Fókuszban az egészségügy


A Magyar Gyógyszerészi Kamara február 4-én jelentette be a sajtó képviselőinek, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult a gyógyszer automaták miatt. Az Egészségügyi Minisztérium akkor nem nyilatkozott ebben az ügyben, múlt héten azonban a Népszavának sikerült szóra bírnia a tárcát. A napilap február 11-ei számában az EüM azt nyilatkozta, hogy nincs ok a felháborodásra: „Egyetlen mondattal egészült ki a emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló miniszteri rendelet, azzal, hogy automatákból csak gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek adhatók ki. Egyúttal hozzátették: automatát a jelenlegi szabályok értelmében csak patikák üzemeltethetnek, jelenleg azonban egyetlen készülék sem működik az országban. A tárcánál éppen ezért nem is nagyon értik a patikusok felháborodását, álproblémáját” – írta a Népszava. Karlik András, a gyógyszer-automatákat is gyártó IMR Lease Zrt. elnöke ugyanakkor a lapnak azt mondta, hogy a tavaly év végi rendelet módosítás csak a lehetőségét teremti meg a patikán belüli automata üzemeltetésnek, annak üzemeltetési feltételeiről azonban nem rendelkezik. „Az elnök úgy tudja, hogy ez a jogszabály is legkésőbb március vagy április végéig elkészül, s így tényleg beindulhat a forgalmazás. Karlik egyébként megjegyezte, hogy rengeteg megkeresés érkezik a patikusoktól, akik szívesen rendelnének az amúgy drága, hárommillió forintos készülékből. Ők ugyanis úgy számolnak, hogy az automaták ára akár öt éven belül is megtérülhet”.

Ugyanezen a napon adta hírül az MTI, hogy a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó tájékoztatási tilalom feloldását kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) - közölte Hagymási Miklós, a szervezet elnöke. A forgalmazók a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006-os törvényt támadják. Ez tiltja a társadalombiztosítási támogatással rendelhető segédeszközök reklámozását. Hagymási Miklós elmondta: kifogásolják, hogy a szakboltokban az államilag elismert szakképesítésű eladók sem adhatnak tájékoztatást a gyógyászati segédeszközökről.

A Magyar Nemzetben csütörtökön Székely Tamás: Árnyaltabb kép az egészségügyről című publicisztikája jelent meg, amelyben az egészségügyi miniszter Csókay András február 5-én közölt, A tönkretett egészségügy című írására reagált. A tárcavezető cikkében a lakossági ellátás javulását többek között a gyógyszertárak számának a növekedésével magyarázza: „A mentőállomások (2001-ben 203, 2008-ban 228) vagy a gyógyszertárak (2001-ben 2049, 2008-ban 2422) növekvő száma mit jelent Csókay doktor értelmezése szerint? Mit gondol, ez is a hozzáférhetőség romlását jelenti? Az igazságosság követelményének érvényesítéséért a rendszerváltást követő második, szocialista kormányzat sokat tett, amikor 1997-ben elfogadásra került a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény. Ennek alapelvei között ma is szerepel, hogy az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe. Szolidárisan, valamennyi biztosított és jogosult által.”- áll a cikkben.

Ugyanaznap volt a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal ülése, melyet követően Éger Istán, a MOK elnöke a sajtó képviselőinek elmondta: a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szerint a betegellátás minden szintjén válságban van, és például az alapellátás jelenlegi finanszírozását a duplájára kellene emelni. Éger István, a MOK elnöke összehasonlításként elmondta: míg 2003-ban az aktív fekvőbeteg-ellátásra 326 milliárd forint jutott, addig a BKV-ra 200 milliárdot fordítottak.

Hogy az egészségügyről alkotott kép valóban árnyalt, mi sem igazolja jobban, mint a Világgazdaság, február 10-ei száma, amelyben arról olvashattunk, hogy Magyarország világelső a tüdőrák-halálozás terén. Évente több mint harmincezer ember hal meg hazánkban rákban, az áldozatok 65-70 százaléka 65 éves vagy annál idősebb. Minden harmadik lehetséges rákbetegség megelőzhető egyszerű, mindennapos egészségmegtartási szabályok. Világszerte a tüdőrák a leggyakoribb daganatos betegség. Évente mintegy másfél milliónyian betegszenek meg, és 1,3 millió ember halálát okozza. Magyarország sajnálatos módon világelső a tüdőrák-halálozás terén. Nálunk évente mintegy tízezren betegszenek meg, és nyolcezren hunynak el. Amennyire megoldatlan ma még a tüdőrák gyógykezelése, annyira megoldható lenne a hatékony megelőzése. Bizonyított ugyanis a dohányzás kóroki szerepe a betegség kialakulásában. Kimutatták, hogy a rendszeresen dohányzók körében tizenötször gyakoribb a tüdőrák megjelenése a nem dohányzókhoz képest.

