Mit akar a kamara 2009-ben?

A Kamara legfelsőbb vezetése a legutóbbi elnökségi ülésre készített egy előterjesztést, melyben megfogalmazta azokat a célokat, amelyek mentén 2009-ben célszerű lehet a kamara tevékenységét irányítani. A stratégiáról Hankó Zoltán, az MGYK alelnöke nyilatkozott.

- Döntés született a Kamara 2009-es stratégiai célkitűzéseiről. Ezek három területre koncentrálnak. Melyek ezek és miért pont ezekre került a választás?

A Kamara legfelsőbb vezetése a legutóbbi elnökségi ülésre készített egy előterjesztést, melyben – rövid helyzetértékelésre alapozva – megfogalmaztuk azokat a célokat, amelyek mentén 2009-ben célszerű lehet a kamara tevékenységét irányítani. A helyzetértékelés során először a 2006. év végi törvénykezés által kialakított helyzetet és az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokat vettük figyelembe. Valamennyien tudjuk, hogy a liberális törvénykezés ellehetetlenítette a gyógyszerészet szakmai-gazdasági pozícióit, lenullázta a szakmai érdekvédelmet és jószerivel minden kizárólagos, piacképes és jogszabályban elismert gyógyszerész-szakmai kompetenciától megfosztotta a gyógyszerészeket. Az elmúlt két évben bekövetkezett változások olyan gyorsan és rendkívüli erővel formáltak át szinte mindent, hogy ma már azoknak a jó része is elgondolkodik a történteken, akik annak idején a változtatások mellett voltak.

Mindenki tudja, hogy a gyógyszertárak lényegében korlátlan létesítése milyen feszültségeket generál, amelyeket tovább súlyosbít a drasztikus forráskivonás kapcsán kialakult helyzet. Az új gyógyszertárak nagy része eleve gyógyszertárlánc tagjaként létesül és az eddig önálló, gyógyszerészi tulajdonú gyógyszertáraknál felgyorsulóban van a tulajdonosváltás. Több száz gyógyszertár van már külföldi kézben. Szakmától idegen szemléletű befektetőcsoportok és újgazdagok prédájává vált a gyógyszerellátás. Több szempontból is vitatható konstrukciók jönnek létre, melyek az egészségügy különböző szereplőinek szakmai mozgásterét a gyógyszerforgalom nagyságához kötik. Úgy tűnik, hogy azok a gazdasági racionalitást előtérbe helyező együttműködések, melyek az elmúlt években alakultak ki, a nehezedő körülmények között ágazati szinten nem jelentenek elégséges védelmet sem gazdasági, sem tulajdonlási szempontból. Egyre több szakmai és etikai problémával találjuk szembe magunkat. Növekvő számú jelzést kapunk, hogy egyes gyógyszertárakban megfelelő felkészültség nélkül expediálnak, és a patikai feladatok egy részét továbbhárítják. Vitatható marketing gyakorlat terjed, amelyet a túlélés érdekében egyre többen kényszerülnek átvenni, a kamara mozgástere pedig rendkívül korlátozott.

Lépéskényszer van, amely mindhárom imént említett területre vonatkozik. A cél tehát a liberalizáció káros hatásainak mérséklése és a gyógyszerész tulajdonosi és gazdasági pozíciójának védelme, a szakmai érdekvédelem és ezen belül különösen a kamara megerősítése, valamint a gyógyszerészi kompetenciák és presztízs helyreállítása.

A lépéskényszert – legalábbis a szakmai kompetenciák és a gyógyszerészi presztízs területén – már a politika is felismerte. Erre utal a foglalkozásdoktori cím megadása, a gyógyszerészi gondozás törvényi elfogadása és a gyógyszer-expediálás egészségügyi szolgáltatásként történt definiálása. Ami a múlt év őszén a jogalkotásban történt, külön elemzést igényel. Legutóbb egy minisztériumi vezető e három eredmény kapcsán a kamara felkészültségét és érdekérvényesítő képességét hozta fel példaként, mert olyan területeken is sikerült eredményt elérnünk, amelyben eredetileg a politika – finoman szólva – igencsak megosztott volt. A liberalizációs szabályok változtatására irányuló kezdeményezéseinket azonban mégsem sikerült elfogadtatnunk, de ennek okairól a Gyógyszerészi Hírlap januári számában már beszámoltam. Az erőviszonyok viszont folyamatosan változnak, és ezt igazolják a tavaly őszi események is.

Megpróbáltuk modellezni az elkövetkező időszak lehetőségeit és determinációit is. Nem túl kedvező a helyzet, mert a gazdasági válság a patikák működési feltételeit tovább nehezíti, a korábban kivont források visszapótlására a válság mélyülésével pedig egyre kisebb az esély. A hosszú ideje tartó frusztráció egyenes következménye viszont a kiégés. Ugyanakkor európai parlamenti választások előtt állunk és közeledik az országgyűlési választások időpontja is. Turbulens a környezet, ezért minden lehetőségre készen kell állnunk, mert az érdekérvényesítési lehetőségekben egyik pillanatról a másikra pro és kontra komoly változások következhetnek be.

A helyzetértékelés és a lehetőségek összevetésével készítettük el a javaslatot, melyben a fontosabb idei célkitűzéseket három területen összegeztük.

Szükséges a gyógyszerész gazdasági/tulajdonosi pozíciójának megerősítése és a működőképességhez elengedhetetlen források biztosítása. Nagy baj lenne, ha nem sikerülne a gyógyszertár-alapítás állami kontrolljának helyreállítása és a gyógyszertár-működtetés gyógyszerészi kontrolljának az erősítése.

