Akut szakápolóhiány - Magyar Hírlap, január 30.


Életekbe kerülhet a szakápolóhiány, ha 2010-ben már választani kell a munka és a nyugdíj között, a jöv? évt?l ugyanis már csak bizonyos korlátok között lehet nyugdíj mellett dolgozni. A jelenleg futó kormányzati pályázat is csak kés?bb hozhat eredményt, ezért nem árt más megoldásokra is gondolni.

Nemcsak az egészségügyi ellátórendszer, hanem a fels?oktatás és a szakképzés átalakulása is felel?ssé tehet? azért, hogy a kórházakban egyre kevesebb a szakápoló, a szakasszisztens. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán szerint jelenleg súlyosabb a helyzet, mint valaha, a megszerezhet? képesítések száma 2000 óta drámaian csökken, ennek okaként els?sorban az iskolarendszer? szakképz? intézetek összevonását, illetve megszüntetését említette. Budapesten a korábbi tizenegy iskolából mára csupán kett? maradt. Balogh Zoltán szerint a f?városban tapasztalható nehézségek országos gondokat is gerjesztenek. A fels?oktatás átláthatósága pedig a bolognai rendszerre történt áttérés miatt romlott meg. Korábban már a beiratkozásnál lehetett tudni, hogy melyik szakon körülbelül hány hallgató - így dietetikus, fels?fokú szakápoló - végez. Ma azonban már b?ven benne jár tanulmányaiban a diák, mire szakirányt választ, ami nehezíti a létszámtervezést az egészségügyi intézményekben. Ráadásul csökken a felvehet? jelentkez?k létszáma is, Pécsett, az egészségtudományi karon például a korábbiakhoz képest harmincöt százalékkal kevesebb hallgató kezdte meg tanulmányait az ?sszel.

Nem volt igazán átgondolt a munkaügyi központok által támogatott képzési rendszer sem. Balogh Zoltán szerint a legnagyobb gondot az okozta, hogy az igazán létszámhiányos asszisztensi, szakápolói szakmákat nem nevesítette a munkaügyi tárca, így ezekre nem is lehetett jelentkezni. Támogatást kapott viszont a szociális ápolók, szociális gondozók képzése, ami az elnök szerint "nagy tévedés volt", ugyanis ezeket a szakembereket nincs hol alkalmazni az egészségügyben. A kamara már tavaly novemberben kezdeményezte a szociális és munka ügyi tárcánál, hogy mérjék föl a valós helyzetet, s annak függvényében alakítsák a képzéseket, átképzéseket. "Az utolsó órában vagyunk" - állítja Balogh Zoltán, ezért a kamara feszülten várja, hoz-e el?nyös változást a helyzetben az a pályázati lehet?ség, amely segít a kórházaknak, hogy "alapképzett" dolgozóikat szakképzetté tehessék, ami megoldhatná a már emutett szakasszisztensi, szakápolói hiányt. Ennek anyagi, illetve - a tanulmányait végz? dolgozó helyettesítése miatt - személyi akadálya is volt a legtöbb kórházban.

A pályázati lehet?ség mellett nem árt más, párhuzamos megoldásokat is keresni, ugyanis "bed?lhet" az ápolás, mert 2010-t?l - ha nem változik a rendelkezés - csak korlátok között lehet nyugdíj mellett dolgozni. Márpedig, ha az id?s ápolók inkább a nyugdíjat választják a kimerít? munkáért járó, ám nem sokkal magasabb fizetés helyett, s még nem lesz elegend? utánpótlás, a betegek nagy bajba kerülnek. Az egyik f?városi kórház ápolási igazgatója azt mondta, akár egyharmadával is csökkenhet kórházában a szakápolói létszám. A kamara elnöke szerint figyelembe kellene venni azt is, hogy a döntési kényszer akár a feketefoglalkoztatás felé is tolhatja az id?s szakápolókat, akik otthoni ápolóként napi egy-két óra munkával kiegészíthetik nyugdíjukat. 1 Igen magas az átlagéletkor A szakápolók létszáma alacsony ugyan, ám az átlagéletkoruk igen magas. A pszichiátriai területen a legsúlyosabb a helyzet, ahol az átlagéletkor csaknem ötven év, így tíz éven belül negyvenszer annyi szakápoló megy nyugdíjba, mint ahány kezdi majd a pályát. Az onkológiai szakápolók valamivel fiatalabbak, átlagban negyvenkét évesek, ?k a másodikak a "szenioritás" sorában, de nagyon kevesen vannak. A helyzetet bonyolítja, hogy a kórházak tekintetében, úgynevezett minimumrendelet nem ismeri például az onkológiai szakápoló fogalmát, helyette feln?tt szakápolót nevesít. Ilyen képzés azonban már nyolc éve nincs. A minimumrendeletet valószín?leg a közeljöv?ben módosítja az egészségügyi tárca. (NIC) Statisztikai különbségek Négy-ötezer szakdolgozót kénytelen nélkülözni az egészségügyi rendszer, a MESZK fölmérései szerint azonban a tényleges létszámhiány ennél jóval nagyobb, valószín?leg a nyolcezret is eléri. A különbség oka, hogy a kamara nem csupán az üres álláshelyeket vette figyelembe a felmérésnél. Gondok vannak az onkológiai, a hospice-, a gyermekszakápolók, valamint a képalkotó diagnosztikai, a rehabilitációs és a m?t?asszisztensek létszámában. (MH) Onkológiai szakápolók száma 15 ágyra számítva Pszichiátriai szakápolók száma 15 ágyra számítva Négy-ötezer szakdolgozót kénytelen nélkülözni az egészségügyi rendszer. A felmérések szerint azonban a tényleges létszámhiány ennél jóval nagyobb, valószín?leg a nyolcezret is eléri.