A gyógyszer-automata nem old meg semmit, hiszen az a gyógyszerkör, amit a gyógyszer-automatában el lehet helyezni, az azonos a gyógyszertáron kívül forgalmazható termékek körével.
Hír TV Rájátszás, 2009.05.26.
Műsorvezető: Széfek és vizitdíj-automaták ha nem is, de gyógyszer-automaták még ellephetik az országot. Íme egy példa, amikor a gyártói igény gyors minisztériumi jogszabály-előkészítést hoz létre.
Bejátszás:
- Gyógyszer-automaták működését engedélyezné az Egészségügyi Minisztérium. És annak ellenére, hogy jogszabály még nincs, egy cég a patikusoknak kínálja az automatáit. A szaktárca jogszabály-módosító tervezete szerint ugyanis a patikák utcafrontra nyíló oldalán, bizonyos esetekben pedig orvosi rendelőkben, sőt még az önkormányzatok épületében is helyezhetnének el gyógyszer-automatákat. A gépek segítségével azokat a vény nélkül kapható szereket árusíthatnák, amelyeknek már engedélyezték a patikán kívüli, pl. a benzinkútnál, vagy hipermarketben történő árusítását.
Műsorvezető: Horváth Tamás úr, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a vendég, jó estét kívánok. Egyébként, amikor a hírt meghallottam, akkor tudtam, hogy önöknek ezzel problémája lesz.
Horváth Tamás: Miből?
Műsorvezető: Valahogy úgy éreztem, hogyha egy automatából kell gyógyszert venni, akkor, már hallottam magamban az ellenérveket, hogy tehát akkor nem lesz ott szakszerű segítség, és ki tudja, lehet, hogy megint a patikák haszna csökken azzal, hogy valami cég kihelyez egy automatát, aztán, amit oda beletesznek, az már nem a patikusé, hanem a cégé, amelyik oda kitette. Ez a fő baj vele?
Horváth Tamás: Nem, az első, amit említett. A második is benne van a pakliban, kétségtelen, de az első. És ebből a szempontból teljesen ugyan ott tartunk, mint a gyógyszertáron kívüli forgalmazással kapcsolatban, amit nagyon sokszor elmondtunk, hogy nekünk ott a fő bajunk azzal az, hogy ott a gyógyszer beszerzése, beszerzésének a minőségi és biztonsági körülményei nem azonosak a gyógyszertáréval, magyarul veszélyesebb.
Műsorvezető: De időben rugalmasabb, mert a benzinkút mindig nyitva van, már amelyik, de a legtöbb igen.
Horváth Tamás: Ez kétségtelen, én viszont azt mondom, hogy egyrészt a magyar gyógyszertárak hálózata is fejlődött az utóbbi két évben, a másik pedig, hogy a gyógyszertári ügyeletet kellene már másfél évtized után egyszer rendbe rakni, működőképessé tenni, szabályozás szempontjából, finanszírozás szempontjából, és azt gondolom, akkor megfelelő helyen, megfelelő környezetben, megfelelő szakember közreműködésével bármely időpontban, sürgősséggel is hozzá lehet jutnia gyógyszerhez.
Műsorvezető: Ezt mondjuk ne ma gyógyszertárak döntik el? Vagy mondjuk a gyógyszertárak és az adott önkormányzat, hogy hogyan szervezik meg az éjszakai ügyeletet? Az ember úgy hinné, hogy ehhez központi szabályozásnak, hát nincs helye.
Horváth Tamás: Nem, a gyógyszertári ügyeletet az ÁNTSZ rendeli el, de szemben az egészségügyi ügyelettel, ennek nincs finanszírozása. Az állam azt gondolja, hogy a gyógyszertárban az ügyelet során értékesített gyógyszer árrése biztosítja azt a forrást, amivel a személyi és egyéb költségei az ügyeletnek fedezhetők.
Műsorvezető: Meg a plusz pár száz forintok, amit, ha nem aznap írott vényt ad be az ember, azt elkérik.
Horváth Tamás: Igen, van ez az ún. ügyeleti díj, de ez nem képes ezt fedezni, ez nyilvánvaló. Ez az egyik legnagyobb problémája a gyógyszertári ügyeletnek.