A gyógyszerészi szakmai kompetenciák helyreállítása terén jelentős eredményt értünk el. A gyógyszerészi gondozást tömegesíteni kell és a napi gyakorlat részévé kell tenni. Ehhez meg kell győzni a kollégáinkat, hogy érdemes vele foglalkozni, meg kell alkotni a gyógyszerészi gondozás részletes szabályozását, el kell készíteni az expediálási protokollokat és a minőségbiztosításért való gyógyszerészi felelősséget is jobban körül kell írni. A gondozás finanszírozásában is előre kell lépni. Ami pedig a kamarát illeti, rendezni kell a státuszát és a jogköreit, hogy betölthesse a feladatát.Ezen a három területen az előrelépés nemcsak rajtunk múlik, hanem a politikán is. Ezért sok múlik azon, hogy milyen külső kapcsolatokat sikerül építenünk, de azon is, hogy a kamara milyen belső szervezettséggel dolgozik.

- Hogyan illeszkedik ez a stratĂŠgia a mĂşltban megkezdett kamarai stratĂŠgiĂĄhoz, van-e kontinuitĂĄs vagy ez most egy teljesen Ăşj vĂĄltozat?

Ha valaki veszi a fáradságot és előveszi a kamara parlamenthez és kormányhoz benyújtott legkülönbözőbb indítványait, ha utánanéz annak, hogy a különböző tárgyalásokon milyen álláspontot képviseltünk, ha elolvassa a kamara elnökének a nyilatkozatait, a konferenciákon kifejtett véleményünket vagy például a megjelent írásaimat, azt tapasztalhatja, hogy a jelenlegi kamarai vezetés hivatalba lépése óta ugyanazokat a stratégiai célokat próbáljuk megvalósítani, több-kevesebb sikerrel. A konkrét ügyek intézésére is csak olyan módszereket választunk, amelyek a stratégiai céljainkkal összhangba hozhatók.

- Kérem, fejtse ki azokat a konkrét teendőket, amelyeket e három területen a célok érdekében el kell végezni.

Folytatni kell a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítására irányuló tevékenységet. Ha minden igaz, hamarosan napirendre tűzi az egészségügyi bizottság a gyógyszerellátás helyzetének vizsgálatát és meghatározó politikusok ígéretét bírjuk az érdemi egyeztetésre. Ehhez felül kell vizsgálni a korábbi javaslataink aktualitását és – ha szükséges – új javaslatokat kell megfogalmazni és képviselni. Ettől független, hogy a pártok rövidesen elkezdik konkrét választási programjaik előkészítését és erre kapcsolatépítéssel, problémáink, céljaink bemutatásával kell készülni.

Segíteni kell az önálló, gyógyszerészi tulajdonú gyógyszertárakat minden lehetséges módon. Szükségük van pluszforrásra, képviseletre, hiteles információra, szakértői segítségre, de legfőbbképpen hitre és reményre.

Sok a feladatunk a gyógyszerészi kompetenciák rendezése érdekében is. Tisztázni kell, hogy a gondozás befogadásának milyen következményei vannak, és milyen változásokat kell kezdeményezni pl. a patikai gyakorlatban, az OEP kapcsolatban, az egészségpénztárak felé, az oktatásban, a továbbképzésben. Elő kell segíteni a gondozási programok mélyítését és tömegesítését, hogy a már meghirdetett programok a napi gyakorlat részéve váljanak. Ebben a nagyszerűen működő Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságnak minden szakmapolitikai segítséget meg kell adni. Jó lenne, ha más területeken is sikerülne ilyen hatékony együttműködési formákat kialakítani. Tisztázni kell, hogy a gyógyszer-expediálás egészségügyi szolgáltatásként való definiálását követően milyen módosításokat célszerű kezdeményeznünk pl. a finanszírozásban, az árképzésben, az ellenőrzésben, a marketing-szabályozásban, az etikai előírásokban. Tisztázni kell a gyógyszerészi és asszisztensi kompetenciákat is. Jó lenne megerősíteni a személyi jogot és előre kell lépni a minőségi gyógyszerészi szolgáltatások fejlesztésében is.

Eljött az ideje annak is, hogy komolyan foglalkozzunk a kamarai törvény átfogó módosításával, hiszen változtak a politikai körülmények és láthatók a kamara szétverésének káros következményei is. Annak a rombolásnak, ami 2006-ban történt, ma már sokan belátják a súlyos következményeit. A kamarai jogkörök rendezése, a kötelező tagság intézményének újra gondolása és az etikai szabályozás helyreállítása össztársadalmi érdek lehet, de erről meg kell győznünk a kollégáinkat, a politikusokat és a társadalmat. Hasonló cipőben járunk az orvosokkal és a szakdolgozókkal, kézenfekvő tehát, hogy velük közösen kell minden fellépést megszerveznünk.

- Mi a forgatĂłkĂśnyve a stratĂŠgia megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄnak?

Először az elnökség vitatta meg a kezdeményezéseket, majd ad-hoc munkacsoportokban beszéltük végig a részleteket. A feladatok felosztása elkerülhetetlen, ezek előkészítése megkezdődött. Ahhoz, hogy a munkát el tudjuk végezni, meg kell erősíteni a kamara szervezetét országos és megyei szinten egyaránt. A különböző gyógyszerészi rétegek kamarai kapcsolatát is újra kell építeni. Javítani kell a szolgáltatásainkat. Felülvizsgálatra szorul például a honlap, tovább kell lépnünk a Hírlevél szerkesztését és terjesztését illetően. Ezekről most a legapróbb részletekbe menő viták folynak, remélem, eredményesen.