2008. december

19:04 Mv.: Csalódottak a gyógyszerészek, mert a kormány az előzetes ígéretek ellenére sem építette be a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításába javaslataikat. A patikusok egyebek mellett azt kérték, hogy maradjon meg az állami felügyelet új patika nyitásakor, illetve kerüljön be a törvénybe a 24 órás szolgáltatás bevezetése. A gyógyszerészek a költségvetési zárószavazás idejére terveznek tiltakozó akciót a parlament elé.

HorvĂĄth TamĂĄs: A nagyobb kormĂĄnypĂĄrt addig dĂśrgĂślgette az SZDSZ kicsiny lĂĄmpĂĄcskĂĄjĂĄt, amĂ­g a liberalizmus szelleme ki nem szabadult a palackbĂłl. A szellem elvĂŠgezte a piszkos munkĂĄt, de eszĂŠben sem volt visszavonulni. MĂŠg ma is mĂŠg ma is sajĂĄt ĂŠletĂŠt ĂŠli ĂŠs tovĂĄbb szedi ĂĄldozatait.

R.: A két évvel ezelőtt liberális kezdeményezésre elfogadott gyógyszergazdaságossági törvényt hibáztatják a gyógyszerészek, amiért mára a 2300 közforgalmú patikából 7-800 a csőd szélére került. A vidéki kisgyógyszertárak tulajdonosai rettegnek attól, hogy a nagybefektetőkkel kell versenyezniük. A jogszabály ugyanis lehetővé tette, hogy bárki, bárhol patikát nyithasson.

MagyarnĂŠ Dr. PintĂŠr Gabriella (gyĂłgyszertĂĄr-tulajdonos, PilisvĂśrĂśsvĂĄr): A liberalizĂĄciĂł Ăłta kĂśrĂźlbelĂźl 5 milliĂł forinttal csĂśkkent a forgalmam, ami ĂĄrrĂŠs tĂśmeg viszonylatĂĄban egy gyĂłgyszerĂŠsz bĂŠrĂŠnek felel meg.

R.: A gyógyszerészek szerint az SZDSZ kilépése után sem változott a kormány szakpolitikája. Az MSZP az egészségügyi bizottságban saját módosító javaslatait is elutasította a patikaalapítás feltételeinek szigorításáról. A gyógyszerész kamara állami felügyeletet kért új patika nyitásakor, és azt: kerüljön be a törvénybe a 24 órás szolgáltatás bevezetése. A szocialisták eredetileg támogatták, végül mégis kihagyták ezeket a passzusokat a módosítás végleges szövegéből. A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint azért, mert számítanak volt koalíciós partnerükre a költségvetés és az egészségügyi törvények megszavazásakor. Cserébe doktori címet adnak a gyógyszerészeknek is. Ez azonban nem vigasztalja őket.

Horváth Tamás (elnök, Magyar Gyógyszerészi Kamara): Csalódottak vagyunk, hiszen a gyógyszertár létesítése nem szigorodik, a gyógyszertár-tulajdonlás nem lesz keretek közé, keretek közé szorítva, és tulajdonképpen a gyógyszerész szakmai kompetenciáink, a menedzsment jogaink is a nem szakmai gyógyszertár-működtetőkkel szemben nem tud megerősödni.

R.: A szocialistĂĄk tavaszra Ăşjabb tĂĄrgyalĂĄsokat Ă­gĂŠrtek a gyĂłgyszerĂŠszeknek, akik tiltakozĂł akciĂłt szerveznek a Parlament elĂŠ december 15-ĂŠre, a kĂśltsĂŠgvetĂŠs zĂĄrĂłszavazĂĄsĂĄnak idejĂŠre.

 

2008.12.05 Marad a kĂźlĂśnadĂł, de beruhĂĄzĂĄsra ĂśsztĂśnzik a gyĂłgyszercĂŠgeket

hirszerzo.hu 2008. december 5.

Neizer Anita

Nem törlik el a befizetési kötelezettséget, de a gyógyszergyártók a jövőben kapnak engedményt, ha K+F beruházást végeznek hazánkban. A politikusok szerint az ösztönzésre azért van szükség, mert a kutatásfejlesztés jelentős mértékben csökkent az orvoslátogatói díj és a 12 százalékos rabatt bevezetése óta.

Engedett is, meg nem is a kormĂĄny, illetve a parlamenti pĂĄrtok nĂŠmelyike a gyĂłgyszergyĂĄrtĂłknak, akik a gyĂłgyszer-gazdasĂĄgossĂĄgi tĂśrvĂŠny elfogadĂĄsa Ăłta azĂŠrt kĂźzdenek, hogy csĂśkkentsĂŠk befizetĂŠsi kĂśtelezettsĂŠgĂźket. BĂĄr a gyĂłgyszeradĂł marad, az egĂŠszsĂŠgĂźgyi bizottsĂĄg szerdĂĄn mĂŠgis Ăşgy dĂśntĂśtt, enyhĂ­t a gyĂĄrtĂłk terhein, igaz, ezt kutatĂĄs-fejlesztĂŠsi beruhĂĄzĂĄsokhoz kĂśtik.

CsĂśkkent a beruhĂĄzĂĄsi kedv

Az egészségügyi salátatörvényhez három olyan módosítás érkezett, amelynek célja, hogy ösztönzést adjon a hazai gyógyszervállalatoknak a kutatásfejlesztési beruházásaikhoz. A 12 százalékos különadó és az orvoslátogatók után fizetendő havi 416 ezer forintos összeg hatására ugyanis a KSH adatai szerint a gyógyszergyártók K+F beruházásai jelentősen, 63,8 százalékkal estek vissza. A képviselők szerint amennyiben ez a tendencia folytatódik, az ország versenyképességének javításához nagymértékben hozzájáruló gyógyszeripari beruházások elmaradása miatt magyar K+F munkahelyek szűnhetnek meg.

Bár a törvényhez három módosító javaslat érkezett - az SZDSZ-től, az MSZP-től és az MDF-től -, a bizottság mégis önálló javaslatot dolgozott ki, és azt nyújtotta be a parlamentnek. "A korábbi módosítók ugyanis a teljes befizetési kötelezettség erejéig engedményt adtak volna a cégeknek, de ez azért túlzás lett volna" - mondta Kökény Mihály lapunknak.

A végleges, és a kormány által is támogatott javaslat szerint úgy alakították a K+F ösztönzőket, hogy a különadó, a sávos befizetés és az orvoslátogatói díjak összegének 20 százalékáig engedményt kaphatnak a cégek a kutatásfejlesztési ráfordításokból. Kérdés azonban az, hogy pontosan mit is jelent a kutatásfejlesztés, hiszen meglehetősen széles a spektrum: beletartozhat egy új molekula, gyógyszer kifejlesztése, vagy éppen egy meglévő hatóanyag kipróbálása is. Kökény egyébként részleteket nem közölt, mint mondta, ennek kidolgozására a kormány kapott felhatalmazást. De az szerinte már most leszögezhető, hogy csak az országban ténylegesen végzett fejlesztéseket veszik majd figyelembe, "olyat nem, amelyet hazai gyártó végez mondjuk egy olasz klinikán".

CĂŠl a munkahelyteremtĂŠs

KĂśkĂŠny MihĂĄly egyĂŠbkĂŠnt korĂĄbban leszĂśgezte, hogy nem fogadhatĂł el olyan engedmĂŠny, amely nĂśvelnĂŠ a gyĂłgyszerkassza hiĂĄnyĂĄt, de szerinte a 20 szĂĄzalĂŠkos engedmĂŠny, a mĂŠltĂĄnyossĂĄgi kereteken belĂźl van. Igaz, azt hozzĂĄtette, hogy elfogadĂĄsĂĄt kĂśrbehatĂĄrolta az, hogy a gyĂĄrtĂłk rĂŠgĂłta sokalljĂĄk a befizetĂŠsi kĂśtelezettsĂŠgeiket, ĂŠs "mindent megtettek azĂŠrt, hogy felĂźlvizsgĂĄljuk a gyĂłgyszer-gazdasĂĄgossĂĄgi tĂśrvĂŠnyt".

Mint a szakpolitikus hangsúlyozta, teljesen vállalható javaslatot dolgoztak ki, mert figyelembe kell venni a hazai gyártókat is, amelyek ha jobb és több medicinát tudnak a külföldi piacokon értékesíteni, az jót tesz a magyar gazdaságnak. Habár azt egyelőre nem tudni, hogy a gyógyszerkassza a K+F ösztönző hatására hogyan is alakul majd. Jövőre ugyanis még nem lesz rá hatással, ám 2010-től már kevesebb összeg folyhat be a kasszába.

A HealthCapital vezérigazgatója szerint azonban válság idején, és főleg úgy, hogy a gyógyszerkassza egyensúlyban van, támogatható ez a fajta beruházásösztönzés, amelynek a tényleges beruházásokat és munkahelyteremtést kell jutalmaznia. "Megnyugtató és ugyanakkor előremutató ez a javaslat, különösen a gazdasági válság idején, és főleg mert nincs olyan helyzetben a gyógyszerkassza, mint pár évvel ezelőtt, amikor 100 milliárdos hiánnyal kellett számolni" - mondta lapunknak Baraczka Mariann hozzátéve, hogy a K+F beruházásokkal újabb munkahelyek is teremthetők, miközben a korábbiak megőrizhetők.

 

2008.12.05 Ötéves ingyenes védőoltási program Hódmezővásárhelyen

mno.hu 2008. december 5.

A HPV-vírus ellen kapnak védőoltást a 13 éves lányok

Öt éven keresztül minden 13 éves hódmezővásárhelyi lány ingyenesen megkaphatja a méhnyakrák elleni védőoltást; az első esztendőben az érintettek több mint 90 százaléka él is a lehetőséggel – közölte Kallai Árpád, az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet főigazgatója csütörtökön az alföldi városban.