Műsorvezető: Itt ez a gép, amit az újságban láttunk, egy ilyen sematikus ábrán, és állítólag már árulják is, de még nincsen jogszabályi környezete, azonban úgy hírlik, hogy lesz neki. Ez a gép az eddig elmondottakon kívül miért veszélyes? Egy olyan halvány utalást hallottam, hogy esetleg egy gyerek is be tudja tenni a pénzt, és ki tud venni olyan gyógyszert, amit nem tud igazán felfogni, hogy mire lehet és szabad használni?
Horváth Tamás: Hát nézzük meg, hogy az előterjesztőm vagy hát, aki ebben az ügyben lobbizik, mit mond. Azt mondja, hogy ezzel meg tudjuk oldani a kistelepüléseknek a gyógyszerellátását, ez tehermentesítheti az ügyeletet. Ez azonban nem így van. Tehát gyakorlatilag nem old meg semmit, hiszen az a gyógyszerkör, amit a gyógyszer-automatában el lehet helyezni, az azonos a gyógyszertáron kívül forgalmazható termékek körével.
Műsorvezető: fejfájás, láz?
Horváth Tamás: Gyakorlatilag boldogok lehetnénk, hogyha a kistelepüléseken és az orvosi ügyeleten kizárólag fogfájós, lázas, eldugult orrú, napégett emberek jelennének meg. Mert kb. ennek a lefedésére szolgál ez a gyógyszerkör. De nem erről van szó, sokkal súlyosabb és szélesebb körű tünetekkel mennek és vidéken is vannak betegségek egyébként, amire ez nem jelent megoldást.
Műsorvezető: De legalább éjjel-nappal ott lenne erre a néhány betegségre, amelyik egyébként elég közkeletű. Ez sem segítene?
Horváth Tamás: Én azt hiszem, hogy mindannyian akkor járunk jól, hogyha a köztudatban és az emberekben azt a képességet és azt a tudást alakítjuk ki, hogy az öngondoskodás, a felelős életvitelnek az egyik eleme, hogy bizonyos dolgokról gondoskodom. Ez pl. ilyen, hogy egyszerű tünetek kezelésére bizonyos gyógyszereket tartok otthon, vagy magamnál. Ha egyébként szokott fájnia fejem, vagy június-júliusban el szokott dugulni az orrom, tehát ezek olyan dolgok, amire fel lehet készülni. És azt most olyan körülmények között tudjuk odaadni, amikor minden információt, minden szakmai segítséget meg tudunk adni. És akkor most visszakanyarodok a veszélyes voltára, hiszen ön azt kérdezte, hogy fennáll-e a lehetőség. Nézze ennél az automatánál nem kizárt az, hogy egy 6-7 éves gyerek szüleinek a lakcímkártyájával mondjuk öt doboz gyógyszert váltson ki.
Műsorvezető: mert az kéne hozzá, egy lakcímkártya.
Horváth Tamás: Mert az volt a műszaki megoldás, az életkor határnak a megoldására, hogy a gépbe e kell tenni egy adókártyát vagy egy személyazonosító kártyát, azonban a gép nem tudja azonosítani a kártya behelyezőjét, azt gondolom, hogy ez nyilvánvaló. És azt gondolom, hogy így nyugodtan elmondhatjuk, hogy veszélyesebb. Ennél nagyobb biztonság van tulajdonképpen a benzinkúton is, hiszen ott még a benzinkút kasszakezelője is rendelkezik ennyi sejtéssel, hogy egy hatéves gyereknek nem adok oda öt doboz gyógyszert.
Műsorvezető: Beszéljünk egy másik aspektusáról ennek az érdekesen alakuló történetnek, azt sejtetik egyesek, hogy nem lehet véletlen, ez a cég állítólag bizonyos áruházláncok érdeklődésére kifejleszti ezt az automatát, elkezdi árulni, házal is vele, aztán beleütközik abba, hogy a jogszabály ezt nem teszi lehetővé. És ekkor az Egészségügyi Minisztérium példás, vagy mondhatnám talán példátlan gyorsasággal lép, és úgy hírlik, hogy a jogszabálytervezet már készen van. Vajon lehet-e összefonódás, mert az ember ezt magában mindig úgy fölveti, a gyártók és a minisztérium között, kinek lesz ez a gép üzlet, a saját biznisze?
