Törvényben definiálták a gyógyszerészi gondozást (2. rész)


A 2006. évi XCVIII. törvény (a gyógyszer-gazdaságossági törvény) 3. §-a új y) ponttal egészül ki, mely szerint a ?gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt, felel?sen végzett dokumentált tevékenység.

Ennek célja együttm?ködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia el?segítésén túl a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának el?segítése, megfelel? gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttm?köd? készségének növelése, életmin?ségének javítása, min?ségileg kontrollált körülmények között.?.

A gyógyszerészi gondozás törvényi meghatározásának is komoly el?zményei vannak. A világtendenciák figyelembe vételével a múlt század utolsó éveiben el?ször a MOSZ, majd a Kamara és az MGYT kezdett el egymástól függetlenül gyógyszerészi gondozással foglalkozó továbbképzéseket, konferenciákat szervezni. A témában doktori disszertációk születtek, modellkísérletek készültek, könyvek, publikációk jelentek meg.

Id?közben a 2006 ?szi törvénykezés a gyógyszerészi kompetenciákat sem kímélte: nem maradt jószerivel egy kizárólagos, piacképes és jogszabályok által elismert gyógyszerészi kompetencia sem a közforgalmú gyógyszerellátásban. Sürg?ssé vált tehát olyan gyógyszerészi tevékenység jogszabályi szint? elismertetése, amely a lakossági gyógyszerellátásban önálló gyógyszerészi kompetenciaként nevesíthet?, szakmailag megalapozott, társadalmilag indokolt és gyorsan tömegessé tehet?. Erre a kézenfekv? lehet?séget a gyógyszerészi gondozás hordozta. Több eredménytelen államigazgatási kezdeményezést követ?en áttörést jelentett az MGYK kezdeményezésére az MGYT-vel és a MOSZ-szal közös munkabizottság létrehozása 2007 augusztusában. A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága feladatként többek között a különböz? gyógyszerészi gondozási programok összehangolását, a gondozás módszertanának kialakítását, az egységes és olcsó továbbképzések megszervezését, a jogszabály-alkotáshoz nélkülözhetetlen szakmai háttér biztosítását kapta. A bizottság a tevékenységével maximálisan visszaigazolta a kezdeményez?i elvárásokat és jelent?s mértékben járult hozzá a gondozás törvényi elismeréséhez: 2008 els? felében az államigazgatási egyeztetéseken való folyamatos részvételével, az év második felében pedig sikeres továbbképzési programjával is hozzájárult a gondozás törvénybeli rögzítéséhez. Az Egészségügyi Minisztériumban (még a dr. Szepezdi Zsuzsa által irányított szakf?osztályon) a 2008 els? felében hetenkénti rendszerességgel tartott szakmapolitikai egyeztetéseinken a bizottság közrem?ködésével sikerült egyetértésre jutni a gyógyszerészi gondozás definíciójáról (az akkor elfogadott meghatározás került be a törvény szövegébe), a tevékenység részleteir?l, engedélyezésér?l, ellen?rzésér?l, személyi és tárgyi feltételeir?l.

A törvénykezés közvetlen el?történetéhez tartozik, hogy az Egészségügyi Minisztérium ? egyébként jogos ? igényének megfelel?en, az egyes gondozási programokban érintett orvosszakmai szervezetek egyetértésén túl a Magyar Orvosi Kamara és a MOTESZ támogató véleményét is csatolnunk kellett. Ezeket ? a megfelel? testületi döntésekre támaszkodva ? dr. Éger István MOK elnök és dr. Kiss István MOTESZ elnök hivatalosan is megküldte a kamarának és az Egészségügyi Minisztériumnak.