Az idén tavasszal elindult Egészséges Vásárhely program keretében az önkormányzat öt esztendőn keresztül ingyenesen biztosítja a méhnyakrák-megbetegedések 70 százalékát okozó HPV-fertőzés elleni védőoltást – mondta a szakember a kezdeményezésről tartott sajtótájékoztatón.

Az oltássorozat – a védettség eléréséhez összesen három oltásra van szükség – december elején záruló első körében a korosztályhoz tartozó 261 vásárhelyi lány szülei közül 237-en igényelték gyermekük számára a vakcina beadását. Az ő esetükben az önkormányzat teljes egészében átvállalja az oltássorozat 90 ezer forintos költségét – tudatta a főigazgató.

Kallai Árpád elmondta, hogy Magyarországon mintegy 1000-1200 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak évente, a betegek közül több mint 400 nő bele is hal a súlyos kórba. Ez a szám különösen annak fényében magas, hogy a méhnyakrák ma már viszonylag hatékonyan kezelhető, ha idejében felfedezik – hangsúlyozta.

Zsigmond H. Krisztina, a vakcinát forgalmazó GSK gyógyszergyár munkatársa elmondta, hogy jelenleg 25 település önkormányzata vesz részt aktívan a méhnyakrák elleni oltási programban, így az idén mintegy 1200 lány kaphat ingyenesen védőoltást. Az elsődleges célcsoportot azok alkotják, akik még nem élnek aktív szexuális életet.

A Hódmezővásárhelyen elért, 90 százalék fölötti oltási arány az országban a legmagasabb, ez annak is köszönhető, hogy az önkormányzat a teljes oltássorozat költségét állja – közölte. Az oltássorozaton való részvétel aránya annál alacsonyabb, minél nagyobb önrészt kell a szülőknek vállalniuk – tette hozzá.

 

2008.12.04 Ki vegye ĂĄt az elhunyt beteget?

Magyar Nemzet 2008. december 4.

MIZSEI BERNADETT

Hosszú vitát követően, másfél óra elteltével vette át a HospInvest Zrt. által működtetett kiskunhalasi kórház azt a beteget, aki szállítás közben életét veszítette egy Kecelről érkező mentőautóban. Az intézet a mentőket hibáztatja, az Országos Mentőszolgálat szerint azonban helyesen jártak el dolgozói. Az Egészségbiztosítási Felügyelet eljárást indít. Mivel a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház ügyeletes orvosa nem akarta átvenni azt a halottat, aki szállítás közben elhunyt, másfél óráig tartottak fel egy szolgálatban lévő rohamkocsit. A kiskőrösi mentők Kecelről szállítottak egy férfit a kiskunhalasi kórházba, miközben azt az utasítást kapták a központból, hogy álljanak meg a közelben lévő imrehegyi orvosi rendelőben, mert újra kell éleszteni egy beteget. Eközben a keceli beteg állapota is rosszabbodott, így őt is megpróbálták újraéleszteni, sikertelenül. Ezt követően az elhunytat beszállították a kiskunhalasi kórházba, ám az ügyeletes orvos nem akarta átvenni, mert úgy vélte: Kecelre kellett volna vinni. A mentők álláspontja szerint azonban ilyenkor azt a jogszabályt kell figyelembe venni, amely kimondja: a mentőautóban elhunyt beteget a legközelebb eső patológiai osztályra kell beszállítani. Másfél órás vitát követően átvették az elhunyt férfit. Lengyel János,az intézet orvosigazgatója elmondta: a mentők által említett jogszabály arra az esetre vonatkozik, ha a beteg szállítás közben veszíti életét. - Ebben az esetben azonban az autó Imrehegyen megállt, a helyszínen pedig tartózkodott ügyeletes orvos, aki jogosult a halál beálltának megállapítására tette hozzá. Vagyis ezután vissza kellett volna szállítani a halottat Kecelre. Lapunknak elmondta azt is: a jövőben nem vizsgálják a hasonló esetek jogszerűségét az ellátás pillanatában, vagyis csak az azonnali átvételt követően egyeztethet a kórház és a mentőszolgálat. Győrfi Pál,az OMSZ szóvivője a kórház álláspontjával szemben úgy nyilatkozott: a mentőegység helyesen járt el.

 

2008.12.04  Ketten pålyåznak a szigetvåri kórhåzra

Bár öten érdeklődtek, végül csak két pályázat érkezett a jelenleg az önkormányzat tulajdonában lévő Szigetvári Egészségügyi Ellátó és Szolgáltató Kft. százszázalékos üzletrészcsomagjára - erősítették meg lapunk információit a városházán. A működési költségek csökkentése és további beruházások megvalósítása érdekében az önkormányzat októberben írt ki pályázatot a szigetvári városi kórház 25 évre szóló üzemeltetésére. A tender eredményéről várhatóan februárban döntenek. A két pályázó a Magyar Nemzet értesülése szerint a HospInvest egyik tulajdonosa, a Relevans Kft., illetve a Medical Invest Kft. A komoly finanszírozási gondokkal küszködő, több száz millió forint adósságot felhalmozó kórház működését az elmúlt években 164 millió forintos állami és önkormányzati tőkeinjekcióval, valamint egy reorganizációs program segítségével sikerült stabilizálni. Ezzel párhuzamosan az üzemeltetésre gazdasági társaságot alakítottak; döntés született arról is, hogy az intézményben a helyi gyógyvízre alapozva egy saját gyógymedencével rendelkező mozgásszervi rehabilitációs központot alakítanak ki. Februárban fejeződöttbe a több mint kétmilliárd forintos beruházási program, amelynek keretében teljesen felújították a főépületet, modernizál ták az intenzív osztályt és kicserélték az elavult gép-, műszerpark és bútorok jelentős részét. Paizs József polgármester elmondta, hogy az új üzemeltetőtől nemcsak azt várják, hogy csökkentse a város működtetésre fordított évi 700 millió forintos terhét, hanem azt is, hogy újabb beruházásokba kezdjen. Csak olyan üzemeltetővel kötnek szerződést, amelyik ezt vállalja, valamint hozzákezd a mozgásszervi, alkohológiai és neurológiai programok megvalósításához is.

 

2008.12.04 Megint leszavaztĂĄk Mikola IstvĂĄnĂŠkat

 

Magyar HĂ­rlap 2008. december 4.

A törvényhozás egészségügyi bizottsága tegnap egyenként leszavazta a Fidesz-KDNP ajánlásait az egészségügyet érintő úgynevezett salátatörvény módosítására. Ezek a javaslatok a gyógyszer-gazdaságossági törvényen javítottak volna a betegek érdekében, ezt szorgalmazták hónapok óta a gyógyszerészek is. Mint írtuk: az előző ülésen a bizottság kormánypárti többsége egy csomagban utasította el a javaslatokat, mondván, azok nem kapcsolódnak a törvény megnyitott fejezeteihez. Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa - egyben a bizottság alelnöke - azonnal tiltakozott, és közölte: a testület ezzel a módszerrel megsértette a házszabályt. Tegnap ezt "orvosolta" a bizottság úgy, hogy egyenként döntött az ajánlásokról, de változatlanul a túlterjeszkedésüket állapította meg. Mikola István tragikusnak nevezte az ülést, amelyen - szemben az ellenzéki javaslatokkal - a testület kormánypárti többsége elfogadta azt a korábban nem szereplő szocialista javaslatot, amely szerint nyolcmilliárd forinttal bővíteni kell a gyógyító-megelőző kasszát, és a pénzt a gyógyszerkassza várható megtakarításából csoportosítanák át. Az alelnök szerint ezt a javaslatot akkor kellett volna beterjeszteni, mielőtt a parlament elfogadja a költségvetés fő fejezeteinek pénzügyi sarokszámait. Így viszont már csak az egészségügyön belül van mozgástér, ám - mint mondta - ennek nagy ára lesz, hiszen azért várhatók megtakarítások, mert a betegek még kevesebb gyógyszert tudnak kiváltani.

 

2008.12.04 Elektronikus TAJ-kĂĄrtya

AdatĂĄramoltatĂĄs

Figyelő 2008. december 4.

Cseke Hajnalka

Az elektronikus TAJ-kártya bevezetésére 2009 első negyedévében írják ki a közbeszerzési eljárást. A pályáztatás nyílt lesz.

Kulcskártyaként funkcionál majd a kibocsátást követő első időszakban az eTAJ-kártya, amely a központi adatbázisok, szolgáltatások elérését teszi majd lehetővé. Ám egyelőre sem a vérkép, sem a kórelőzmények, sem a kezelések adatait nem tárolja az intelligens plasztikkártya – értesült lapunk. A bevezetésért felelős kormánybiztos sajtóreferense szerint jelenleg a műszaki terv előkészítése folyik, azt követően, valószínűleg 2009 második negyedévében írják ki a közbeszerzési eljárást. „Célunk a maximális nyitottság; a bekerülési költség a műszaki terv befejezése után becsülhető” – kaptuk megkeresésünkre az írásos választ.

 

Úgy tudjuk, e plasztiklapok kibocsátása már 2009 végén, 2010-ben megkezdődhet, elsőként a fővárosban. A kártya eredetileg nemcsak a betegbiztosítási jogviszony igazolására (azaz egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre) szolgált volna, hanem közgyógyellátásra jogosító és nyugdíjas igazolványként is, egyúttal belépőként a kormányzati ügyfélportálhoz. Ez utóbbi funkciói megmaradnak, ám, hogy érzékeny egészségügyi adatok (korábbi diagnózisok, ellátások) is rákerülnek-e, az még a későbbi szakmai-adatvédelmi egyeztetések függvénye. Ez utóbbi kapcsán adatvédelmi szakemberek aggályaikat fogalmazták meg: óriási a veszélye annak, hogy az információkhoz illetéktelenek is hozzáférhetnek. Mégsem elsősorban adatvédelmi kifogások miatt nem lesznek széleskörű funkciói a plasztikkártyának, hanem forráshiány miatt.

