Ha nem is gyógyszer, attól még okozhat gondot! A gyógyszerek esetében csak elvétve fordul elő, hogy valaki sehonnan nem informálódik a készítményről, azonban a különböző, gyógyszernek nem minősülő termékek beszerzésekor sokszor senkit nem kérdeznek meg a betegek az esetleges mellékhatásokról, használati tudnivalókról.
Kevesen tudják ugyanakkor, hogy míg a gyógyszerek esetén a forgalomba hozatalhoz szükséges vizsgálatok és a gyártó bizonyítási kötelezettsége a termék hatékonyságáról, illetve a mindenre kiterjedő betegtájékoztató védi a beteget, addig a gyógyszernek nem minősülő készítmények esetén nincs ennyire szabályozott és hatékony rendszer. Vészes tájékozatlanság Az étrend-kiegészítők piacra kerülésének egyetlen feltétele a regisztráció. A készítmé nyek nem mindig tartalmaznak tájékoztatót, így sok esetben hiányozhat az iránymutatás arra vonatkozóan, hogy milyen a biztonságos adagolás, milyen esetleges mellékhatások várhatók, miféle készítményekkel nem szedhető együtt a hatóanyagok közötti esetlegesen előforduló kölcsönhatások miatt. A világhálón forgalmazott, ismeretlen gyártók szerei esetében sokszor még a termék pontos összetételét is homály fedheti.
Az étrend- és táplálékkiegészítőkkel kapcsolatban a felnőtt magyar lakosság 37 százaléka semmilyen formában sem, vagy bizonytalan forrásból tájékozódik, holott az erre költők havonta átlagosan négyezer forintot adnak ki ezen készítményekre derül ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Szinapszis Kft. közös felméréséből. Lássuk, milyen eredményre jutottak e kutatás során! Ezresek ismeretlenre? A gyógyszernek nem minősülő készítményekre rendszeresen költők közül minden negyedik ember vallotta azt, hogy semmilyen csa tornán sem informálódik a vásárolt termékről. Ez az arány magasnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy havonta 2-4 ezer forint között mozog az az összeg, amit gyógynövény-, gyógyhatású-, és biotermékekre, valamint az étrendkiegészítőkre fordít a lakosság azon része, aki ebből a termékcsoportból vásárol. Azok, akik érdeklődnek ezekkel a szerekkel kapcsolatban, főként a patikushoz fordulnak, de magasabb az interneten adatokat keresők aránya is, mint a gyógyszerek esetében.
Az eredményeket nemek szerint vizsgálva megállapítható, hogy a férfiaknál az átlagosnál magasabb azok hányada, akik sehonnan sem informálódnak, illetve minden készítménycsoport esetén megfigyelhető, hogy a nőknek nagyobb aránya fordul segítségért a patikushoz. A televízióból, újságokból tájékozódók aránya 10 százalék körül mozog, a természetgyógyászok véleményére adók száma csak a gyógynövény készítmények esetén éri el ezt az értéket. Te kinek hiszel? Az 1-10-ig terjedő skálán ahol a 10-es jelenti a legmegbízhatóbb információforrást a patikusok és az orvosok kapták a legjobb értékelést (átlagos pontértékük 8,2 és 8,0). Őket követik a természetgyógyászok 6,1-es értékkel és a csak közepes minősítést (5,0) szerző internet. Hiába gondolják az érintettek kicsivel hitelesebbnek a természetgyógyászok tájékoztatását, mégsem fizetik ki a "biztonságosabb" tájékoztatásért járó összeget, és inkább a weben böngésznek információ után. A világhálóról tudakozók aránya minden termékcsoportnál jóval meghaladja a természetgyógyászt felkeresőkét. Talán akkor teszed a lehető legtöbbet az egészségedért, ha továbbra is követed a reklámokban elhangzó javaslatot, és megkérdezed a két legmegbízhatóbbnak ítélt, legfontosabb információforrást, akár a rendelőben, akár a gyógyszertárban, akár az interneten keresztül. Hiszen ha valami nem minősül gyógyszernek, attól még tartogathat veszélyeket!