Szombathelyt már nemcsak úgy lehet emlegetni, hogy a benzinkutak és kocsmák városát. Most már a gyógyszertárak városa is. Gomba módra szaporodnak a patikák, számuk meghaladja a két tucatot és a folyamatnak még közel sincs vége, további két-három patika áll nyitásra készen.
A városközpontban egész patikainvázió tapasztalható. A legtöbb gyógyszertár a Fő téren és környékén, illetve a Március 15. tér környékén telepedett meg. Néhány száz méteres körzetben több gyógyszertár is található. Ahogy megvetették már a lábukat a gyógyszertárak a bevásárlóközpontokban is.
Ugyanakkor a város más részein csupán egy gyógyszertár működik, vagy egy sincs. Fehér folt például a herényi városrész nem kis területtel és nem kevés lakossal, de nincs gyógyszertár a Joskar-Ola lakótelepen és Szőlős - Csititó környéki részében sem.
Évekig folyt a harc azért, hogy legyen gyógyszertár Kámonban, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó Stromfeld lakótelepen. Igaz - és ez jól szemlélteti a jelenlegi meglehetősen kaotikus viszonyokat a közelmúltban egymástól pár száz méterre már kettő is nyílott ebben a több lakóterületből álló városrészben, a Minerva lakóparkban élők örömére is.
Aki akar, nyít?
- Az országos tendencia az, hogy míg a városokban egyre-másra nyílnak a gyógyszertárak, addig a nagy múltú vidéki, falusi patikák ellehetetlenülnek, bezárásra ítéltetnek, s így van ez Vas megyében is állítja Schmidt József, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Vas megyei szervezetének az elnöke, aki egy kistelepülési fiókpatikát vezet.
- 2006 óta a patikák száma a megyeszékhelyen, Szombathelyen körülbelül 70 százalékkal nőtt. A városközpontban 200 méterenként vannak a gyógyszertárak, ami vetekszik a kocsmák sűrűségével. Ezt elősegítette a 2007 januárjában élete lépett gyógyszer-gazdálkodási törvény, az, hogy új rend szerint lehetett gyógyszertárakat létesíteni, alapítani. Átmeneti szabályozásként 100 ezer lakos alatti településeken 300 méterenként lehetnének gyógyszertárak, de itt is nyitva hagyták a kiskaput. 300 méteren belül is nyílhat gyógyszertár, ha az plusz szolgáltatást nyújt.
A megyei kamarai elnökség is úgy látja, hogy most már a meglévő patikák szolgáltatásain túl nemigen lehet újabbat kitalálni, de a törvény úgy van megfogalmazva, hogyha az abban felsorolt plusz szolgáltatásokra hivatkoznak, akkor az ÁNTSZ nem tagadhatja meg a létesítési engedélyt. Annyit sikerült elérnie a kamarának, hogy az ÁNTSZ szigorúbban ellenőrzi a szakmai feltételek meglétét az új patikák nyitásánál. Úgy már nem adnak ki működési engedélyt, hogy heti 60 órás nyitva tartáshoz csak egy gyógyszerészt alkalmaznak. Még további 2-3 új patika nyílik Szombathelyen, ha eleget tudnak tenni a személyi szakmai feltételeknek - mondja a kamaraelnök.
- A szakma felhígulását hozza a patikanyitási hullám, amelynek kárvallottjai lehetnek a városokban a régi, patinás patikák, amelyek sok évtizede szolgálják az egészségügyet, de nem képesek annyira megújulni, amilyen szinten az újak létesülnek véli dr. Csonka Gábor, Szombathely legrégebbi, az 1730-as években létesült gyógyszertárának, a Szentléleknek a vezetője.
- A rendszerváltás előtt az Óperint utcait is figyelembe véve mindössze három gyógyszertár működött a Fő téren és környékén, ez a szám mára megduplázódott. Tudomásom szerint jelenleg Szombathelyen 26 patika található - mondja
Sok falusi patika elavult
Amíg az emelkedő, sokak számára szinte már megfizethetetlen gyógyszerárak, a növekvő konkurenciaharc ellenére a városokban egyre- másra nyílnak a gyógyszertárak, addig a kistelepüléseken, a falvakban eddig is gondot okozott a közforgalmú patikák működtetése. Sőt, most már több a bezárás, beolvadás közelébe került. Egyeseknek kiút lehet a nagyobb gyógyszertárak fiókpatikájaként továbbműködni.
A falusi gyógyszertárak általában egyszemélyesek, így a nyitva tartási idejükkel és a szolgáltatási körükkel nem vehetik fel versenyt a városi patikákkal. A falusi emberek közül sokan - ha a városi bevásárlóközpontokban járnak -, már a gyógyszerbeszerzést is megoldják. Ez sem kedvez a vidéki patikák forgalmának.
A kistelepülési gyógyszertárak egy része meglehetősen lerobbant állapotban van, költeni kellene a felújításra, korszerűsítésre, de nincs miből. Az elmúlt 7-8 év forráskivonásokról szólt a gyógyszerészetben is, a gazdaságos üzemméret pedig egyre nőtt. Az a tendencia érvényesül itt is, mint a kereskedelmi kisboltoknál és a bevásárlóközpontonál. A két szakterületet azonban nem szabadna összemosni, mert a gyógyszertáraknál nem kereskedelmi egységekről, hanem közegészségügyi intézményekről van szó, pontosabban kellene, hogy szó legyen.
Nem lehet felelősségre vonni őket
- Vasban 2006 óta egy önálló kisgyógyszertár szűnt meg, de ez is később fiókpatikaként újból megnyitott. Azonban komoly jelek vannak arra, hogy több önálló patika napjai meg vannak számlálva. Nemcsak a kollégák visszajelzései utalnak erre, de a nagykereskedéseké is. Egyes gyógyszertárak tartalékaik végéhez értek, nem tudják kifizetni megrendeléseiket. A nagykereskedelmi kintlévőség országos vonatkozásban meghaladja a kórházakét és ez Vas megyében is tetten érhető. Szintén kiút lehet a falvakban az úgynevezett kézi-gyógyszertárak létesítése, de ez is elég tőkeigényes és leszabályozott tájékoztat a megyei kamarai elnök.
- Mit tehet a gyógyszerészi kamara, mennyire veszik figyelembe véleményét, szakmai ajánlásait?
- Sajnos a gyógyszerészi kamara hatásosság szempontjából gittegyletként működik, eredménytelenek a szakmai visszajelzései, az üzleti lobbi, a tőke erősebbnek bizonyul. A kamarának csak véleményezési joga van a gyógyszertárak nyitásával kapcsolatban, akkor is csupán a szolgálati rendet véleményezheti, ami az utolsó pillanatban kerül a kamarához.
Egyszerűen nonszensz az is, hogy az egészségügyben, így a gyógyszerészi kamaránál is megszűnt a kötelező kamarai tagság, ezért a szakmai etikai felelősségre vonásra nincs lehetőség. Éppen ott, ahol az emberek egészsége, élete a tét. Az a vétek, hogy szakmai szabályok ellen büntetlenül vétkezni lehet.