A gyógyszerészi gondozás elfogadott definíciója az eredeti kormány-el?terjesztés része. Ez esetben is hasznos, ha megismerjük az el?terjeszt? hivatalos indoklását. E szerint ?Új fogalomként jelenik meg az értelmez? rendelkezések körében a gyógyszerészi gondozás definíciója. Ennek indoka, hogy a gyógyszerészet az elmúlt években intenzív megújulásnak, átalakulásnak indult. Elkezd?dött egy új gyógyszerészi szemlélet, ennek egyik lényeges eleme, hogy a gyógyszerészi tevékenység a kereskedelmi jellegéb?l a szolgáltatás felé halad. Ilyen szolgáltatás, pl. a gyógyszerészi gondozás. A gyógyszerészi gondozás kulcsembere: a gyógyszerész és az általa meghatározott feladatokkal megbízott expediáló szakasszisztens, mert ?k vannak olyan el?nyös helyzetben, hogy ? segíteni tudják a betegeket a megfelel? gyógyszer kiválasztásában és annak helyes alkalmazásában, ? akár napi kapcsolatban lehetnek a beteggel, illetve adott esetben a beteg hozzátartozójával. Ezért jelent?s szerepet tölthetnek be a lakosság egészségügyi felvilágosításában, a gyógyszeres kezelés hatékonyabbá tételében, a gyógyszeres terápia ellen?rzésében, a nem kívánt mellékhatások, kölcsönhatások kisz?résében.?

Az egészségügyi salátatörvény parlamenti vitájában valamennyi párt a gyógyszerészi gondozás bevezetése mellett érvelt és a gondozás definíciójáról is konszenzusos álláspont alakult ki. Módosító javaslat is csupán (csupán?) arra vonatkozóan született (az MDF-es dr. Csáky András részér?l), hogy a definícióban legyen utalás a gondozás mint egészségügyi szolgáltatás finanszírozására is. A kormány képvisel?je ezt azzal hárította el, hogy a finanszírozásról a 134/1999-es kormányrendelet lesz hivatott rendelkezni.

A gyógyszerészi gondozás törvényi definiálása megnyitja az utat a részletes szabályozás kormány- illetve miniszteri rendeleti szint? megalkotásához. Mivel a fentebb már jelzett, korábbi minisztériumi egyeztetéseken a lényeges kérdések tisztázásra kerültek, nincs akadálya annak, hogy a kodifikációs munka lezárultával hamarosan megjelenjenek a szakmai részletszabályok és megszülessenek a finanszírozásra vonatkozó döntések.

A gyógyszerészi gondozás törvényi elismertetésével nagy lépést sikerült tennünk a gyógyszerészi kompetenciák helyreállításáért. A szakma nagy lehet?séget kapott, de a felel?sségünk is megn?tt. A gyógyszerészi gondozás bevezetése ugyanis lehet?séget nyújt arra, hogy a gyógyszerészet ? még a liberalizált körülmények között is ? a betegért felel?sséget vállaló egészségügyi hivatásként pozícionálja magát. A gyógyszerészi gondozás értelmér?l korábban folytatott gyakori vitákat ezért végleg magunk mögött kell hagynunk és el kell érni, hogy a gondozás minden gyógyszertárban a napi gyakorlat részévé váljék. Az elmúlt években a szükséges szakmai hátteret ehhez biztosítottuk: a gyógyszerészi szervezetek által szervezett konferenciákon és a továbbképzéseken mindenki részt vehetett. A megjelentetett könyvek, a szakfolyóiratokban közölt továbbképz? sorozatok valamennyi gyógyszerész rendelkezésére állnak. A szükséges protokollok részben már elkészültek, egy másik részük egyeztetés alatt áll és remélhet?en hónapokon belül megjelenik. A továbbiakban is garantálni kell, hogy a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága mindegyik szervezet támogatásával m?ködhessen és a gyógyszerészi gondozással kapcsolatos valamennyi aktivitás koordinálója és irányítója lehessen, továbbá a tevékenységéhez szükséges feltételeket is biztosítani kell. Új továbbképzésekre, további programok kidolgozására és menedzselésére, a gondozás szakmai és társadalmi elfogadottságának er?sítésére van ugyanis szükség.

A gyógyszerészi gondozás törvényi elfogadásával a magyar gyógyszerészet több európai ország gyógyszerészetének követend? példájává vált: ezzel a lépéssel (ezen a területen) a hazai gyógyszerészet Európában az els?k közé került. Közös felel?sségünk, hogy ezzel a lehet?séggel megfelel?en éljünk.

Hankó Zoltán alelnök