Intézkedésre vár a gyógyszertári hálózat


Egy évvel ezel?tt lépett hatályba a gyógyszer-gazdaságossági törvény. Az elmúlt id?szak már alkalmas arra, hogy a meghirdetett célokat és a tapasztalható tendenciákat összevessük. Az egészségügyi tárca a parlamenti bizottság részére készített elemzése a történéseket kedvez?en értékeli, a folyamatok mélyebb összefüggései azonban sokkal árnyaltabb képet mutatnak. Írásunkban a patikapiac liberalizálására és a gazdasági folyamatokra összpontosítunk.

Az els? tíz hónapban 103 gyógyszertár kapott m?ködési engedélyt (kb. 5

százalékos patikaszám-növekedés), és legalább másfélszer ennyi
gyógyszertár-létesítés engedélyezési eljárása indult meg. A 103-ból 79
gyógyszertár 20 ezer f?nél népesebb településeken nyílt, ahol eddig is
kielégít? volt a patikaellátottság. Az új gyógyszertárak jellemz?en
bevásárlóközpontokban, forgalmi centrumokban nyílnak. Az ötezernél kisebb
lakosságszámú településeken mindössze négy új gyógyszertár létesült. A
vidéki kistelepülések gyógyszerellátása tehát nem javult. A további
gyógyszertárnyitásokkal, a fiók- és kézigyógyszertárak romló gazdasági
feltételek miatti háttérbe szorulásával a különbségek további növekedése
prognosztizálható.