ZÖLD ÚT. Hosszú előkészítés és huzavona után viszont már legalább annyi biztos, hogy zöld utat kap a kártya bevezetése, aminek az eredeti tervek szerint az idén meg kellett volna történnie. A projektet 2004-től a Nyugat-Dunántúl három megyéjében már tesztelték: ennek során Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyék biztosítottai közül 16 ezren kaptak ilyen kártyát, s mintegy harminc háziorvosi és szakrendelőt, kórházat láttak el kártyaleolvasókkal és alkalmazásokkal. A tapasztalatok hasznosítása, a plasztiklapocska (uniós nevén e-Card) széleskörű bevezetése azonban forráshiány miatt késett. Az adatbázisok informatikai korszerűsítésére az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 4 milliárd forintot különítettek csak el, holott a teljes rendszer kiépítése becslések szerint 2006-os árakon számolva is 24–26 milliárd forintba kerülne.

Székely Tamás szakminiszter a nyár végén Ausztriába látogatott, ahol tanulmányozta az e-Card alkalmazásának tapasztalatait. Azzal a megállapítással tért vissza, hogy a rendszer igen csábító, de költséges. Tény, hogy nyugati szomszédunknál 30 millió eurót költöttek az egészségügy informatikai fejlesztéseire. Nálunk ekkora forrás biztosan nem áll rendelkezésre, ám hogy pontosan mekkora összeget szán rá a kabinet, egyelőre nem ismert. Legalábbis az ezt firtató kérdésünkre szakmai-kormányzati körökben nem tudtak válaszolni.

Az előterjesztés mindenesetre heteken belül a kormány asztalára kerül, felelőse Baja Ferenc e-közigazgatási kormánybiztos, államtitkár. A tortaszelet így is kellően nagynak ígérkezik, s az informatikai cégek árgus szemekkel figyelik az előkészületeket; a hírek szerint a háttérben nagy erők feszülnek egymásnak. A kártya funkciói ugyanis nagyban meghatározzák az informatikai fejlesztések tartalmát, a versenyben indulók körét. Nem véletlen, hogy hetek óta pattog a labda az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Egészségügyi Minisztérium és Baja Ferenc között. Arról kell megállapodniuk, pontosan milyen műszaki feltételekkel, milyen tartalommal, s főként mikortól vezessék be az eszközt. Az EU tagállamaiban 2008 januárja óta használnak egységes betegazonosító kártyát, ez igazolja az ellátásra való jogosultságot a közösség országaiban, annak tartalma azonban államonként különböző, mint ahogy a szolgáltatások volumene és nívója is. A közösség az egyes tagállamokra bízta a döntést a tekintetben, hogy az elektronikus kártya milyen funkciókkal rendelkezzen.

ÉRDEKHARC. A tervezett informatikai fejlesztés első körben is milliárdos nagyságrendű, az alapinfrastruktúra kiépítése minimum 4–5 milliárd forint. Ám, ha azt akarják, hogy az online kapcsolat a legutolsó falu legkisebb háziorvosi rendelőjétől a legkorszerűbben felszerelt, speciális ellátást nyújtó kiemelt szolgáltatókig, valamint a központi adatbázisokig, az egészségbiztosítóknál, gyógyszerforgalmazóknál is oda-vissza működjön, az legalább 25–30 milliárdba kerül. „Nem kis érdekek feszülnek egymásnak. Azon cégek, amelyek most, a válság idején fejlesztési megbízást kapnak, nem pusztán talpon maradhatnak, de behozhatatlan piaci előnyre tesznek szert, mivel a rendszerek folyamatos karbantartását és fejlesztését is automatikusan elnyerik” – fogalmazott a Figyelőnek egy neve elhallgatását kérő egészségbiztosítási informatikai szakértő. Márpedig a hazai egészségügyi szektor informatikai hálója meglehetősen szakadozott, több tízmilliárdos fejlesztésre szorul. Néhány kísérleti régiót leszámítva, eltérő programokat alkalmaznak az alapellátásban, a járóbeteg-ellátásban, illetve a fekvőbeteg-intézményekben, azok között nincs átjárhatóság. Igaz, valamennyien hozzáférnek a szolgáltatási jogosultságot ellenőrző OEP-nyilvántartáshoz. A kontroll a jövőben annyiban változik, hogy nem a TAJ-szám alapján, hanem a kártya használatával ellenőrzik majd a jogosultságot. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő informatikai háttér kiépítése, a kártyák elkészítése, s a háziorvosi rendelőket, a szakrendelőket és a kórházakat is alkalmassá kell tenni a plasztikok olvasására.

Az egészségügyi szolgáltatók szkeptikusan nyilatkoztak a Figyelőnek: a gyógyszerkassza költéseinek féken tartását szolgáló központi programok is akadoznak, hogyan működne akkor egy, az egész szektort átfogó online rendszer? A háziorvosok és a patikusok arra panaszkodtak, hogy a kötelező jogviszony-ellenőrzés technikai feltételei sem adottak, az egészségbiztosító informatikai rendszere sokszor hibásan működik. Ugyanezt a kritikát egy egészségügyi kormányzati vezető megfordította: szerinte nem az infrastruktúra kiépítése és működtetése ütközik majd nehézségekbe, sokkal inkább az egészségügyben dolgozókat lesz nehéz rávenni és megtanítani a költségkímélő, gyors és hatékony ellátást biztosító elektronikus alkalmazásokra.

 

2008.12.04 Parlament: az adĂł ĂśtĂśde visszajĂĄr

DÖNTÖTTEK. Tegnap megszavazta a parlament egészségügyi bizottsága a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítására beadott képviselői javaslatot, amely a hazai gyógyszercégek kutatás-fejlesztéseinek (k+f) ösztönzésére, a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek megtartósára irányul. Lapunk tegnapi számában arról írtunk, hogy a gyógyszertörvényben előírt 12 százalékos különadó és az orvoslátogatói díj fizetésének a hatására (ez évi 35 milliárd forint körüli összeg) tavaly 64 százalékkal visszaesett a hazai k+f tevékenység és a beruházás, pedig húzóágazat lévén ez az ipar a gazdaság egyik pilléreként kiutat jelenthetne a válságból. Kökény Mihály, a bizottság szocialista elnöke lapunknak elmondta: hosszas vita után, az eredeti kezdeményezést megváltoztatva tegnap úgy döntöttek a honatyák, bizonyos feltételekkel támogatják a k+f tevékenységgel kapcsolatos indítványt. Eszerint azok a cégek, amelyek eleget tesznek a 12 százalékos forgalomarányos adó- és az orvoslátogatóidíj-fizetési kötelezettségüknek, a befizetett összeg 20 százalékáig visszatérítést kapnak a k+f tevékenységükre. Erről kormányhatározat rendelkezik majd, s a jövő évi befizetések után az összeget először 2010-ben igényelhetik vissza a gyógyszercégek.

 

2008.12.02 VĂŠletlen volt a szabĂĄlytalansĂĄg?

A gyĂłgyszerĂŠszi kamara elnĂśke szerint hibĂĄsak a HospInvest-receptek

Magyar Nemzet 2008. december 2.

MIZSEI BERNADETT

Megfelelnek a jogszabályoknak azok a vények, amelyeket a HospInvest Zrt. az általa működtetett kórházban ad ki - véli Székely Tamás egészségügyi miniszter. A gyógyszerészi kamara elnöke viszont úgy látja: a receptek szabálytalanok, mert azokon nincs feltüntetve az orvos közvetlen elérhetősége. Annak pedig komoly következményei lehetnek, ha a gyógyszerész nem tudja felvenni a kapcsolatot a kezelőorvossal. Nem látok semmiféle csodát az eljárásban - jelentette ki tegnapi kormányszóvivői tájékoztatóján Székely Tamás. Az egészségügyi miniszter azzal indokolta álláspontját, hogy a jogszabályok szerint a szolgáltató az Országos Egészség biztosítási Pénztárral való szerződéskötés napjától a folyamatos betegellátás érdekében a szolgáltató úgynevezett biankó vényeket állít ki. Ezek abban különböznek a normál vényektől, hogy látható rajtuk a szolgáltató neve, azonosítója, telefonszáma, illetve rajta kell lennie a vényt kitöltő orvos bélyegzőjének. Ismeretes, a Hír Televízió vasárnap arról számolt be: az egri Markhot Ferenc Kórházat november elsejétől üzemeltető HospInvest Zrt. olyan vényeket adott betegeknek, amelyen az orvos adatai helyett a magáncég székhelyének címe és adószáma szerepel. - Nem a biankó vények kiadásával van gond - hiszen ez kétségtelenül szabályszerű eljárás - hanem azzal, hogy a recepteken nem tüntették fel a kezelőorvos közvetlen elérhetőségét - mondta lapunknak Horváth Tamás az egészségügyi miniszter álláspontjára reagálva. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke hozzátette: a gyógyszer kiadásakor a patikusnak felmerülhetnek esetleges kérdései, esetleg hibát találhat a recepten, ami szükségszerűvé teszi, hogy közvetlenül magát a vényt kiadó kezelőorvost érje el. A HospInvest alelnöke, Deák Gábor lapunknak elmondta: feltételezhetően csak néhány olyan recept kerülhetett ki a kórházból, amin nem szerepeltek az orvosok pontos elérhetőségei. - A szükséges adatok feltüntetéséről az OEP-pel egyeztettünk, így ha hibás recept került ki, az csak véletlen lehet.

2008.12.02 Egri receptek: ismĂŠt tĂĄmadjĂĄk a HospInvestet

NĂŠpszava 2008. december 2.

Új hír röppent fel az egri Markhot Ferenc Kórház háza tájáról: az orvosok biankó receptre írják fel a gyógyszereket, amelyek szabálytalanságuk miatt nem válthatók be a patikákban. A receptek fejlécén az orvos, illetve a kórház neve, címe, telefonszáma helyett az intézményt november 1. óta üzemeltető HospInvest Zrt. felirat szerepel.

