2008.12.23. Újragondolják a háziorvosi finanszírozási rendszert
Napi Gazdaság 2008. december 22.
Elsősorban az adminisztrációt és az oktatást érintik az egészségügyben várható változások 2009-ben. Ezek jegyében januártól megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hegemóniája, az egy biztosító + 19 megyei pénztár helyébe hét regionális pénztár lép. Ezzel a lépéssel a szaktárcának az a célja, hogy erősítse az egészségbiztosító szolgáltatásvásárlási szerepét, növelje a szolgáltatásnyújtás színvonalát, minőségét és hatékonyságát, ezáltal pedig igazságosabbá váljék az elosztás és magasabb szintű legyen az ellátás - olvasható az Egészségügyi Minisztérium jövő évi változásokat ismertető sajtóanyagában. A regionális pénztárak ügyfélszolgálatokat működtethetnek; a kirendeltségek végzik majd a jogviszony-ellenőrzést, a táppénz, a taj-szám, a gyed, illetve az európai egészségbiztosítási kártya kiadását.
A jövő évben kezdik meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár betegazonosítási rendszerének, valamint a nemzeti e-Health rendszer fejlesztését, ami a régóta ígért elektronikus kártya bevezetését készíti elő.
Az oktatásban megjelenhet az egészségérettségi, ennek keretében gyermek-egészségügyi kiskönyvben tartanák nyilván a fiatalok egészségi állapotát. A 16 éveseknél alapos egészségügyi szűrést végeznek, továbbá a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elsősegély-nyújtási ismeretekkel látják el őket - az erről szóló igazolást a kiskönyvben tartanák nyilván.
Ami az ellátást illeti, a minisztérium jövőre újragondolná a háziorvosi finanszírozási rendszert, hogy az alapellátásban is elérhetővé váló szakorvosi többlettevékenységet: a szűrést és a gondozást is teljesítményalapon díjazhassák. Fejlesztik továbbá a védőnői hálózatot, várhatóan februárig eredményt hirdetnek a háziorvosi rendelők korszerűsítésére kiírt 7,8 milliárdos pályázaton, amelyre 353 pályázat érkezett. Már folyik a valós költségeken alapuló finanszírozási ráfordítások vizsgálata, az ennek során begyűjtött adatokat az első félévben dolgozzák fel, hogy abból az egyes egészségügyi eljárások tényleges költségei, azok egymáshoz viszonyított arányai megismerhetők legyenek. Ezek alapján pedig számos eljárás kódjának módosítására, új kódok kialakítására, az elavultak megszüntetésére készül a szaktárca, a szakmai szervezetekkel együttműködve. Végső soron egy új alapokon szervezett teljesítményvolumen-korlát rendszert alkotnak.
2008.12.23. Fellendülhet a gyógyszerágazati k+f, több jogot kap az OEP és a kórházvezetés
Fejlesztés. Közvetetten növelheti az Egészségbiztosítási Alap (EA) bevételét, hogy a gyógyszercégek különadójuk 20 százalékát visszaigényelhetik a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységükre mondta a Világgazdaságnak Székely Tamás egészségügyi miniszter. Annak kapcsán kérdeztük meg a tárcavezetőt, hogy a parlament a négy egészségügyi törvényt módosító csomag részeként néhány ponton megváltoztatta a gyógyszer-gazdaságossági törvényt is.
Ez utóbbi szerint a társadalombiztosító által támogatott készítmények forgalma után fizetett 12 százalékos különadó és az évi 5 millió forintos orvoslátogatói díj 20 százalékát 2010-től visszaigényelhetik a cégek. Ezt az adóhatóságon keresztül fizették az egészségbiztosítónak. A törvényalkotók célja a tb gyógyszerkasszájának a mérséklése volt, ez sikerült. Részben ennek is köszönhető, hogy a kormány a kassza idei, 15,5 milliárdos megtakarítását a múlt héten átcsoportosította a gyógyintézményeknek, a pénzt az Egészségbiztosítási Alap további 4,1 milliárdos maradványával együtt hamarosan megkapják a kórházak és a szakrendelők. A szakminiszter azt reméli, hogy az eddigi 33 milliárd forint körüli cégadó ötödének a kiesését közvetetten pótolja majd a gyógyszerkutatásban foglalkoztatottak után fizetett tb-járulék-bevétel.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének alelnöke szerint a hazai gyógyszercégek kutatás-fejlesztéseinek ösztönzése a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek megtartására irányul. Frédéric Ollier, a Sanofi-Aventis/Chinoin gyógyszercég vezérigazgatója szerint ugyanis olyan exportorientált ágazatról van szó, amely a gazdaság egyik pilléreként kiutat jelenthet a válságból. A 12 százalékos különadó és az orvoslátogatói díj fizetésének a hatására ugyanis közel 64 százalékkal visszaesett ez a tevékenységük, a tendencia most visszafordulhat. A módosítással elérhető, hogy a hazai gyógyszeripar innovációra és beruházásokra fordított kiadásai az elmúlt két évvel ellentétben ne csökkenjenek állítja az alelnök.
A k+f ösztönzése régi kívánság ismerte el Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke is. Ám olyan módosítás nem fogadható el, amely növelné a biztosító jövő évi gyógyszerkiadását, az ilyen típusú támogatást iparpolitikai eszközökkel kellene megoldani. Nem tartja elképzelhetetlennek az Egészségbiztosítási Alaptól független technika alkalmazását mondta. Székely Tamás fontosnak tartja a k+f tevékenység definiálását, s úgy fogalmazott: miután az új szabályt 2010-ben, a jövő évi cégbefizetések után kell alkalmazni, megfelelő idő áll rendelkezésre egy mindenki számára elfogadható kormányrendelet megalkotására.
Egészségügyi salátatörvényAz Egészségbiztosítási Alap az ideinél kétmilliárddal kevesebb forrással, 1145 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ám ezen belül 14 milliárddal több, 743 milliárd jut a gyógyító-megelőző ellátásokra. Nem lesz ugyan központi tizenharmadik havi bér, de az intézmények vezetésétől függ, mennyit fordítanak bérfejlesztésre.
A kórháztörvény módosítása nyomán a jövőben az OEP tesz javaslatot a kapacitások elosztására, amelyet az ÁNTSZ regionális főorvosai hagynak jóvá. A kórházvezetők az aktív ágyak tizedét átcsoportosíthatják. A háziorvosok és a kórházak mellett a szakrendelőknek is lesz területi ellátási körzetük.
2008.12.20. Megtiltható a patikán kívüli gyógyszerárusítás - hvg.hu
A kérdés két egyesített ügyben merült fel: az egyik esetben a nem gyógyszerészeket a gyógyszerárusítástól távol tartó olasz jogszabályt támadta meg az Európai Bizottság, a másik esetben német gyógyszerészek támadtak meg olyan közigazgatási döntést, amely - a német tilalomnak ellentmondva - engedélyezett gyógyszerárusítást nem gyógyszerésznek
A kedden közzétett főtanácsnoki szakvélemény felhívja a figyelmet arra, hogy a közegészségügy terén az Európai Közösség nem kapott teljes körű hatáskört, tehát a hatáskör megosztott maradt a közösség és a tagállamok között. A főtanácsnok szerint a tagállam a közegészség védelmének szempontjára hivatkozva megtilthatja a gyógyszerárusítást nem gyógyszerészeknek.
A főtanácsnoki indítvány - mint előzetes jogi szakvélemény - nem köti az Európai Bíróságot, de a taláros testület többnyire figyelembe szokta azt venni az ítélet meghozatalakor.
2008.12.20. A miniszter roppant ügyesen forgatta a szót - Magyar Hírlap
A tárcavezető szerint ezzel a kormány teljesítette ígéretét, hogy az egészségügyre szánt kiadásokat az egészségügyre fogja elkölteni. Szakértőnk szerint a maga szempontjából ügyesen forgatta a szót Székely Tamás egészségügyi miniszter, mert valószínűleg a járulékokból összeadódó egészségbiztosítási alap (E-alap) gyógyító-megelőző kasszájának adataira vonatkoztatva tette azt a kijelentést, hogy nullszaldós lett az egészségügyi kassza. Ez a fogalom ugyanis jogilag nem létezik. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapján is közzétett, az E-alap gazdálkodását októberig tükröző adatokból kiderül, hogy időarányosan tízmilliárd forint megtakarítása van a gyógyító-megelőző kasszának. Év végére ennél persze több lesz, de nem tizennyolcmilliárd, márpedig Székely Tamás a közelmúltban jelezte: ennyit osztanak szét az egészségügyi intézmények között. Az OEP egyébként kérte a pénzügyi tárcától, hogy egy hónapot még tegyenek be a kasszába, hiszen megvan rá a fedezet, a PM azonban úgy értelmezte, hogy nincs meg. A kijelentés ezért is érdekes a rendszerelemző szerint, mert szakpolitikusok és szakértők hosszú hetek óta ténylegesen nem tizennyolc-, hanem hatvanmilliárd forintos megtakarítóssal számolnak az E-alapban. Ennek túlnyomó része a gyógyszerkassza megtakarításaiból, kisebb része - hála a járulékfizetési fegyelemnek - a több járulékbevételből származik. Az az állítás pedig, hogy a kormány teljesítette ígéretét, minden célzott tételt az egészségügyi kiadásokra fordított, kevésbé teszi számon kérhetővé a minisztert afelől, hogy hová lett a különbözet, amelyet egyébként nagy valószínűséggel a központi költségvetés kebelezett be.
2008.12.20 Készítik elő a szocialisták a HospInvest további terjeszkedését? - hirtv.hu
Puccsszerűen váltották le a Nagykanizsai Kórház főigazgatóját, a kirúgást az önkormányzat szocialista képviselői kezdeményezték - nem megfelelő munkavégzésre hivatkozva. Kovács József korábban az egri kórház főigazgatója volt, onnan azért kellett távoznia, mert nem akarta, hogy a HospInvest kezébe kerüljön az intézmény. A cég állítólag most megkörnyékezte a kanizsai kórházat is, és a főigazgató úgy véli: ennek a politikai játszmának lett az áldozata. Kovács József egészségi állapotára hivatkozva nem nyilatkozott a Hír Televíziónak, a város fideszes polgármestere, Marton István viszont elmondta, hogy a kórház belső levelezéséből lopták ki az eltávolításához felhasznált információkat.
Miskolc is a HospInvest célkeresztjében?
Miskolcon is riadalmat keltett a héten a HospInvest. A városi és a diósgyőri kórházból összevont intézményt a helyi szocialista vezetés a kórházi alkalmazottak akarata ellenére alakítaná át nonprofit kft.-vé, és rúgna ki 150 dolgozót is. Úgy tudjuk, a kórház 750 milliós tartozásának jó része a HospInvest érdekeltségébe tartozó Ispotály Kft. követelése, a miskolci választókerület fideszes elnöke, Pelczné Gáll Ildikó szerint ezért fennáll a veszély, hogy a társaság csődeljárást indít és megszerzi az egész kórházat.
Tagadják a terjeszkedést
Bár a HospInvest kezében lévő egri Markhot Ferenc Kórházban az ÁNTSZ 3 hónapra felfüggesztette a kardiológiai tevékenységre kiadott engedélyt, az egészségügyi miniszter szerint ettől még nem akadozik a betegellátás a november óta privatizált intézményben. Székely Tamás azzal érvelt, hogy a sürgős beavatkozásra nem szoruló szívbetegeket ellátják a belgyógyászaton, a katéterezésre vagy műtétre várókat pedig már régebben is Miskolcra és Debrecenbe vitték. A HospInvest alelnöke, Deák Gábor is azt állítja, hogy az ÁNTSZ döntése nem okoz fennakadást Egerben.
A HospInvest alelnöke tagadta azt is, hogy Miskolcon vagy Nagykanizsán kezdenének újabb privatizációba. Azt mondta, hogy először a heves megyei kórházakat kell rendbe tenniük.
A tekintélyes amerikai orvosi szaklap, a JAMA közli annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet pszichiáterek és betegek körében végeztek a depresszió elleni gyógyszerekkel kapcsolatban. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, miként függ össze a betegség krónikussá válása azzal, hogy a páciensek önkényesen felhagynak a számukra előírt szerek szedésével.
A depresszió az agy biokémiai egyensúlyának megbomlásával magyarázható, ennek helyreállítására az utóbbi évtizedben mind hatásosabb gyógyszereket fejlesztettek ki. A gyógyszeres kezelés egyik nehézsége azonban, hogy az antidepresszánsok 3-6 hét elteltével fejtik csak ki hatásukat a beteg számára is érezhető formában. Ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy azok a vegyületek, amelyek az agyi hormonok egyensúlyának helyreállítását szolgálják, felhalmozódjanak a szervezetben. Sok betegnek nincs türelme kivárni ezt az időt és a kezelést eredménytelennek ítélve, önkényesen véget vetnek a gyógyszerszedésnek. Ráadásul ezt nem közlik az orvosukkal, vagy új orvost keresnek, aki előtt elhallgatják a korábbi félbehagyott kezelést.
A depressziósok esetében bonyolítja a helyzetet, hogy épp a betegségükből adódóan, bizalmatlanok, nem nagyon hisznek állapotuk lehetséges javulásában. Vannak olyan betegek is, akik éppen ellenkezőleg, azért szakítják félbe a kezelést, mert már jobban érzik magukat, és feleslegesnek tartják, hogy további hosszú hónapokon át szedjék a gyógyszert. Pedig a depresszió elleni szereket 6-12 hónapig kell szedni ahhoz, hogy a hangulat-javulás tartós legyen, és ne következzen be visszaesés. Ez utóbbinak sajnos amúgy is elég jelentős esélye van, amit fokoz, ha kezelést félbeszakították.
Szerencsés esetben már első alkalommal sikerül azt a gyógyszert kiválasztani az orvosnak, amely a páciens biokémiai egyensúlyát helyreállítja. Csakhogy az agy működésében rendkívül fontos ingerületátvivő vegyületek egymásra hatását ma még nem ismerjük pontosan, így gyakran több gyógyszert is ki kell próbálni, amíg sikerül az alkalmasat megtalálni. Ez természetesen nehéz elfogadnia egy olyan betegnek, aki többé-kevésbé reménytelennek látja a saját helyzetét, és néha ahhoz sincs kedve és ereje, hogy reggel fölkeljen az ágyból.
A JAMA által közölt tanulmány szerint azok a páciensek szakítják félbe a legnagyobb eséllyel az antidepresszánsok szedését, akik csak egy vagy két alkalommal jártak ezzel a betegséggel orvosnál. A hangulatilag mélyponton levő beteg a tapasztalatok szerint nem sokat jegyez meg abból, amit az orvosa, például a gyógyszer hatásmechanizmusáról mond neki. Néhány hét elteltével, különösen, ha javul az állapota, és esetleg zavarónak érzi a gyógyszer mellékhatásait, különösebb megfontolás nélkül abbahagyja annak szedését. A tanulmány szerint ez az ördögi kör csak azzal szakítható meg, ha az orvosok az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a depressziósok gyógyszerekkel kapcsolatos felvilágosításnak.
2008.12.17 A fogyózás Ferrarija - ma.hu
Statisztikailag igen jelentős súlyvesztést értünk el úgy, hogy a vizsgálatban résztvevők se nem diétáztak, se nem mozogtak. A súlyvesztés gyors volt és mindössze két hét alatt következett be mondta el Dominic P. Behan, a gyógyszert gyártó és a tanulmányt szponzoráló Arena Pharmaceuticals társalapítója és tudományos vezetője.
Behan szerint a III. fázis vizsgálatai folyamatban vannak és 2009 végére talán benyújthatják engedélyezésre a szert az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatala felé. Az amerikaiak kétharmada túlsúlyos vagy kövér, az elhízás olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a szívbetegség, daganatok, stroke, ízületi betegségek és a II-es típusú cukorbetegség.
Dr. Stuart Weiss, a new yorki Langone Egészségügyi Központ docense szerint az elhízás népbetegség és hamarosan a cukorbetegség is az lesz. A diéta és a mozgás jól bevált a túlsúly ellen, ám nagyon kevesen tudják tartani ezt az elért súlyt. Egyes fogyasztótabletták már hozzáférhetők a piacon, ám jelentős mellékhatásaik vannak.
Az 1997-ben a szívvel kapcsolatos mellékhatások miatt a forgalomból kivont Fen-phen a szerotoninreceptorokra hatott, mind az agyban, mind a szívben, így egy olyan vegyületet kellett előállítani, amely csak az agy hipotalamusz nevű régiójában található 2c receptorra hat, a szív 2b receptoraira nem.
Ez a vegyület lett a lorcaserin. A II. fázisú vizsgálatok során 469 olyan embert vizsgáltak, akik BMI-je 30 és 45 közé esett. A lorcaserint szedő csoport jelentősen nagyobb súlytól szabadult meg, mint a placebót kapó kontrollcsoport. A magasabb dózist szedőknél a csípőbőség és a koleszterinszint is csökkent, emellett a szívultrahangvizsgálatuk is normál eredményt hozott.
A lorcaserin úgy tűnik, kicsivel jobb, mint a többi fogyasztótabletta mondta el Weiss. Nem áll túl sok szer a rendelkezésünkre és azoknak sincs túl nagy hatásuk.
Az idei év 40. és 49. hete között az Országos Epidemiológiai Központban (OEK), valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) laboratóriumaiban 141 beteg mintáiból végeztek virológiai vizsgálatot, közülük ötnél mutatták ki az influenzavírust. Mindegyik az A-törzshöz tartozó, ismert altípus volt. Az OEK járványügyi osztályának tájékoztatása szerint az elmúlt napokban némiképp többen fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A figyelőszolgálatra kijelölt doktorok adatai szerint ilyen panaszokkal körülbelül 12 ezren keresték fel háziorvosukat december 1. és 7. között. Ez ötszázalékos emelkedést jelent az előző héthez viszonyítva. Az influenzaszerű megbetegedések gyakorisága a közép-magyarországi régióban volt a legmagasabb, az országos átlag több mint kétszerese. A legkevésbé érintett régió továbbra is az észak-magyarországi. Egyelőre nem érkezett jelzés az influenzaszerű tünetekkel járó megbetegedések közösségi halmozódásáról. Szakemberek szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az idei évet már biztosan megússzuk járvány nélkül. Falus Ferenc országos tiszti főorvos korábban elmondta, a legutóbbi szezonban, azaz 2008 első és hetedik hete között nagyjából 250 ezren betegedtek meg. Ez azt jelenti, hogy nem volt kiugróan erős a járvány, a szövődményes esetek száma 12 500 körül alakult. Az influenzás betegek egyharmada tartozott a 19-34 éves korosztályba, 24 százalékuk 9 évnél fiatalabb gyermek volt és mindössze 4 százalékot tettek ki a 60 éven felüliek. A járvány költségei az ÁNTSZ számításai szerint tavaly összesen 3,5 milliárd forintot tettek ki: 1,3 milliárd forintba kerültek az ingyenes védőoltások, 2,2 milliárdot pedig az úgynevezett társadalmi költségek tettek ki, ide tartoznak például a lakossági gyógyszer-, illetve az egészségügyi ellátás költségei. Európában is hasonló az influenzahelyzet. Eddig tizenegy országból jelentettek szórványos megbetegedéseket. Az izolált vírusokkal végzett vizsgálatok szerint túlnyomó többségük az influenza A-vírus H3N2-es altípushoz tartozott, néhány pedig a tavaly járványt okozó H1N1-eshez, mindkettő benne van az idei oltóanyagban.
2008.12.13 Földúsított salátatörvény az egészségügyben - Népszabadság
Kevés, de annál markánsabb konkrétum az ellátórendszer kiigazításához, és sok-sok, a kormányra és a szakminiszterre rótt felhatalmazás van a végszavazásra váró egészségügyi salátatörvényben.
Négy törvényt módosít az Országgyűlés a végszavazás előtt álló egészségügyi salátatörvénnyel. Köztük az AB által "javításra ítélt" reformtörvények is részei a csomagnak: így például újratervezték azt a rendszert, amely a kapacitások elosztását végső soron az egészségügyi miniszter személyes döntésére bízta. A helyzet az, hogy évente változhat, hogy melyik kórház mennyi és milyen tevékenységre vállalkozhat a közfinanszírozás keretében. A jövőben a biztosító tesz majd javaslatot a kapacitáselosztásra, ezt véleményezhetik a regionális egészségügyi tanácsok, a végső állapotot viszont nem a miniszter, hanem az ÁNTSZ regionális tiszti főorvosa hagyná jóvá.
Megkezdődhetnek tehát az újabb átcsoportosítások az egyes intézmények feladatai és kapacitásai között. A változások enyhíthetik a jelenlegi finanszírozási feszültségeket, és várhatóan újrarajzolják az ellátási térképet. Az egészségbiztosító több jogosítványt kap, az eddigieknél szabadabban dönthet majd arról, hogy hol és milyen feladatot finanszíroz közpénzből. Minőségi paramétereket alakítanak ki, s azokkal az intézményekkel, amelyek ezeket nem teljesítik, szerződést bonthatnak. Új elem, hogy azok az ellátóhelyek, amelyek tartósan kihasználatlanok, megszűnhetnek. Az egészségbiztosító a gyógyításiteljesítmény-elszámolások alapján rendszeresen vizsgálja, hány beteg vette igénybe az adott ellátást. Ha túl kevés a beteg, a feladat - a vele járó közfinanszírozással - előbb a súlyponti kórházhoz kerülhet, ha erre valamilyen oknál fogva nincs mód, a magánszolgáltatók is pályázhatnak.
Nagyobb szabadságot jelent az intézményvezetőknek, hogy az aktív kórházi ágyaik legföljebb tíz százaléka más ellátási formára - például ápolásra vagy egynapos ellátásra - váltható. A szolgáltatókkal a jövő év elején az egészségbiztosító megújítja a finanszírozási szerződéseket: a korábbinál áttekinthetőbb dokumentumokban meghatározzák azt is, hogy az adott ellátást milyen minőségben kell nyújtani, s aki ezt nem teljesíti, elveszítheti a közfinanszírozást.
Várhatóan júliustól nemcsak a háziorvosoknak, illetve a kórházaknak lesz ellátási területük, hanem a szakrendelőknek is. A körzeti szakorvos a hozzá tartozó területen élők ellátását nem utasíthatja vissza - igaz, a beteg számára megmarad a szabad választás.