Horváth Tamás: Hát akár a forgatókönyv igaz is lehet, egyetlen egy dolog sántít benne, hogy a gyógyszertáron kívüli forgalmazók számára mát két éve megvan a jogi lehetőség, hogy automatát működtessenek. Ám ennek ellenére ezt nem tették, hiszen éppen elég gondjuk van azzal, hogy gazdaságosan csinálják ezt a tevékenységet ebben a gyógyszerkörben. Hiszen ezért állt el a Magyar Posta attól, hogy a mozgó postáin gyógyszert forgalmazzon, ezért van az, hogy számos ilyen engedélyt kért üzlet, bolt visszaadta ezt az igényét
Műsorvezető: tehát elnök úr szerint megvannak erre a jogszabályok?
Horváth Tamás: a gyógyszertáron kívüli forgalmazók számára teszi lehetővé, gyógyszertárnak nem. Most innentől jöhet az ön gondolatmenete, hogy lehet olyan érdek, amelyik belátta, hogy ezen az úton nem megy, akkor próbáljuk meg másik úton, és itt jöhetnek a gyógyszertárak. És a jogalkotás valóban tempós volt ebből a szempontból, hiszen kb. egy hónapja találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy annak ellenére, hogy jogszabály nem teszi lehetővé, megjelent bizonyos gyógyszertárakban a gyógyszer-automata. És amikor én megkérdeztem az országos tisztifőgyógyszerészt, hogy ki és milyen jogszabály alapján adott erre engedélyt, akkor villámgyorsan leszerelték ezeket az automatákat, és azt mondták, hogy egy modellkísérlet volt. Modellkísérletre sem adott senki engedélyt, és nincs rá jogszabály.
Műsorvezető: Érdekes, érdekes. Én még nem láttam a minisztérium válaszát, időt kértek a válaszadásra, hogy ezt a törvénytervezetet, vagy jogszabály tervet megismerhessük. Még egy kérdést engedjen meg elnök úr, egy kicsit más természetű, de persze önökre tartozik. Egy friss uniós bírósági határozat szerint mint hogyha mégsem lehetne korlátlanul patikákat alapítani. De erről ön tud többet mondani.
Horváth Tamás: Igen, május 19-én az Európai Bíróság valóban hozott egy döntést három korábbi ügyben, itt egészen egyszerűen a dolognak a lényege az, hogy kimondta azt, hogy nem ellentétes a tőke szabad áramlásának és a szabad letelepedés uniós lapjogaival az, hogyha az államok a gyógyszertár létesítést és működtetést kizárólag a szakembernek, a gyógyszerésznek engedik. Az Európai Bíróságnak ez volt az érvelése, hogy meg kell nyitni ezt a területet is bármely vállalkozás és egyébként a külföldiek és bármelyik működtető előtt, de most a bíróság egy jogtiszta helyzetet teremtett, amikor így döntött. És az igazán nagy lényeg az indoklásban van, hiszen az indoklásban kifejti a bíróság, hogy a gyógyszer egy olyan sajátos áru, aminél fontos az, hogy a gyógyszer önmagában nem használható, a hozzá való információt is biztosítani kell, és erre a legjobb mód, a legbiztosabb a szakember. Tehát egy államban a gyógyszerforgalmazás megbízhatósága, minősége, hatékonysága, ennek a kulcsa az, hogy a szakember az ő tudásával, tapasztalatával és felelősségvállalásával jelen van a gyógyszerforgalmazás és a gyógyszer átadása
Műsorvezető: Az eset nem más oldalról is érdekes, az EU-t irányító kormány, az Európai Bizottság mint felperes nem tudta átvinni az Európai Bíróságon azt, hogy akárki alapíthasson gyógyszertárat. Tehát gyógyszerész alapíthat gyógyszertárat. Ez hazánkban jelent-e valamilyen jogszabály módosulást?
Horváth Tamás: Hát reméljük. Ugyanis emlékezzünk vissza, hogy 2006-ban Molnár Lajos azzal indokolta a liberalizációs törvények kényszerét, hogy az EU-s kötelezettség, és hogy egyébként jobb lesz a gyógyszerellátás. A bíróságon látjuk, hogy nem kötelezettség, azt már sajnos kicsit régebb óta látjuk, hogy nem lett jobb. Innentől kezdve azt gondolom, hogy a kormánynak és a parlamentnek politikai, erkölcsi, morális kötelessége, és talán szakmai is, hogy felülvizsgálja ezt a döntést, és ha egyébként ez téves volt, márpedig erre vannak jelek, bőségesen, akkor módosítsa, a korábbi, etikus szabályozásnak megfelelően.
Műsorvezető: Köszönjük szépen elnök úr, hogy eljött hozzánk.
Horváth Tamás: Én is köszönöm.