Utánajártunk: kiderült, tényleg forgalomba került néhány ilyen recept. Ennek okáról a HospInvest Zrt. alelnökét kérdeztük. Deák Gábor elmondta: a kórháztulajdonos megyei közgyűlés átadó határozatától számítva egy napjuk maradt a kórház átvételére. Ennyi idő alatt kellett volna megoldani a receptkérdést, mivel a HospInvest addig, amíg nem volt biztos abban, hogy átveheti az üzemeltetést, nem rendelte meg előre a recepteket az egészségbiztosítási pénztártól. Mindjárt az átvétel után megtörtént a megrendelés, de a kért recepteket még mindig nem gyártották le.

Ideiglenes megoldásként a HospInvest fejlécével ellátott recepteket használnak a kórházban. Alaki előírás, hogy ezen is fel kell tüntetni az orvos aláírását, a kórház adatait. A panaszra, hogy a hospinvestes recepteket csak a kórház saját patikájában váltják be, a cég alelnöke leszögezte: érvénytelen receptre a saját gyógyszertáruk sem adhat ki gyógyszert. Az érvényes recepteket viszont mindenütt be kell váltani. Előfordulhatott, hogy az átállás nehézségei közepette néhány receptet hiányosan töltöttek ki, erre viszont – kis jóindulattal – a patikákban felhívhatták volna a figyelmet, és pótoltathatták volna a hiányt, hiszen ez a gyógyszertárak érdeke is.

Deák Gábor elmondta, napokon belül meg kell érkezniük a megrendelt recepteknek. Megjegyezte: régi ügyből lett új hír, a „kórházvédők” néhány korábbi, hiányos recept felmutatásával keltenek hangulatot a HospInvest ellen. A kórházban normálisan zajlik az élet, s az elmúlt hónapban már több mint 50 ezer ember kereste fel a intézmény járóbeteg-szakrendeléseit.

2008.12.02 RĂĄkgyĂłgyĂ­tĂĄs: Ăşj esĂŠly

Magyar HĂ­rlap 2008. december 2.
NICZKY EMŐKE

A rákbetegséget sokan és sokféleképpen magyarázzák, hivatalos kezelése azonban ma még szűk körre korlátozódik. Dávid Tamás professzor állítja: az orvosok nem minden esetben járják a helyes utat, amikor betegeiknek kemo- és sugárterápiát írnak elő. A szelíd, természetes, holisztikus eljárásokat is be kellene emelni a rákbetegség széles körű, klinikai kezelésébe Dávid Tamás rákkutató professzor szerint. Számos európai és tengerentúli társával együtt azt vallja, hogy a rákot fölösleges misztifikálni, ez a betegség nem rejtélyesebb mint az összes többi. Éppen ezért szemléletváltásra lenne szükség, ami elsősorban nem a betegek, hanem a hivatalossá vált orvosi gyakorlat számára nehéz. A professzor szerint az utóbbi száz évben egyre-másra születtek egymásnak sokszor ellentmondó teóriák a rákbetegség lényegéről. Noha a kóros sejtburjánzás kialakulásának oka valószínűleg még sok kutatást igényel - amire természetesen nem szabad sajnálni sem pénzt, sem tudást, sem időt -, vannak új, eddig járatlan utat keresők, akik hasznos tényekkel bővíthetik a rákról szerzett eddigi tudásunkat. Joggal merülhet föl a kérdés: meddig van szükség a világ legdrágább gyógyszereire és bonyolult készülékekre a daganatsejtek pusztításához? Dávid Tamás azt mondja: egyrészt nem minden beteg reagál megfelelően a kemo- és sugárterápiára, s nem is kezelhetnek mindenkit ezekkel a módszerekkel. Sajnos tény hogy manapság egyre több ember szembesül a rák diagnózisával, a rendelkezésre álló konvencionális kezelési módszerek pedig - költség- és orvosigényük miatt egyre nehezebben ellátható feladat elé állítják a klinikai orvoslást. Nem szólva arról, hogy a kemo- és sugárterápia maga is rákkeltő, letagadhatatlan kellemetlenségeket, súlyos szervi károsodásokat okozhat, ráadásul az egészséges sejteket is pusztítja. Azzal pedig, hogy a terápia részeként gyengíti a vérképződést, az immunrendszert, az öngyógyító erőinket, a beteg sok egyéb kockázatnak, egyebek mellett az életveszélyes áttétképződésnek is ki van téve. A beteget objektíven, részletesen informálni kellene az összes kezelési lehetőségről, és - véli a professzor - meg kellene adni a szabad választás lehetőségét, ami viszont nem lehet azonos a klinikai kezelés elutasításával, a halálos önítélettel. Dávid Tamás szerint a klinikai kezelés és a holisztikus, szelíd terápiák, a természetes anyagok együttes, bölcs, célzott, egyénre szabott kombinációja a leghatásosabb, és számos esetben hoz végleges, teljes gyógyulást, biztosít lényegesen hosszabb élettartamot és emberhez méltó, fájdalommentes életminőséget, mert ez a jövő útja. A professzor világszerte több ezer betegen segített már az esőerdőkből nyert trópusi teakeverékkel, célzott táplálkozási és életmódrendszerrel. A természetes eljárásoknak éppen az individuális kezelés a lényege, a test, lélek, szellem egyensúlyzavara okainak felismerése, elemzése, a beteg egyéni érzékenységének, reagálásának föltérképezése, és az oki terápiás stratégia kidolgozása. Arról sem volna szabad megfeledkezni, hogy a beteg emberek gyógyulását jelentősen befolyásolja a terápia sikerébe vetett hit és a szeretet is. Annak, aki kétkedve fogadja például a klinikai kezelést, és nincs szerető társa, kisebb az esélye a gyógyulásra. Ugyanez érvényes a természetes eljárásokra is, ezért kellene a radikális szemléletváltás abban, hogy a szelíd, holisztikus, tudományosan is igazolt terápiákat - a beteg döntését prioritásnak tekintve - többé-kevésbé egyenrangúként kezeljék a hivatalosan elfogadott gyógymódokkal, de legalább ne száműzzék a vajákosság világába, ne űzzenek gúnyt a másként gondolkodó tudósokból. Dávid Tamás egyébként amerikai statisztikákkal is fölfegyverkezve veri vissza azokat a támadásokat, amelyekben bőven van része. Mint mondja: ottani onkológusok körében végzett kérdőíves kutatás szerint a rákot konvencionálisan gyógyító több ezer orvos túlnyomó többsége azt válaszolta, soha nem engedné, hogy önmagát, családtag fiait kemo- vagy sugárterápiának vessék alá. Ez az arány korábban kisebb elutasítást jelzett, így mutatja: az Egyesült Államokban mind több kutató, gyógyító látja úgy, hogy a rákkezelés tévúton van, a ma elfogadott kezelési módok nem feltétlenül előnyösek a betegek számára. A kezdeti remények nem egyszer csak részben teljesülnek be, a befektetések és a súlyos mellékhatások pedig sokszor nem állnak arányban a várt eredményekkel. A professzor ezzel természetesen nem állítja, hogy a gyógyszerkutatásokat és -fejlesztéseket fel kellene függeszteni, de szorgalmazná, hogy azok tágabb körben, nyitottabb, holisztikus szemlélettel, ember- és ne pénzközpontúan folyjanak. A pontos diagnózisra is szükség van, de azok közül a kevéssé ártalmasakat részesítsük előnyben. A rák kialakulásáról ma még nincs kétségbevonhatatlan és egyértelmű tudásunk. Dávid Tamás szerint mindenkinek igaza van, aki táplálkozási, életmóddal összefüggő, pszichés, környezeti, mikrobás és genetikai okokat említ. Szerinte száz esztendeje történt nagyobb, méghozzá előnytelen változás a civilizált ember életfeltételeiben. Tény hogy számottevően növekedett a környezeti sugárterhelés. A talaj- és légszennyezés, valamint a vegyi anyagok használata miatt csökkent az élelmiszerek minősége, a tartós, káros stressz, a helytelen táplálkozás és életmód pedig szinte életünk mindennapi részévé vált. Mindez hozzájárult a szervezet hármas, testi-lelki-szellemi egyensúlyának súlyos zavarához, megbillenéséhez, ám a professzor szerint a természet, így az emberi szervezet elleni vétségekre is maga a természet kínál megoldást. Azonban csak paradigmaváltással lehet a konvencionális onkológiai gyakorlatban is széleskörűen alkalmazni az erre irányuló fölfedezéseinket. Addig elszigetelt csoportokba tömörülnek azok a betegek, akik saját gyógyulásukhoz új utat választanak, s "megbélyegzettként" folytatják tevékenységüket az őket segítő kutatók, gyógyítók. Szükség van a pontos diagnózisra

 

2008.12.02 BĹąnĂźgyi nyilvĂĄntartĂł-e az OEP?

 

NĂŠpszabadsĂĄg 2008. december 2.