A gyógyszerpiac szereplői hiába kérték, hogy a döntéshozók enyhítsenek a Molnár Lajos által bevezetett szigorú törvényen - alig kaptak engedményeket. Sőt, az új jogszabály - az AB kifogását korrigálva - viszszaállítja az orvoslátogatói díjat. A gyártóknak várhatóan februártól havonta 416 ezer forintot kell fizetniük minden aktív orvoslátogatójuk után. Nem mérsékelték a gyógyszeriparban működő cégek extraadóját sem: viszont 2010 után a befizetési kötelezettség húsz százalékát leírhatják kutatás-fejlesztés címén. A gyártóknak különböző jogcímek szerint kell hozzájárulniuk a gyógyszerkassza feltöltéséhez, ezek közül a 12 százalékos mértékű elvonás az, amely a vállalatok szerint adó formájában sújtja őket. (Idén októberig összesen 33,5 milliárd forintot fizettek be a gyógyszerkasszába, ami közel négymilliárd forinttal haladta meg az időarányos előirányzatot.)
A gyógyszerészek is több piacvédő szabályt kértek vissza a kormánytól, ám nekik is apró engedményekkel kell beérniük. Így például a támogatásból kikerülő termékek esetében a patikai készletek eladására 90 napig lesz mód. A jövőben pedig doktori címet is viselhetnek.
Megjelent az OEP átalakításáról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben. E szerint januártól hét regionális egészségbiztosítási pénztár működik az OEP mellett. Az új hivatalok székhelye Budapesten, Szegeden, Pécsett, Szolnokon, Miskolcon, Veszprémben és Szombathelyen lesz. Az OEP hivatala a jövőben is kezeli az E-Alapot, meghatározza az országosan alkalmazható egységes elveket a finanszírozásban, tárgyal a gyógyszergyártókkal, lefolytatja a készítmények támogatásával kapcsolatos ártárgyalásokat. Az átszervezés ellenére valamennyi megyében megmarad a hivatal.
Ön, a Társaság rövidesen leköszönő elnöke hisz mire ezek a sorok megjelennek, már minden bizonnyal más tölti be ezt a tisztet miért nem vállalja újra a jelölést?
Legalább két jó okom van rá. Az egyik, hogy vidéki vagyok; az elmúlt két évben szerencsés hétnek számított, ha csak egyszer kellett feljönnöm Budapestre minisztériumi vagy kamarai egyeztetésekre és hasonlókra , mert általában lehetetlen volt egy napra szervezni mindent. Márpedig heti két nap kiesés a tudományos munkából már túl sok. Másrészt az sem titok, hogy 68 éves vagyok, tehát már csak két évig lehetek aktív egyetemi tanár. Erre a két évre ezer és egy tervem van: több folyamatban levő kutatást is be szeretnék fejezni, a kitűnő PhD hallgatóimmal dolgozni, két könyvet megírni, szóval, máris kevés az idő. Emellett szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy már kellőképpen kivettem a részem a szakmai közéletben
Ez a szakma azonban mintha nem lenne teljesen nyugodt
Hát bizony, nem az. Ezt én is így érzem, pedig én, egyetemi ember lévén, nem vagyok részese a mindennapi harcoknak. Épp nemrégiben volt például egy nagygyűlés, ahol a szakma képviselői mintegy 600 gyógyszerész a miniszterrel találkoztak. Többek között arról akarták meggyőzni, hogy ez a mostani, korlátok nélküli patika-nyitás nem használ sem a szakmaiságnak, sem a betegeknek. Az eredeti terv szerint az újonnan nyíló patikák mindenféle pluszszolgáltatást nyújtottak volna; úgy volt, hogy hosszabb nyitva tartással, éjszakai ügyelettel, akár 24 órában üzemelnek majd, bevezetik a házhoz szállítást és így tovább. Nos, engem a kollégák úgy tájékoztattak, hogy ebből az esetek többségében nem lett semmi!
Semmilyen pluszt nem nyújtanak?
De igen, adnak például ajándékot. Az új patika-láncok mögött álló külföldi befektetők ilyesféle fogásokkal élnek. Azonban már nem egyszerűen ingyen multivitamin-készítményekkel vagy zsebszámológépekkel veszik le a lábukról a nyugdíjasokat, hanem, mert ezt is hallottam már, villanyvasalókat adnak ajándékba! Emellett a szabadáras gyógyszerek jelentős részét mélyen a beszerzési ár alatt (!) forgalmazzák, amivel szintén magukhoz vonzzák a legkevésbé tehetős rétegeket, köztük megint csak a nagy tömeget jelentő kisnyugdíjasokat. Ugyanakkor arról természetesen szó sincs, hogy ezek a láncok olyan helyeken, kistelepüléseken nyitnának új gyógyszertárakat, ahol erre égető szükség lenne, éppen ellenkezőleg: megyeszékhelyeken, nagyvárosokban nyitnak rá" a már meglevő patikákra, amelyek aztán majd szépen tönkremennek, mert nem bírják ezt a vadkapitalista versenyt.
Mit tehet mégis a szakma?
A jelen körülmények, azaz a gyakorlatilag korlátlan patika-liberalizmus keretei között nagyon keveset. Mi úgy mondjuk: vannak az etikus és a merkantil patikák. Az előbbi lényege, hogy ott a beteg megkap minden szükséges információt, segítséget a gyógyszerekkel kapcsolatban. A merkantil patikánál egy dolog a fontos, hogy ne menjen ki onnan senki anélkül, hogy vásárolna valamit. Ezért vannak először az óriási árengedmények, amelyek persze majd szépen lassan eltűnnek az ajándékokkal együtt addigra azonban a szomszédban levő etikus patika lehúzhatja a rolót. Ami azért is tragikus, mert egy nagyon jól működő modell megy tönkre: nevezetesen, hogy hogyan lehet egy polgári társadalmat felépíteni szakmai és gazdasági alapon, tekintélyes polgárokkal. Mert azok a gyógyszerészek, akik a rendszerváltás után privatizáltak, illetve jogelőd nélküli patikát nyitottak, óriási anyagi áldozatokat hoztak, amelyek a szakmai munkára alapozva mostanra hozhatták volna meg a gyümölcsüket. Ezek az emberek ráadásul támogatókként is példaértékűen hozzátették a magukét a szakma fejlődéséhez.
Úgy érti, anyagi eszközökkel is?!
Igen! Ennek a magángyógyszerész-társadalomnak jó néhány képviselője támogatta az egyetemi oktatást, a szakmai továbbképzést, ösztöndíjakat alapítottak fiatal gyógyszerészeknek, szóval még szponzorként is nagyon jól működtek.
A gyógyszerész-képzés azért legalább jó helyzetben van?
A képzés alapvetően jól működik, azonban a szakma döbbenetesen elöregedett. Nemrégiben csináltam meg megyei adatok alapján a gyógyszerészet kor-fáját egy kamarai rendezvényre, és tényleg mindenki rácsodálkozott az eredményekre. Azonban sajnos nincs min csodálkozni, hiszen a végzettek egy része ma már egyből külföldre indul, mások pedig itthon lesznek jó pénzért nagy cégek orvos-látogatói. A legrosszabb helyzetbe egyébként a kórházi patikák kerülnek emiatt, ugyanis az ott dolgozó gyógyszerészek állandó kapcsolatban vannak az orvosokkal, tehát közülük is csábítanak el szakembereket ilyesféle kereskedelmi hálózatokba.
A kereskedelmi szempontok egyébként a reklámokon keresztül is egyre erősebben hatnak erre a szférára: lassan minden második hirdetés valamilyen gyógyászati készítményt ajánl
Ez bizony sajnos így van, és ezzel beteg emberek tömegeiben keltenek hamis illúziókat. Vannak persze országok, amelyek e tekintetben is előttünk járnak: az Egyesült Államokban ma már minden harmadik kórházi ágyon olyan beteg fekszik, aki saját magát kezelte az agyonreklámozott termékekkel, és a mellékhatások miatt szorul ápolásra! Mérhetetlenül veszélyes ez a nemzetközi tendencia, amelyben a betegek kereskedelmi fél-információk és laikus ismerősök ajánlásai alapján saját magukat, illetve egymást kezelik csodaszerekkel". Tudomásul kellene venni, hogy a gyógyszer egy olyan különleges termék, amitől elválaszthatatlan a hozzá tartozó szakszerű információ.
Ennek kapcsán hadd kérdezzem meg, mit gondol a ma fontosnak tartott helyettesítésről?
Én nem vagyok generikum-ellenes, nem is lehetek, hiszen sokat dolgoztam ilyen készítményeken gyógyszergyáraknak. Azonban orvosi és gyógyszerészi szempontból ez egy nagyon bonyolult dolog, mert nincs két, pontosan azonos hatású generikum, és persze nincs két pontosan azonosan reagáló beteg sem. Nagyon nagyok az egyéni alkati eltérések, érzékenység-különbségek rengeteg tényező befolyásolja a gyógyszer hatását. Ezt jól tudták a régi háziorvosok, akik igen gyakran gyógyszertárban készítendő, magisztrális szereket írtak fel a betegeknek, személyre szabottan, mondván: ennek a betegnek nem teszünk bele ebből a hatóanyagból 30 centigrammot, az ő alkatát ismerve elég lesz 25 is.
Gondolom, a magisztrális szerek forgalma mára nagyon lecsökkent.
Régóta hirdetik ennek a területnek a végét, mégis mindmáig egészen jól működik. Ennek egyik oka, hogy a gyermek-, a bőr- és a nőgyógyászatban, továbbá a szemészetben a szakorvosoknak továbbra is igényük van ezekre a jól egyénre szabható készítményekre. A másik ok az, hogy a gyári készítmények általában 2-3-5 éves stabilitással rendelkeznek, ám vannak olyan molekulák, amelyek nagyon fontosak, de nem stabilak, tehát gyári készítményekben nem lehet őket alkalmazni. Ezeket csak a magisztrális készítményekben használhatja a beteg néhány napig - egy hétig, ebben az időtartamban pedig kitűnően működnek. Örömmel mondhatom, hogy a főként az említett etikus patikákban dolgozó kollégák fejlesztik is ezt a tevékenységet. Korszerű berendezéseket, például praktikus kis kenőcs-keverő készüléket, szemészeti oldatok készítésére szolgáló aszeptikus fülkét és hasonlókat hozatnak be külföldről. Én szakgyógyszerész hallgatóimmal minden évben fel is méretem a patikákat a magisztrális készítmények szempontjából, és az eredmény rendszerint az, hogy a vények körülbelül 8-10-12 százaléka ma is ilyen!
Talán a magisztrális készítmények egy kicsit a ma oly gyorsan fejlődő, személyre szabott gyógyszer-terápia előképének is tekinthetők. mit gondol ennek hazai megvalósulásáról?
A tudományos felkészültség mindenképpen megvan, hiszen az itt kulcsszerepet játszó farmako-genomikának kiváló hazai művelői vannak, Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Pécsett is működnek ilyen iskolák. Persze, hogy a tudományos eredmények átkerüljenek a képzésbe, majd onnan a gyakorlatba, ahhoz nem kevés időre van szükség.
Ön egyenesen egy olyan tárgyat tanít Szegeden, ami A holnap gyógyszerei" elnevezést viseli. Ez mit takar?
Itt elsősorban a szabályozott vagy programozott hatóanyag-leadásra képes gyógyszerekről van szó, amelyek egy része már ma is ismert, de további végtelen lehetőség áll még nyitva. Az úgynevezett pulzáló rendszerek esetében például a biológiai környezet szabályozza, hogy mikor nyíljon ki a hatóanyagot adagoló pumpa: mondjuk egy diabétesz kezelésére szolgáló készítmény esetén, ha lecsökken az inzulin szintje és megnő a glukózé, akkor nyit ki és nyomja be az inzulint, majd amikor a szint normalizálódik, akkor bezárul. Aztán ott vannak a ma joggal felkapott nanorészecskék: egy doktorandusszal és a Szegedi Biológiai Központtal együtt sikerült kidolgoznunk egy olyan rendszert, amellyel az orr nyálkahártyáján keresztül a vér-agy gátat megkerülve közvetlenül az agyba juttathatunk peptideket az Alzheimer-kór kezelésére. Nos, az efféle kutatásokhoz szeretnék én most intenzívebben visszatérni
Az ilyen szerekről jelenleg csak a termékek dobozában elhelyezett ismertetőkön adhatnak információkat a gyártók, de a tervezet megengedné, hogy az interneten, gyógyászati termékeken, illetve szakkiadványokban is megjelenjenek tájékoztatók. Ezek tartalma lényegében nem mehetne túl a dobozokban található ismertetőkön olvasható tudnivalókon, azaz a termék áráról, mellékhatásairól, a vele kapcsolatos tudományos eredményekről, a felhasználás körülményeiről és veszélyeiről szólhatna. Az EB azzal támasztja alá a javaslatcsomag szükségességét, hogy az ismertetők segíthetnek a hamisított, sokszor veszélyes termékek visszaszorításában, javíthatják a fogyasztók informáltságát és éberségét a készítményekkel kapcsolatban, amivel csökkenthetik azok káros hatásait. A hamisítás ellen például egyedi kóddal vagy a feltörést egyértelműen jelző csomagolással láthatják el a gyártók termékeiket, amire a tájékoztatókban felhívhatják a vevők figyelmét. A probléma súlyosságát mutatja egyébként, hogy az EB adatai szerint 2005 és 2007 között 380 százalékkal, 2,5 millió dobozra nőtt az unió határain lefoglalt hamisított szerek mennyisége.
Günter Verheugen, az EU ipari biztosa azt emelte ki, hogy az EU fogyasztói egyre tudatosabbak, több információt várnak az egészségügyi ellátásról, ezért jobban tájékozódnak a gyógyszerekről és a kezelésekről. Ez indokolja, hogy - szigorú korlátok és ellenőrzés mellett - bővítsék a gyógyszergyártók tájékoztatási lehetőségét. A generikus gyógyszergyártók szövetsége (EGA), bár üdvözi a javaslatcsomagot, úgy látja, finomhangolásra lenne szükség a szabályok pontos meghatározása érdekében. Az elképzelést helytelenítő fogyasztóvédő szervezetek azzal érvelnek, hogy az gyakorlatilag lehetővé tenné a vényköteles gyógyszerek reklámozását. Az USA-ban ez megengedett, ami azzal a káros következménnyel jár, hogy sok beteg akkor is ragaszkodik a hirdetésekben szereplő drága készítményekhez, amikor van azokkal megegyező hatóanyagú olcsóbb termék is. A javaslatok elfogadása szerintük lehetővé teszi a cégeknek, hogy eldöntsék, melyik betegség melyik gyógyszerére mekkora anyagi ráfordítással hívják fel a figyelmet, amivel megtéveszthetik a fogyasztókat.
Az EB ezért most a közösségi jogalkotás kiterjesztését indítványozza a hamisítással és a gyógyszerek illegális terjesztésével összefüggő problémák megoldására. A tervek szerint 200910-től életbe lépő új előírások a gyógyszerek biztonsági vizsgálatáért felelős uniós rendszerek megerősítését s a betegek védelmének és tájékoztatásának javítását is célozzák. A hamisítás és illegális terjesztés konkrét kivédésére Brüsszel emellett kezdeményezi bizonyos gyógyszerek biztonsági jellemzőkkel történő ellátását. Ezek lehetnek speciális termékkódok vagy az eredeti csomagolást védő bevonatok.
A javaslat szerint az uniós hatósági ellenőrzésen áteső kereskedők bekerülnek az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) nyilvántartásába, és ez garanciát jelenthet a megbízhatóságukra. Ugyanígy az aktív gyógyszeripari alapanyaggyártókat (API) is uniós biztonsági és minőségi előírások betartására köteleznék. A gyógyszerkészítőket ugyancsak kötelezni kívánja az EU az API-gyártók auditálására. Az API-import esetében is érvényesíteni kellene az uniós előírásokat, és az elosztóláncokat szintén ellenőriznék.
A szabályozás tervezett szigorítása kapcsán a bizottság emlékeztet rá, hogy évente 197 ezer ember halálát okozza káros gyógyszerhatás az EU-ban. A mellékhatásokat illetően Magyarországon a gyártók kötelessége a készítmények használatával kapcsolatos észrevételek követése, erről jelentést készítenek az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek (OGYI). Emellett a gyógyszerészek, az orvosok és a kórházak közvetlenül is jelenthetik az észlelt mellékhatásokat az intézetnek, ők továbbítják azt az európai gyógyszerügyi hatóságnak, itt összesítik az adatokat mondta lapunknak Szabó Franciska, az OGYI sajtóreferense
Bár az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint az eladott gyógyszerek 50 százaléka interneten talál gazdára, erre vonatkozó uniós előírás nem készül. Brüsszel a tagállamokra bízza, hogy engedélyezi vagy megtiltja a receptköteles medicinák világhálón keresztül történő értékesítését. A tervezet kapcsán az EB stratégiai célként jelölte meg, hogy az EU újra a világ gyógyszerszállítójává váljék. Az iparág több mint 634 ezer embert foglalkoztat a kontinensen, és az uniós k+f kiadások több mint 17 százalékát fordítják a gyógyszeriparra. VG
Internet
Magyarországon a gyógyszertárak internetes hirdetéseit az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felügyeli, az utóbbit a fogyasztóvédelmi és piacvédő szer-vezetek.
Az illegális gyógyszer-kereskedelemben itthon is gyakori a hamisítvány, az elmúlt öt évben a vám- és pénzügyőrség 79 büntetőeljárást indított ez ügyben.
2008.12.11 Nem valószínű, hogy a doktor megrendelésre írná fel a medicinát - Világgazdaság
Erről Székely Tamás egészségügyi miniszter beszélt a Világgazdaságnak. Ám orvosi tapasztalata alapján nem tartaná helyesnek a lazítást. A betegtájékoztatás nem azonos a reklámozással, hiszen a tízezernél is több gyógyszer között az orvosok sem igazodnak el könnyen állítja. Egyébként a tájékoztatókat most is tartalmazzák a gyógyszerdobozok, a készítményeket fölsoroló könyvekből pedig az orvosok további információkat adhatnak betegüknek. Nem valószínű, hogy a doktor megrendelésre írná föl a gyógyszert, ám a reklámozás hatására előfordulhat, hogy a fogyasztás eltolódna a frappánsan hirdetett készítmények irányába.
A vényköteles készítmények hirdetése az üzleti szempontok előkerülését hozhatja magával, ennek komoly a kockázata véli Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. A hamisítások ellen jogi, ellenőrzési eszközökkel, szigorú büntetéssel kell védekezni. A betegek tájékoztatása az orvosok és patikusok dolga.
Az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége ellenzi a vényköteles orvosságok újságokban való reklámozását mondta lapunknak Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Szerinte a hatóságok komoly tájékoztatási szabályokat írtak elő, amelyet a gyártók betartanak. Célszerűnek tartaná, ha a gyógyszerforgalmazást engedélyező Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján ismét olvasható lenne az orvosságok alkalmazási leírása.
NTE
Halálos hamisítás másutt is
Hamis, hazánkban nem törzskönyvezett gyógyszerek forgalmazása miatt a vám- és pénzügyőrség az elmúlt öt évben 79 büntetőeljárást indított.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a forgalmazott készítmények 10 százaléka hamis, új üzletág lett a gyógyszerhamisítás. Nálunk az arány 2-3 százalék.
A Svéd Gyógyszerügynökség szerint az interneten kapható gyógyszerek 60 százaléka hamisítvány vagy rossz minőségű.
2008 .12 11 Horváth Ágnes bukott miniszterrel készített közös dolgozatot - Magyar Nemzet
Rejtélyes újbudai jelölt Új személyt jelölne az ellenzék a XI. kerület szakrendelőkomplexum főigazgatói posztjára, miután az eddigi két jelöltről nem alakult ki egyetértés a jobboldalon, sőt a Fideszben belharcot is indított a nézeteltérés.Az új személyt, Kóti Tamást a KDNP javasolta - értesült lapunk egy kereszténydemokrata képviselőtől. Kóti Horváth Ágnes egykori szabad demokrata egészségügyi miniszter közeli munkatársa, helyettese volt, amikor még az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgoztak. Még közös dolgozatot is készítettek a sokat vitatott irányított betegellátási modellről. Korábban az MSZP-SZDSZ-kormány azt fontolgatta, hogy erre a modellre alapozva indítja el az egészségbiztosítás reformját. Szerettük volna megtudni, hogy a KDNP miért éppen Kóti Tamást javasolta, de senki nem akart nyilatkozni az ügyről. Úgy tudjuk, a kerületi szocialisták örömmel fogadták az évi mintegy 1,5-2 milliárd forintos költségvetéssel működő szakrendelő lehetséges új vezetőjét. - A jelölt gondolkodásmódja közel áll a miénkhez - mondta kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő szocialista politikus. Mint arról lapunk is beszámolt: az egyik korábbi jelölt Kabella Péter volt, ám róla az a hír terjedt el a képviselők között, hogy több szállal is kötődik a sokat támadott HospInvest Zrt.-hez. A másik aspiráns Borsi József, aki a Fidesz-kormány idején az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, majd a magyarországi szervátültetéseket koordináló Hungarotransplant Kht. igazgatója volt. őt Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter menesztette egy feljelentés kíséretében. Most érdekes helyzetet teremt, hogy - mint arról több sajtóorgánum is beszámolt - Borsi jelölését a XI. szakrendelő-komplexum élére a kerületi Fidesz-tagság mintegy 85 százalékos többséggel szavazta meg néhány héttel ezelőtt.
Horváth Tamás (elnök, Magyar Gyógyszerész Kamara): - Jó estét kívánok.
Műsorvezető: - Amit elmondtam, úgy nagyjából ezt a konzekvenciát olvasom az elmúlt napok, hetek, sajtónyilvánosságából, rádióműsorokban erről hallok, de meg kell, mondjam, Budán lakva és hát, sajnos elég sokat járva patikába ott is ezt hallom a sorban álló emberektől is, a patika alkalmazottaitól is.