Több millió vakcina marad a raktárakban, adta hírül az Index február 10-én. Az oltópontok bezártak, járvány már nincs, és eddig csak 3 millió oltást adtak be a kormány által 4,4 milliárd forintért megrendelt 4 millió dózisból és a patikáknak szánt további 2 millióból. Az Egészségügyi Minisztérium szerint a meglévő készletekre még szükség lehet tavasszal, ha a fertőzések száma ismét emelkedik. Az állam által megrendelt és kifizetett 4 millió vakcinából az Egészségügyi Minisztérium közlése szerint 2,2 millió ampulla fogyott el, a patikai forgalomban 600-800 ezer ment el.

A Világgazdaság ezzel szemben két nappal később arról számolt be, hogy fogyóban a raktáron lévő H1N1-vakcina. Mára csupán 7300 adag térítéses H1N1 elleni vakcina van az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) raktárában – mondta el a lapnak Kárpáti Zsuzsanna főigazgató. Ugyan kétmillió adag beszállítását kérhették volna a gyártó Omninvest Kft.-től, csak 670 ezret hívtak le, mert ennyire volt igény az elmúlt hónapokban.

Az MTI február 11-ei tudósítása szerint megugrott a Magyarországon is érdekelt francia Sanofi -Aventis profitja a negyedik negyedévben, főként a H1N1 vírus elleni vakcina értékesítéséből származó bevételeknek köszönhetően. Franciaország legnagyobb gyógyszeripari vállalatának adózott eredménye 1,8 milliárd euróra növekedett a decemberrel zárult három hónapban az egy évvel korábbi 1,63 milliárdról. A vállalat rekordmértékben, 64,6 százalékkal növelte a humán oltóanyag értékesítéséből származó bevételeit a negyedik negyedévben. A társaság éves adózott eredménye 18 százalékkal, 8,5 milliárd euróra emelkedett, 29,3 milliárd euró árbevétel mellett.

Sikeres évet zárt a Richter Gedeon is, a csoport bevétele euróban 952,4 milliót tett ki tavaly – és az egymilliárdos határt várhatóan az idén sem lépik át, számolt be február 10-én Világgazdaság. Bogsch Erik, a társaság vezérigazgatója szerint a Richterre stagnálást vár az idén, hozzá kell tenni azonban, tavaly igazán jó évet zárt a társaság. Az anyavállalat 51 milliárd forintnál magasabb adózott eredménye forintban 23,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez elsősorban az Egyesült Államok piacán elért kiugró növekedésnek köszönhető. Itt dollárban számítva 35,8 százalékos bevételnövekedést könyvelhetett el a társaság, köszönhetően a profitmegosztási megállapodásokból származóan a Teva-Barrtól kapott jelentős bevételnek, illetve egy sürgősségi fogamzásgátló nagyarányú forgalomnövekedésének.

Szintén február 11-én volt olvasható a Magyar Hírlapban, hogy bezárt az ország egyik legrégebbi műemlék gyógyszertára. Az egyre kisebb forgalom, a nehezen kigazdálkodható bérleti díj és a környező területfelújítási munkálatok miatt egyre kevesebb vevő volt az oka, hogy be kellett zárni az ország egyik legrégibb gyógyszertárát, az eddig múzeumként is működő Sipőcz, ismertebb nevén Szerecsen Patikát. A patikamúzeum abban az esetben fogadhat a bérbevételtől függetlenül látogatókat, ha az önkormányzat a múzeumként való működtetést megszervezi, felvállalja. A tárgyalások zajlanak, így remény van rá, hogy legalább a turistaszezonra ismét kitárja kapuját a kapu felett és az üzletben is látható kis szerecsenszoborról elnevezett gyógyszertár.