Dr. Alexin ZoltĂĄn okl. matematikus

Folyamatban van az egyes egészségügyi törvények módosítását célzó törvényjavaslat általános vitája. A törvényjavaslat előzetes változatát az Egészségügyi Minisztérium a www.eum.hu weboldalon még októberben nyilvánosságra hozta. A javaslat egyik rövid mondata arról szólt, hogy mennyi legyen az adatok megőrzési ideje az OEP által kezelt adatbázisban, melyben tízmillió ember napi egészségi állapotát tükröző, a szolgáltatók által jelentett ellátások elszámolásai találhatók. A megőrzési idő sokáig nem volt meghatározva, bár az adatvédelmi törvény 3. ß (3) bekezdése ezt minden törvényben elrendelt adatkezelés esetén kötelezően előírja. Az időtartam meghatározásának érdekében 2005 végén az Alkotmánybírósághoz fordultam, kérve, hogy az AB kötelezze a parlamentet az őrzési idő meghatározására. Az indítványomat elküldtem Dr. Péterfalvi Attilának is, aki 2006 végén erőteljes fellépésével elérte, hogy az egészségügyi reformfolyamat részeként az őrzési időt a parlament végre megállapítsa. Akkor az elszámolási adatokat öt évig lehetett megőrizni, illetve, ha per indul, amelyhez az adatok szükségesek, akkor a per jogerős befejezéséig. A terminus letelte után az adatokat meg kellett volna semmisíteni. Erre azonban soha sem került sor. Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény arra ad lehetőséget, hogy az OEP a támogatások elszámolása, folyósítása és ellenőrzése céljából kezeljen adatokat. Utólagos ellenőrzésre öt évig van mód, a polgári törvénykönyv kártérítési perek megindításánál ötéves elévülési időt alkalmaz, a pénzügyi és számviteli jogszabályok ugyancsak ötéves elévülési idővel dolgoznak ezért az öt év minden igényt kielégítő és az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelő időtartam volt. Csakhogy 2007 nyarán a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény vitájában a Fidesz egy módosítást terjesztett be, amelyet a parlament el is fogadott. Így az őrzési idő tíz évre módosult, ráadásul az adatokat már nem kell megsemmisíteni, elég, ha személyazonosításra alkalmatlanná teszik azokat. Az egészségügyi tárca 2008 októberi javaslatában pedig már harmincéves megőrzési idő szerepelt. Miután észrevételeztem, hogy a harmincéves időtartam a célhoz kötött adatkezelés kritériumának nem felel meg, és felhívtam erre az adatvédelmi biztos figyelmét, a parlament elé terjesztett javaslatba már csak tizenöt éves megőrzés került be. Az OEP 1998 óta kezel elektronikus adatokat, és a tíz év idén lejár. Ha tehát most nem emelik meg az őrzési időt, akkor meg kell szüntetni az 1998-as adatok személyes azonosíthatóságát, és aztán folyamatosan a többiét. Ezt láthatólag nagyon nem akarják. A törvényjavaslat vitájában most megint a Fidesz adott be egy módosítást, melyben a megőrzési idő felemelését kérték úgy, ahogy eredetileg a tárca szerette volna, harminc évre, állítólag a páciensek érdekében. Időközben az Alkotmánybíróság is elővette a 2005-ös indítványomat, és szeptember 15-én megállapították, hogy számos esetben a törvény még mindig nem rendelkezik az OEP-nél tárolt adatok megőrzési idejéről, például a társadalombiztosítási be fizetések esetében korlátlan ideig őrzik az adatokat, de vajon miért? Igen előrelátónak bizonyult az AB, midőn arra az esetre is kitért a határozatában, amikor a törvény meghatározza az őrzési időt, azonban az túlzott mértékű. A határozat szólt arról, hogy az adatkezelés alkotmányos követelménye a célhoz kötöttség, amely még a törvényben leírt őrzési időnél is magasabb rendű. Az adatokat a határidő lejárta előtt is, azonnal köteles megsemmisíteni az adatkezelő, ha az a cél, amelynek érdekében az adatokat gyűjtötték, már megvalósult. Mivel az utólagos ellenőrzés szabályai nem változtak, és az egészségbiztosítási törvény sem jelölt meg más célt az adatkezelést illetően - az adatkezelés idejének növelése alkotmányellenes. Vajon milyen előnye származik a pácienseknek abból, hogy harminc évig minden beszedett gyógyszerük, minden ellátásuk visszakereshető? S mi a hasznuk az orvosoknak abból, hogy percre pontosan nyilvántartják, kiknek mit írtak föl évtizedekkel ezelőtt? Még a terrorizmussal vagy sorozatgyilkossággal gyanúsított személyek esetében sem építenek fel életük minden percéről ilyen részletes adathalmazt. Vajon milyen előnye származik a pácienseknek abból, hogy harminc évig minden beszedett gyógyszerük, minden ellátásuk visszakereshető?

 

2008.12.02 VĂĄltozik a gyĂłgyĂ­tĂłk tb-finanszĂ­rozĂĄsa

VilĂĄggazdasĂĄg 2008. december 2.

Változik a jogviszony-ellenőrzési és a rehabilitációs, valamint a fogászati díjazás – mondta Székely Tamás egészségügyi miniszter tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón. A szakma javaslatára a finanszírozás eszközével is ösztönzik az iskola-ifjúsági szolgálatokat az egészséges életmód népszerűsítésére. A fogorvosi vizsgálatoknál például nem számítják be a betegekre fordítandó minimumidőbe a kontrollvizsgálatot, a beutalók írását, s a rezidensek által végzett gyakorlati tevékenységnél rezidensenként 50 százalékkal megemelik az egészségpénztárral elszámolható minimumidőt, ám csak kettő foglalkoztatására lesz lehetőség.

A tárcavezető beszámolt arról is: megkezdődtek a szerződéskötések az augusztusban nyertes kistérségi járóbeteg-szakellátókkal. A tizenhat győztes közül kilenccel már megkötötték a szerződéseket, azonban némelyeknél különböző dokumentumokat kell pótolni. Elmondta azt is: hamarosan kihirdetik a nyerteseket a 75 milliárd forintos pólusprogramban induló intézmények között. Kapuváron és Sárváron 750, illetve 791 millió forintos támogatással térségi rehabilitációs központokat létesítenek.

A HospInvest által kibocsátott vényekkel kapcsolatban Székely Tamás elmondta: a folyamatos betegellátás érdekében a szerződéskötés napjától a szolgáltató úgynevezett biankó vényeket állít ki. Bizonyos időnek el kell telnie addig, mire névre szóló vényeket tudnak adni a doktoroknak.

 

 

2008.12.02 Élesedő vita a szülészek díjáról

NĂŠpszabadsĂĄg 2008. december 2.

MunkatĂĄrsunktĂłl

Nyilvános vita kezdődött Székely Tamás jelenlegi és Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter között a választott szülészek díjazásáról. Az egészségügyi tárca a múlt hét végén felügyeleti eljárást kezdeményezett a Rácz Jenő vezette Veszprém megyei kórház gyakorlata miatt, mert az intézményben csak az az orvos vezethet munkaidőn kívül szülést, aki erről külön szerződést kötött a kismamával. A kórház nem kér pénzt, de az orvos kikötheti a szerződésben, hogy mennyiért hajlandó szabadidejében levezetni a szülést. Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint viszont sehol az országban nem kérhetnek térítési díjat a szülésért. A minisztérium felkérte az Egészségbiztosítási Felügyeletet, vizsgálódjon a kérdésben. - Már csak azt szeretném tudni, hogy a többi kórházban milyen státuszban dolgoznak azok az orvosok, akik nem a munkaidejük alatt vezetnek szülést - reagált minderre Rácz Jenő. Hozzátette: nem a kórház kér pénzt az asszonyoktól, hanem az orvos, aki szabadideje alatt is vállalja, hogy bejön, amikor szükség lesz rá. A szerződés alapján valószínűleg számla is készül az ellátásról. A hálapénz kifehérítése kormányzati cél is - jegyezte meg Rácz Jenő. A volt miniszter elmondta: törvény szól arról is, hogy mennyit dolgozhat egy orvos a kórházban, ez tette szükségessé az írásos alkut a szülésre váró asszony és orvosa között. Az intézményvezetőnek az ügyelet után kötelező pihenőidőt kell biztosítania.

 

2008.12.02 Hír TV – Kontraszt

2008. november 30.

20:25

Mv.: - Az egészségügyi ellátáson, illetve az egészségügyben dolgozók helyzetén jelentősen ront a kormány által támogatott jövő évi költségvetés. Mely területeket érinti a legsúlyosabban az elvonás? Köszöntöm a stúdióban Mikola Istvánt, a szakbizottság fideszes alelnökét. Jó estét kívánok.

Mikola IstvĂĄn volt egĂŠszsĂŠgĂźgyi miniszter (Fidesz): - JĂł estĂŠt kĂ­vĂĄnok.

Mv.: - ValĂłban melyik terĂźletet ĂŠrinti leginkĂĄbb? EgyĂĄltalĂĄn a fĹąnyĂ­rĂł elv ĂŠrvĂŠnyesĂźl, vagy valami mĂĄs rendszer szerint lĂĄtjuk az elvonĂĄst?

M. I.: - A szakmaiatlanság és a fűnyíró elv érvényesül, és ez annál is inkább fájdalmas, mert az elmúlt években átalakították a teljes egészségügyi ellátórendszert, amihez egy új típusú költségvetés tartozna, hiszen máshol vannak a kórházak, súlyponti intézmények, ez a strukturális átalakítás nincs leképezve a költségvetésben. Ezenkívül nincs benne inflációkövetés, nem kalkulálták be a forint gyengülését, ez az intézményeknek és a szolgáltató rendszernek óriási többletkiadást jelent. Ha a számokat nézzük, akkor is nagy bajban vagyunk. Elhoztam a legújabb elmúlt hétfőn, hat nappal ezelőtt a parlament által elfogadott irányszámokat. Nem akarok sok számot mondani, de azt nézem, hogy az egészségbiztosítási alapnak a 2007. éves kiadási előirányzata 1 ezer 648 milliárd volt, 1 ezer 648 milliárd, a 2009. éves terv pedig 1 ezer 417 és fél milliárd. Ez több mint 200 milliárd hiányt jelent. De a dolog nem ennyire egyszerű, mert ha az egyes fejezeteket nézzük, akkor kiderül, hogy teljes összességében az egészségügyre 2009. évben körülbelül az eddigi számításaink szerint, azért mondom, hogy az eddigi számításaink szerint, mert a költségvetési törvényt még nem fogadta el a parlament. Erre december 15-én kerül sor, körülbelül 150 milliárddal kurtítják meg az egészségügyet.

 

Mv.: - Olyan 100 milliárdot hallottunk eddig, és főleg, ha összevetettük azzal a számmal, hogy 2006 és 2008 között 250-ről volt szó.