Horváth Tamás: - Arról van szó, hogy nagyon nehézzé vált a helyzet. A gyógyszertárak, ha azt vesszük 2006, szoktuk mondani, még utolsó békeév idején is, a gyógyszertárak forgalmi szempontból eléggé polarizáltak. Tehát, voltak jelentős számban kis forgalmú patikák, ezek, jellemzően a vidéki gyógyszertárak. Aztán volt egy számos, egy jelentős mennyiségű, körülbelül egy olyan ezer, ezerháromszázas mennyiségű középkategória, és hát, voltak ezek, az úgynevezett top patikák, amelyek vagy létesültek, vagy pedig a privatizáció után, de minden esetre forgalmi szempontból nagyon jó helyen vannak, és ezeknek a forgalma kiemelkedő volt. Tehát, volt mégis egy polarizáció. Ez a gyógyszer gazdaságossági törvény és a liberalizáció folyamata gyakorlatilag részben, a polarizációt fokozta, ami egyenesen az ellátási problémák súlyosbodásához vezetett. Nyilvánvaló, azt gondolom, hogy a kis forgalmúakat és a kisebb gyógyszertárakat, ugye gyengébb helyzetbe hozta, és hát, esetleg az extrém jó helyzetben levők nem önmagukban, hanem az, az óta saját maguknak megnyitott konkurenciáikkal gyakorlatilag még jobb helyzetbe kerültek. A piacon még nagyobb teret tudnak elfoglalni.
Műsorvezető: - Általában nem szerencsés, hogyha az egészségügy és hát, a tulajdonképpen szorosan hozzátartozó gyógyszerforgalmazás, árusítás összekapcsolódik a profittal. Tehát, mondjuk, úgy hogy a kicsit régies kifejezéssel élve a kapitalizmus farkastörvényeivel. De, hát az egyértelmű, hogy amikor nagyon nagy tőkeerejű befektetők jelentek meg Magyarországon a kórház- és az egészségügyi privatizáció mentén a gyógyszer forgalmazási privatizációban. Hát, a magyar kisvállalkozók, családi vállalkozások nem tudják felvenni a versenyt, tehát, jobb híján nem tudok mást mondani, csak a marxi hasonlatot, hogy itt a nagy halak megeszik a kishalakat. A cápák fenik a fogukat. Sőt, olyanról is hallottam, hogy olyan befektetők is megjelentek, akik egy kézből működtetik az egészségügyi intézményt, és hozzá kapcsolódva pedig a gyógyszertárat. Ez szerintem a legrosszabb ötlet a kapitalizmus, vagy a legrosszabb kilátásokkal fenyeget a kapitalizmus törvényei szerint. Vagy legalábbis, magyarul én azt értem a kapitalizmus alatt, hogy profitorientált. Tehát, nekik az a lényegük, hogy akár részvénytársasági formában, bármilyen vállalkozási formában hasznot hozzanak, tehát, növeljék a hasznukat.
Horváth Tamás: - Ez így van.
Műsorvezető: - Egyszerűen az ördög nem alszik, és azért meg, hát, ugye, még a legjobb orvosoknak is azért csak van, hogy maguk felé hajolhat a keze, és hát, azért nem mindegy, hogy milyen gyógyszereket írnak föl és milyen áron, ha ez a két dolog egy kézben van. Szerintem
Horváth Tamás: - Ez így van. Hát, a mi tevékenységünk ugye, hagyományosan a külső szemlélő számára egy határterület az egészségügyi szolgáltató tevékenység, mondhatom azt is, hogy gyógyító tevékenység, és tulajdonképp a kiskereskedelem között. A szabályozás tekintetében is számos elem, egészségügyi szolgáltatóként kezel minket, de egy jó pár szabályozó viszont a kereskedelmi jelleget hangsúlyozza, vagy próbálja erősíteni a gyógyszerészi, a gyógyszertári gyakorlatban. Sőt, azt kell mondanom, hogy ez az úgynevezett gyógyszer gazdaságossági törvény és a liberális minisztérium által megalkotott rendeletek inkább ezt a kiskereskedelmi jelleget erősítették sajnálatos módon. Megjelentek itt olyan hatóságok is, amik korábbi időszakban gyakorlatilag távol tartották magukat a gyógyszertáraktól, hiszen az egészségügyi szolgáltató tevékenység alapvető volta miatt az egészségügyi hathatóság, tehát, az ÁNTSZ volt az ellenőrző hatóságunk. Hát, az utóbbi időben most már van szerencsénk fogyasztóvédelemhez. Tulajdonképpen Versenyhivatallal is volt találkozásunk. Tehát, nem könnyű. Egyre több hatósággal kell szembe néznünk, mindamellett én úgy érzem, hogy a gyógyszerészek többsége a mai napig ezt egy egészségügyi szolgáltató tevékenységnek és gyógyító tevékenységnek fogja föl és ezt szeretné gyakorolni. De, még egyszer mondom, a mai szabályok sajnos nem mindig engedik ezt meg, vagy pedig nehezítik. Az a profitmaximalizálás, amit említett, az pedig egy másik dolog, tulajdonképpen, amikor az a konstrukció alakul ki, hogy ugye, van a gyógyszer rendelése és van a gyógyszer kiadása. Amikor egy érdek alá tartozik a kettő, és egy érdek irányítása alá kerül, az számos problémát okoz. Problémát okozhat a gyógyszeres terápiában, hiszen ez az irányító érdek szabhatja meg, hogy mely gyógyszerrel történjen a gyógyszeres kezelés. Magyarul, mit rendeljen az orvos, és, hogy mit rendeljen az orvos, vagy pedig miket adjon ki súlyozottan a gyógyszertár. Ez az egyik problémaköre ennek, a másik pedig az, hogy távlatokban gondolkodva, és nagyban gondolkodva, ugye, arról beszélnek itt évek óta, hogy úgynevezett generikus program során lehetőleg az olcsóbb, utángyártott gyógyszereket használják az emberek, és a betegek. Ebből kapják meg a gyógyszereiket. Egy ilyen magatartás összehangolásnál, amikor egy profitmaximalizálásra törekedő érdek irányítja a gyógyszerrendelést és a kiadást, ez a program is veszélybe kerül. Ugyanis meghatározott gyógyszerek irányába tudja terelni még egyszer mondom a rendelést, és a gyógyszer kiadását. A liberalizáció óta ebbe az irányba is számos próbálkozás történik. Vannak olyan helyek, ahol gyakorlatilag önkormányzatokat keresnek meg olyan ajánlattal befektetők, hogy alap ellátási, összevonni, tehát, rendelőket összevonni egy olyan épületbe, amit a beruházó megépít és ide gyógyszertárat is létesít. És ez tulajdonképpen egy kecsegtető ajánlatnak tűnik, de mindezek, amiket az előbb említettem, ez a ki kell mondani profitmaximalizálásra törekvő érdek és a közös irányítás ez olyan veszélyeket hordoz, ami hosszú távon sem a beteg, de hozzá kell, tegyem, sem az állam céljait nem szolgálja.
Műsorvezető: - Érdemes ezen még tovább gondolkodni. Én az előbb, ahogy fogalmaztam kicsit sajnálom is, mert nem akarom szándékosan és a beszélgetésnek az egyik fonalának szeretném ezt is fenntartani azt mondtam, hogy a legjobb orvosnak is maga felé hajolhat a keze. Úgyhogy ezt vissza is vonom. Nem erről van szó, hanem amit ön mondott. Ahhoz képest még az is, jön egy befektető - az lehet egy bank akár, bármi egy pénzügyi konzorcium van egy ilyen ajánlata, létrehoz egy egészségügyi vállalkozást egy adott területen, ebből a szempontból mindegy, és tulajdonképpen különösen ebben a mostani, nagyon nehéz egzisztenciális helyzetben, amiben orvosok vannak, a jövedelmüket illetően, munkakörülményeiket illetően, alkalmazottjá válik. Hiába lesz két Kft., teszem azt, hogy lesz egy egészségügyi Kft., vagy Zrt., mindegy, amit létrehoz egy befektető és egy gyógyszer forgalmazási, végső soron mind a ketten ugyanannak a vállalkozásnak az alkalmazottai. Tehát, nem is lelkiismereti kérdés, vagy etikai kérdés, hanem egyszerűen egy függelmi jogviszony. Tehát, egy jogviszony kérdése, és megmondják neki, hogy kérem, szépen ezt kell felírni. Tehát, még csak az sincs meghagyva az orvosnak, hogy ebből etikai kérdést, vagy lelkiismereti kérdés, egyszerűen nyers, vegytiszta egzisztenciális kérdésről van szó. Ebben a helyzetben ahová az elmúlt néhány év alatt, az általános drágulás és az egészségügyi dolgozók jövedelemvesztése miatt akár egy orvos professzor is kerülhet. Tehát, ez ennyire kegyetlen helyzet, amiről beszélünk.
Horváth Tamás: - Ez így van, és ehhez olyan szakember kell
Műsorvezető: - Én bizonyos fokig szabadabb fogalmazást megengedhetek önnél. Ön végül is egy nagyon tekintélyes, országos szakmai kamarának az első számú vezetője. És nyilván felelősséggel kell, mindent mondani. Én is igyekszem felelősséggel beszélni, de én hogy mondjam keresetlenebb szavakkal fogalmazhatom meg ugyanezt. Ez a lényeg.
Horváth Tamás: - Tehát, itt olyan szakemberekről van szó, akik adott esetben az életük első szakaszában egy olyan hivatásra készültek, amiről ők úgy tudták, és úgy látták, hogy ez egy szellemi szabad foglalkozás. Ez egy olyan tevékenység, ami nagyon erősen épül az emberek bizalmára. Nagyon erősen szerepe van benne a személyi, emberi kapcsolatoknak, és ehhez a szellemi szabad foglalkozáshoz az tartozik, hogy amennyiben megszerezte azt a tudást, amivel legjobb tudása szerint biztonságban mozoghat az ő tudományában, akkor nem korlátozzák külső erők. Tehát, gyakorlatilag ezt úgy mondják, hogy terápiás szabadsága van. És amikor ezek, az említett külső, más alapokon álló erők elkezdik befolyásolni ezeket, a szakembereket, akkor valóban személyükben is elég, akár meghasonlottak is lehetnek. Csalódottak is lehetnek, de úgy gondolom, hogy mindenképpen más helyzetbe kerülnek, mint amire ők készültek képzésük során.
Műsorvezető: - Igen. Végig, belegondoltam kicsit erre, a beszélgetésre felkészülve, hogy a patikusnak a hivatása érdekes módon egy nagyon komoly, természettudományokhoz kapcsolódó mesterség történetileg, ha nem is beszélünk antik előzményekről, a görög, római korszakról. A középkorban akár a szerzetes, vagy a középkori Európában, akár még Magyarországon is a szerzetesi kolostorok voltak az akkori tudományosság, az egészségügy és az egymás mellett párhuzamosan folyó, természettudományos kutatásoknak, vegyészkedéseknek a központjai. És tulajdonképpen ebből fejlődtek ki később a városi patikák is a középkortól kezdve. Hát, ha megnézünk egy vidéki, vannak híres múzeum patikák Fehérváron, Pécsett, Sopronban, Kőszegen, Budapesten. Mindenütt van egy városban legalább egy nagyon híres, XVIII. századi, vagy még középkori gyökerű patika, és hát, ott lehet látni, hogy ez mit jelent. Gyakorlatilag az orvost helyettesítette egy kisvárosi patika, és azt még akár az irodalomból, Kosztolányiból, bárhonnan tudhatjuk, a régi elbeszélőkből, hogy mit jelentett akár egy falusi patikus. Valóban hivatás volt és egészen mellékes volt, kis egzisztenciát jelentett, de mellékes volt, mert hivatásszerű és valóban a legjobb értelemben vett szellemi, szabad szellemi foglalkozás volt és hivatás. Na, most ezt, sikerült az elmúlt néhány év alatt, és tulajdonképpen megmaradt. Azt kell, mondjam, hogy még a rendszerváltás előtt is az úgynevezett szocializmus rendszerben megmaradt ennek a hivatásnak, vagy szakmának a jó értelemben vett tekintélye, a szakmai tekintélye. A társadalomban betöltött szerepe, az emberek bizalmát élvezték, élvezte a legközelebb lévő patikus, gyógyszerész. Hiszen most, ez után az erőltetett privatizációs reform ellenére is, vagy dacára, hát a legtöbb patika, amelyik túlélte, túlélő helyzetben van, az ugyanott van, mint ahol régen volt. Csak egy új nevet vett fel és családi vállalkozás lett belőle többé-kevésbé. Tehát, akár a budapesti, kerületi régi gyógyszertárak, vagy a kisvárosoknak, a városoknak a gyógyszertárai ugyanott vannak. Átalakult gazdasági formában.
Horváth Tamás: - Valóban. Ha a középkort említette, akkor két lényeges dolgot kell, megemlítenem, hogy a középkori törvénykezés során már szétválasztották az orvos és a gyógyszerész gyakorlatot. Tehát, több évszázada, amiről az előbb beszéltünk, tehát, a közös irányítás és a különálló közös, az érdeknek a magatartás összehangolása egy, mindkettő szakmától külön levő profitérdekelt érdeknek az irányítása alatt. Ez megtörtént több évszázada, és hát, még egy, hogy gyakorlatilag a gyógyszertár nem az iparüzletek sorában soroltatik. Ez is egy, ha meg jól emlékszem Mária Terézia idejében rögzített jogszabály. A későbbi időszakban pedig, hát gyakorlatilag a polgári élethez, a polgári társadalomhoz azt szoktam mondani, hogy a magyar nyelvünknek meg van az a szépsége, hogy például sokan mondják azt, hogy megyek a patikámba, és volt olyan időszak, meg voltak emberek, akik ezt elkezdték kigúnyolni, hogy miért mondanak ilyet. Ugye, van a figyelmeztetés, kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét. És akkor mondták, hogy ez milyen szamárság ez, hogy orvosát, gyógyszerészét, és mindig ezt szoktam erre mondani, hogy ugye itt, aki erre ezt így fogja föl az alapvetően nem ért valamit. Ugye, itt nem birtokos viszonyról van szó. Itt egy kötődésről van szó, ami mögött ott van a bizalom. Ott van a kapcsolat. Azzal, aki azt mondja, hogy van gyógyszertáram, van színházam, adott esetben van csemegeboltom, ahova járok ez egy jellegzetesen polgári gondolkodás
Műsorvezető: - Igen, járok a hentesemhez.
Horváth Tamás: - Így van. Pontosan.
Műsorvezető: - A hentesemhez, a fűszeresemhez
Horváth Tamás: - Ez hozzá tartozik, és ezek mögött még egyszer mondom egy kötődés van.
Műsorvezető: - Bizalom. Azért jár oda. Ugye, már a második generáció, mert tudja, hogy ott nem csapják be.
Horváth Tamás: - Igen. Na, most mi történt itt ugye, az utóbbi időszakba és ez most nem az elmúlt két év, azért ez már korábban elkezdődik, meg nem csak a mi gyógyszerész gyakorlatunkba. Elkezdődik az, hogy az embereket fogyasztóvá kéne nevelni valamilyen ügyes módon. És miután ennek hagyományosan az egyik akadálya éppen ez a bizalom, amiről beszélünk, ezt a bizalmat módszeresen szét kell verni és gyengíteni kell. Többek között ezért jelentek meg rendre, időről időre azok a felvetések, hírek a médiában, hangsúlyozva amik, ezeket, az alapvető régi hagyományos, régi, bizalmi viszonyokat orvos, tanár, gyógyszerész, még azt kell mondanom ügyvéddel kapcsolatban is, hogy ezeket rombolják az emberekben. Mert, ha sikerül ezeket rombolni, akkor létrejön egy tulajdonképpen egy elbizonytalanodott állapot és onnantól kezdve rendkívül egyszerű, 10 másodperces spotokkal irányítgatni az embereket, és nagyon jól lehet őket terelni a fogyasztás felé. Ugyanis egyetlen egy információ lesz neki, hogy ezt szerezd meg. Nem kér, nem keres már hozzá kiegészítő információkat, hogy nekem erre egyébként szükségem van? Jó ez nekem? Nem árt ez nekem? Hanem egyszerűen a reklám hatására megindul és meg akarja szerezni. Fogyasztóvá nevelték jórészt az embereket sajnos. Nekünk számos esetben ezt is el szoktam mondani, bármilyen furcsa számos esetben az a feladatunk, hogyha most a kereskedelmi nomenklatúrában beszélek, hogy a vásárlót lebeszéljük a vásárlásról, az áruról, aminek a megvásárlásának a szándékával érkezett oda hozzánk. Miért? Azért, mert nekünk van egy másik szempontrendszerünk, a szakmai szempontrendszerünk, ami ez ennél magasabb rendű. Tehát, én tudom azokat, a körülményeket, amiről ő viszont nem tud, és nekem az a feladatom, hogy ő vele megbeszélve, kikérdezve az ő körülményeit, az ő problémáit segítsek az ő választásában. Tehát, látható, hogy ez a kettősség meg van benne. Működik az egész, hogyha csak kereskedelemként fogjuk fel. Egyszerűen nem működik.
Műsorvezető: - Hát, pusztán kereskedelemként felfogni a mostani helyzetet az önmagában öngyilkosság, mert olvasom, hogy ugye, a verseny, a szent verseny, a szent liberális verseny nevében szabadjára engedték a gyógyszertárakat és hát, olyanokat hallok, hogy 10 százalékos árrés az már szerencsés eset, ami egy gyógyszer eladási és beszerzési ára között van. De, vannak olyan gyógyszerek nem is kis részben, ahol 1 százalékos árrés van. Majdhogy nem ugyanannyiért lehet továbbadni a gyógyszertárban, vagy patikában azt a gyógyszert, mint amennyiért beszerezték. Ezért látható az után a gyógyszertárakban ami nem baj -, de eluralja a gyógyszertárnak a belső berendezését. Mindenütt a reklám formájában mindenütt a különböző gyógyhatású készítmények, táplálék kiegészítők, kozmetikai szerek, mert nyilván valamiből meg kell élni. Rengeteg mindent kell kitermelni egy belvárosba, egy frekventált helyen lévő gyógyszertárnak. Valószínűleg legtöbb esetben bérelik azt a bizonyos helységet önkormányzattól, rettenetesen drágák a bérleti díjak, a közüzemi díjak. Egész más, magasabb tarifa szerint jár az óra, mint a magán, ugye vállalkozási tarifa szerint megy. És aztán a legkülönfélébb adókat meg mindent nem részletezem, az iparűzési adótól kezdve mindent az égvilágon ki kell termelni. És ilyen gazdasági körülmények között, ilyen árréssel egyszerűen nem létezik megélni. Tehát, az mindennap egy veszteség.
Horváth Tamás: - Így van. Hát, gyakorlatilag
Műsorvezető: - Ennyit a szabad versenyről. Miközben látjuk, hogy a multinacionális cégek gyakorlatilag az élet más, a gazdaság más területén a hatalmas erőfölényükkel, a felvásárlási erőfölényükkel hát, gyakorlatilag az árrésnek nincs felső határa. Bármilyen alacsony áron, dömpingáron be lehet szerezni valamit. És óriási árréssel el lehet adni, és aztán megbüntetik őket, hallunk néha egyéb, nagyobb összegű büntetésről, ami elérhet 10 millió, vagy akár nagyobb összeget, nevetve kifizetik. Tehát, ez nem verseny.
Horváth Tamás: - Hát, nézzük meg ennek a másik esetét, amikor nem az van, hogy mondjuk, dömpingáron vásárolja és utána adott esetben a kereslet, vagy a piac viszonyai alapján egy nagy árréssel tudja eladni, hanem bizony ez a tőkeerő megengedheti magának azt, hogy gyakorlatilag árrés nélkül adja tovább. És ezzel egy olyan piackoncentrációt hoz létre, amiben azokat, hát ebből a szempontból versenytársait teszi tönkre, akik ezt képtelenek, nincs hozzá tőkeerejük. Mert miről van szó? Mikor érkeztünk mi ehhez a 2006 novemberéhez a gyógyszer gazdaságossági törvényhez? 1994-ben fogadták el azt a törvény, ami a gyógyszertárak létesítéséről szólt, 2004. évi 57-es törvényt. Ez időben kezdődött gyakorlatilag a gyógyszertárak privatizációja, az állami tulajdonból a szakmához került. Azt mondta akkor az Országgyűlés, ellenszavazat nélkül, hogy itt van egy tevékenység, ez a gyógyszerellátás, tessék szakma, tessék gyógyszerészek, lássátok el a feladatot. Én szabályozom szigorúan a feladatot, a körülményeit, mindent, de tulajdonképpen ti végezzétek, így nem állami feladat a gyógyszerforgalmazás. Hanem gyakorlatilag a gyógyszertárak, a gyógyszerforgalmazóé a felelősség, a gyógyszer ellátás felelőssége. De, az állam nagyon szigorúan szabályozza minden egyes elemét ennek kezdve az említett árréstől kezdve, a nyitva tartás szabályai, a minimumfeltételek, személyi, tárgyi vonatkozásban. Nagyon szigorú szabályozás alatt áll. Eltelik gyakorlatilag egy évtized, és közben az történik, hogy az akkori feltételekhez képest egyre gyengébb a gyógyszertáraknak a forrás oldala, hiszen az úgynevezett tisztázni kell, a gyógyszertár működtetésének egyetlen forrása van az eladott gyógyszer árrése. Ha visszagondolunk a 90-es évek elejére, lineáris, 28 százalékos árrésről indultunk el, ma pedig a támogatott gyógyszerek körében átlagosan egy 13 százalékos árrés van és nagyon jó a felvetés, mert valóban ma már a gyógyszerforgalom 10 százalékát kitevő gyógyszerek körében nem éri el az 1 százalékot az árrés. Az árrés rendszer plafonja a 850 forintos maximált árrés miatt, ugyanis számos olyan gyógyszer került ugye, a gyógyszertárba, ami több tízezer forintokba kerül. És ezek adják most már gyakorlatilag a forgalom 10 százalékát. Tehát, szépen a jövedelmezőség csökkent, a privatizációval, vagy, hát a létesítéssel kapcsolatos hiteleket gyakorlatilag a szakma éppen mostanára nagyjából kitermelte, és befejezte. Most jött volna az, az időszak, amikor egy kicsit könnyebben, mert párhuzamosan, akinek nem volt privatizációs terve, az fölújította a gyógyszertárát, tehát, beruházási hitelt vett föl. Egy tulajdonképpen jól tervezhető tevékenység volt ez. A bankok számára a gyógyszertár egy A kategóriás partner volt. Ma messze nem itt tartunk, és nem csak a mostani pénzügyi válság miatt, hanem már 1-2 éve bizony erősen lefokoztak minket pénzügyi partner szempontjából, és ebbe a helyzetbe jön gyakorlatilag a liberalizáció, amikor a létesítésnek a szabályait gyakorlatilag megszüntetik. És az a védettség, ami gyakorlatilag a biztosítékot adta ahhoz, hogy a feladatunkat el tudjuk látni, azért, hogy ez tervezhető legyen. Kiszámítható legyen, és így tudjunk, felelősséget vállalni ez megszűnik, és azt mondták, ahogy ön mondta, teljesen igaz, majd a piac megoldja, a szent verseny itt rendet fog rakni és szépen minden megy a legjobb módon, a vásárló üdvére. Hát, nem ez történt. Nem ez történt. Gyakorlatilag, mert azok a célkitűzések, amivel ezt a döntést meghozták nem teljesültek. Létesült ugyan most már 350 patikánál több, tehát az eredeti kiinduló, 2006-os patikaszám 15 százalékát meghaladó mennyiségben, de szinte kizárólag csak a nagy forgalmú helyeken. Semmit nem javított a vidéki emberek gyógyszer hozzáférésén ez a liberalizáció. Nem javította helyzetét a szakmában a fiatal gyógyszerészeknek sem, hiszen gyakorlatilag nem kerülnek helyzetbe. Egyetlen egy perspektívát kaptak az újabb időkbe, azt, hogy elmehetnek nem szakmai befektetőkhöz, mint gyógyszertári köttetőhöz alkalmazottnak, ahol számos esetben minimálbéren és mozgó bér, teljesítménybérben kapják a jövedelmüket. És akkor megint utalhatunk itt, amiről beszéltünk a profitmaximalizálásról. Van tudomásunk olyan gyógyszertárról, amelynek a számítógépes rendszerét úgy állították be, hogy azt figyeli, hogy az expediáló helyen milyen rövid idő alatt, milyen forgalmat tudott produkálni a gyógyszer kiadója. És e szerint kapja a jövedelmét. Ide vezetett a liberalizáció.
