A szemfáradtság okai és amit ellene tehetünk


A mai, sok esetben egyre fokozottabb teljesítményt igényl? világunkban szemünk is túlzott meger?ltetésnek lehet kitéve: a gyakran éjszakába nyúló, számítógép el?tt töltök órák száma - több más tényez? mellett - könnyen a szem fáradásához, kés?bb pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében? Cikkünkben áttekintjük a szemfáradtság kialakulásának okait és a megel?zés lehet?ségeit, valamint a könny és a pislogás látásunkban betöltött szerepét.

A szemfáradtság további okai

A túlzott számítógép-használaton kívül a szemfáradtság további lehetséges okai között szerepelnek az olyan - részben módosítható - életmódbeli tényez?k, mint a túl sok TV-nézés (sötétben, megfelel? világítás nélkül), a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, a túl száraz szobai leveg?, a légkondicionált helységekben való egész napos tartózkodás, a légszennyezettség és a cigarettafüstös leveg?, és a kontaktlencse-használat is okozhat szempanaszokat. A szemfáradtság elkerülését célzó tanácsok ezekben az esetekben természetesen meglehet?sen egyszer?ek (próbáljuk meg minél inkább elkerülni a kiváltó okokat), sajnos azonban vannak olyan tényez?k is, amelyekkel szükségszer?en együtt kell élnünk: ilyen a légszennyezettség, vagy ha a munkahelyünkön légkondicionált irodában kell dolgoznunk. A szemfáradtság a fentiekt?l eltér? okokból is kialakulhat, például ha valakinél nem termel?dik elegend? mennyiség? könny: az instabil állapotú könnyfilm ilyenkor nem teszi elég nedvessé a szaruhártyát, ami amellett, hogy folyamatosan kellemetlen érzést okoz, átmenetileg a látás min?ségét is ronthatja. Bármely okból alakult is ki a szemfáradtság, ha hosszabb id?n át is fennállnak a panaszok, érdemes felkeresnünk háziorvosunkat vagy egy szemész szakorvost, aki javasolhatja számunkra a megfelel? szemcseppet.

Mit tehetünk a szemfáradtság megel?zése érdekében?

Amennyiben hosszabb - egész napos, vagy akár éjszakai m?szakban történ? - számítógépes munkavégzéssel járó szakmában dolgozunk, asztalunkon érdemes a monitort úgy elhelyezni, hogy az pont szemben legyen velünk, t?lünk nagyjából 50-70 cm távolságra (ez függ a monitor méretét?l is), és közepe az egyenes el?re nézés vonala alatt 10-20 cm-rel legyen, mert így enyhén lefelé kell nézni. Fontos a monitor típusa is: a modern folyadékkristályos (lcd) képerny?k sokkal el?nyösebbek, mint a régebbi, katódsugárcsöves (crt) típusok. A fényviszonyok beállításánál az a legideálisabb, ha a monitor fényerejénél gyengébb általános megvilágítást alkalmazunk, kiegészítve egy asztali lámpával, ami csak a billenty?zetet és a nyomtatott anyagot világítja meg, a monitort és a szemet viszont nem. Törekedni kell a feleslegesen nagy küls? és bels? világítás kiküszöbölésére is, amit függöny vagy red?ny használatával, és a bels? világítás lehet?ség szerinti csökkentésével lehet elérni. A legjobb, ha az ablak oldalra esik t?lünk, és nem szemben vagy háttal ülünk neki, mert a túl er?s fény fárasztja a szemet, rontja a koncentrációt, és zavaró fényvisszaver?déseket, tükröz?déseket hozhat létre. A monitort érdemes tükröz?dés elleni sz?r?vel vagy erny?vel is ellátni, és hasznos lehet a számítógépes szemüvegeken található ún. antireflex bevonat is.

Néhány egyszer? gyakorlat szintén sokat segíthet a szem elfáradásának és kiszáradásának megel?zésében: a szemfáradságot rendszeres, tudatos pislogással lehet a legjobban megakadályozni. Fél óránként végezzünk 10 nagyon lassú szemlehunyást, zárt szemhéjunk mögött lassan körözzünk a szemünkkel, és a fókuszálásban közrem?köd? szemizmok nyújtására egy percig nézzünk egy távoli tárgyat, vagy tíz másodpercenként váltogassuk a közelre és a távolra nézést. Végül a legfontosabb, hogy feltétlenül tartsunk id?nként egy-egy rövidebb szünetet: álljunk fel és járkáljunk egy keveset, miközben szemünk is egy kis pihenéshez juthat.