A természetes és természetközeli élÅ‘helyeken elÅ‘forduló kullancsok száma a korábbi években többnyire csak május végén és június elején kezdett emelkedni, azonban az idei, ismételten enyhe tél következtében a kullancsok sok helyen már most is jelen vannak. A tavalyi évhez hasonlóan ezért már most is érdemes fokozottan ügyelnünk a kullancscsÃpés elkerülésére, és érdemes beoltatnunk magunkat vÃrusos agyvelÅ‘- és agyhártyagyulladás ellen is, amelyre a tél vége a legalkalmasabb idÅ‘pont.
A szokásos átlagnak nagyjából megfelelÅ‘ fertÅ‘zésszám részben annak volt köszönhetÅ‘, hogy a hosszú, száraz nyár jelentÅ‘sen ellensúlyozta a kullancsok számbeli növekedése által kiváltott hatást, ráadásul a 2007-ben vizsgált minták fele nyers, forralatlan kecsketejtÅ‘l való fertÅ‘zÅ‘déstÅ‘l és nem az Ãzeltlábúval való közvetlen találkozásból eredt. Utóbbi esetben, ha csak egyetlen kecskét fertÅ‘zött meg a vÃrust hordozó kullancs, akkor az akár 10-20, vagy még több ember megbetegedését is okozhatta (részletesen lásd korábbi cikkünket: Nem növekedett a kullancsok által terjesztett megbetegedések száma). A vÃrusos agyvelÅ‘- és agyhártyagyulladás esetében egy-két héttel a fertÅ‘zés után influenzára emlékeztetÅ‘ tünetek jelentkeznek, majd egy hét után panaszmentes lesz a beteg. KésÅ‘bb a betegség második fázisa magas lázzal indul, majd fejfájással, depresszióval, memóriazavarral, hányingerrel folytatódik. A kórházban ápolt betegek tizenöt-húsz százalékánál maradandó szövÅ‘dményt okoz az agyvelÅ‘gyulladás, és bár egy-két százalékuk pedig a leggondosabb kezelés ellenére is meghal, a betegség az esetek zömében teljes gyógyulással végzÅ‘dik.