Műsorvezető: - Kedves Hallgatóink. Horváth Tamással, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökével beszélgetünk, elég fajsúlyos kérdésekről. Önök a Lánchíd rádió az Éjszaka című műsorát hallják. Ludvig Emil vagyok. Térjünk vissza ahhoz a nagyon fontos szemponthoz, itt az elmúlt időszakban több újságcikkel is találkoztam evvel kapcsolatban, hogy, mint az orvostársadalomnál, vagy az egészségügyben dolgozók helyzetében a patikusoknál is ugyanaz a helyzet, hogy a napi praxis, a napi munka gyakorlatán találkoznak az emberekkel, akik nem tudnak megvenni, nem tudnak kifizetni gyógyszereket. És hát, ugye minden panasszal azért csak a házi orvosához, kezelő orvosához és még a jobbik esetben a gyógyszerészéhez fordul. És a médián keresztül a hatalom, vagy a kormányzat nevezzük úgy, olyan mértékű, lejárató kampányt, olyan mértékű bizalomromboló kampányt folytat az egészségüggyel szemben is, még ha rafinált módon nem is direkt módon, de azért az embereknek az érzékeire hatva, hogy aláásták azt a hagyományos bizalmat. Azt az orvos-beteg viszony olyan állapotba került, sajnos, én is tapasztalom az elmúlt napokban, hetekben is orvos, kórházzal való találkozásnál, ami egyszerűen felfoghatatlan, és hihetetlenül veszélyes. És tulajdonképpen alig van erre lehetősége egy gyógyszerésznek, egy orvosnak, nem az a dolga, hogy elmagyarázza a vevőjének, a páciensének, hogy kérem, szépen ilyen, meg olyan helyzetben vagyunk. Azt egyébként egy józan gondolkodású, jó szemű ebben látja is, hogy milyen körülmények között dolgoznak orvosok, ápolók, kórházakban. És hát, azt is el lehet gondolni, hogy egy gyógyszertár sem aranybánya, azért azt mindenki tudja. Szinte semmi lehetőségük nincs, hogy a maguk helyzetét, vagy valamiféle magyarázatot adjanak erre a helyzetre. Na, most a legfontosabb érdekvédelmi, ugye a gyógyszerész kamara a legfontosabb szervezete, testülete a magyarországi patikusoknak, hát nincs könnyű helyzetben. Először is ön sem így kezdte, hanem okleveles gyógyszerészként. Tehát, a szakmából került ennek a grémiumnak az élére, és hát, én nem irigylem azért, amit elolvastam csak ennek az évnek a küzdelmei, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságában és a különböző tárgyalások, az Egészségügyi Minisztériumhoz, önök, most ne is beszéljünk másokról, amit ön felsorolt, az ÁNTSZ-től kezdve minden. Tehát egyáltalán nincsen irigylésre méltó helyzetben, mert hiába van ez az országos érdekvédő, meg szakmai szervezet, szinte lehetetlen. Egyszerűen a szavazásokkor a kormányoldal egyszerű szótöbbséggel mindent meg tud semmisíteni egy pillanat alatt. Bármilyen kezdeményezést, indítványt le tud szavazni. Tovább se megy, nem is kerül az Országgyűlés elé, a törvényhozás elé.
Horváth Tamás: - Azt szoktuk mondani, a politika foglyai vagyunk. Nem vagyunk, ezzel egyedül egyébként azt gondolom, de tulajdonképpen teljesen így van. Májusban ugye, egyrészt népszavazás után voltunk, másrészt pedig az Egészségügyi Minisztérium átkerült a szabaddemokratáktól a szocialista párthoz, és úgy gondoltuk, hogy azok az üzenetek, amik alapvetően a népszavazás döntésében benne voltak, hogy ezt a neoliberális szabályozást nem fogadja el a társadalom, ennek meglesznek a következményei. És, hogy a szocialista egészségügyi minisztériumi vezetés gyakorlatilag hát, legalább megfékezi, vagy megállítja azt a folyamatot, amit a liberális minisztériumi vezetés, a két törvénnyel, ami ugye, 2006 novemberében született, ami egyrészt ugye, teljesen ellehetetlenítette a kamarákat, az orvos kamarát, szakdolgozói kamarát, és a gyógyszerész kamarát, másrészt pedig, hát a mi területünkön, ugye a gyógyszer gazdaságossági törvényként alapvetően átrendezte itt a viszonyokat. De, az megkezdődött egyeztetések és tárgyalások, ahogy folytak, mentek előre, úgy láttuk, hogy meg lesz a lehetősége annak, hogy lehessen, gyakorlatilag egy néhány olyan pontot módosítna a törvénymódosításhoz beterjeszteni, vagy ajánlani, ami arra képes, hogy ezt a rendszert stabilizálja, amiről majd aztán újra el lehet kezdeni építkezni. Itt három, alapvetően három sarokpont van. Az egyik a gyógyszertár létesítése, ami a gyógyszertár tulajdonlás és a mi gyógyszerészi szakmai kompetenciáink. Ezekhez fűződő pontokat szerettünk volna helyreállítani létesítésnél ezt a gyakorlatilag korlát nélküli létesítést szerettük volna olyan keretek közé terelni, ahol valóban a betegek számára hasznosuló és valóban az ő ellátásukat szolgáló többletszolgáltatás legyen az, ami mellett lehessen új gyógyszertárat nyitni bárhol, hiszen most teljesen látszólagos többletszolgáltatások vállalásával, és haszontalan többletszolgáltatások vállalásával lehet bárhol gyógyszertárat létesíteni. Ez volt az egyik. A másik, hogy tulajdonlás tekintetében azt a folyamatot szerettük volna megfékezni, ami gyakorlatilag ugye, a szakmán kívül, a szakmán kívüli befektetői köröknek a gyógyszertár tulajdonlását valamilyen szinten fékezni, ugyanis itt megjelentek off shore cégek, megjelent multinacionális cégek. A gyógyszerész, felelős, szakmailag felelős gyógyszerésznek gyakorlatilag nem kell tulajdonnal rendelkeznie a gyógyszertárat működtető vállalkozásban. Ugyanakkor nincsenek jogai, tehát, ha egyszer nincs tulajdonrésze, akkor a döntéshozatalban nincs meg a lehetősége, hogy az ő szakmai kötelezettségeit, szakmai felelősségét érvényesíteni tudja, a működtetővel szemben, akinek más szempontjai vannak. És ezért volt a harmadik pont, ugye, a gyógyszerész szakmai kompetenciák, a gyógyszerész menedzsment jogoknak a rendbe rakása, hogy ezeket, ki tudjuk, egyensúlyozni, hogy ne lehessen olyan helyzetbe hozni gyógyszerészeket, személyi jogos, a gyógyszertár működéséért felelős gyógyszerészeket, hogy azt mondja a gazdasági társaság, a működtető gazdasági társaság, hogy egy feladat van, kérem, szépen, minél nagyobb forgalmat csinálni. Magyarán, ha kell, akkor például vényköteles gyógyszereket is kiadtak. Márpedig ez történik számos esetben. Sajnos. Azt kell mondani, hogy az ellenőrző oldal nem nagyon működik. Az ÁNTSZ egy nagyon erős, jelentős leépítés után van. Nincs meg az a hatósági ellenőrző kapacitás, amivel ennek gátat lehetne szabni. Nincsen etikai rendszer, hiszen a kamarák, kamarai törvények megváltoztatásával gyakorlatilag az etikai fegyelmi rendszert is sikerült tönkretenni. Az óta sem történt lépés abban, hogy helyreálljon az etikai fegyelmi rendszer a szakmákban. Gyakorlatilag ugye, amennyiben valaki például, kamarai tagként valami nézeteltérésbe kerül etikai, vagy fegyelmi szempontból a kamarával az első dolga az, hogy kilép és innentől kezdve kettős mérce van gyakorlatilag. Kezelhetetlen helyzetek vannak. Nálunk is gyakorlatilag, az orvosoknál is, és ezt gondolom a szakdolgozóknál is. Ezt is helyre kéne tenni. Na, most hát, az egyeztetések folytak, mentek-mentek, és a végén gyakorlatilag annak ellenére, hogy számos pontban a minisztérium tisztségviselői elkötelezték magukat, bizonyos változtatások irányában, ennek ellenére a jelenlegi formájában ez a törvénymódosító javaslat gyakorlatilag három ponton érinti a gyógyszertári gyakorlatot. És azt kell mondanom, hogy ezek, egyrészt nem súlyponti kérdések, másrészt pedig, ha megpróbálnak hibát kijavítani, de nem tudják kezelni igazából a hibát. Nem kezeli a maximált fogyasztói árnak a kérdését, amivel az elmúlt hónapokban súlyos százezrekre büntettek meg. A fogyasztóvédelem, a gyógyszertárakat árdrágítónak mondtak ki minket. Egész egyszerűen azért, mert senki nem szabályozta, hogy annak az információnak hogyan kell a birtokába jutni, amit számon kérnek rajtam. Tehát, kijön a fogyasztóvédelem és ellenőrzi azt, hogy én betartok-e egy maximált árat, amit jogszabály nem írt elő, hogy honnét kell, hogy tudjam, hogy ennek ez a maximál fogyasztói ára. Tehát, ezt is szerettük volna, hogyha helyre kerül. Erre a jelenlegi javaslat szerintem alkalmatlan. A kisebb, a nagy forgalmú gyógyszertáraknak van egy ilyen szolidaritási díj, tehát, egy ilyen elvonás, befizetési kötelezettség van. Ezt differenciálja a javaslat még gyakorlatilag még azok a súlyponti dolgok, amikre számítottunk nincsenek benne és a módosító indítványokkal sem sikerül beletenni ebbe, a törvényjavaslatba. Ez csalódás nekünk. Egy olyan helyzet, amit újra kell itt értékelnünk. Nem mondhatunk le ezekről, nem mondhatunk le, mert még egyszer mondom, ahhoz, hogy megmaradjuk egyáltalán, ahhoz erre szükség van. Most meg kell találnunk azokat az eszközöket, azokat az utakat, amivel el tudjuk azt érni, hogy ezek mégis csak a törvény módosítására kerüljenek.
Műsorvezető: - Hát, igen. Egyrészt azt is érezheti, és minden nap, minden órában hallható akár az állami közszolgálati médiumon keresztül, egy kívülről ideillesztett témát mondjak, ugyanis említette a minimumfeltételeket, ami mellett működhet egy gyógyszertár. Ugyanez vonatkozik az egészségügyi intézményekre, magyarán a rendelőkre és a kórházakra. És ma hallottam a Kossuth rádión napközben egy olyan műsorblokkot, ami arról szólt, hogy az ÁTNSZ a megfelelő orvos hiány miatt bünteti azt a kórházat, amelyik ugyanolyan feltételekkel működik, ugyanolyan létszámmal, mint amit ő engedélyezett. Ami egyébként nagyon gyenge része, mert egyszerűen az ügyeletre a tartalék nincs már meg. Tehát, olyan minimális létszámmal megadta a működési engedélyt. Ilyen minimál feltételek mellett és ma, gyakorlatilag nem tudja ellátni a feladatát egy adott kórház. És akkor megjelenik ugyanaz az ÁNTSZ és megbírságolja őket, mégpedig horribilis összegekkel, amiket gyakorlatilag ki sem lehet fizetni, mert semmiféle tartalék nincs rá. Tehát, valóban ilyen kaotikushelyzet van, hogy vagy egy másik példát nézzünk, ami az elmúlt időben, Heves Megyében történt a kórház privatizációkkal szemben szerintem az égvilágon mindenféle tradicionális jogállami, meg bármiféle szervezeti helyzetet megkérdőjelez, amit itt meg lehetett tenni. De, maradjunk ezt csak úgy megjegyzem zárójelben önöknek nagyon nehéz ráadásul a miatt is a helyzetük, mert a tárgyaló partnerük, ugye a kormányoldalról önöket kommunikációban mindig megverik. Tehát, állandóan. Tehát, ezt lehet ezekről, a tárgyalásokról is, amikor a minisztérium köréből megjelenik, akkor alig önök alig vannak. Az egyetlen egy dolog, ahol az emberek összegyűjthetik ezeket, az információkat, a rádióból, az újságból, de ez nem ugyanaz. Önök a hétvégén, ugye, ma péntek van, önök a hétvégén, országos konferencián
Horváth Tamás: - Küldött közgyűlésen.
Műsorvezető: - küldött közgyűlésen
Horváth Tamás: - Kamara küldött közgyűlésen.
Műsorvezető: - Tehát, a Magyar Gyógyszerész Kamarának küldött közgyűlése lesz a hétvégén. Ennek a műsornak a menetrendje szerint ugye, holnap szombat reggel lesz egy ismétlése, és aztán hétfőn az esti órákban ismétlődik. Közte lesz ez a bizonyos összejövetel. Mi várható ettől? Gondolom, hogy ezek, a problémák, amikről itt is beszélünk ezek, napirendre kerülnek a legfrissebb, a helyzet legfrissebb, a november-decemberi állás szerint.
Horváth Tamás: - Így van.
Műsorvezető: - Országgyűlési bizottságban, a törvény előkészítése, illetve mondhatni annak a patthelyzete, vagy inkább a kilátástalansága, inkább úgy látom, nyilván ez is szóba fog kerülni, és gondolom még más is.
Horváth Tamás: - Hát, az előző közgyűlésünk az májusban volt, akkor, amit beszéltünk, ugye, akkor volt gyakorlatilag a minisztériumban a váltás. Két hete volt hivatalban a miniszter úr, és eljött a küldött közgyűlésre, a Gyógyszerész Kamara küldött közgyűlésére, és hát, sok bíztatót mondott. Közbe eltelt ez a néhány hónap, itt tartunk, ahol tartunk. Ezt, mérleget kell vonni. Gyakorlatilag ezt a helyzetet ki kell elemezni és ki kell mondani, hogy ez egy csalódás. Még egyszer mondom, meg kell keresni azokat, az eszközöket, amivel talpon tudunk maradni, meg tud maradni az a több száz patika, amelyik gyakorlatilag a vidék gyógyszerellátását biztosítja és ma teljes végveszélyben van. Meg tud maradni gyakorlatilag azok, a gyógyszertárak is, kisebb, városi gyógyszertárak, amelyek szintén nagyon súlyos gondokkal küzdenek, de szükség van rájuk. És meg kell találnunk azokat, az eszközöket, amivel ezt elérjük, hogy megmaradhasson. A közgyűlés ugye, félévente van alapvetően, kivéve, amikor rendkívüli közgyűlést tartunk. Alkalmas fórum arra, hogy áttekintsük a helyzetet, és az elkövetkezendő időkre irányt szabjunk a kamara tevékenységének, és a szakma esetleges irányainak, hogy merre mozduljunk.
Műsorvezető: - Önöknek azért sokkal kisebb, vagy kevesebb a látványos érdekérvényesítési lehetősége, mint akár az önökhöz hasonló helyzetben lévő rendvédelmi dolgozók, tűzoltóknak, közlekedési dolgozóknak. Hát, mondjuk úgy, hogy inkább hagyományos, polgári körülmények között, tehát, tulajdonképpen egy külön társadalmat alkot a gyógyszerész társadalom és hát, az sokkal békésebb, sokkal kevésbé látványos körülmények között tudja a maga érdekeit megvédeni. Ezen, a küldött közgyűlésen kívül gondolnak valami olyasmire, legalább egy figyelem felhívó akcióra, mozgalomra, amivel a gyógyszertárakra felhívják a figyelmet? Voltak már ilyen dolgok. Volt aláírásgyűjtés is
Horváth Tamás: - Igen, igen.
Műsorvezető: - a gyógyszertárakban az idén már. Arról is hallottam, hogy egy kis tájékoztató ajándékfélét, egy kártyanaptárt kívánnak terjeszteni, vagy talán már terjesztenek is a gyógyszertárakba az ügyfeleiknek a megértését, vagy felvilágosítása céljából.
Horváth Tamás: - Így van. Ezt mi azért tettük, mert ugye, ezek a problémák, amikről itt beszélünk, a betegek számára minden nap sok beteg számára érzékelhetők. Érzékelik, hogy a gyógyszert adott esetben nem tudják kifizetni, annak ellenére, hogy minden honnét azt hallják, hogy állandóan csökken a gyógyszerek ára, és ő meg azt tapasztalja, hogy mégis többet fizet, mint tavaly, vagy többet fizet, mint két hónapja. Ez az egyik problémakör, a másik problémakör ugye, amikor az, hogy nem tudjuk a gyógyszert kiadni egész egyszerűen. És ezek, azok az esetek, amire úgy gondoltuk, hogy adjuk meg erre a rövid választ, hogy mi van e mögött tulajdonképpen. Azt egész egyszerűen tisztázni kell, hogy azért érzik az emberek, hogy többet fizetnek a gyógyszerért, mert tényleg többet költenek rá, mint 2006-ba. 2006-ba, 2007-be gyakorlatilag a támogatási rendszer átalakítása, a támogatás felére visszavonása után gyakorlatilag végül is, végeredményként 16 milliárd forinttal fizettek többet gyógyszerre az emberek, a támogatott gyógyszerekért, mint 2006-ban. A nem támogatottaknál is volt egy bizonyos emelkedés. Gyakorlatilag azt kell mondani, olyan jó 20 milliárd fölötti, vagy a körüli összeggel fizettek többet gyógyszerkiadásra a lakosság, mint 2006-ban. Ehhez képest az idén a támogatott gyógyszerek között kétségtelen, hogy van körülbelül 6 milliárdos csökkenés, de hát az egyenleg még mindig, gyakorlatilag ugye, a betegek oldalán van teherként a 2006-os helyzethez képest. És hát, mi erre azt a választ adtuk egy kártyanaptáron, hogy mert a támogatást megvonták a gyógyszerektől. Ez tény, ez nem politizálás kérem, 2007. Január 16-tól érvényes az a jogszabály, ami a támogatási rendszert átalakította. Tessék ennek vállalni a felelősségét. Hát, aki meghozta ezt a szabályt az vállalja, ennek ez lett a következménye. Teljesen méltánytalan dolgok vannak. Hát, gondoljunk bele abba, hogy gyakorlatilag, mondjuk az antibiotikumok jelenleg 25 százalékos támogatást élveznek, vegyünk egy olyan embert, aki 2-3 évtizede mondjuk, örüljünk, mert van munkája, 2-3 évtizede folyamatosan dolgozik. Éppen megfázott, vagy influenzás lesz. Egy évbe, vagy három évbe egyszer beteg, egy hétre. Elmegy az orvoshoz, fölírnak neki egy antibiotikumot, és az antibiotikum mondjuk, 4300 forintba kerül. Ehhez összesen kap, mondjuk 1070 forint, támogatást, és ő meg kifizeti a 3200 valamennyi forintot. Én úgy gondolom ez arcpirító. És ugyanakkor pedig gyakorlatilag az egész járulékrendszerrel gyakorlatilag ráépül a gyógyszertámogatás többi rendszere. Tehát, a támogatási rendszerrel azt gondolom, hogy gond van. Ott van a kártyán, hogy a kormány tehetne ellene. Én ezt egy pozitív üzenetnek vélem. Tehetne ellene. Tessék tenni. A másik, amikor nem tudtuk kiadni. Nincs készleten. Azért nincs készleten, mert gyakorlatilag egy nagyon erőteljesen bővülő választékot kell, egy erőteljesen csökkenő forrásból finanszírozzunk. Nem tudjuk. Ezért van az, hogy gyakorlatilag nincs készleten, nem tudjuk kiadni. Ezt írtuk le, hogy nem fedezi a költségeit az árrése, és hát, még a másik két kártya, ami gyakorlatilag arról szólt, hogy a multinacionális cégeknek a térnyerését meg kéne akadályozni, és hát, a gyógyszertárak megszűnését is.
Műsorvezető: - Köszönöm szépen. Kedves Hallgatóink, Horváth Tamást hallották, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökét. Kísérjék önök is figyelemmel, amikor elmennek gyógyszertárba, ezeket, a kis kártyanaptárokat és érdemes elolvasni és végig gondolni mi olvasható rajta. Én önöknek erre a hétvégi küldött közgyűlésre erőt és sok sikert kívánok. Külön érdekes lesz, hogy ennek a műsornak az ismétlése hétfőn este, itt, a Lánchíd rádióban, amikor túl lesznek ezen, a közgyűlésen, és hát a rádióhallgatók is a hétfői napilapokból értesülhetnek arról, hogy mi történt itt. Jó munkát kívánok a hétvégére. Nagyon köszönöm, hogy eljött.
