ma már azoknak a jó része is elgondolkodik a történteken, akik annak idején a változtatások mellett voltak.

Mindenki tudja, hogy a gyógyszertárak lényegében korlátlan létesítése milyen feszültségeket generál, amelyeket tovább súlyosbít a drasztikus forráskivonás kapcsán kialakult helyzet. Az új gyógyszertárak nagy része eleve gyógyszertárlánc tagjaként létesül és az eddig önálló, gyógyszerészi tulajdonú gyógyszertáraknál felgyorsulóban van a tulajdonosváltás. Több száz gyógyszertár van már külföldi kézben. Szakmától idegen szemlélet? befektet?csoportok és újgazdagok prédájává vált a gyógyszerellátás. Több szempontból is vitatható konstrukciók jönnek létre, melyek az egészségügy különböz? szerepl?inek szakmai mozgásterét a gyógyszerforgalom nagyságához kötik. Úgy t?nik, hogy azok a gazdasági racionalitást el?térbe helyez? együttm?ködések, melyek az elmúlt években alakultak ki, a nehezed? körülmények között ágazati szinten nem jelentenek elégséges védelmet sem gazdasági, sem tulajdonlási szempontból. Egyre több szakmai és etikai problémával találjuk szembe magunkat. Növekv? számú jelzést kapunk, hogy egyes gyógyszertárakban megfelel? felkészültség nélkül expediálnak, és a patikai feladatok egy részét továbbhárítják. Vitatható marketing gyakorlat terjed, amelyet a túlélés érdekében egyre többen kényszerülnek átvenni, a kamara mozgástere pedig rendkívül korlátozott.

Lépéskényszer van, amely mindhárom imént említett területre vonatkozik. A cél tehát a liberalizáció káros hatásainak mérséklése és a gyógyszerész tulajdonosi és gazdasági pozíciójának védelme, a szakmai érdekvédelem és ezen belül különösen a kamara meger?sítése, valamint a gyógyszerészi kompetenciák és presztízs helyreállítása.

A lépéskényszert ? legalábbis a szakmai kompetenciák és a gyógyszerészi presztízs területén ? már a politika is felismerte. Erre utal a foglalkozásdoktori cím megadása, a gyógyszerészi gondozás törvényi elfogadása és a gyógyszer-expediálás egészségügyi szolgáltatásként történt definiálása. Ami a múlt év ?szén a jogalkotásban történt, külön elemzést igényel. Legutóbb egy minisztériumi vezet? e három eredmény kapcsán a kamara felkészültségét és érdekérvényesít? képességét hozta fel példaként, mert olyan területeken is sikerült eredményt elérnünk, amelyben eredetileg a politika ? finoman szólva ? igencsak megosztott volt. A liberalizációs szabályok változtatására irányuló kezdeményezéseinket azonban mégsem sikerült elfogadtatnunk, de ennek okairól a Gyógyszerészi Hírlap januári számában már beszámoltam. Az er?viszonyok viszont folyamatosan változnak, és ezt igazolják a tavaly ?szi események is.

Megpróbáltuk modellezni az elkövetkez? id?szak lehet?ségeit és determinációit is. Nem túl kedvez? a helyzet, mert a gazdasági válság a patikák m?ködési feltételeit tovább nehezíti, a korábban kivont források visszapótlására a válság mélyülésével pedig egyre kisebb az esély. A hosszú ideje tartó frusztráció egyenes következménye viszont a kiégés. Ugyanakkor európai parlamenti választások el?tt állunk és közeledik az országgy?lési választások id?pontja is. Turbulens a környezet, ezért minden lehet?ségre készen kell állnunk, mert az érdekérvényesítési lehet?ségekben egyik pillanatról a másikra pro és kontra komoly változások következhetnek be.

A helyzetértékelés és a lehet?ségek összevetésével készítettük el a javaslatot, melyben a fontosabb idei célkit?zéseket három területen összegeztük.

Szükséges a gyógyszerész gazdasági/tulajdonosi pozíciójának meger?sítése és a m?köd?képességhez elengedhetetlen források biztosítása. Nagy baj lenne, ha nem sikerülne a gyógyszertár-alapítás állami kontrolljának helyreállítása és a gyógyszertár-m?ködtetés gyógyszerészi kontrolljának az er?sítése.

A gyógyszerészi szakmai kompetenciák helyreállítása terén jelent?s eredményt értünk el. A gyógyszerészi gondozást tömegesíteni kell és a napi gyakorlat részévé kell tenni. Ehhez meg kell gy?zni a kollégáinkat, hogy érdemes vele foglalkozni, meg kell alkotni a gyógyszerészi gondozás részletes szabályozását, el kell készíteni az expediálási protokollokat és a min?ségbiztosításért való gyógyszerészi felel?sséget is jobban körül kell írni. A gondozás finanszírozásában is el?re kell lépni. Ami pedig a kamarát illeti, rendezni kell a státuszát és a jogköreit, hogy betölthesse a feladatát.Ezen a három területen az el?relépés nemcsak rajtunk múlik, hanem a politikán is. Ezért sok múlik azon, hogy milyen küls? kapcsolatokat sikerül építenünk, de azon is, hogy a kamara milyen bels? szervezettséggel dolgozik.

