Új gyógyszerfajta: jobb, de nem biztos, hogy olcsóbb - weborvos.hu, március 3.


Adatokkal cáfolták a gyógyszerészek a hazai generikus-program sikertelenségér?l szóló, s ezzel egyúttal a patikusok érdektelenségét - esetleg kimondottan érdekellentétét - is felemleget? mendemondákat.

A gyógyszerek európai átlagára 34, a lejárt szabadalmúaké 9, míg a generikusaké 4,2 euró. E készítmények hazai piaci részesedésével - amely 42,6 százalék - kontinensünkön a 3., míg forgalmazott dobozszámban kifejezve ugyanezt a 4. helyen állunk - közölte egy mai sajtóbeszélgetésen Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) alelnöke ehhez hozzátette: a hazai patikák kötelesek forgalmazni az úgynevezett referencia-áras - tehát adott csoporton belül legolcsóbb - termékeket, s ugyan így feladatuk a költségkímél?bb medicinák felajánlása a betegeknek. Más kérdés, hogy az utóbbiak ezt ritkán veszik igénybe, mint ahogy az orvosok sem szívesen engedik az általuk rendelt készítmény helyettesítését.

2006 els? negyedévében 127 hatóanyag volt forgalomba, számuk 2008 vége felé 132-re n?tt, ugyanakkor a fix támogatásban részesül? gyógyszerek száma ugyanezen id?szakban 740-r?l 1019-re emelkedett. Ennek tudható be, hogy a kiskereskedelmi átlagár két év alatt meredeken - 2100 forintról 1600-ra zuhant. A fix támogatást kapó gyógyszerek patikai forgalma is csökkent, 32-r?l 27 százalékra. Ez az id?közben ártámogatásba befogadott innovatív készítmények gyógyszertári megjelenésének tudható be.

A gyógyszertárak fizet?képességének fontos mér?száma a patikai kinnlev?ségek, illetve a lejárt határidej? tartozások nagysága. Az el?bbi három esztend? alatt - 2005-2008 - 30,5-r?l 42,4, míg a lejárt határidej? tartozások összege 2,5-r?l 5,6 milliárd forintra n?tt. Igaz, e számok a gyógyszerpiac 80 százalékára vonatkoznak - err?l tudtak a nagykeresked?kt?l adatokat beszerezni -, extrapolálva a számokat lényegében 53 milliárdos adóssággal, s 7 milliárdos lejárt határidej? tartozással számolhat a hazai patikahálózat.

"A patikaliberalizáció eredményeként fellazulnak a korábbi szigorú szakmai szabályok, s új szakások szilárdulnak normává" - hangsúlyozta Horváth Tamás. Az MGYK elnöke példákkal illusztrálta e helyzetet. A gyógyszer-gazdaságossági törvény értelmében például számos helyen csak azok nyithattak patikát, akik többletszolgáltatás nyújtására is vállalkoztak. S bár ezt papíron mindenki megtette, elkezdtek ?rugalmasan" elszakadni korábbi vállalásaiktól. Azok közül például, akik heti 60 óránál hosszabb nyitva tartást ígértek, sokan a 60 órán belülre kerülést kérvényezik.

Horváth Tamás szerint komoly gondok vannak a gyógyszertárak szakember ellátottságával is. Akad patika, amelyben az egyetlen szakasszisztens pár hónapja még fodrászként dolgozott, miközben a kamarának komoly gondjai vannak magával az asszisztens-képzéssel is. Az oktatás gyakorlati képzés nélkül zajlik, nincs tanlaboratórium, s akad hely, ahol a gyógyszertant ápoló okítja. A munka min?ségére az is rányomja bélyegét, hogy míg személyi jogot öt éves gyakorlat után lehet szerezni, felel?s vezet? akár az egyetemr?l frissen kikerült, tapasztalatlan gyógyszerész is lehet, akár egy-két hónapos munkaviszony után. Az új vállalkozások pedig sokkal inkább rájuk, mintsem a szakmaiságot nyilván er?teljesebben képvisel? személyi jogosokra támaszkodnak. Ezt bizonyítja egyébként az is, hogy számos újonnan alapított patikában nem akarnak, s tudnak magisztrális gyógyszert készíteni, s hogy egyes patikákban már m?ködik olyan számítógépes rendszer, amely pontosan regisztrálja: adott id? alatt mekkora forgalmat bonyolítanak le a gyógyszertár egyes alkalmazottai.

A megkérdezettek körében megoszlanak a vélemények az egészségügyi kormányzat azon szándékáról, amely szerint úgynevezett biosimilar készítmények behozatalával érnének el megtakarítást a gyógyszerkasszában. Ezek a biológiailag hasonló gyógyszerek - amelyekr?l egyébként a nemzetközi szakirodalomban is jelent?s polémiák zajlanak - az MGYK f?titkára, Zalai Károly szerint valóban kiváló onkoterápiás készítmények. Mivel célzott kezelést tesznek lehet?vé, így évekkel meghosszabbíthatják a rákbetegek életét, mi több, akár gyógyulást is eredményezhetnek. Gondot jelent viszont el?állításuk, mivel jellegükb?l adódóan gyártásukat nem lehet oly módon standardizálni, hogy az adott készítményb?l külön-külön legyártott mennyiségek (sarzs) pontosan egyformák legyenek. Ez Hankó Zoltán szerint lényegében azt jelenti, hogy mindegyik legyártott adagot külön-külön klinikai vizsgálatnak kellene alávetni, ami ellentmond olcsóságuknak. Zalai Károly szerint viszont valóban van árleszorító hatásuk, más kérdés, hogy a "normál" gyógyszerekkel szemben helyettesítésük szinte lehetetlen, s allergiaprofiljuk is óvatosságra int.