Nem sokkal jobb a helyzet a nyitvatartási id?, illetve az ügyelet
vonatkozásában sem. Folyamatos nyitva tartást vagy állandó ügyeletet senki
sem vállalt, az egyidej?leg ügyeletet ellátó gyógyszertárak száma egy év
alatt nem változott. Az újonnan nyíló egységek túlnyomó többsége
üzemgazdasági megfontolásból heti 60 óra körüli nyitvatartási id?vel
m?ködik. A városokban eddig is ez volt a jellemz? szolgálati id?. A
marketingeszközök használata minden gyógyszertártípusban fokozódik, és több
száz patika kapcsolódott be a gyógyszerészi gondozási szakmai programokba. A
növekv? szakemberhiány azonban már kikezdi a gyógyszerészszakmai
szolgáltatások színvonalát.
A patikaliberalizáció a piacra lépés t?keszükségletét piaci adatok és
becslések szerint majdnem egy nagyságrenddel csökkentette, ezzel
párhuzamosan a korábban m?köd? patikáknál jelent?s értékvesztés könyvelhet?
el. A patikaláncok terjedése mellett új gyógyszertár-m?ködtetési technikák
is kialakulnak (franchise, stratégiai partnerkapcsolat nagykeresked? és
gyógyszertárak között). Az újonnan létesült egységek tulajdonosai között a
fiatal gyógyszerészek "nem rúgnak labdába", aggasztóan sok viszont az olyan
patikát m?ködtet? vállalkozás, amelynek tulajdonosi körében offshore cégek
vannak. Szaporodnak azok a kezdeményezések is, amelyek közvetlenül vagy
közvetett módon orvosokat és gyógyszertárakat vonnak közös tulajdonosi
irányítás alá. Ezt a folyamatot kormányzati támogatással meghirdetett
kistérségi projektek is er?sítik.
A drasztikus térítésidíj-növekedésre a lakosság a gyógyszerfogyasztás
jelent?s csökkentésével válaszolt: 2006-hoz viszonyítva a közforgalmú
gyógyszertárak körében 12 százalékkal csökkent a bruttó gyógyszerforgalom. A
támogatott gyógyszerforgalom értéke az els? tíz hónapban több mint 16
százalékkal csökkent, miközben a lakossági co-payment növekedés meghaladta a
20 százalékot. A változások 1-10 hónapon belüli dinamikájáról elmondható,
hogy az utolsó két hónapban az ártámogatás szintje az el?z? évihez képest 22
százalékos visszaesést mutat. A képet tovább árnyalja, hogy erre az id?re
esik a kórházi kapacitások csökkentése is, ami az eddig
fekv?beteg-gyógyintézetben ellátott betegek egy részét a járóbeteg-ellátásba
tereli, s ezeknek a többlet-gyógyszerfogyasztása is megjelenik a romló
adatokban. A forgalomcsökkenésben a térítési díjak növelése mellett jelent?s
szerepet játszott a reálbér 5,6 százalékos mérsékl?dése. Ma még nem lehet
tudni, hogy a gyógyszerfogyasztás csökkenése hogyan hat a morbiditási és a
mortalitási adatokra.
A gyártók folyamatos árcsökkentéseit részben a fogyasztás visszaesésének
megállítása, részben a cégek közötti növekv? árverseny motiválta.
A gyógyszertárak is rosszul jártak a változásokkal. A forgalomcsökkenéssel
megegyez? mérték? (mintegy 12 százalékos) árréstömeg-csökkenésen túl a
m?köd? egységek számának gyors növekedésével is szembe kell nézniük. Az új
patikák az év végére a forgalom 6-7 százalékát is elvihetik, a kórházi
közforgalmú gyógyszertárak forgalmi részaránya szintén dinamikusan n?, és ma
már ehhez hasonló nagyságrend? forgalmi részesedéssel bírnak. Az új patikák
a gyógyszerészek elcsábításával bérspirált indítottak el, ami az inflációs
ráta feletti költségnövekedést indukál, és a mostani instabil viszonyok
közepette nagyon veszélyes trendeket er?sít. A gyógyszertáron kívüli
forgalmazás részaránya egyel?re nem haladja meg az egy százalékot. Az év
elején a nagykeresked?k egyoldalúan változtattak a szerz?dési feltételeken,
és a gyógyszertárakat az árcsökkentések miatti folyamatos
készletátértékelési veszteség is sújtja. Mindeközben az Európai Unió
összehasonlíthatatlanul legalacsonyabb árréseivel dolgoznak, ez a fogyasztói
árhoz viszonyítva nem éri el a 14 százalékot. Az egészségügynek ez a nagyon
fontos alrendszere egy év alatt méltánytalanul nehéz helyzetbe került. Egyéb
tényez?kkel együtt ezen okok játszanak szerepet abban, hogy év közben már
kb. 50 gyógyszertár ellen indult felszámolási eljárás, és az év végére több
száz lesz az üzemgazdasági értelemben veszteséges egységek száma.
A gyógyszerpiac tehát tudatos politikai és egészségpolitikai döntések
következtében sz?kül, és nem az egészségmutatók javulása miatt. A
gyógyszer-gazdaságossági törvény hatálybalépése után egy évvel tehát több
ponton merül fel a változtatás igénye, a tömeges gyógyszertári cs?dök
elkerüléséhez hathatós beavatkozásra van szükség. El kellene érni, hogy
valódi többletszolgáltatások vállalásával lehessen új patikát nyitni. A
vidéki gyógyszerellátást érdemi anyagi ösztönz?kkel kellene segíteni, mert a
kormányzat által tervbe vett mozgó gyógyszertárak a jelenleginél rosszabb
min?ség? szolgáltatások nyújtására lehetnek csak alkalmasak. Újra kellene
gondolni a gyógyszertár-m?ködtetésben szóba jöhet? tulajdonosok körét.
Anyagi eszközöket kellene biztosítani a szakmai szolgáltatások (pl.
gyógyszerészi gondozás) nyújtásához. Nem halasztható tovább a gyógyszertárak
gazdasági helyzetének rendezése sem, mert ennek híján az ágazatot rövid id?n
belül az öszszeomlás fenyegeti.

A szerz?k: dr. Bodrogi József közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem
tanára, Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke
A patikapiaci liberalizáció célja
Javuljon a kistelepülések gyógyszerellátása az újonnan létesül?
gyógyszertárak révénNövekedjék a gyógyszertárak nyitvatart. ideje és az
ügyeletes gyógyszertárak számaA verseny révén javuljon a gyógyszertári
szolgáltatások min?ségeA fiatal gyógyszerészek gyógyszertártulajdonhoz
juthassanak.