Horváth Tamás: - Köszönöm szépen.
Műsorvezető: - A hallgatóknak jó éjszakát kívánok.
Mai ülésén határoz a kabinet a kórházaknak ígért támogatásról tudta meg lapunk. Székely Tamás egészségügyi miniszter már a kormányülés után bejelenti, hogy az Egészségügyi Alap megtakarításából mekkora összeget kapnak az intézmények. A javaslatot a pénzügyminisztérium terjeszti be, előzetes információnk szerint a 25 milliárd plusszal záró E-Alapból 15-20 milliárd kifizetését tervezik.
A pénzhez még az idén hozzájuthatnak az intézmények, az összeget a teljesítményük arányában osztják szét közöttük. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke lapunkkal azt is közölte: jövőre több jut majd a kórházaknak, mert a költségvetésben sikerült pluszpénzt kiharcolni az egészségügynek. Kiemelte, hogy a Miniszterelnöki Hivatal megtakarításaiból 3 milliárdot csoportosítottak át, az ágazati költségvetésen belül pedig 6 milliárdot tettek át a gyógyszerkasszából a gyógyító-megelőző kasszába. Mindemellett a jövő évi büdzsében 15 milliárdos tartalékot különítettek el, valamint a 13. havi bérek kompenzációját. Így a gyógyító-megelőző kassza 740 milliárdos kerete ugyan nominálértéken kevesebb lesz az ideinél, de az átcsoportosításokkal több fordítható a szakellátás fejlesztésére, a háziorvosi praxisok finanszírozására, valamint nő a művesekezelések száma.
Rácz Jenő, a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, volt egészségügyi miniszter elkerülhetetlen gesztusnak tartja az E-Alap megtakarításának visszaforgatását. Azt mondja, pozitív üzenet a konvergenciaprogram megszorításaitól szenvedő intézményvezetőknek az, hogy kompenzálják kitartásukat még a nehéz gazdasági helyzet ellenére is. Rácz egyébként 500 milliós megszorítócsomaggal várja az új évet. Azt mondja, a gazdasági válság hatására mindenkinek húznia kell a nadrágszíjon, így a kórházaknak is. Az évenként 8 milliárdos forgalmat bonyolító veszprémi intézményben jövőre a dologi kiadásokon spórolnak. Csökkentik a gyógyszerfelhasználást, kevesebbet fűtenek és az élelmezésre fordítható kerettől is elvonnak.
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanakkor emlékeztetett arra: a veszprémi kórház pozitív kivétel, de a kórházak többségének az adósság rendezésére sincs fedezete, nemhogy tovább csökkentse a költségeket. Nincs tartalékuk, ezért nincs is mit átcsoportosítani, ételt, gyógyszert pedig csak nem kérhetnek a hozzátartozóktól. Varga úgy véli, jobb lenne, ha a 9 milliárdot egyszeri támogatásként osztanák fel az ágazatban, s nem havonta csepegtetnék. Példaként az adósságcsapdában lévő intézményeket említette, amelyek lassanként csődbe mennek a felhalmozott tartozás miatt. A kórházszövetség elnökét még a várható idei plusztámogatás sem nyugtatja meg, azt mondja, egyelőre kivár az intézményvezetőkkel.
Biztos 68 milliárdos tartozás
A kórházak idei adósságállománya a tavalyihoz képest tizenhárommilliárddal nőtt. Októberben az adósságállomány mintegy 63 milliárd volt, ami év végére elérheti a 68 milliárdot is. A kórházvezetők 50 milliárdos megtakarítást vártak az Egészségügyi Alapban, az előjelzések szerint ezzel szemben azonban csupán 25 milliárd plusz lesz. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke és volt egészségügyi miniszter szerint nem várható el a kormánytól, hogy rendezze a kórházak teljes tartozását, az ígért plusztámogatás arra elég, hogy legalább ne növekedjen tovább a teljes tartozás. Az adósság ugyanis csőddel fenyegeti a kórházakat, s így ellehetetleníti a gyógyítást. Az adósrangsort a súlyponti kórházak vezetik, több mint 20 milliárdos hiánnyal, az egyetemi kórházak állnak a második helyen, a pécsi és a szegedi egyetem klinikáinak adóssága együttesen meghaladja a 10 milliárdot. Úgy tudni, a beszállítók a tartozások miatt azzal fenyegetőznek, hogy nem látják el gyógyszerrel az intézményeket. A legkevésbé eladósodottak a területi ellátók tartozásuk alig 7 milliárd. Csupán 13 olyan intézmény van, amelynek nincs adóssága. A tárca nemrég közzétett féléves felmérése szerint tavalyhoz képest nem nőtt a kórházak adósságállománya.
EGVE: követelések
Ám miközben egyre jobban odafigyelünk az adagolást befolyásoló élettani tényezőkre, valamint a szerek individuális dózisára, mintha farkasvakságban szenvednénk az egyik leggyakoribb pácienscsoport - az elhízottak - terápiájánál. És pont az óriási mennyiségben adott antibiotikumok adásakor nem ügyelünk eléggé az élettani sajátosságokra. Pedig mind a túlsúly következtében megváltozott gyógyszerhatás, mind az antibiotikumok "testsúlyérzékenysége" igen változatos képet mutat. A szervezet megnövekedett zsírtartalma jelentősen befolyásolja a gyógyszerek szervezeten belüli eloszlását, és ezért túlságosan alacsony - vagy éppen kórosan magas - lehet a vérkoncentrációjuk. Ezért Manjuanath P. Pai, az Új-mexikói Egyetem gyógyszerkutatója egyenként megvizsgálta a legfontosabb és leggyakrabban adott antibiotikumok viselkedését. Módszeresen végighaladt a gyógyszercsoportokon, és a túlsúlyosak szervezetében meglepően nagy különbségeket talált. És bár kutatásai szerint a gyakorló orvosok többnyire az egyszerűbb és logikusabb hibát követik el - ugyanannyi szert adnak az ötven-, mint a százkilósnak -, bizonyos antibiotikumokat néha túladagolnak, ami számos szövődményt okoz. Miután ezzel a kérdéssel ilyen részletesen még senki sem foglalkozott, a Pharmacotherapy nevű tudományos folyóiratban közreadott eredményei szakmai körökben nagy feltűnést keltettek. Magyarországon minden második ember BMI-je (testtömegindexe) 30 felett van, azaz túlsúlyos. Vajon mindannyian megfelelő dózisban kapják meg a gyógyszereiket?
2008.12.09 Vényköteles gyógyszerek: jöhet a reklám? - Világgazdaság
A tájékoztatásról szóló jogszabály kiindulópontja az, hogy a gyártóknak lehetőséget kell adni az arra igényt tartó betegek informálására. Ennek jegyében a jelenleg érvényben lévő teljes reklám- és információs tilalom lazításaként megengednék, hogy az interneten és a nyomtatott sajtóban megjelenjenek a vényköteles készítmények árával, hatásaival és mellékhatásaival kapcsolatos adatok. Rádióban és tévében továbbra sem lenne szabad tájékoztatni, ám a tervezet ellenzői attól tartanak, hogy a gyakorlatban elmosódik majd a határ az informálás és a reklám között.
A hamisítványok elleni harc fokozását az ellenőrizetlen forrásból származó, bizonytalan hatású vagy éppenséggel veszélyes készítmények számának aggasztó mértékű emelkedése magyarázza. A tervezet különleges azonosítók bevezetésére kötelezné a gyártókat és a kereskedőket, így könnyebben ki lehetne szűrni a nem eredeti termékeket.
2008.12.09 Dr. Patikus - Népszava
Veress Jenő, veressj@nepszava.hu A jövőben dr. előtagot használhatnak a gyógyszerészek, ha a parlament elfogadja az erről szóló javaslatot. A jogszabály azt is lehetővé tenné, hogy gondozzák a betegeket. Az orvos diagnosztizálja a bajt, a gyógyszerész pedig segíti a terápia betartását, az esetleges mellékhatások észlelésekor tanácsokkal segítheti a betegeket. De leginkább a doktori címnek örülnek olvasom az újságban.Megvan hát a két betű, amitől patikusabb lesz a patikus. Igazán kíváncsi vagyok, szakmai kamarájuk vajon milyen ürüggyel szervez legközelebb élőláncot a székház köré. Netalán tiltakoznak a többletfeladat ellen vagy épp követelik, hogy mint minden orvosdoktor, ők is ügyelhessenek végre rendesen, a betegek kedvéért? Esetleg a szabad patikusválasztás jogáért, hogy a gyógyszerészt is taj-kártyára fizessék?
Aztán az is érdekelne, hogy vajon az így feldicsőült szakma ezután milyen pillantásokat vet a paraszolvencia sok évtizede felhalmozódott tapasztalataira. Mert ugye eddig a recept jött, a kuncsaft fizetett, ment. Mert akármit is állítanak a tanácsadásról, a gyakorlatban a patika tisztelet a kivételnek ma nem több gyógyszerboltnál.
De most ahogyan a kamarai alelnök fogalmazott: végre sikerült a gyógyszerészeket címhez juttatni nyilván minden megváltozik. Hurrá! Készülhetnek az új névjegyek, amitől rohamos gyógyulásnak indul a betegtársadalom.
Azért elgondolkodhatnának a kórházszövetség elnökének szavain is: az orvosokat biztosan nem zavarja majd, hogy a gyógyszerészek is doktori címet kapnak. Mint ahogyan az sem zavaró számukra, ha valaki levelező tagozaton megszerzett jogi diplomával a neve elé doktori előtagot illeszthet.Erről beszélt a patikusok szombati küldöttgyűlésén a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke. Horváth Tamás közölte: az egészségügyi tárcával folytatott egyeztetéseken sem tudták elérni, hogy 2010 után is maradjon meg az állami felügyelet a patikaalapításnál, illetve, hogy az új gyógyszertáraknak többletszolgáltatást kelljen nyújtaniuk. Mint mondta, a szocialista frakció tagjaitól azt az ígéretet kapta, hogy márciusban a törvényt újra megnyitják. A küldöttközgyűlésen elfogadták a 4000-5000 tagot számláló kamara jövő évi költségvetését, melynek főösszege 95 millió forint.
2008.12.08 Doktori cím gyógyszerészdiplomával is - Népszabadság
Danó Anna Doktori címet kapnak és gondozhatják a betegeket is a patikában a gyógyszerészek, ha egy hét múlva az Országgyűlés elfogadja az egészségügyi salátatörvényt.
A jövőben "dr. pharm." előtagot használhatnak az egyetemet végzett gyógyszerészek a nevük előtt, amennyiben a döntéshozók egy hét múlva elfogadják az erről szóló javaslatot. A jogszabály azt is lehetővé tenné, hogy gondozzák a betegeket a gyógyszerészek . Ez utóbbi keretében az orvos diagnosztizálja a bajt, a gyógyszerész pedig segíti a terápia betartását, az esetleges mellékhatások észlelésekor tanácsokkal segítheti a betegeket. A többletszakmai feladat mellett leginkább a doktori címnek örülnek a patikusok. Magyarországon az osztatlan, ötéves egyetemi képzésben részt vevők közül már csak a gyógyszerészeket nem illette meg a doktori cím, az orvosok a dr. med., a jogászok a dr. jur., a fogorvosok pedig dr. med. dent., az állatorvosok a dr. vet. jelölést használhatták nevük előtt. Franciaországban vagy például az Amerikai Egyesült Államokban jár ez a cím a gyógyszerészeknek is. A jogalkotók szerint a diplomák külföldi elismerése miatt is szükség van a változtatásra, a gyógyszerészek pedig kifejezetten úgy vélik: szakmájuk végre visszaszerezheti presztízsét. Most ugyanis hiába tanulnak annyi ideig mint az általános orvosok, a diplomájukkal csak a master of pharmacy titulust kaphatják meg. Lapunknak Hankó Zoltán,a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke elmondta: már a negyvenes években volt ilyen kezdeményezés, ami akkor azért bukott el, mert nem önálló karként, hanem az általános orvosképzés részeként képezték a gyógyszerészeket. Később, amikor 1955-ben megalakult a gyógyszertudományi kar az orvosi egyetemeken, az akkori politikai helyzetben szóba sem kerülhetett a gyógyszerészek doktori címe. A nyolcvanas években Selmeczi Béla, a szegedi egyetem professzora kezdeményezte ezt újra, ám már nem tudni, miért, akkor sem sikerült a gyógyszerészeket címhez juttatni. Legutóbb 2004-2005-ben került szóba a lehetőség, és most komoly esély van rá, hogy valóság lesz belőle. Az orvosokat biztosan nem zavarja majd, hogy a gyógyszerészek is doktori címet kapnak - kommentálta a hírt lapunknak Varga Ferenc, a Magyar kórházszövetség elnöke. Mint ahogyan az sem zavaró számukra, ha valaki levelező tagozaton megszerzett jogi diplomával a neve elé doktori előtagot illeszthet. Örülünk, hogy végre annyi év után teljesül a gyógyszerészek ezen vágya, végül is már csak őket nem il lette meg az ötéves, osztatlan képzésben részt vevők közül ez a megszólítás. Ide tartozik, hogy más diplomák birtokosai csak további próbatételek után megszerezhető tudományos fokozatként tehetnek szert doktori címre.
2008.12.08 Doktori címet kaphatnak a gyógyszerészek is - index.hu
Ha az országgyűlés egy hét múlva elfogadja az erről szóló javaslatot, a jövőben "dr. pharm." előtagot használhatnak az egyetemet végzett gyógyszerészek a nevük előtt, írja a Népszabadság. A jogszabály azt is lehetővé tenné, hogy a gyógyszerészek segítsék a terápia betartását és a mellékhatások észlelésekor tanácsokat adjanak a betegeknek.Magyarországon az osztatlan, ötéves egyetemi képzésben részt vevők közül már csak a gyógyszerészeket nem illette meg a doktori cím, az orvosok a dr. med., a jogászok a dr. jur., a fogorvosok pedig dr. med. dent., az állatorvosok a dr. vet. jelölést használhatták nevük előtt, olvasható a Népszabadságban [1]. Franciaországban vagy például az Amerikai Egyesült Államokban jár ez a cím a gyógyszerészeknek is.
A változtatásra a diplomák külföldi elismerése miatt is szükség van. A gyógyszerészek úgy vélik: szakmájuk ezzel végre visszaszerezheti presztízsét. Most ugyanis hiába tanulnak annyi ideig mint az általános orvosok, a diplomájukkal csak a master of pharmacy titulust kaphatják meg.
Már a negyvenes években volt ilyen kezdeményezés, ami akkor azért bukott el, mert nem önálló karként, hanem az általános orvosképzés részeként képezték a gyógyszerészeket, mondta Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Később, amikor 1955-ben megalakult a gyógyszertudományi kar az orvosi egyetemeken, az akkori politikai helyzetben szóba sem kerülhetett a gyógyszerészek doktori címe.
A nyolcvanas években Selmeczi Béla, a szegedi egyetem professzora kezdeményezte ezt újra, ám már nem tudni, miért, akkor sem sikerült a gyógyszerészeket címhez juttatni. Legutóbb 2004-2005-ben került szóba a lehetőség, és most komoly esély van rá, hogy valóság lesz belőle.Horváth Tamás közölte: a szombati küldöttközgyűlésen számolt be kollégáinak a kamara és az Egészségügyi Minisztérium között több hónapon át tartó egyeztetésekről, amelyek után néhány javaslatuk mégsem került be a nevezett törvénybe. A Magyar Gyógyszerészi Kamarának 4000-5000 tagja van.
Példaként említette: a kamara többek között azt szerette volna elérni, hogy 2010 után is maradjon meg az állami felügyelet a patikaalapításnál, valamint az újonnan létesített gyógyszertáraknak valódi többletszolgáltatást kelljen nyújtaniuk.
Ezekhez a módosításokhoz a kamara továbbra is ragaszkodik - hangsúlyozta a testület elnöke. A szocialista frakció tagjaitól azt az ígéretet kapta, hogy márciusban a törvényt újra "megnyitják".
Horváth Tamás beszámolt arról is, a küldöttközgyűlésen elfogadták a kamara jövő évi költségvetését. A főösszeg 95 millió forint, ami az elnök szerint "szűkös, szoros" gazdálkodásra elegendő.
(Megjelent még: hirextra, hirszerzo, vg, webbeteg, ma, 168ora, nethirlap, zoom, hirtv, atv,)
2008.12.07 Csalódottak a patikusok - Vasárnapi Hírek
Horváth Tamás közölte: a szombati küldöttközgyűlésen számolt be kollégáinak a kamara és az Egészségügyi Minisztérium között több hónapon át tartó egyeztetésekről, amelyek után néhány javaslatuk mégsem került be a nevezett törvénybe. Példaként említette: a kamara többek között azt szerette volna elérni, hogy 2010 után is maradjon meg az állami felügyelet a patika alapításnál, valamint az újormon létesített gyógyszertáraknak valódi többletszolgáltatást kelljen nyújtaniuk. Ezekhez a módosításokhoz a kamara továbbra is ragaszkodik-hangsúlyozta a testület elnöke. Hozzátette: a szocialista frakció tagjaitól azt az ígéretet kapta, hogy márciusban a törvényt újra "megnyitják". Horváth Tamás beszámolt arról is, a küldöttközgyűlésen elfogadták a kamara jövő évi költségvetését. A főösszeg 95 millió forint, ami az elnök szerint "szűkös, szoros" gazdálkodásra elegendő. A Magyar Gyógyszerészi Kamarának 4000-5000 tagja van.
2008.12.06 Hír Tv Híradó 19.00
Horváth Tamás: A nagyobb kormánypárt addig dörgölgette az SZDSZ kicsiny lámpácskáját, amíg a liberalizmus szelleme ki nem szabadult a palackból. A szellem elvégezte a piszkos munkát, de eszében sem volt visszavonulni. Még ma is még ma is saját életét éli és tovább szedi áldozatait.
R.: A két évvel ezelőtt liberális kezdeményezésre elfogadott gyógyszergazdaságossági törvényt hibáztatják a gyógyszerészek, amiért mára a 2300 közforgalmú patikából 7-800 a csőd szélére került. A vidéki kisgyógyszertárak tulajdonosai rettegnek attól, hogy a nagybefektetőkkel kell versenyezniük. A jogszabály ugyanis lehetővé tette, hogy bárki, bárhol patikát nyithasson.
Magyarné Dr. Pintér Gabriella (gyógyszertár-tulajdonos, Pilisvörösvár): A liberalizáció óta körülbelül 5 millió forinttal csökkent a forgalmam, ami árrés tömeg viszonylatában egy gyógyszerész bérének felel meg.
R.: A gyógyszerészek szerint az SZDSZ kilépése után sem változott a kormány szakpolitikája. Az MSZP az egészségügyi bizottságban saját módosító javaslatait is elutasította a patikaalapítás feltételeinek szigorításáról. A gyógyszerész kamara állami felügyeletet kért új patika nyitásakor, és azt: kerüljön be a törvénybe a 24 órás szolgáltatás bevezetése. A szocialisták eredetileg támogatták, végül mégis kihagyták ezeket a passzusokat a módosítás végleges szövegéből. A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint azért, mert számítanak volt koalíciós partnerükre a költségvetés és az egészségügyi törvények megszavazásakor. Cserébe doktori címet adnak a gyógyszerészeknek is. Ez azonban nem vigasztalja őket.
Horváth Tamás (elnök, Magyar Gyógyszerészi Kamara): Csalódottak vagyunk, hiszen a gyógyszertár létesítése nem szigorodik, a gyógyszertár-tulajdonlás nem lesz keretek közé, keretek közé szorítva, és tulajdonképpen a gyógyszerész szakmai kompetenciáink, a menedzsment jogaink is a nem szakmai gyógyszertár-működtetőkkel szemben nem tud megerősödni.
R.: A szocialisták tavaszra újabb tárgyalásokat ígértek a gyógyszerészeknek, akik tiltakozó akciót szerveznek a Parlament elé december 15-ére, a költségvetés zárószavazásának idejére.
2008.12.05 Marad a különadó, de beruházásra ösztönzik a gyógyszercégeket
hirszerzo.hu 2008. december 5.
Neizer Anita
Nem törlik el a befizetési kötelezettséget, de a gyógyszergyártók a jövőben kapnak engedményt, ha K+F beruházást végeznek hazánkban. A politikusok szerint az ösztönzésre azért van szükség, mert a kutatásfejlesztés jelentős mértékben csökkent az orvoslátogatói díj és a 12 százalékos rabatt bevezetése óta.
Engedett is, meg nem is a kormány, illetve a parlamenti pártok némelyike a gyógyszergyártóknak, akik a gyógyszer-gazdaságossági törvény elfogadása óta azért küzdenek, hogy csökkentsék befizetési kötelezettségüket. Bár a gyógyszeradó marad, az egészségügyi bizottság szerdán mégis úgy döntött, enyhít a gyártók terhein, igaz, ezt kutatás-fejlesztési beruházásokhoz kötik.
Csökkent a beruházási kedv
Az egészségügyi salátatörvényhez három olyan módosítás érkezett, amelynek célja, hogy ösztönzést adjon a hazai gyógyszervállalatoknak a kutatásfejlesztési beruházásaikhoz. A 12 százalékos különadó és az orvoslátogatók után fizetendő havi 416 ezer forintos összeg hatására ugyanis a KSH adatai szerint a gyógyszergyártók K+F beruházásai jelentősen, 63,8 százalékkal estek vissza. A képviselők szerint amennyiben ez a tendencia folytatódik, az ország versenyképességének javításához nagymértékben hozzájáruló gyógyszeripari beruházások elmaradása miatt magyar K+F munkahelyek szűnhetnek meg.
Bár a törvényhez három módosító javaslat érkezett - az SZDSZ-től, az MSZP-től és az MDF-től -, a bizottság mégis önálló javaslatot dolgozott ki, és azt nyújtotta be a parlamentnek. "A korábbi módosítók ugyanis a teljes befizetési kötelezettség erejéig engedményt adtak volna a cégeknek, de ez azért túlzás lett volna" - mondta Kökény Mihály lapunknak.