M. I.: - Igen, de sokféleképpen lehet számolni. A következőből indulok ki. 2007-ben, tehát az elmúlt, lezárt évben úgynevezett pénzmaradvány, megspórolt pénz körülbelül 60 milliárd van a kasszában. Ehhez még hozzá jön az idén várható megtakarított pénz 20 milliárdja, ez már összesen 80 milliárd forint. Ránk terhelték a gyednek az 50 százalékát, korábban 50 százalékot kellett nekünk fizetni, a többit az állami költségvetés finanszírozta, most a 100 százalékát a gyednek az egészségbiztosítási pénzalapból kell finanszírozni. Ez körülbelül 60 milliárdot jelent. És akkor még nem beszéltem az ÁNTSZ-től, a mentőszolgálattól, a vérellátástól való forráselvonástól. Tehát összességében ez legalább 150 milliárddal kurtítja meg az ágazatot. Ugyanakkor el kell mondjam, hogy 68 milliárd hiányzik a kórházaknak, a lejárt határidejű tartozásuk 68 milliárd forint, és mint ahogy említettem, az inflációkövetés nincs ebben benne, és nincs benne a forintromlás sem. De azt mondom, hogy a kiadási oldalnál, amiről most beszéltem még nagyobb baj van a bevételi oldalon, hiszen tudja, hogy az egészségbiztosításnak a pénze az jövedelemarányos munkaadói, munkavállalói járulékokból származik. Most, ha nem nőnek a bérek, sőt csökkennek, mert például az egészségügyi szakdolgozóknak a jelenlegi állás szerint 6-8 százalék reálbérnövekedéssel kell számolnia. Tehát, ha csökkennek a bérek, akkor azoknak a jövedelemarányos járuléka abszolút értékben kevesebb lesz. Tehát én a legnagyobb gondot nem is az előbb említett kiadási oldalon megjelenő mínuszokban látom, hanem a bevételi oldalon. Hát nem fognak befolyni a pénzek, hiszen ebbe a kasszába jövedelemarányos járulékokat fizetünk mi és a munkaadók.

Mv.: - Ön azt mondja, hogy a kórházaknak 68 milliárd a tartozása. Most ugye a legfrissebb hír, amit hallottunk, hogy a szekszárdi kórházat ideiglenesen, illetve a szakrendelő részét bezárják december 20-a és január 5-e között. Merthogy félmilliárdos annak a kórháznak a tartozása. Mi lesz így jövőre? Minden második kórház majd két hétre bezár? És akkor hova menjen az, aki a szakrendelőbe kéne menni?

M. I.: - Az egész dologban az ördögi a következő. Az elmúlt években az úgynevezett egészségügyi reform során több olyan technológiai rendszert állítottak be az egészségügybe, amellyel a nagy forráskivonásokat is végig tudják, le tudják vezényelni az ágazaton. Ezek közül most már a legközismertebb a teljesítményvolumen-korlát. Egy lehetetlen helyzet az, hogy egy ilyen költségvetési technológiával agyoncsapjuk a teljesítményorientált finanszírozási rendszert, vagyis magyarul a szakrendelő kórházak délután 1 óra vagy 2 órakor megállnak, és a méregdrága technológia az áll. Azok a röntgengépek, amelyeket Amerikában három műszakban használnak, mert egyébként közgazdaságilag nem térülnek meg, nem érdemes őket beállítani. Tehát a teljesítményvolumen-korlát miatt még azt sem teszik lehetővé, hogy ott, ahol megvan a fejlett technológia, ahol el tudnák látni a betegeket, ott ellássák. Ezért várólistákra kerülnek a betegek, végtelen várólistákra, és ezzel a teljesítményvolumen-korláttal ugyanakkor meg tudják oldani ennek a forráshiánynak a végigvezetését. És van még két ilyen technológia. Az egyik, nincsenek ráfordítás-analízisek, hát minden többe kerül ma, mint amennyit az egészségbiztosítás fizet érte. És nem akarom részletezni, mert ez már mély szakma, hogy van még egy ennél is bonyolultabb technológiai rendszer, amivel ők ezt a rettenetes forrásszűkösséget az ágazaton 2009-ben is végig tudják majd vezetni. Még az is lehet, hogy úgy, hogy megint tartalékok képződnek, amelyeknek a felhasználását nem engedik meg. Ami pedig törvénytelen.

Mv.: - Ön említette a vérellátót és a mentőszolgálatot. Ezek szerint ezt a két területet érinti a leginkább az elvonás?

M. I.: - Igen, hát a hat nappal ezelőtti parlamenti szavazáson, ahol a költségvetés irányszámait határozta meg a parlament, illetve a kormányzati többség, mi ezt nem szavaztuk meg. Az ÁNTSZ-től újabb 782 millió forintot, az Országos Mentőszolgálattól 1 milliárd 386 milliót, az Országos Vérellátó Szolgálattól 432 milliót vonnak el. Ezek a korrekt, legfrissebb számadatok. Hát nem is értem, hogy tudják ezt megtenni. Hát eddig is gond volt a mentőszolgálatnál.

Mv.: - Pont a héten történt, hogy két óra alatt ért oda a mentő egy infarktusos beteghez.

M. I.: - Igen, és nem is tudom, hogy lehet így az egészségügyet működtetni. De hát a 2009. éveben is működni fog az egészségügy. Ez semmi mással ki nem váltható ágazat. Tudja, a legfurcsább az, és erről soha nem beszélünk, de kellene, hogy akkor, amikor pénzügyi gazdasági válság van, akkor egy csomó ember elszegényedik, nem tud fűteni, vagy ne adj' isten utcára kerül, hajléktalan lesz, hát hova tudnak menni ezek az emberek? Tehát amikor ilyen nehéz társadalmi, pénzügyi, gazdasági helyzet van, akkor mindig azokat a szektorait kellene megerősíteni a társadalomnak, ahol végső menedéket találnak a fázó, fűteni nem tudó hajléktalan emberek, hiszen hova viszik őket? A kórházakba viszik be. Azt mondja a friss Nobel-díjas Paul Clubman, hogy pénzügyi válsághelyzetben az egészségügyet, az egészségügyi ellátást, a szociális gondoskodást, és az oktatást kell megerősíteni. Most pedig mit látunk? Megint szembemegyünk az egész világgal, Európával is, innen vonják el a forrásokat. Hogy fog így működni a gazdaság? Óriási kérdések vetődnek fel.

Mv.: - Igaz az, hogy a háziorvosoktól 5 százalékot vonnak el? Igaz, hogy az anya- és csecsemővédelemtől szintén 4-et?

M. I.: - Onnan is elvonnak, igen, sajnos igen.

Mv.: - És a közegészségügyből?

M. I.: - Az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálattól 782 milliót. Minden évben elvonásokkal kell számolniuk. De ami különösen meglepett engem, hogy a Vöröskereszttől is elvonnak. Attól a Vöröskereszttől, amelyiknek éppen egy ilyen szociális válsághelyzetben állnia kellene a sarat. Tehát ez egy fűnyíró elv, ahol semmire nincsenek tekintettel. Azoktól az ágazatoktól, amelyek gyengék, amelyek a humán erőforrásnak, az emberi egészségnek a céljába állnak, azoktól veszik el a pénzt.

Mv.: - Az hogy lehet, hogy mondjuk abortuszra 100 milliĂłval tĂśbb van? Arra miĂŠrt van tĂśbb vajon?

M. I.: - Ez botrány. Tehát ilyenkor az ember elgondolkodik, hogy mit is akarunk ebben az országban? A pénzügyi fiskális hatalmak, a pénzügyi kormányzat, a pénzügyminiszter mit akar ebben az országban? Mert hogy ismerem ezeket az embereket, annyira nem finoman mondva buták, hogy ne tudják azt, hogy semmiféle gazdasági fellendülés, prosperitás, és ennek kapcsán a jó lét nem létezik a testében, lelkében ép, szellemében kiművelt ember nélkül. Hát az oktatást agyonvágják, ha az egészségügy nem kap a normális, minimális biztonsággal történő működésére pénzt, hát akkor ennek a következménye az lesz, hogy egyre több lesz a munkaképtelen szerencsétlen ember, és nem fog ide jönni vállalkozó, főleg nem nagy befektető, hiszen nem talál olyan munkaerőt, amelyikkel dolgozni tudna.

Mv.: - KĂśrvonalazĂłdik egyĂŠbkĂŠnt a kĂśltsĂŠgvetĂŠsi szĂĄmokban az, hogy tĂśrekszik arra a kormĂĄny, hogy esetleg bezĂĄrjon kĂłrhĂĄzakat?

M. I.: - Ezt nem mondják ki. De ostobaság lenne, mert abból nem lesz több pénz. Ez egy illúzió, hogyha bezárunk két kórházat, akkor annak a költségvetésével több pénz lesz. Nem, mert a betegeknek utazni kell, az ellátás megdrágul, tehát ez egy illúzió, hogy tovább csonkítom a struktúrát, és akkor több pénzem lesz. Bezárták az Országos Pszichiátriai, Neurológiai Intézetet. Most kóvályognak a szerencsétlen betegek az utcán, meg laknak a hegyek barlangjaiban, rengeteg pénzbe kerül a bajba jutásuk esetén a mentésük, a nehéz helyzetből való gyógyítás. Sokkal többe kerül, mintha egy folyamatos gondoskodás, kontroll, ellátás mellett tartjuk egyensúlyban őket. Ez egy ostoba megközelítés.

Mv.: - Az lĂĄtszik esetleg, hogy az egĂŠszsĂŠgĂźgyi privatizĂĄciĂł tervĂŠt nem adta fĂśl a kormĂĄny? Itt azĂŠrt mĂŠg a tĂĄrsadalombiztosĂ­tĂĄsra is gondolok, mert ugye tudjuk, hogy november elejĂŠn kormĂĄnyrendeletben most mĂĄr elfogadtĂĄk azt, 11 biztosĂ­tĂł van, de a 19 megyei pĂŠnztĂĄr helyett 7 regionĂĄlis lesz.

