A gyógyszerek európai átlagára 34, a lejárt szabadalmúaké 9, mÃg a generikusaké 4,2 euró. E készÃtmények hazai piaci részesedésével - amely 42,6 százalék - kontinensünkön a 3., mÃg forgalmazott dobozszámban kifejezve ugyanezt a 4. helyen állunk - közölte egy mai sajtóbeszélgetésen Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) alelnöke ehhez hozzátette: a hazai patikák kötelesek forgalmazni az úgynevezett referencia-áras - tehát adott csoporton belül legolcsóbb - termékeket, s ugyan Ãgy feladatuk a költségkÃmélÅ‘bb medicinák felajánlása a betegeknek. Más kérdés, hogy az utóbbiak ezt ritkán veszik igénybe, mint ahogy az orvosok sem szÃvesen engedik az általuk rendelt készÃtmény helyettesÃtését.
2006 elsÅ‘ negyedévében 127 hatóanyag volt forgalomba, számuk 2008 vége felé 132-re nÅ‘tt, ugyanakkor a fix támogatásban részesülÅ‘ gyógyszerek száma ugyanezen idÅ‘szakban 740-rÅ‘l 1019-re emelkedett. Ennek tudható be, hogy a kiskereskedelmi átlagár két év alatt meredeken - 2100 forintról 1600-ra zuhant. A fix támogatást kapó gyógyszerek patikai forgalma is csökkent, 32-rÅ‘l 27 százalékra. Ez az idÅ‘közben ártámogatásba befogadott innovatÃv készÃtmények gyógyszertári megjelenésének tudható be.
A gyógyszertárak fizetÅ‘képességének fontos mérÅ‘száma a patikai kinnlevÅ‘ségek, illetve a lejárt határidejű tartozások nagysága. Az elÅ‘bbi három esztendÅ‘ alatt - 2005-2008 - 30,5-rÅ‘l 42,4, mÃg a lejárt határidejű tartozások összege 2,5-rÅ‘l 5,6 milliárd forintra nÅ‘tt. Igaz, e számok a gyógyszerpiac 80 százalékára vonatkoznak - errÅ‘l tudtak a nagykereskedÅ‘ktÅ‘l adatokat beszerezni -, extrapolálva a számokat lényegében 53 milliárdos adóssággal, s 7 milliárdos lejárt határidejű tartozással számolhat a hazai patikahálózat.
"A patikaliberalizáció eredményeként fellazulnak a korábbi szigorú szakmai szabályok, s új szakások szilárdulnak normává" - hangsúlyozta Horváth Tamás. Az MGYK elnöke példákkal illusztrálta e helyzetet. A gyógyszer-gazdaságossági törvény értelmében például számos helyen csak azok nyithattak patikát, akik többletszolgáltatás nyújtására is vállalkoztak. S bár ezt papÃron mindenki megtette, elkezdtek „rugalmasan" elszakadni korábbi vállalásaiktól. Azok közül például, akik heti 60 óránál hosszabb nyitva tartást Ãgértek, sokan a 60 órán belülre kerülést kérvényezik.
Horváth Tamás szerint komoly gondok vannak a gyógyszertárak szakember ellátottságával is. Akad patika, amelyben az egyetlen szakasszisztens pár hónapja még fodrászként dolgozott, miközben a kamarának komoly gondjai vannak magával az asszisztens-képzéssel is. Az oktatás gyakorlati képzés nélkül zajlik, nincs tanlaboratórium, s akad hely, ahol a gyógyszertant ápoló okÃtja. A munka minÅ‘ségére az is rányomja bélyegét, hogy mÃg személyi jogot öt éves gyakorlat után lehet szerezni, felelÅ‘s vezetÅ‘ akár az egyetemrÅ‘l frissen kikerült, tapasztalatlan gyógyszerész is lehet, akár egy-két hónapos munkaviszony után. Az új vállalkozások pedig sokkal inkább rájuk, mintsem a szakmaiságot nyilván erÅ‘teljesebben képviselÅ‘ személyi jogosokra támaszkodnak. Ezt bizonyÃtja egyébként az is, hogy számos újonnan alapÃtott patikában nem akarnak, s tudnak magisztrális gyógyszert készÃteni, s hogy egyes patikákban már működik olyan számÃtógépes rendszer, amely pontosan regisztrálja: adott idÅ‘ alatt mekkora forgalmat bonyolÃtanak le a gyógyszertár egyes alkalmazottai.
A megkérdezettek körében megoszlanak a vélemények az egészségügyi kormányzat azon szándékáról, amely szerint úgynevezett biosimilar készÃtmények behozatalával érnének el megtakarÃtást a gyógyszerkasszában. Ezek a biológiailag hasonló gyógyszerek - amelyekrÅ‘l egyébként a nemzetközi szakirodalomban is jelentÅ‘s polémiák zajlanak - az MGYK fÅ‘titkára, Zalai Károly szerint valóban kiváló onkoterápiás készÃtmények. Mivel célzott kezelést tesznek lehetÅ‘vé, Ãgy évekkel meghosszabbÃthatják a rákbetegek életét, mi több, akár gyógyulást is eredményezhetnek. Gondot jelent viszont előállÃtásuk, mivel jellegükbÅ‘l adódóan gyártásukat nem lehet oly módon standardizálni, hogy az adott készÃtménybÅ‘l külön-külön legyártott mennyiségek (sarzs) pontosan egyformák legyenek. Ez Hankó Zoltán szerint lényegében azt jelenti, hogy mindegyik legyártott adagot külön-külön klinikai vizsgálatnak kellene alávetni, ami ellentmond olcsóságuknak. Zalai Károly szerint viszont valóban van árleszorÃtó hatásuk, más kérdés, hogy a "normál" gyógyszerekkel szemben helyettesÃtésük szinte lehetetlen, s allergiaprofiljuk is óvatosságra int.