A végleges, és a kormány által is támogatott javaslat szerint úgy alakították a K+F ösztönzőket, hogy a különadó, a sávos befizetés és az orvoslátogatói díjak összegének 20 százalékáig engedményt kaphatnak a cégek a kutatásfejlesztési ráfordításokból. Kérdés azonban az, hogy pontosan mit is jelent a kutatásfejlesztés, hiszen meglehetősen széles a spektrum: beletartozhat egy új molekula, gyógyszer kifejlesztése, vagy éppen egy meglévő hatóanyag kipróbálása is. Kökény egyébként részleteket nem közölt, mint mondta, ennek kidolgozására a kormány kapott felhatalmazást. De az szerinte már most leszögezhető, hogy csak az országban ténylegesen végzett fejlesztéseket veszik majd figyelembe, "olyat nem, amelyet hazai gyártó végez mondjuk egy olasz klinikán".
Cél a munkahelyteremtés
Kökény Mihály egyébként korábban leszögezte, hogy nem fogadható el olyan engedmény, amely növelné a gyógyszerkassza hiányát, de szerinte a 20 százalékos engedmény, a méltányossági kereteken belül van. Igaz, azt hozzátette, hogy elfogadását körbehatárolta az, hogy a gyártók régóta sokallják a befizetési kötelezettségeiket, és "mindent megtettek azért, hogy felülvizsgáljuk a gyógyszer-gazdaságossági törvényt".
Mint a szakpolitikus hangsúlyozta, teljesen vállalható javaslatot dolgoztak ki, mert figyelembe kell venni a hazai gyártókat is, amelyek ha jobb és több medicinát tudnak a külföldi piacokon értékesíteni, az jót tesz a magyar gazdaságnak. Habár azt egyelőre nem tudni, hogy a gyógyszerkassza a K+F ösztönző hatására hogyan is alakul majd. Jövőre ugyanis még nem lesz rá hatással, ám 2010-től már kevesebb összeg folyhat be a kasszába.
A HealthCapital vezérigazgatója szerint azonban válság idején, és főleg úgy, hogy a gyógyszerkassza egyensúlyban van, támogatható ez a fajta beruházásösztönzés, amelynek a tényleges beruházásokat és munkahelyteremtést kell jutalmaznia. "Megnyugtató és ugyanakkor előremutató ez a javaslat, különösen a gazdasági válság idején, és főleg mert nincs olyan helyzetben a gyógyszerkassza, mint pár évvel ezelőtt, amikor 100 milliárdos hiánnyal kellett számolni" - mondta lapunknak Baraczka Mariann hozzátéve, hogy a K+F beruházásokkal újabb munkahelyek is teremthetők, miközben a korábbiak megőrizhetők.
2008.12.05 Ötéves ingyenes védőoltási program Hódmezővásárhelyen
mno.hu 2008. december 5.
A HPV-vírus ellen kapnak védőoltást a 13 éves lányok
Öt éven keresztül minden 13 éves hódmezővásárhelyi lány ingyenesen megkaphatja a méhnyakrák elleni védőoltást; az első esztendőben az érintettek több mint 90 százaléka él is a lehetőséggel közölte Kallai Árpád, az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet főigazgatója csütörtökön az alföldi városban.
Az idén tavasszal elindult Egészséges Vásárhely program keretében az önkormányzat öt esztendőn keresztül ingyenesen biztosítja a méhnyakrák-megbetegedések 70 százalékát okozó HPV-fertőzés elleni védőoltást mondta a szakember a kezdeményezésről tartott sajtótájékoztatón.
Az oltássorozat a védettség eléréséhez összesen három oltásra van szükség december elején záruló első körében a korosztályhoz tartozó 261 vásárhelyi lány szülei közül 237-en igényelték gyermekük számára a vakcina beadását. Az ő esetükben az önkormányzat teljes egészében átvállalja az oltássorozat 90 ezer forintos költségét tudatta a főigazgató.
Kallai Árpád elmondta, hogy Magyarországon mintegy 1000-1200 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak évente, a betegek közül több mint 400 nő bele is hal a súlyos kórba. Ez a szám különösen annak fényében magas, hogy a méhnyakrák ma már viszonylag hatékonyan kezelhető, ha idejében felfedezik hangsúlyozta.
Zsigmond H. Krisztina, a vakcinát forgalmazó GSK gyógyszergyár munkatársa elmondta, hogy jelenleg 25 település önkormányzata vesz részt aktívan a méhnyakrák elleni oltási programban, így az idén mintegy 1200 lány kaphat ingyenesen védőoltást. Az elsődleges célcsoportot azok alkotják, akik még nem élnek aktív szexuális életet.
A Hódmezővásárhelyen elért, 90 százalék fölötti oltási arány az országban a legmagasabb, ez annak is köszönhető, hogy az önkormányzat a teljes oltássorozat költségét állja közölte. Az oltássorozaton való részvétel aránya annál alacsonyabb, minél nagyobb önrészt kell a szülőknek vállalniuk tette hozzá.
2008.12.04 Ki vegye át az elhunyt beteget?
Magyar Nemzet 2008. december 4.
MIZSEI BERNADETT
Hosszú vitát követően, másfél óra elteltével vette át a HospInvest Zrt. által működtetett kiskunhalasi kórház azt a beteget, aki szállítás közben életét veszítette egy Kecelről érkező mentőautóban. Az intézet a mentőket hibáztatja, az Országos Mentőszolgálat szerint azonban helyesen jártak el dolgozói. Az Egészségbiztosítási Felügyelet eljárást indít. Mivel a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház ügyeletes orvosa nem akarta átvenni azt a halottat, aki szállítás közben elhunyt, másfél óráig tartottak fel egy szolgálatban lévő rohamkocsit. A kiskőrösi mentők Kecelről szállítottak egy férfit a kiskunhalasi kórházba, miközben azt az utasítást kapták a központból, hogy álljanak meg a közelben lévő imrehegyi orvosi rendelőben, mert újra kell éleszteni egy beteget. Eközben a keceli beteg állapota is rosszabbodott, így őt is megpróbálták újraéleszteni, sikertelenül. Ezt követően az elhunytat beszállították a kiskunhalasi kórházba, ám az ügyeletes orvos nem akarta átvenni, mert úgy vélte: Kecelre kellett volna vinni. A mentők álláspontja szerint azonban ilyenkor azt a jogszabályt kell figyelembe venni, amely kimondja: a mentőautóban elhunyt beteget a legközelebb eső patológiai osztályra kell beszállítani. Másfél órás vitát követően átvették az elhunyt férfit. Lengyel János,az intézet orvosigazgatója elmondta: a mentők által említett jogszabály arra az esetre vonatkozik, ha a beteg szállítás közben veszíti életét. - Ebben az esetben azonban az autó Imrehegyen megállt, a helyszínen pedig tartózkodott ügyeletes orvos, aki jogosult a halál beálltának megállapítására tette hozzá. Vagyis ezután vissza kellett volna szállítani a halottat Kecelre. Lapunknak elmondta azt is: a jövőben nem vizsgálják a hasonló esetek jogszerűségét az ellátás pillanatában, vagyis csak az azonnali átvételt követően egyeztethet a kórház és a mentőszolgálat. Győrfi Pál,az OMSZ szóvivője a kórház álláspontjával szemben úgy nyilatkozott: a mentőegység helyesen járt el.
2008.12.04 Ketten pályáznak a szigetvári kórházra
Bár öten érdeklődtek, végül csak két pályázat érkezett a jelenleg az önkormányzat tulajdonában lévő Szigetvári Egészségügyi Ellátó és Szolgáltató Kft. százszázalékos üzletrészcsomagjára - erősítették meg lapunk információit a városházán. A működési költségek csökkentése és további beruházások megvalósítása érdekében az önkormányzat októberben írt ki pályázatot a szigetvári városi kórház 25 évre szóló üzemeltetésére. A tender eredményéről várhatóan februárban döntenek. A két pályázó a Magyar Nemzet értesülése szerint a HospInvest egyik tulajdonosa, a Relevans Kft., illetve a Medical Invest Kft. A komoly finanszírozási gondokkal küszködő, több száz millió forint adósságot felhalmozó kórház működését az elmúlt években 164 millió forintos állami és önkormányzati tőkeinjekcióval, valamint egy reorganizációs program segítségével sikerült stabilizálni. Ezzel párhuzamosan az üzemeltetésre gazdasági társaságot alakítottak; döntés született arról is, hogy az intézményben a helyi gyógyvízre alapozva egy saját gyógymedencével rendelkező mozgásszervi rehabilitációs központot alakítanak ki. Februárban fejeződöttbe a több mint kétmilliárd forintos beruházási program, amelynek keretében teljesen felújították a főépületet, modernizál ták az intenzív osztályt és kicserélték az elavult gép-, műszerpark és bútorok jelentős részét. Paizs József polgármester elmondta, hogy az új üzemeltetőtől nemcsak azt várják, hogy csökkentse a város működtetésre fordított évi 700 millió forintos terhét, hanem azt is, hogy újabb beruházásokba kezdjen. Csak olyan üzemeltetővel kötnek szerződést, amelyik ezt vállalja, valamint hozzákezd a mozgásszervi, alkohológiai és neurológiai programok megvalósításához is.
2008.12.04 Megint leszavazták Mikola Istvánékat
Magyar Hírlap 2008. december 4.
A törvényhozás egészségügyi bizottsága tegnap egyenként leszavazta a Fidesz-KDNP ajánlásait az egészségügyet érintő úgynevezett salátatörvény módosítására. Ezek a javaslatok a gyógyszer-gazdaságossági törvényen javítottak volna a betegek érdekében, ezt szorgalmazták hónapok óta a gyógyszerészek is. Mint írtuk: az előző ülésen a bizottság kormánypárti többsége egy csomagban utasította el a javaslatokat, mondván, azok nem kapcsolódnak a törvény megnyitott fejezeteihez. Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa - egyben a bizottság alelnöke - azonnal tiltakozott, és közölte: a testület ezzel a módszerrel megsértette a házszabályt. Tegnap ezt "orvosolta" a bizottság úgy, hogy egyenként döntött az ajánlásokról, de változatlanul a túlterjeszkedésüket állapította meg. Mikola István tragikusnak nevezte az ülést, amelyen - szemben az ellenzéki javaslatokkal - a testület kormánypárti többsége elfogadta azt a korábban nem szereplő szocialista javaslatot, amely szerint nyolcmilliárd forinttal bővíteni kell a gyógyító-megelőző kasszát, és a pénzt a gyógyszerkassza várható megtakarításából csoportosítanák át. Az alelnök szerint ezt a javaslatot akkor kellett volna beterjeszteni, mielőtt a parlament elfogadja a költségvetés fő fejezeteinek pénzügyi sarokszámait. Így viszont már csak az egészségügyön belül van mozgástér, ám - mint mondta - ennek nagy ára lesz, hiszen azért várhatók megtakarítások, mert a betegek még kevesebb gyógyszert tudnak kiváltani.
2008.12.04 Elektronikus TAJ-kártya
AdatáramoltatásFigyelő 2008. december 4.
Cseke Hajnalka
Az elektronikus TAJ-kártya bevezetésére 2009 első negyedévében írják ki a közbeszerzési eljárást. A pályáztatás nyílt lesz.
Kulcskártyaként funkcionál majd a kibocsátást követő első időszakban az eTAJ-kártya, amely a központi adatbázisok, szolgáltatások elérését teszi majd lehetővé. Ám egyelőre sem a vérkép, sem a kórelőzmények, sem a kezelések adatait nem tárolja az intelligens plasztikkártya értesült lapunk. A bevezetésért felelős kormánybiztos sajtóreferense szerint jelenleg a műszaki terv előkészítése folyik, azt követően, valószínűleg 2009 második negyedévében írják ki a közbeszerzési eljárást. Célunk a maximális nyitottság; a bekerülési költség a műszaki terv befejezése után becsülhető kaptuk megkeresésünkre az írásos választ.
Úgy tudjuk, e plasztiklapok kibocsátása már 2009 végén, 2010-ben megkezdődhet, elsőként a fővárosban. A kártya eredetileg nemcsak a betegbiztosítási jogviszony igazolására (azaz egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre) szolgált volna, hanem közgyógyellátásra jogosító és nyugdíjas igazolványként is, egyúttal belépőként a kormányzati ügyfélportálhoz. Ez utóbbi funkciói megmaradnak, ám, hogy érzékeny egészségügyi adatok (korábbi diagnózisok, ellátások) is rákerülnek-e, az még a későbbi szakmai-adatvédelmi egyeztetések függvénye. Ez utóbbi kapcsán adatvédelmi szakemberek aggályaikat fogalmazták meg: óriási a veszélye annak, hogy az információkhoz illetéktelenek is hozzáférhetnek. Mégsem elsősorban adatvédelmi kifogások miatt nem lesznek széleskörű funkciói a plasztikkártyának, hanem forráshiány miatt.
ZÖLD ÚT. Hosszú előkészítés és huzavona után viszont már legalább annyi biztos, hogy zöld utat kap a kártya bevezetése, aminek az eredeti tervek szerint az idén meg kellett volna történnie. A projektet 2004-től a Nyugat-Dunántúl három megyéjében már tesztelték: ennek során Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyék biztosítottai közül 16 ezren kaptak ilyen kártyát, s mintegy harminc háziorvosi és szakrendelőt, kórházat láttak el kártyaleolvasókkal és alkalmazásokkal. A tapasztalatok hasznosítása, a plasztiklapocska (uniós nevén e-Card) széleskörű bevezetése azonban forráshiány miatt késett. Az adatbázisok informatikai korszerűsítésére az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 4 milliárd forintot különítettek csak el, holott a teljes rendszer kiépítése becslések szerint 2006-os árakon számolva is 2426 milliárd forintba kerülne.
Székely Tamás szakminiszter a nyár végén Ausztriába látogatott, ahol tanulmányozta az e-Card alkalmazásának tapasztalatait. Azzal a megállapítással tért vissza, hogy a rendszer igen csábító, de költséges. Tény, hogy nyugati szomszédunknál 30 millió eurót költöttek az egészségügy informatikai fejlesztéseire. Nálunk ekkora forrás biztosan nem áll rendelkezésre, ám hogy pontosan mekkora összeget szán rá a kabinet, egyelőre nem ismert. Legalábbis az ezt firtató kérdésünkre szakmai-kormányzati körökben nem tudtak válaszolni.
Az előterjesztés mindenesetre heteken belül a kormány asztalára kerül, felelőse Baja Ferenc e-közigazgatási kormánybiztos, államtitkár. A tortaszelet így is kellően nagynak ígérkezik, s az informatikai cégek árgus szemekkel figyelik az előkészületeket; a hírek szerint a háttérben nagy erők feszülnek egymásnak. A kártya funkciói ugyanis nagyban meghatározzák az informatikai fejlesztések tartalmát, a versenyben indulók körét. Nem véletlen, hogy hetek óta pattog a labda az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Egészségügyi Minisztérium és Baja Ferenc között. Arról kell megállapodniuk, pontosan milyen műszaki feltételekkel, milyen tartalommal, s főként mikortól vezessék be az eszközt. Az EU tagállamaiban 2008 januárja óta használnak egységes betegazonosító kártyát, ez igazolja az ellátásra való jogosultságot a közösség országaiban, annak tartalma azonban államonként különböző, mint ahogy a szolgáltatások volumene és nívója is. A közösség az egyes tagállamokra bízta a döntést a tekintetben, hogy az elektronikus kártya milyen funkciókkal rendelkezzen.
ÉRDEKHARC. A tervezett informatikai fejlesztés első körben is milliárdos nagyságrendű, az alapinfrastruktúra kiépítése minimum 45 milliárd forint. Ám, ha azt akarják, hogy az online kapcsolat a legutolsó falu legkisebb háziorvosi rendelőjétől a legkorszerűbben felszerelt, speciális ellátást nyújtó kiemelt szolgáltatókig, valamint a központi adatbázisokig, az egészségbiztosítóknál, gyógyszerforgalmazóknál is oda-vissza működjön, az legalább 2530 milliárdba kerül. Nem kis érdekek feszülnek egymásnak. Azon cégek, amelyek most, a válság idején fejlesztési megbízást kapnak, nem pusztán talpon maradhatnak, de behozhatatlan piaci előnyre tesznek szert, mivel a rendszerek folyamatos karbantartását és fejlesztését is automatikusan elnyerik fogalmazott a Figyelőnek egy neve elhallgatását kérő egészségbiztosítási informatikai szakértő. Márpedig a hazai egészségügyi szektor informatikai hálója meglehetősen szakadozott, több tízmilliárdos fejlesztésre szorul. Néhány kísérleti régiót leszámítva, eltérő programokat alkalmaznak az alapellátásban, a járóbeteg-ellátásban, illetve a fekvőbeteg-intézményekben, azok között nincs átjárhatóság. Igaz, valamennyien hozzáférnek a szolgáltatási jogosultságot ellenőrző OEP-nyilvántartáshoz. A kontroll a jövőben annyiban változik, hogy nem a TAJ-szám alapján, hanem a kártya használatával ellenőrzik majd a jogosultságot. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő informatikai háttér kiépítése, a kártyák elkészítése, s a háziorvosi rendelőket, a szakrendelőket és a kórházakat is alkalmassá kell tenni a plasztikok olvasására.
Az egészségügyi szolgáltatók szkeptikusan nyilatkoztak a Figyelőnek: a gyógyszerkassza költéseinek féken tartását szolgáló központi programok is akadoznak, hogyan működne akkor egy, az egész szektort átfogó online rendszer? A háziorvosok és a patikusok arra panaszkodtak, hogy a kötelező jogviszony-ellenőrzés technikai feltételei sem adottak, az egészségbiztosító informatikai rendszere sokszor hibásan működik. Ugyanezt a kritikát egy egészségügyi kormányzati vezető megfordította: szerinte nem az infrastruktúra kiépítése és működtetése ütközik majd nehézségekbe, sokkal inkább az egészségügyben dolgozókat lesz nehéz rávenni és megtanítani a költségkímélő, gyors és hatékony ellátást biztosító elektronikus alkalmazásokra.
2008.12.04 Parlament: az adó ötöde visszajár
DÖNTÖTTEK. Tegnap megszavazta a parlament egészségügyi bizottsága a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítására beadott képviselői javaslatot, amely a hazai gyógyszercégek kutatás-fejlesztéseinek (k+f) ösztönzésére, a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek megtartósára irányul. Lapunk tegnapi számában arról írtunk, hogy a gyógyszertörvényben előírt 12 százalékos különadó és az orvoslátogatói díj fizetésének a hatására (ez évi 35 milliárd forint körüli összeg) tavaly 64 százalékkal visszaesett a hazai k+f tevékenység és a beruházás, pedig húzóágazat lévén ez az ipar a gazdaság egyik pilléreként kiutat jelenthetne a válságból. Kökény Mihály, a bizottság szocialista elnöke lapunknak elmondta: hosszas vita után, az eredeti kezdeményezést megváltoztatva tegnap úgy döntöttek a honatyák, bizonyos feltételekkel támogatják a k+f tevékenységgel kapcsolatos indítványt. Eszerint azok a cégek, amelyek eleget tesznek a 12 százalékos forgalomarányos adó- és az orvoslátogatóidíj-fizetési kötelezettségüknek, a befizetett összeg 20 százalékáig visszatérítést kapnak a k+f tevékenységükre. Erről kormányhatározat rendelkezik majd, s a jövő évi befizetések után az összeget először 2010-ben igényelhetik vissza a gyógyszercégek.
2008.12.02 Véletlen volt a szabálytalanság?
A gyógyszerészi kamara elnöke szerint hibásak a HospInvest-receptekMagyar Nemzet 2008. december 2.
MIZSEI BERNADETT
Új hír röppent fel az egri Markhot Ferenc Kórház háza tájáról: az orvosok biankó receptre írják fel a gyógyszereket, amelyek szabálytalanságuk miatt nem válthatók be a patikákban. A receptek fejlécén az orvos, illetve a kórház neve, címe, telefonszáma helyett az intézményt november 1. óta üzemeltető HospInvest Zrt. felirat szerepel.
Utánajártunk: kiderült, tényleg forgalomba került néhány ilyen recept. Ennek okáról a HospInvest Zrt. alelnökét kérdeztük. Deák Gábor elmondta: a kórháztulajdonos megyei közgyűlés átadó határozatától számítva egy napjuk maradt a kórház átvételére. Ennyi idő alatt kellett volna megoldani a receptkérdést, mivel a HospInvest addig, amíg nem volt biztos abban, hogy átveheti az üzemeltetést, nem rendelte meg előre a recepteket az egészségbiztosítási pénztártól. Mindjárt az átvétel után megtörtént a megrendelés, de a kért recepteket még mindig nem gyártották le.
Ideiglenes megoldásként a HospInvest fejlécével ellátott recepteket használnak a kórházban. Alaki előírás, hogy ezen is fel kell tüntetni az orvos aláírását, a kórház adatait. A panaszra, hogy a hospinvestes recepteket csak a kórház saját patikájában váltják be, a cég alelnöke leszögezte: érvénytelen receptre a saját gyógyszertáruk sem adhat ki gyógyszert. Az érvényes recepteket viszont mindenütt be kell váltani. Előfordulhatott, hogy az átállás nehézségei közepette néhány receptet hiányosan töltöttek ki, erre viszont kis jóindulattal a patikákban felhívhatták volna a figyelmet, és pótoltathatták volna a hiányt, hiszen ez a gyógyszertárak érdeke is.