M. I.: - Tudja, ez az érdekes. Feláll a hét regionális miniszter. Mondjuk az egyik feláll Nyugat-Magyarországon, a másik feláll Kelet-Magyarországon. Mind a két régióban messze különbözőek a népegészségügyi viszonyok. Kelet-Magyarországon hellyel-közzel tragikus helyzet van, Nyugat-Magyarországon pedig európai megbetegedési, halálozási helyzetet találunk. Ugyanakkor ugyanannyi pénzt ad le mind a két területre. Tehát amikor mondtam, hogy a költségvetésben nem jelenik meg az új struktúra, nincs leképezve benne, akkor azt is kell mondjam, hogy ez a helyzet, ha ez nem változik, márpedig 15-én a parlament ezt, nyilván a többség meg fogja szavazni, akkor ez súlyos esélyegyenlőtlenséget jelent az egészségügy vonatkozásában, és a hozzáférés egyenlőtlenségét fogja hozni, amelyik egyáltalán nem illeszthető az európai trendekkel és prioritásokkal.

Mv.: - És a privatizáció érzékelhető, a szándék?

M. I.: - Van ilyen szándék. Én látom is, hogy történik ez, de elsősorban suba alatt történik. Abban őszintén szólva nem hiszek, hogy a társadalombiztosításnak a privatizációját most újra megkezdik, vagyis nekifutnak ennek, hiszen másfél évvel a választások előtt, ugye jövőre már megkezdődik a kampány, megszoktuk, egy évvel már a választások előtt már nagy mozgások vannak. Egy ilyen folyamatot elindítani, ez legalábbis irracionális lenne.

Mv.: - Mit szól ahhoz, hogy ugye a kormány annak kapcsán, hogy elmondták, hát nem először, századszor elmondták a szakdolgozók, hogy nagyon nagy baj van. Nincs elég szakápoló a kórházakban és az egészségügyi intézményekben. Azt találták ki, hogy majd munkanélkülieket fognak betanítani.

M. I.: - De nem lehet. Kórházban töltöttem a pályám 26 évét, ott álltam betegágy mellett, az nem játék. Hát ha valaki azt se tudja, hogy a higiénés szabályok mik, hogy azokat hogy kell betartani, az szétkeni a fertőzéseket, az bajt csinálhat. Szó se lehet arról, hogy utcáról behoznak valakit, és az majd ott infiket fog bekötni, mint ahogy most hallom. Szó se lehet róla.

Mv.: - Azt mondják, hogy azért erről nem lesz szó, de mondjuk ágyat tudnak húzni.

M. I.: - De szó lesz, mert van olyan kórház, ahol 30-35 betegre jut egy nővér. Hát nyilván egy csomó olyan feladatot át fog adni, amelyik szakképzéshez kötött, de amit fizikailag nem tud ellátni. Az egészségügy az egy nagyon magas ismeretet igénylő, képzettséget igénylő szakma. Hát itt lét nem lét kérdéséről van szó. Nem lehet az emberek mellé teljesen felkészületlen, képzetlen ember beállítani azért, hogy a foglalkoztatási statisztikákon javítsunk.

Mv.: - Még egy nagyon fontos szám. Hallottunk arról, hogy csak az elmúlt három hónapban, július és szeptember között 3 százalékkal nőtt a várólistákon lévő betegek száma. Összesen 15 ezren várnak. Mi lesz ebből?

M. I.: - Hát nőni fognak a várólisták. Ezek a megszorítások és a teljesítményvolumen-korlát fenntartása ez egyértelműen oda vezet. Tehát azért mondtam valamelyik lapnak, hogy ez a merjünk kicsik lenni költségvetése, mert itt aztán tényleg mertek olyan kicsik lenni, hogy ez már a gazdasági fejlődésnek is gátat szabó, súlyos megnyomorítása egy olyan humán szektornak, amelytől éppen azt várnánk el, hogy az embereknek a testi-lelki épségét biztosítsa, és ilyen értelemben hát valamilyen forrása legyen a gazdasági fejlődésnek, és ennek kapcsán a jóléti rendszerek kialakulásának. Ezt ellehetetlenítik ezzel a 2009. éves költségvetéssel.

Mv.: - Szép jövő évünk lesz. Köszönöm önnek, hogy elmondta.

M. I.: - Én is köszönöm a meghívást.

 

2008.12.02 CsĂśkkentik a tĂĄrsadalombiztosĂ­tĂĄsi tĂĄmogatĂĄsbĂłl kizĂĄrhatĂł gyĂłgyszerek kĂśrĂŠt?

nepszava.hu 2008. december 2.

EgĂŠszsĂŠgĂźgyi tĂśrvĂŠnymĂłdosĂ­tĂĄsok

Az OrszĂĄggyĹąlĂŠs lefolytatta az egyes egĂŠszsĂŠgĂźgyi tĂĄrgyĂş tĂśrvĂŠnyekkel kapcsolatos mĂłdosĂ­tĂł javaslatok rĂŠszletes vitĂĄjĂĄt, keddre virradĂł ĂŠjszaka.

Csáky András (MDF) módosító javaslataik közül kiemelte azt, amely a halottakkal kapcsolatos előírásokat szabályozó rendelkezést bővítené úgy, hogy a boncjegyzőkönyv megismerhetősége is ide kerüljön. Mint mondta, a kormány nem, de az egészségügyi szakbizottság támogatta indítványukat.

Gy. Németh Erzsébet (MSZP) közölte: indítványának célja, hogy a szabad kapacitások elosztásának miket és kiket kell előnyben részesíteni. Mint mondta, a törvényalkotásból kimaradt a főváros. Budapest az egyetlen olyan települési önkormányzat, amely nem tartozik kistérséghez, de ettől függetlenül - véleményük szerint - a szabad kapacitások elosztásából nem lenne szabad kihagyni.

Horváth Zsolt (Fidesz) azt javasolta, tegyék lehetővé azt, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet visszakapja szükséges kapacitásokat. Azt szeretnék, hogy keressenek otthont neki máshol, ahol újra fel lehet építeni ezt a társadalom számára szükséges, szakmai szempontból jól működő intézményt. Esetleg még nem késő visszacsábítani az ott dolgozó gárdát - tette hozzá.

BĂŠki Gabriella (SZDSZ) kĂśzĂślte: hat mĂłdosĂ­tĂł indĂ­tvĂĄnyt nyĂşjtottak be, amelyek a gyĂłgyszer-gazdasĂĄgossĂĄgi tĂśrvĂŠnyt, valamint az egĂŠszsĂŠgĂźgyi kapacitĂĄsrĂłl szĂłlĂł tĂśrvĂŠnyt ĂŠrintik.

Egyebek kĂśzĂśtt kiemelte, a kapacitĂĄstĂśrvĂŠnyben arra irĂĄnyul a javaslatuk, hogy a regionĂĄlis egĂŠszsĂŠgĂźgyi tanĂĄcsok szerepe visszafogottabb legyen, javaslattĂŠteli jog helyett csak vĂŠlemĂŠnyezĂŠsi jogot javasolnak.

Csáky András (MDF) a gyógyszerek forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező vállalkozások befizetéssel kapcsolatos támogatásáról kiemelte, hogy ez az Európai Unióban nem szokatlan dolog.

Mint mondta, a bizottsági vitában a kormány sem zárkózott el attól, hogy ezeket az összegeket próbálják meg visszaforgatni meghatározott célokra, programokra. Közölte: azt is javasolták, hogy a 2010-től hatályba lépő teljes patikaliberalizációt "tolják ki", és előtte a kormánynak egy alapos vizsgálatot kelljen végeznie az eddigi szabályozással kapcsolatban.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát.

Vojnik Mária egészségügyi államtitkár a benyújtott indítványok közül kiemelte azokat az indítványokat, amelyek a kormánynak rendeletalkotási jogot biztosítanak az egészségügyi törvényben, hogy a felsőoktatás szakirányú képzés rendjét szabályozza, illetve a halottal kapcsolatos orvosi eljárásokat pontosítják.

EgyetĂŠrtenek egyebek kĂśzĂśtt azzal a javaslattal is, amely csĂśkkenti a tĂĄrsadalombiztosĂ­tĂĄsi tĂĄmogatĂĄsbĂłl kizĂĄrhatĂł gyĂłgyszerek kĂśrĂŠt - kĂśzĂślte.

 

 

2008.12.02 Eger és a HospInvest: ezúttal recept botrány – végül az fizet akinek kell?

 

gondola.hu 2008. december 2.

Az ország egész területén beválthatóak a HospInvest egri kórházában kiállított „bianko” receptek. Egerben a gyógyszerész kamara 2000 ilyen vényről tud. A városi patikusok szerint a vállalat saját gyógyszertárába terelne mindenkit.

Az egri patikĂĄkat is le akarja nyomni a mamutvĂĄllalat?

A HĂ­r TV vasĂĄrnap azt kĂśzĂślte: szabĂĄlytalan recepteket ad a betegeknek a HospInvest az egri Markhot Ferenc KĂłrhĂĄzban, mert a vĂŠnyeken az orvos adatai helyett a magĂĄncĂŠg szĂŠkhelyĂŠnek cĂ­me ĂŠs adĂłszĂĄma szerepel.

Szabálytalan recepteket állítanak ki az egri Markhot Ferenc Kórházban – tudta meg a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Horváth Tamás, a szervezet elnöke azt mondta: a HospInvest által átvett intézményben olyan vényeket adnak ki, amelyeken csak a vállalkozói engedély száma szerepel, nincs viszont feltüntetve sem az orvos neve, sem a rendelő címe és telefonszáma, holott ez kötelező lenne.