- Hogyan illeszkedik ez a stratégia a múltban megkezdett kamarai stratégiához, van-e kontinuitás vagy ez most egy teljesen új változat?

Ha valaki veszi a fáradságot és el?veszi a kamara parlamenthez és kormányhoz benyújtott legkülönböz?bb indítványait, ha utánanéz annak, hogy a különböz? tárgyalásokon milyen álláspontot képviseltünk, ha elolvassa a kamara elnökének a nyilatkozatait, a konferenciákon kifejtett véleményünket vagy például a megjelent írásaimat, azt tapasztalhatja, hogy a jelenlegi kamarai vezetés hivatalba lépése óta ugyanazokat a stratégiai célokat próbáljuk megvalósítani, több-kevesebb sikerrel. A konkrét ügyek intézésére is csak olyan módszereket választunk, amelyek a stratégiai céljainkkal összhangba hozhatók.

- Kérem, fejtse ki azokat a konkrét teend?ket, amelyeket e három területen a célok érdekében el kell végezni.

Folytatni kell a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítására irányuló tevékenységet. Ha minden igaz, hamarosan napirendre t?zi az egészségügyi bizottság a gyógyszerellátás helyzetének vizsgálatát és meghatározó politikusok ígéretét bírjuk az érdemi egyeztetésre. Ehhez felül kell vizsgálni a korábbi javaslataink aktualitását és ? ha szükséges ? új javaslatokat kell megfogalmazni és képviselni. Ett?l független, hogy a pártok rövidesen elkezdik konkrét választási programjaik el?készítését és erre kapcsolatépítéssel, problémáink, céljaink bemutatásával kell készülni.

Segíteni kell az önálló, gyógyszerészi tulajdonú gyógyszertárakat minden lehetséges módon. Szükségük van pluszforrásra, képviseletre, hiteles információra, szakért?i segítségre, de legf?bbképpen hitre és reményre.

Sok a feladatunk a gyógyszerészi kompetenciák rendezése érdekében is. Tisztázni kell, hogy a gondozás befogadásának milyen következményei vannak, és milyen változásokat kell kezdeményezni pl. a patikai gyakorlatban, az OEP kapcsolatban, az egészségpénztárak felé, az oktatásban, a továbbképzésben. El? kell segíteni a gondozási programok mélyítését és tömegesítését, hogy a már meghirdetett programok a napi gyakorlat részéve váljanak. Ebben a nagyszer?en m?köd? Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságnak minden szakmapolitikai segítséget meg kell adni. Jó lenne, ha más területeken is sikerülne ilyen hatékony együttm?ködési formákat kialakítani. Tisztázni kell, hogy a gyógyszer-expediálás egészségügyi szolgáltatásként való definiálását követ?en milyen módosításokat célszer? kezdeményeznünk pl. a finanszírozásban, az árképzésben, az ellen?rzésben, a marketing-szabályozásban, az etikai el?írásokban. Tisztázni kell a gyógyszerészi és asszisztensi kompetenciákat is. Jó lenne meger?síteni a személyi jogot és el?re kell lépni a min?ségi gyógyszerészi szolgáltatások fejlesztésében is.

Eljött az ideje annak is, hogy komolyan foglalkozzunk a kamarai törvény átfogó módosításával, hiszen változtak a politikai körülmények és láthatók a kamara szétverésének káros következményei is. Annak a rombolásnak, ami 2006-ban történt, ma már sokan belátják a súlyos következményeit. A kamarai jogkörök rendezése, a kötelez? tagság intézményének újra gondolása és az etikai szabályozás helyreállítása össztársadalmi érdek lehet, de err?l meg kell gy?znünk a kollégáinkat, a politikusokat és a társadalmat. Hasonló cip?ben járunk az orvosokkal és a szakdolgozókkal, kézenfekv? tehát, hogy velük közösen kell minden fellépést megszerveznünk.

- Mi a forgatókönyve a stratégia megvalósításának?

El?ször az elnökség vitatta meg a kezdeményezéseket, majd ad-hoc munkacsoportokban beszéltük végig a részleteket. A feladatok felosztása elkerülhetetlen, ezek el?készítése megkezd?dött. Ahhoz, hogy a munkát el tudjuk végezni, meg kell er?síteni a kamara szervezetét országos és megyei szinten egyaránt. A különböz? gyógyszerészi rétegek kamarai kapcsolatát is újra kell építeni. Javítani kell a szolgáltatásainkat. Felülvizsgálatra szorul például a honlap, tovább kell lépnünk a Hírlevél szerkesztését és terjesztését illet?en. Ezekr?l most a legapróbb részletekbe men? viták folynak, remélem, eredményesen.