A rákbetegséget sokan és sokféleképpen magyarázzák, hivatalos kezelése azonban ma még szűk körre korlátozódik. Dávid Tamás professzor állítja: az orvosok nem minden esetben járják a helyes utat, amikor betegeiknek kemo- és sugárterápiát írnak elő. A szelíd, természetes, holisztikus eljárásokat is be kellene emelni a rákbetegség széles körű, klinikai kezelésébe Dávid Tamás rákkutató professzor szerint. Számos európai és tengerentúli társával együtt azt vallja, hogy a rákot fölösleges misztifikálni, ez a betegség nem rejtélyesebb mint az összes többi. Éppen ezért szemléletváltásra lenne szükség, ami elsősorban nem a betegek, hanem a hivatalossá vált orvosi gyakorlat számára nehéz. A professzor szerint az utóbbi száz évben egyre-másra születtek egymásnak sokszor ellentmondó teóriák a rákbetegség lényegéről. Noha a kóros sejtburjánzás kialakulásának oka valószínűleg még sok kutatást igényel - amire természetesen nem szabad sajnálni sem pénzt, sem tudást, sem időt -, vannak új, eddig járatlan utat keresők, akik hasznos tényekkel bővíthetik a rákról szerzett eddigi tudásunkat. Joggal merülhet föl a kérdés: meddig van szükség a világ legdrágább gyógyszereire és bonyolult készülékekre a daganatsejtek pusztításához? Dávid Tamás azt mondja: egyrészt nem minden beteg reagál megfelelően a kemo- és sugárterápiára, s nem is kezelhetnek mindenkit ezekkel a módszerekkel. Sajnos tény hogy manapság egyre több ember szembesül a rák diagnózisával, a rendelkezésre álló konvencionális kezelési módszerek pedig - költség- és orvosigényük miatt egyre nehezebben ellátható feladat elé állítják a klinikai orvoslást. Nem szólva arról, hogy a kemo- és sugárterápia maga is rákkeltő, letagadhatatlan kellemetlenségeket, súlyos szervi károsodásokat okozhat, ráadásul az egészséges sejteket is pusztítja. Azzal pedig, hogy a terápia részeként gyengíti a vérképződést, az immunrendszert, az öngyógyító erőinket, a beteg sok egyéb kockázatnak, egyebek mellett az életveszélyes áttétképződésnek is ki van téve. A beteget objektíven, részletesen informálni kellene az összes kezelési lehetőségről, és - véli a professzor - meg kellene adni a szabad választás lehetőségét, ami viszont nem lehet azonos a klinikai kezelés elutasításával, a halálos önítélettel. Dávid Tamás szerint a klinikai kezelés és a holisztikus, szelíd terápiák, a természetes anyagok együttes, bölcs, célzott, egyénre szabott kombinációja a leghatásosabb, és számos esetben hoz végleges, teljes gyógyulást, biztosít lényegesen hosszabb élettartamot és emberhez méltó, fájdalommentes életminőséget, mert ez a jövő útja. A professzor világszerte több ezer betegen segített már az esőerdőkből nyert trópusi teakeverékkel, célzott táplálkozási és életmódrendszerrel. A természetes eljárásoknak éppen az individuális kezelés a lényege, a test, lélek, szellem egyensúlyzavara okainak felismerése, elemzése, a beteg egyéni érzékenységének, reagálásának föltérképezése, és az oki terápiás stratégia kidolgozása. Arról sem volna szabad megfeledkezni, hogy a beteg emberek gyógyulását jelentősen befolyásolja a terápia sikerébe vetett hit és a szeretet is. Annak, aki kétkedve fogadja például a klinikai kezelést, és nincs szerető társa, kisebb az esélye a gyógyulásra. Ugyanez érvényes a természetes eljárásokra is, ezért kellene a radikális szemléletváltás abban, hogy a szelíd, holisztikus, tudományosan is igazolt terápiákat - a beteg döntését prioritásnak tekintve - többé-kevésbé egyenrangúként kezeljék a hivatalosan elfogadott gyógymódokkal, de legalább ne száműzzék a vajákosság világába, ne űzzenek gúnyt a másként gondolkodó tudósokból. Dávid Tamás egyébként amerikai statisztikákkal is fölfegyverkezve veri vissza azokat a támadásokat, amelyekben bőven van része. Mint mondja: ottani onkológusok körében végzett kérdőíves kutatás szerint a rákot konvencionálisan gyógyító több ezer orvos túlnyomó többsége azt válaszolta, soha nem engedné, hogy önmagát, családtag fiait kemo- vagy sugárterápiának vessék alá. Ez az arány korábban kisebb elutasítást jelzett, így mutatja: az Egyesült Államokban mind több kutató, gyógyító látja úgy, hogy a rákkezelés tévúton van, a ma elfogadott kezelési módok nem feltétlenül előnyösek a betegek számára. A kezdeti remények nem egyszer csak részben teljesülnek be, a befektetések és a súlyos mellékhatások pedig sokszor nem állnak arányban a várt eredményekkel. A professzor ezzel természetesen nem állítja, hogy a gyógyszerkutatásokat és -fejlesztéseket fel kellene függeszteni, de szorgalmazná, hogy azok tágabb körben, nyitottabb, holisztikus szemlélettel, ember- és ne pénzközpontúan folyjanak. A pontos diagnózisra is szükség van, de azok közül a kevéssé ártalmasakat részesítsük előnyben. A rák kialakulásáról ma még nincs kétségbevonhatatlan és egyértelmű tudásunk. Dávid Tamás szerint mindenkinek igaza van, aki táplálkozási, életmóddal összefüggő, pszichés, környezeti, mikrobás és genetikai okokat említ. Szerinte száz esztendeje történt nagyobb, méghozzá előnytelen változás a civilizált ember életfeltételeiben. Tény hogy számottevően növekedett a környezeti sugárterhelés. A talaj- és légszennyezés, valamint a vegyi anyagok használata miatt csökkent az élelmiszerek minősége, a tartós, káros stressz, a helytelen táplálkozás és életmód pedig szinte életünk mindennapi részévé vált. Mindez hozzájárult a szervezet hármas, testi-lelki-szellemi egyensúlyának súlyos zavarához, megbillenéséhez, ám a professzor szerint a természet, így az emberi szervezet elleni vétségekre is maga a természet kínál megoldást. Azonban csak paradigmaváltással lehet a konvencionális onkológiai gyakorlatban is széleskörűen alkalmazni az erre irányuló fölfedezéseinket. Addig elszigetelt csoportokba tömörülnek azok a betegek, akik saját gyógyulásukhoz új utat választanak, s "megbélyegzettként" folytatják tevékenységüket az őket segítő kutatók, gyógyítók. Szükség van a pontos diagnózisra
2008.12.02 Bűnügyi nyilvántartó-e az OEP?
Népszabadság 2008. december 2.
Dr. Alexin Zoltán okl. matematikus
Folyamatban van az egyes egészségügyi törvények módosítását célzó törvényjavaslat általános vitája. A törvényjavaslat előzetes változatát az Egészségügyi Minisztérium a www.eum.hu weboldalon még októberben nyilvánosságra hozta. A javaslat egyik rövid mondata arról szólt, hogy mennyi legyen az adatok megőrzési ideje az OEP által kezelt adatbázisban, melyben tízmillió ember napi egészségi állapotát tükröző, a szolgáltatók által jelentett ellátások elszámolásai találhatók. A megőrzési idő sokáig nem volt meghatározva, bár az adatvédelmi törvény 3. ß (3) bekezdése ezt minden törvényben elrendelt adatkezelés esetén kötelezően előírja. Az időtartam meghatározásának érdekében 2005 végén az Alkotmánybírósághoz fordultam, kérve, hogy az AB kötelezze a parlamentet az őrzési idő meghatározására. Az indítványomat elküldtem Dr. Péterfalvi Attilának is, aki 2006 végén erőteljes fellépésével elérte, hogy az egészségügyi reformfolyamat részeként az őrzési időt a parlament végre megállapítsa. Akkor az elszámolási adatokat öt évig lehetett megőrizni, illetve, ha per indul, amelyhez az adatok szükségesek, akkor a per jogerős befejezéséig. A terminus letelte után az adatokat meg kellett volna semmisíteni. Erre azonban soha sem került sor. Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény arra ad lehetőséget, hogy az OEP a támogatások elszámolása, folyósítása és ellenőrzése céljából kezeljen adatokat. Utólagos ellenőrzésre öt évig van mód, a polgári törvénykönyv kártérítési perek megindításánál ötéves elévülési időt alkalmaz, a pénzügyi és számviteli jogszabályok ugyancsak ötéves elévülési idővel dolgoznak ezért az öt év minden igényt kielégítő és az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelő időtartam volt. Csakhogy 2007 nyarán a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény vitájában a Fidesz egy módosítást terjesztett be, amelyet a parlament el is fogadott. Így az őrzési idő tíz évre módosult, ráadásul az adatokat már nem kell megsemmisíteni, elég, ha személyazonosításra alkalmatlanná teszik azokat. Az egészségügyi tárca 2008 októberi javaslatában pedig már harmincéves megőrzési idő szerepelt. Miután észrevételeztem, hogy a harmincéves időtartam a célhoz kötött adatkezelés kritériumának nem felel meg, és felhívtam erre az adatvédelmi biztos figyelmét, a parlament elé terjesztett javaslatba már csak tizenöt éves megőrzés került be. Az OEP 1998 óta kezel elektronikus adatokat, és a tíz év idén lejár. Ha tehát most nem emelik meg az őrzési időt, akkor meg kell szüntetni az 1998-as adatok személyes azonosíthatóságát, és aztán folyamatosan a többiét. Ezt láthatólag nagyon nem akarják. A törvényjavaslat vitájában most megint a Fidesz adott be egy módosítást, melyben a megőrzési idő felemelését kérték úgy, ahogy eredetileg a tárca szerette volna, harminc évre, állítólag a páciensek érdekében. Időközben az Alkotmánybíróság is elővette a 2005-ös indítványomat, és szeptember 15-én megállapították, hogy számos esetben a törvény még mindig nem rendelkezik az OEP-nél tárolt adatok megőrzési idejéről, például a társadalombiztosítási be fizetések esetében korlátlan ideig őrzik az adatokat, de vajon miért? Igen előrelátónak bizonyult az AB, midőn arra az esetre is kitért a határozatában, amikor a törvény meghatározza az őrzési időt, azonban az túlzott mértékű. A határozat szólt arról, hogy az adatkezelés alkotmányos követelménye a célhoz kötöttség, amely még a törvényben leírt őrzési időnél is magasabb rendű. Az adatokat a határidő lejárta előtt is, azonnal köteles megsemmisíteni az adatkezelő, ha az a cél, amelynek érdekében az adatokat gyűjtötték, már megvalósult. Mivel az utólagos ellenőrzés szabályai nem változtak, és az egészségbiztosítási törvény sem jelölt meg más célt az adatkezelést illetően - az adatkezelés idejének növelése alkotmányellenes. Vajon milyen előnye származik a pácienseknek abból, hogy harminc évig minden beszedett gyógyszerük, minden ellátásuk visszakereshető? S mi a hasznuk az orvosoknak abból, hogy percre pontosan nyilvántartják, kiknek mit írtak föl évtizedekkel ezelőtt? Még a terrorizmussal vagy sorozatgyilkossággal gyanúsított személyek esetében sem építenek fel életük minden percéről ilyen részletes adathalmazt. Vajon milyen előnye származik a pácienseknek abból, hogy harminc évig minden beszedett gyógyszerük, minden ellátásuk visszakereshető?
2008.12.02 Változik a gyógyítók tb-finanszírozása
Világgazdaság 2008. december 2.
Változik a jogviszony-ellenőrzési és a rehabilitációs, valamint a fogászati díjazás mondta Székely Tamás egészségügyi miniszter tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón. A szakma javaslatára a finanszírozás eszközével is ösztönzik az iskola-ifjúsági szolgálatokat az egészséges életmód népszerűsítésére. A fogorvosi vizsgálatoknál például nem számítják be a betegekre fordítandó minimumidőbe a kontrollvizsgálatot, a beutalók írását, s a rezidensek által végzett gyakorlati tevékenységnél rezidensenként 50 százalékkal megemelik az egészségpénztárral elszámolható minimumidőt, ám csak kettő foglalkoztatására lesz lehetőség.
A tárcavezető beszámolt arról is: megkezdődtek a szerződéskötések az augusztusban nyertes kistérségi járóbeteg-szakellátókkal. A tizenhat győztes közül kilenccel már megkötötték a szerződéseket, azonban némelyeknél különböző dokumentumokat kell pótolni. Elmondta azt is: hamarosan kihirdetik a nyerteseket a 75 milliárd forintos pólusprogramban induló intézmények között. Kapuváron és Sárváron 750, illetve 791 millió forintos támogatással térségi rehabilitációs központokat létesítenek.
A HospInvest által kibocsátott vényekkel kapcsolatban Székely Tamás elmondta: a folyamatos betegellátás érdekében a szerződéskötés napjától a szolgáltató úgynevezett biankó vényeket állít ki. Bizonyos időnek el kell telnie addig, mire névre szóló vényeket tudnak adni a doktoroknak.
2008.12.02 Élesedő vita a szülészek díjáról
Népszabadság 2008. december 2.
Munkatársunktól
Nyilvános vita kezdődött Székely Tamás jelenlegi és Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter között a választott szülészek díjazásáról. Az egészségügyi tárca a múlt hét végén felügyeleti eljárást kezdeményezett a Rácz Jenő vezette Veszprém megyei kórház gyakorlata miatt, mert az intézményben csak az az orvos vezethet munkaidőn kívül szülést, aki erről külön szerződést kötött a kismamával. A kórház nem kér pénzt, de az orvos kikötheti a szerződésben, hogy mennyiért hajlandó szabadidejében levezetni a szülést. Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint viszont sehol az országban nem kérhetnek térítési díjat a szülésért. A minisztérium felkérte az Egészségbiztosítási Felügyeletet, vizsgálódjon a kérdésben. - Már csak azt szeretném tudni, hogy a többi kórházban milyen státuszban dolgoznak azok az orvosok, akik nem a munkaidejük alatt vezetnek szülést - reagált minderre Rácz Jenő. Hozzátette: nem a kórház kér pénzt az asszonyoktól, hanem az orvos, aki szabadideje alatt is vállalja, hogy bejön, amikor szükség lesz rá. A szerződés alapján valószínűleg számla is készül az ellátásról. A hálapénz kifehérítése kormányzati cél is - jegyezte meg Rácz Jenő. A volt miniszter elmondta: törvény szól arról is, hogy mennyit dolgozhat egy orvos a kórházban, ez tette szükségessé az írásos alkut a szülésre váró asszony és orvosa között. Az intézményvezetőnek az ügyelet után kötelező pihenőidőt kell biztosítania.
2008.12.02 Hír TV Kontraszt
2008. november 30.
20:25
Mv.: - Az egészségügyi ellátáson, illetve az egészségügyben dolgozók helyzetén jelentősen ront a kormány által támogatott jövő évi költségvetés. Mely területeket érinti a legsúlyosabban az elvonás? Köszöntöm a stúdióban Mikola Istvánt, a szakbizottság fideszes alelnökét. Jó estét kívánok.
Mikola István volt egészségügyi miniszter (Fidesz): - Jó estét kívánok.
Mv.: - Valóban melyik területet érinti leginkább? Egyáltalán a fűnyíró elv érvényesül, vagy valami más rendszer szerint látjuk az elvonást?
M. I.: - A szakmaiatlanság és a fűnyíró elv érvényesül, és ez annál is inkább fájdalmas, mert az elmúlt években átalakították a teljes egészségügyi ellátórendszert, amihez egy új típusú költségvetés tartozna, hiszen máshol vannak a kórházak, súlyponti intézmények, ez a strukturális átalakítás nincs leképezve a költségvetésben. Ezenkívül nincs benne inflációkövetés, nem kalkulálták be a forint gyengülését, ez az intézményeknek és a szolgáltató rendszernek óriási többletkiadást jelent. Ha a számokat nézzük, akkor is nagy bajban vagyunk. Elhoztam a legújabb elmúlt hétfőn, hat nappal ezelőtt a parlament által elfogadott irányszámokat. Nem akarok sok számot mondani, de azt nézem, hogy az egészségbiztosítási alapnak a 2007. éves kiadási előirányzata 1 ezer 648 milliárd volt, 1 ezer 648 milliárd, a 2009. éves terv pedig 1 ezer 417 és fél milliárd. Ez több mint 200 milliárd hiányt jelent. De a dolog nem ennyire egyszerű, mert ha az egyes fejezeteket nézzük, akkor kiderül, hogy teljes összességében az egészségügyre 2009. évben körülbelül az eddigi számításaink szerint, azért mondom, hogy az eddigi számításaink szerint, mert a költségvetési törvényt még nem fogadta el a parlament. Erre december 15-én kerül sor, körülbelül 150 milliárddal kurtítják meg az egészségügyet.
Mv.: - Olyan 100 milliárdot hallottunk eddig, és főleg, ha összevetettük azzal a számmal, hogy 2006 és 2008 között 250-ről volt szó.
M. I.: - Igen, de sokféleképpen lehet számolni. A következőből indulok ki. 2007-ben, tehát az elmúlt, lezárt évben úgynevezett pénzmaradvány, megspórolt pénz körülbelül 60 milliárd van a kasszában. Ehhez még hozzá jön az idén várható megtakarított pénz 20 milliárdja, ez már összesen 80 milliárd forint. Ránk terhelték a gyednek az 50 százalékát, korábban 50 százalékot kellett nekünk fizetni, a többit az állami költségvetés finanszírozta, most a 100 százalékát a gyednek az egészségbiztosítási pénzalapból kell finanszírozni. Ez körülbelül 60 milliárdot jelent. És akkor még nem beszéltem az ÁNTSZ-től, a mentőszolgálattól, a vérellátástól való forráselvonástól. Tehát összességében ez legalább 150 milliárddal kurtítja meg az ágazatot. Ugyanakkor el kell mondjam, hogy 68 milliárd hiányzik a kórházaknak, a lejárt határidejű tartozásuk 68 milliárd forint, és mint ahogy említettem, az inflációkövetés nincs ebben benne, és nincs benne a forintromlás sem. De azt mondom, hogy a kiadási oldalnál, amiről most beszéltem még nagyobb baj van a bevételi oldalon, hiszen tudja, hogy az egészségbiztosításnak a pénze az jövedelemarányos munkaadói, munkavállalói járulékokból származik. Most, ha nem nőnek a bérek, sőt csökkennek, mert például az egészségügyi szakdolgozóknak a jelenlegi állás szerint 6-8 százalék reálbérnövekedéssel kell számolnia. Tehát, ha csökkennek a bérek, akkor azoknak a jövedelemarányos járuléka abszolút értékben kevesebb lesz. Tehát én a legnagyobb gondot nem is az előbb említett kiadási oldalon megjelenő mínuszokban látom, hanem a bevételi oldalon. Hát nem fognak befolyni a pénzek, hiszen ebbe a kasszába jövedelemarányos járulékokat fizetünk mi és a munkaadók.
Mv.: - Ön azt mondja, hogy a kórházaknak 68 milliárd a tartozása. Most ugye a legfrissebb hír, amit hallottunk, hogy a szekszárdi kórházat ideiglenesen, illetve a szakrendelő részét bezárják december 20-a és január 5-e között. Merthogy félmilliárdos annak a kórháznak a tartozása. Mi lesz így jövőre? Minden második kórház majd két hétre bezár? És akkor hova menjen az, aki a szakrendelőbe kéne menni?
M. I.: - Az egész dologban az ördögi a következő. Az elmúlt években az úgynevezett egészségügyi reform során több olyan technológiai rendszert állítottak be az egészségügybe, amellyel a nagy forráskivonásokat is végig tudják, le tudják vezényelni az ágazaton. Ezek közül most már a legközismertebb a teljesítményvolumen-korlát. Egy lehetetlen helyzet az, hogy egy ilyen költségvetési technológiával agyoncsapjuk a teljesítményorientált finanszírozási rendszert, vagyis magyarul a szakrendelő kórházak délután 1 óra vagy 2 órakor megállnak, és a méregdrága technológia az áll. Azok a röntgengépek, amelyeket Amerikában három műszakban használnak, mert egyébként közgazdaságilag nem térülnek meg, nem érdemes őket beállítani. Tehát a teljesítményvolumen-korlát miatt még azt sem teszik lehetővé, hogy ott, ahol megvan a fejlett technológia, ahol el tudnák látni a betegeket, ott ellássák. Ezért várólistákra kerülnek a betegek, végtelen várólistákra, és ezzel a teljesítményvolumen-korláttal ugyanakkor meg tudják oldani ennek a forráshiánynak a végigvezetését. És van még két ilyen technológia. Az egyik, nincsenek ráfordítás-analízisek, hát minden többe kerül ma, mint amennyit az egészségbiztosítás fizet érte. És nem akarom részletezni, mert ez már mély szakma, hogy van még egy ennél is bonyolultabb technológiai rendszer, amivel ők ezt a rettenetes forrásszűkösséget az ágazaton 2009-ben is végig tudják majd vezetni. Még az is lehet, hogy úgy, hogy megint tartalékok képződnek, amelyeknek a felhasználását nem engedik meg. Ami pedig törvénytelen.
Mv.: - Ön említette a vérellátót és a mentőszolgálatot. Ezek szerint ezt a két területet érinti a leginkább az elvonás?
M. I.: - Igen, hát a hat nappal ezelőtti parlamenti szavazáson, ahol a költségvetés irányszámait határozta meg a parlament, illetve a kormányzati többség, mi ezt nem szavaztuk meg. Az ÁNTSZ-től újabb 782 millió forintot, az Országos Mentőszolgálattól 1 milliárd 386 milliót, az Országos Vérellátó Szolgálattól 432 milliót vonnak el. Ezek a korrekt, legfrissebb számadatok. Hát nem is értem, hogy tudják ezt megtenni. Hát eddig is gond volt a mentőszolgálatnál.
Mv.: - Pont a héten történt, hogy két óra alatt ért oda a mentő egy infarktusos beteghez.
M. I.: - Igen, és nem is tudom, hogy lehet így az egészségügyet működtetni. De hát a 2009. éveben is működni fog az egészségügy. Ez semmi mással ki nem váltható ágazat. Tudja, a legfurcsább az, és erről soha nem beszélünk, de kellene, hogy akkor, amikor pénzügyi gazdasági válság van, akkor egy csomó ember elszegényedik, nem tud fűteni, vagy ne adj' isten utcára kerül, hajléktalan lesz, hát hova tudnak menni ezek az emberek? Tehát amikor ilyen nehéz társadalmi, pénzügyi, gazdasági helyzet van, akkor mindig azokat a szektorait kellene megerősíteni a társadalomnak, ahol végső menedéket találnak a fázó, fűteni nem tudó hajléktalan emberek, hiszen hova viszik őket? A kórházakba viszik be. Azt mondja a friss Nobel-díjas Paul Clubman, hogy pénzügyi válsághelyzetben az egészségügyet, az egészségügyi ellátást, a szociális gondoskodást, és az oktatást kell megerősíteni. Most pedig mit látunk? Megint szembemegyünk az egész világgal, Európával is, innen vonják el a forrásokat. Hogy fog így működni a gazdaság? Óriási kérdések vetődnek fel.
Mv.: - Igaz az, hogy a háziorvosoktól 5 százalékot vonnak el? Igaz, hogy az anya- és csecsemővédelemtől szintén 4-et?