A kamara elnökét egri patikusok értesítették telefonon, tőlük tudja, hogy körülbelül kétezer hibás vény került ki a kórházból az utóbbi hetekben. Horváth Tamás szerint ugyanakkor az is aggályos, hogy a betegeket az osztályokról kórházi patikába irányítják: ezzel ugyanis a HospInvest megsérti a szabad patikaválasztást.

Az egyik külvárosi gyógyszertárban csak néhány hibás receptet vittek be november eleje óta. A patika vezetője azonban cáfolta, hogy a beteg emiatt nem kapott volna orvosságot.

A kórházhoz legközelebb lévő patikában tucatjával jelentek meg az ilyen vények, de mindig kiszolgálták a beteget. A Zalár patika vezetője leginkább azt sérelmezte, hogy a kórházban mindenkit arra kérnek, hogy a belső patikában váltsák ki a recepteket. Azt mondja, ez jogszabályellenes, mert a beteg joga a patika megválasztása. Szilágyi Józsefné szerint ez törvénytelen helyzet már régóta áll fenn.

Szabályos – csak „bianko”

A kórházban csak szabályos recepteket állítanak ki - mondta Deák Gábor, a HospInvest alelnöke. Azt ugyanakkor elismeri: tudták, hogy gondok lesznek a receptekkel, amit azzal magyarázott, hogy az utolsó pillanatban vált világossá számukra, mégis átvehetik a kórházat. A receptekről a megyei egészségbiztosítóval is egyeztettek.

Székely Tamás egészségügyi miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a folyamatos betegellátás érdekében a névre szóló receptek elkészültéig a szolgáltató \"biankó vényeket\" állít ki. Deák Gábor hangsúlyozta: a megjelent hírekkel ellentétben az egri Markhot Ferenc Kórházban november 1-től kiállított valamennyi vény a jogszabályoknak megfelelő és az ország bármely területén beváltható.

Az OEP által nyomtatott receptek gyártási ideje 4-6 hét, ezért ideiglenes megoldásként a hatósági egyeztetést követően az egri kórházban tollal írják rá a kötelezően szükséges adatokat a vényekre az orvosok. Közlése szerint a Megyei Egészségpénztár minden receptet  megvizsgál és csak azokat fogadja el, azaz adja meg rájuk a  támogatást, amelyet rendben talál. Ebben a helyzetben egri kórházban november 1-től kiállított összes receptet jóváhagyta.

A „gyár” cáfol

Deák Gábor egyúttal visszautasította azt a feltételezést, hogy mindezzel a HospInvest által működtetett gyógyszertárakba kívánják terelni a betegeket. Az így kiállított, és jogszabálynak megfelelő  tartalmi elemekkel ellátott receptek korlátozástól mentesen  beválthatóak az ország valamennyi gyógyszertárában - mondta. \"Nem is értjük, hogy milyen módon határozhatná meg a HospInvest,  hogy hol váltsák be a betegek a gyógyszereiket, hiszen a betegek ezt  szabadon választhatják meg, így ezt a feltételezést is  visszautasítjuk\" - fogalmazott. A gyártó tájékoztatása szerint egyébként a nyomtatott recepteket napokon belül megkapják - közölte Deák Gábor.

2008.12.02 Az egri kĂłrhĂĄz teljeskĂśrĹą visszafoglalĂĄsĂĄt tervezik

heol.hu 2008. december 2.

Biankós receptek jelentek meg az egri közforgalmú patikákban, miután a HospInvest Zrt. november 1-jével átvette a kórház működtetését – jelentették be a kórházvédők. A társaság cáfolta az állítást.

Dr. Pócs Alfréd a mai sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kétezer biankós receptet készített és juttatott el a Hospinvest Zrt.-nek. A kórházvédő úgy véli, hogy ezek a receptek a gyógyszerészeti törvénynek nem felelnek meg, sehol be nem válthatók. Állítása szerint a társaság alkalmazott orvosai felszólították a betegeket, hogy a kórház területén lévő – ugyancsak az Hospinvesthez tartozó – patikákban váltsák be a recepteket.

A kórházvédők a Heves Megyei Gyógyszerész Kamara elnökének írásban jelentették azt is, hogy az etikai bizottságuk elnöke vezeti a kórházi gyógyszertárakat. Dr. Pócs Alfréd kitért arra, a biankós receptek arra jók, hogy az egézségügyi tevékenység végzésére jogosító működési engedély számát elfedjék. Így nem tudható meg, hogy név szerint melyik orvos írta fel receptet. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy olyan emberek is megtehetik ezt, akiknek nincs honosított diplomájuk, nem szerepelnek az orvosi nyilvántartásban.

A kórházvédők arról is beszéltek, hogy tudomásuk szerint november 28-án részleges szakfőorvosi ellenőrzést tartottak a kórházban. Tudtukkal a vizsgálat eredménye elmarasztaló volt a kardiológiai és az ortopédiai osztályt illetően, s a traumatológián szintén létszámgondok merültek föl. Dr. Mánya Kristóf elmondta, hogy Budapesten, a Magyar Orvosi Kamara országos kamarai gyűlésén Sumnum Bonum-díjat kaptak az egri kórházvédők áldozatos munkájukért. Ez azért is megtisztelő számukra, mert eddig ismert orvosprofesszorok és az afrikai éhező gyerekekért dolgozók vehették át ezt az elismerést.

Szabó Pál azt hangsúlyozta, hogy azért maradtak együtt a kórházvédők – az egyesületi bejegyzésük folyamatban van –, mert vissza akarnak térni a kórházba. Meglátásuk szerint háború zajlik az országban, törvénytelen eszközöket használ a hatalom. Azért kell visszafoglalniuk a kórházat a Heves megyei betegek számára, hogy visszaálljon a törvényes rend. Jelenleg törvényen kívüli állapot uralkodik, mert megítélésük szerint a nemzeti vagyon nem kerülhetett volna magánkézbe.

A kórházvédők elfogadhatatlannak tartják, hogy az ország egy megyéjét kivonták az állami felügyelet alól az egészségügyi ellátás tekintetében. Az egészségügyi miniszternek nincs ráhatása az egri kórházra. Ezért kizárólag a társadalmi kontrollra számíthatnak a betegek. A kórházvédők egyesületi formába tömörült jogvédőként lépnek fel, nyomatékosította Szabó Pál. A kórház visszafoglalását feladatnak és teendőnek tekintik, mert úgy vélik, így állíthatják helyre a törvényes rendet. Országos mozgalommal karöltve történhet meg a kórház visszavétele. Ennek időpontjáról, módjáról egyelőre többet nem mondhatnak.

Hol vĂĄlthatĂłk be a gyĂłgyszer receptek?

– Nem is értjük, hogy milyen módon határozhatná meg a HospInvest, hogy hol váltsák be a betegek a gyógyszereiket, hiszen ők ezt szabadon választhatják meg, így ezt a feltételezést is visszautasítjuk. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy napokon belül megérkeznek a szabványos nyomtatványok, addig továbbra is jogszerűen tollal töltik ki a recepteket – hangsúlyozta dr. Deák Gábor, a HospInvest Zrt. alelnöke.

A teljes körű visszafoglalás alatt azt érti Szabó Pál, hogy ismét alapítania kell a megyei önkormányzatnak egy egészségügyi közintézményt. Meg kell történnie a szükséges, törvényes felelősségre vonásnak. Ennek érintenie kell a megyei közgyűlés elnökén túl a kórház november 1-je előtti menedzsmentjét is.

Megkeresésünkre a HospInvest Zrt. sajtókommunikációját ellátó cégétől azt a választ kaptuk, hogy a Markhot Ferenc Kórházat működtető társaság nem kíván foglalkozni a „kórházrombolók” által hangoztatott vádakkal. Reagáltak viszont a médiában nyilvánosságot kapott, a nem szabványos receptekre vonatkozó észrevételekre.

– A sajtóban már korábban megjelent hírekkel ellentétben az egri Markhot Ferenc Kórházban november 1-től kiállított valamennyi vény szabályos, a jogszabályoknak megfelelő és az ország bármely területén beváltható. Az OEP nyomtatott receptek gyártási ideje 4-6 hét, ezért ideiglenes megoldásként a hatósági egyeztetést követően az egri kórházban tollal írják rá a kötelezően szükséges adatokat – fogalmazott dr. Deák Gábor, a HospInvest Zrt. alelnöke, aki hozzátette azt is, hogy a Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) minden receptet megvizsgál, csak azokat fogadja el, azaz adja meg rá a támogatást, amelyet rendben talál.

Az alelnök szerint a MEP az egri kórházban november 1-től kiállított összes „vényt” jóváhagyta. Akinek továbbra is érdeke, hogy a HospInvestet álhírekkel lejárassa, abba kapaszkodott bele, hogy a fejlécet egyelőre tollal töltik ki – vélekedett dr. Deák Gábor. Ez az eljárás egyébként a MEP-pel egyeztetett ideiglenes megoldás, amely az OEP által nyomdai úton előállított receptek megérkezéséig működhet. Az előállítási idő nem csak a HospInvest, hanem az ország összes kórházának esetében is 4-6 hét.

A részvénytársaság éppen ezért egyeztetett Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. Tőlük azt a tájékoztatást kapta, hogy a nyomtatványok elkészültéig ideiglenesen az orvosok adatait tollal írják rá. Az így kiállított, és jogszabálynak megfelelő tartalmi elemekkel ellátott receptek természetesen korlátozástól mentesen beválthatóak az ország valamennyi gyógyszertárában.

2008.12.01 HospInvest-trĂźkk

Magyar Nemzet 2008. december 1.

Szabálytalan recepteket ad ki a HospInvest az egri Markhot Ferenc Kórházban. A vényeken az orvos adatai helyett a magáncég székhelyének címe és adószáma szerepel. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Horváth Tamás szerint kár érheti a szabálytalan recepteket beváltó gyógyszertárakat . A Hír TV úgy tudja, a betegeket az orvosok arra kérték: a vényeket csak az intézményben működő, szintén a HospInvesthez tartozó patikában váltsák be.