M. I.: - Onnan is elvonnak, igen, sajnos igen.
Mv.: - És a közegészségügyből?
M. I.: - Az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálattól 782 milliót. Minden évben elvonásokkal kell számolniuk. De ami különösen meglepett engem, hogy a Vöröskereszttől is elvonnak. Attól a Vöröskereszttől, amelyiknek éppen egy ilyen szociális válsághelyzetben állnia kellene a sarat. Tehát ez egy fűnyíró elv, ahol semmire nincsenek tekintettel. Azoktól az ágazatoktól, amelyek gyengék, amelyek a humán erőforrásnak, az emberi egészségnek a céljába állnak, azoktól veszik el a pénzt.
Mv.: - Az hogy lehet, hogy mondjuk abortuszra 100 millióval több van? Arra miért van több vajon?
M. I.: - Ez botrány. Tehát ilyenkor az ember elgondolkodik, hogy mit is akarunk ebben az országban? A pénzügyi fiskális hatalmak, a pénzügyi kormányzat, a pénzügyminiszter mit akar ebben az országban? Mert hogy ismerem ezeket az embereket, annyira nem finoman mondva buták, hogy ne tudják azt, hogy semmiféle gazdasági fellendülés, prosperitás, és ennek kapcsán a jó lét nem létezik a testében, lelkében ép, szellemében kiművelt ember nélkül. Hát az oktatást agyonvágják, ha az egészségügy nem kap a normális, minimális biztonsággal történő működésére pénzt, hát akkor ennek a következménye az lesz, hogy egyre több lesz a munkaképtelen szerencsétlen ember, és nem fog ide jönni vállalkozó, főleg nem nagy befektető, hiszen nem talál olyan munkaerőt, amelyikkel dolgozni tudna.
Mv.: - Körvonalazódik egyébként a költségvetési számokban az, hogy törekszik arra a kormány, hogy esetleg bezárjon kórházakat?
M. I.: - Ezt nem mondják ki. De ostobaság lenne, mert abból nem lesz több pénz. Ez egy illúzió, hogyha bezárunk két kórházat, akkor annak a költségvetésével több pénz lesz. Nem, mert a betegeknek utazni kell, az ellátás megdrágul, tehát ez egy illúzió, hogy tovább csonkítom a struktúrát, és akkor több pénzem lesz. Bezárták az Országos Pszichiátriai, Neurológiai Intézetet. Most kóvályognak a szerencsétlen betegek az utcán, meg laknak a hegyek barlangjaiban, rengeteg pénzbe kerül a bajba jutásuk esetén a mentésük, a nehéz helyzetből való gyógyítás. Sokkal többe kerül, mintha egy folyamatos gondoskodás, kontroll, ellátás mellett tartjuk egyensúlyban őket. Ez egy ostoba megközelítés.
Mv.: - Az látszik esetleg, hogy az egészségügyi privatizáció tervét nem adta föl a kormány? Itt azért még a társadalombiztosításra is gondolok, mert ugye tudjuk, hogy november elején kormányrendeletben most már elfogadták azt, 11 biztosító van, de a 19 megyei pénztár helyett 7 regionális lesz.
M. I.: - Tudja, ez az érdekes. Feláll a hét regionális miniszter. Mondjuk az egyik feláll Nyugat-Magyarországon, a másik feláll Kelet-Magyarországon. Mind a két régióban messze különbözőek a népegészségügyi viszonyok. Kelet-Magyarországon hellyel-közzel tragikus helyzet van, Nyugat-Magyarországon pedig európai megbetegedési, halálozási helyzetet találunk. Ugyanakkor ugyanannyi pénzt ad le mind a két területre. Tehát amikor mondtam, hogy a költségvetésben nem jelenik meg az új struktúra, nincs leképezve benne, akkor azt is kell mondjam, hogy ez a helyzet, ha ez nem változik, márpedig 15-én a parlament ezt, nyilván a többség meg fogja szavazni, akkor ez súlyos esélyegyenlőtlenséget jelent az egészségügy vonatkozásában, és a hozzáférés egyenlőtlenségét fogja hozni, amelyik egyáltalán nem illeszthető az európai trendekkel és prioritásokkal.
Mv.: - És a privatizáció érzékelhető, a szándék?
M. I.: - Van ilyen szándék. Én látom is, hogy történik ez, de elsősorban suba alatt történik. Abban őszintén szólva nem hiszek, hogy a társadalombiztosításnak a privatizációját most újra megkezdik, vagyis nekifutnak ennek, hiszen másfél évvel a választások előtt, ugye jövőre már megkezdődik a kampány, megszoktuk, egy évvel már a választások előtt már nagy mozgások vannak. Egy ilyen folyamatot elindítani, ez legalábbis irracionális lenne.
Mv.: - Mit szól ahhoz, hogy ugye a kormány annak kapcsán, hogy elmondták, hát nem először, századszor elmondták a szakdolgozók, hogy nagyon nagy baj van. Nincs elég szakápoló a kórházakban és az egészségügyi intézményekben. Azt találták ki, hogy majd munkanélkülieket fognak betanítani.
M. I.: - De nem lehet. Kórházban töltöttem a pályám 26 évét, ott álltam betegágy mellett, az nem játék. Hát ha valaki azt se tudja, hogy a higiénés szabályok mik, hogy azokat hogy kell betartani, az szétkeni a fertőzéseket, az bajt csinálhat. Szó se lehet arról, hogy utcáról behoznak valakit, és az majd ott infiket fog bekötni, mint ahogy most hallom. Szó se lehet róla.
Mv.: - Azt mondják, hogy azért erről nem lesz szó, de mondjuk ágyat tudnak húzni.
M. I.: - De szó lesz, mert van olyan kórház, ahol 30-35 betegre jut egy nővér. Hát nyilván egy csomó olyan feladatot át fog adni, amelyik szakképzéshez kötött, de amit fizikailag nem tud ellátni. Az egészségügy az egy nagyon magas ismeretet igénylő, képzettséget igénylő szakma. Hát itt lét nem lét kérdéséről van szó. Nem lehet az emberek mellé teljesen felkészületlen, képzetlen ember beállítani azért, hogy a foglalkoztatási statisztikákon javítsunk.
Mv.: - Még egy nagyon fontos szám. Hallottunk arról, hogy csak az elmúlt három hónapban, július és szeptember között 3 százalékkal nőtt a várólistákon lévő betegek száma. Összesen 15 ezren várnak. Mi lesz ebből?
M. I.: - Hát nőni fognak a várólisták. Ezek a megszorítások és a teljesítményvolumen-korlát fenntartása ez egyértelműen oda vezet. Tehát azért mondtam valamelyik lapnak, hogy ez a merjünk kicsik lenni költségvetése, mert itt aztán tényleg mertek olyan kicsik lenni, hogy ez már a gazdasági fejlődésnek is gátat szabó, súlyos megnyomorítása egy olyan humán szektornak, amelytől éppen azt várnánk el, hogy az embereknek a testi-lelki épségét biztosítsa, és ilyen értelemben hát valamilyen forrása legyen a gazdasági fejlődésnek, és ennek kapcsán a jóléti rendszerek kialakulásának. Ezt ellehetetlenítik ezzel a 2009. éves költségvetéssel.
Mv.: - Szép jövő évünk lesz. Köszönöm önnek, hogy elmondta.
M. I.: - Én is köszönöm a meghívást.
2008.12.02 Csökkentik a társadalombiztosítási támogatásból kizárható gyógyszerek körét?
nepszava.hu 2008. december 2.
Egészségügyi törvénymódosítások
Az Országgyűlés lefolytatta az egyes egészségügyi tárgyú törvényekkel kapcsolatos módosító javaslatok részletes vitáját, keddre virradó éjszaka.
Csáky András (MDF) módosító javaslataik közül kiemelte azt, amely a halottakkal kapcsolatos előírásokat szabályozó rendelkezést bővítené úgy, hogy a boncjegyzőkönyv megismerhetősége is ide kerüljön. Mint mondta, a kormány nem, de az egészségügyi szakbizottság támogatta indítványukat.
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) közölte: indítványának célja, hogy a szabad kapacitások elosztásának miket és kiket kell előnyben részesíteni. Mint mondta, a törvényalkotásból kimaradt a főváros. Budapest az egyetlen olyan települési önkormányzat, amely nem tartozik kistérséghez, de ettől függetlenül - véleményük szerint - a szabad kapacitások elosztásából nem lenne szabad kihagyni.
Horváth Zsolt (Fidesz) azt javasolta, tegyék lehetővé azt, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet visszakapja szükséges kapacitásokat. Azt szeretnék, hogy keressenek otthont neki máshol, ahol újra fel lehet építeni ezt a társadalom számára szükséges, szakmai szempontból jól működő intézményt. Esetleg még nem késő visszacsábítani az ott dolgozó gárdát - tette hozzá.
Béki Gabriella (SZDSZ) közölte: hat módosító indítványt nyújtottak be, amelyek a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, valamint az egészségügyi kapacitásról szóló törvényt érintik.
Egyebek között kiemelte, a kapacitástörvényben arra irányul a javaslatuk, hogy a regionális egészségügyi tanácsok szerepe visszafogottabb legyen, javaslattételi jog helyett csak véleményezési jogot javasolnak.
Csáky András (MDF) a gyógyszerek forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező vállalkozások befizetéssel kapcsolatos támogatásáról kiemelte, hogy ez az Európai Unióban nem szokatlan dolog.
Mint mondta, a bizottsági vitában a kormány sem zárkózott el attól, hogy ezeket az összegeket próbálják meg visszaforgatni meghatározott célokra, programokra. Közölte: azt is javasolták, hogy a 2010-től hatályba lépő teljes patikaliberalizációt "tolják ki", és előtte a kormánynak egy alapos vizsgálatot kelljen végeznie az eddigi szabályozással kapcsolatban.
Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát.
Vojnik Mária egészségügyi államtitkár a benyújtott indítványok közül kiemelte azokat az indítványokat, amelyek a kormánynak rendeletalkotási jogot biztosítanak az egészségügyi törvényben, hogy a felsőoktatás szakirányú képzés rendjét szabályozza, illetve a halottal kapcsolatos orvosi eljárásokat pontosítják.
Egyetértenek egyebek között azzal a javaslattal is, amely csökkenti a társadalombiztosítási támogatásból kizárható gyógyszerek körét - közölte.
2008.12.02 Eger és a HospInvest: ezúttal recept botrány végül az fizet akinek kell?
gondola.hu 2008. december 2.
Az ország egész területén beválthatóak a HospInvest egri kórházában kiállított bianko receptek. Egerben a gyógyszerész kamara 2000 ilyen vényről tud. A városi patikusok szerint a vállalat saját gyógyszertárába terelne mindenkit.
Az egri patikákat is le akarja nyomni a mamutvállalat?
A Hír TV vasárnap azt közölte: szabálytalan recepteket ad a betegeknek a HospInvest az egri Markhot Ferenc Kórházban, mert a vényeken az orvos adatai helyett a magáncég székhelyének címe és adószáma szerepel.
Szabálytalan recepteket állítanak ki az egri Markhot Ferenc Kórházban tudta meg a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Horváth Tamás, a szervezet elnöke azt mondta: a HospInvest által átvett intézményben olyan vényeket adnak ki, amelyeken csak a vállalkozói engedély száma szerepel, nincs viszont feltüntetve sem az orvos neve, sem a rendelő címe és telefonszáma, holott ez kötelező lenne.
A kamara elnökét egri patikusok értesítették telefonon, tőlük tudja, hogy körülbelül kétezer hibás vény került ki a kórházból az utóbbi hetekben. Horváth Tamás szerint ugyanakkor az is aggályos, hogy a betegeket az osztályokról kórházi patikába irányítják: ezzel ugyanis a HospInvest megsérti a szabad patikaválasztást.
Az egyik külvárosi gyógyszertárban csak néhány hibás receptet vittek be november eleje óta. A patika vezetője azonban cáfolta, hogy a beteg emiatt nem kapott volna orvosságot.
A kórházhoz legközelebb lévő patikában tucatjával jelentek meg az ilyen vények, de mindig kiszolgálták a beteget. A Zalár patika vezetője leginkább azt sérelmezte, hogy a kórházban mindenkit arra kérnek, hogy a belső patikában váltsák ki a recepteket. Azt mondja, ez jogszabályellenes, mert a beteg joga a patika megválasztása. Szilágyi Józsefné szerint ez törvénytelen helyzet már régóta áll fenn.
Szabályos csak bianko
A kórházban csak szabályos recepteket állítanak ki - mondta Deák Gábor, a HospInvest alelnöke. Azt ugyanakkor elismeri: tudták, hogy gondok lesznek a receptekkel, amit azzal magyarázott, hogy az utolsó pillanatban vált világossá számukra, mégis átvehetik a kórházat. A receptekről a megyei egészségbiztosítóval is egyeztettek.
Székely Tamás egészségügyi miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a folyamatos betegellátás érdekében a névre szóló receptek elkészültéig a szolgáltató \"biankó vényeket\" állít ki. Deák Gábor hangsúlyozta: a megjelent hírekkel ellentétben az egri Markhot Ferenc Kórházban november 1-től kiállított valamennyi vény a jogszabályoknak megfelelő és az ország bármely területén beváltható.
Az OEP által nyomtatott receptek gyártási ideje 4-6 hét, ezért ideiglenes megoldásként a hatósági egyeztetést követően az egri kórházban tollal írják rá a kötelezően szükséges adatokat a vényekre az orvosok. Közlése szerint a Megyei Egészségpénztár minden receptet megvizsgál és csak azokat fogadja el, azaz adja meg rájuk a támogatást, amelyet rendben talál. Ebben a helyzetben egri kórházban november 1-től kiállított összes receptet jóváhagyta.
A gyár cáfol
Deák Gábor egyúttal visszautasította azt a feltételezést, hogy mindezzel a HospInvest által működtetett gyógyszertárakba kívánják terelni a betegeket. Az így kiállított, és jogszabálynak megfelelő tartalmi elemekkel ellátott receptek korlátozástól mentesen beválthatóak az ország valamennyi gyógyszertárában - mondta. \"Nem is értjük, hogy milyen módon határozhatná meg a HospInvest, hogy hol váltsák be a betegek a gyógyszereiket, hiszen a betegek ezt szabadon választhatják meg, így ezt a feltételezést is visszautasítjuk\" - fogalmazott. A gyártó tájékoztatása szerint egyébként a nyomtatott recepteket napokon belül megkapják - közölte Deák Gábor.
2008.12.02 Az egri kórház teljeskörű visszafoglalását tervezik
heol.hu 2008. december 2.Biankós receptek jelentek meg az egri közforgalmú patikákban, miután a HospInvest Zrt. november 1-jével átvette a kórház működtetését jelentették be a kórházvédők. A társaság cáfolta az állítást.
Dr. Pócs Alfréd a mai sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kétezer biankós receptet készített és juttatott el a Hospinvest Zrt.-nek. A kórházvédő úgy véli, hogy ezek a receptek a gyógyszerészeti törvénynek nem felelnek meg, sehol be nem válthatók. Állítása szerint a társaság alkalmazott orvosai felszólították a betegeket, hogy a kórház területén lévő ugyancsak az Hospinvesthez tartozó patikákban váltsák be a recepteket.
A kórházvédők a Heves Megyei Gyógyszerész Kamara elnökének írásban jelentették azt is, hogy az etikai bizottságuk elnöke vezeti a kórházi gyógyszertárakat. Dr. Pócs Alfréd kitért arra, a biankós receptek arra jók, hogy az egézségügyi tevékenység végzésére jogosító működési engedély számát elfedjék. Így nem tudható meg, hogy név szerint melyik orvos írta fel receptet. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy olyan emberek is megtehetik ezt, akiknek nincs honosított diplomájuk, nem szerepelnek az orvosi nyilvántartásban.
A kórházvédők arról is beszéltek, hogy tudomásuk szerint november 28-án részleges szakfőorvosi ellenőrzést tartottak a kórházban. Tudtukkal a vizsgálat eredménye elmarasztaló volt a kardiológiai és az ortopédiai osztályt illetően, s a traumatológián szintén létszámgondok merültek föl. Dr. Mánya Kristóf elmondta, hogy Budapesten, a Magyar Orvosi Kamara országos kamarai gyűlésén Sumnum Bonum-díjat kaptak az egri kórházvédők áldozatos munkájukért. Ez azért is megtisztelő számukra, mert eddig ismert orvosprofesszorok és az afrikai éhező gyerekekért dolgozók vehették át ezt az elismerést.
Szabó Pál azt hangsúlyozta, hogy azért maradtak együtt a kórházvédők az egyesületi bejegyzésük folyamatban van , mert vissza akarnak térni a kórházba. Meglátásuk szerint háború zajlik az országban, törvénytelen eszközöket használ a hatalom. Azért kell visszafoglalniuk a kórházat a Heves megyei betegek számára, hogy visszaálljon a törvényes rend. Jelenleg törvényen kívüli állapot uralkodik, mert megítélésük szerint a nemzeti vagyon nem kerülhetett volna magánkézbe.
A kórházvédők elfogadhatatlannak tartják, hogy az ország egy megyéjét kivonták az állami felügyelet alól az egészségügyi ellátás tekintetében. Az egészségügyi miniszternek nincs ráhatása az egri kórházra. Ezért kizárólag a társadalmi kontrollra számíthatnak a betegek. A kórházvédők egyesületi formába tömörült jogvédőként lépnek fel, nyomatékosította Szabó Pál. A kórház visszafoglalását feladatnak és teendőnek tekintik, mert úgy vélik, így állíthatják helyre a törvényes rendet. Országos mozgalommal karöltve történhet meg a kórház visszavétele. Ennek időpontjáról, módjáról egyelőre többet nem mondhatnak.
Hol válthatók be a gyógyszer receptek?
Nem is értjük, hogy milyen módon határozhatná meg a HospInvest, hogy hol váltsák be a betegek a gyógyszereiket, hiszen ők ezt szabadon választhatják meg, így ezt a feltételezést is visszautasítjuk. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy napokon belül megérkeznek a szabványos nyomtatványok, addig továbbra is jogszerűen tollal töltik ki a recepteket hangsúlyozta dr. Deák Gábor, a HospInvest Zrt. alelnöke.
A teljes körű visszafoglalás alatt azt érti Szabó Pál, hogy ismét alapítania kell a megyei önkormányzatnak egy egészségügyi közintézményt. Meg kell történnie a szükséges, törvényes felelősségre vonásnak. Ennek érintenie kell a megyei közgyűlés elnökén túl a kórház november 1-je előtti menedzsmentjét is.
Megkeresésünkre a HospInvest Zrt. sajtókommunikációját ellátó cégétől azt a választ kaptuk, hogy a Markhot Ferenc Kórházat működtető társaság nem kíván foglalkozni a kórházrombolók által hangoztatott vádakkal. Reagáltak viszont a médiában nyilvánosságot kapott, a nem szabványos receptekre vonatkozó észrevételekre.
A sajtóban már korábban megjelent hírekkel ellentétben az egri Markhot Ferenc Kórházban november 1-től kiállított valamennyi vény szabályos, a jogszabályoknak megfelelő és az ország bármely területén beváltható. Az OEP nyomtatott receptek gyártási ideje 4-6 hét, ezért ideiglenes megoldásként a hatósági egyeztetést követően az egri kórházban tollal írják rá a kötelezően szükséges adatokat fogalmazott dr. Deák Gábor, a HospInvest Zrt. alelnöke, aki hozzátette azt is, hogy a Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) minden receptet megvizsgál, csak azokat fogadja el, azaz adja meg rá a támogatást, amelyet rendben talál.
Az alelnök szerint a MEP az egri kórházban november 1-től kiállított összes vényt jóváhagyta. Akinek továbbra is érdeke, hogy a HospInvestet álhírekkel lejárassa, abba kapaszkodott bele, hogy a fejlécet egyelőre tollal töltik ki vélekedett dr. Deák Gábor. Ez az eljárás egyébként a MEP-pel egyeztetett ideiglenes megoldás, amely az OEP által nyomdai úton előállított receptek megérkezéséig működhet. Az előállítási idő nem csak a HospInvest, hanem az ország összes kórházának esetében is 4-6 hét.
Szabálytalan recepteket ad ki a HospInvest az egri Markhot Ferenc Kórházban. A vényeken az orvos adatai helyett a magáncég székhelyének címe és adószáma szerepel. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Horváth Tamás szerint kár érheti a szabálytalan recepteket beváltó gyógyszertárakat . A Hír TV úgy tudja, a betegeket az orvosok arra kérték: a vényeket csak az intézményben működő, szintén a HospInvesthez tartozó patikában váltsák be.
Készül és hamarosan a kormány elé kerül az Egészségügyi Minisztérium és Baja Ferenc közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos közös előterjesztése az elektronikus taj-kártyáról tudta meg lapunk. A többmilliárdos kormányzati beruházás gazdája az Országos Egészségügyi Pénztár, a források kezelője a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a kormányzati koordinációért Baja Ferenc felel, a rendszer szakmai felügyeletét pedig az egészségügyi tárca látja el. Finanszírozásáról egyelőre annyit tudni: a rendszer központi részének kiépítése 15 hónapig tart majd, a kártyák és a fogadórendszerek teljes körű, fokozatos telepítése pedig legfeljebb másfél évet vesz igénybe. A kialakítás és a rendszer fenntartásának költsége egyelőre nem ismert, az ugyanis a műszaki tartalom kialakításától függ. Ez jelenleg is tart.
Az elektronikus hálózat elemeire központi kártyamenedzsment és elfogadórendszerek, alkalmazások, valamint az intézményi elfogadórendszerek közbeszerzési eljárás kiírását tervezi a kormány. A beruházás fedezete az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő majdnem 4 milliárdos uniós támogatás közölték lapunkkal. A kártya gyártási költségét viszont az egészségügyi ágazat jövő évi költségvetése tartalmazhatja. Az egészségügyi tárcánál korábban annyit tudtunk meg: a plasztiklap kibocsátása 2010 tavaszán kezdődhet. Értesüléseink szerint azonban a fővárosban várhatóan már jövőre tesztelik az új betegazonosítókat. Az eddigi tervek szerint a kártya több egyszerű betegazonosítónál: a biztosított jogviszonyának igazolásán kívül tartalmazza majd a tulajdonos vércsoportját, betegségeit, de nyugdíjas- és közgyógyigazolványként is szolgálhat.