Egy évvel ezelőtt lépett hatályba a gyógyszer-gazdaságossági törvény. Az elmúlt időszak már alkalmas arra, hogy a meghirdetett célokat és a tapasztalható tendenciákat összevessük. Az egészségügyi tárca a parlamenti bizottság részére készített elemzése a történéseket kedvezően értékeli, a folyamatok mélyebb összefüggései azonban sokkal árnyaltabb képet mutatnak. Írásunkban a patikapiac liberalizálására és a gazdasági folyamatokra összpontosítunk.
százalékos patikaszám-növekedés), és legalább másfélszer ennyi
gyógyszertár-létesítés engedélyezési eljárása indult meg. A 103-ból 79
gyógyszertár 20 ezer főnél népesebb településeken nyílt, ahol eddig is
kielégítő volt a patikaellátottság. Az új gyógyszertárak jellemzően
bevásárlóközpontokban, forgalmi centrumokban nyílnak. Az ötezernél kisebb
lakosságszámú településeken mindössze négy új gyógyszertár létesült. A
vidéki kistelepülések gyógyszerellátása tehát nem javult. A további
gyógyszertárnyitásokkal, a fiók- és kézigyógyszertárak romló gazdasági
feltételek miatti háttérbe szorulásával a különbségek további növekedése
prognosztizálható.
Nem sokkal jobb a helyzet a nyitvatartási idő, illetve az ügyelet
vonatkozásában sem. Folyamatos nyitva tartást vagy állandó ügyeletet senki
sem vállalt, az egyidejűleg ügyeletet ellátó gyógyszertárak száma egy év
alatt nem változott. Az újonnan nyíló egységek túlnyomó többsége
üzemgazdasági megfontolásból heti 60 óra körüli nyitvatartási idővel
működik. A városokban eddig is ez volt a jellemző szolgálati idő. A
marketingeszközök használata minden gyógyszertártípusban fokozódik, és több
száz patika kapcsolódott be a gyógyszerészi gondozási szakmai programokba. A
növekvő szakemberhiány azonban már kikezdi a gyógyszerészszakmai
szolgáltatások színvonalát.
A patikaliberalizáció a piacra lépés tőkeszükségletét piaci adatok és
becslések szerint majdnem egy nagyságrenddel csökkentette, ezzel
párhuzamosan a korábban működő patikáknál jelentős értékvesztés könyvelhető
el. A patikaláncok terjedése mellett új gyógyszertár-működtetési technikák
is kialakulnak (franchise, stratégiai partnerkapcsolat nagykereskedő és
gyógyszertárak között). Az újonnan létesült egységek tulajdonosai között a
fiatal gyógyszerészek "nem rúgnak labdába", aggasztóan sok viszont az olyan
patikát működtető vállalkozás, amelynek tulajdonosi körében offshore cégek
vannak. Szaporodnak azok a kezdeményezések is, amelyek közvetlenül vagy
közvetett módon orvosokat és gyógyszertárakat vonnak közös tulajdonosi
irányítás alá. Ezt a folyamatot kormányzati támogatással meghirdetett
kistérségi projektek is erősítik.
A drasztikus térítésidíj-növekedésre a lakosság a gyógyszerfogyasztás
jelentős csökkentésével válaszolt: 2006-hoz viszonyítva a közforgalmú
gyógyszertárak körében 12 százalékkal csökkent a bruttó gyógyszerforgalom. A
támogatott gyógyszerforgalom értéke az első tíz hónapban több mint 16
százalékkal csökkent, miközben a lakossági co-payment növekedés meghaladta a
20 százalékot. A változások 1-10 hónapon belüli dinamikájáról elmondható,
hogy az utolsó két hónapban az ártámogatás szintje az előző évihez képest 22
százalékos visszaesést mutat. A képet tovább árnyalja, hogy erre az időre
esik a kórházi kapacitások csökkentése is, ami az eddig
fekvőbeteg-gyógyintézetben ellátott betegek egy részét a járóbeteg-ellátásba
tereli, s ezeknek a többlet-gyógyszerfogyasztása is megjelenik a romló
adatokban. A forgalomcsökkenésben a térítési díjak növelése mellett jelentős
szerepet játszott a reálbér 5,6 százalékos mérséklődése. Ma még nem lehet
tudni, hogy a gyógyszerfogyasztás csökkenése hogyan hat a morbiditási és a
mortalitási adatokra.
A gyártók folyamatos árcsökkentéseit részben a fogyasztás visszaesésének
megállítása, részben a cégek közötti növekvő árverseny motiválta.
A gyógyszertárak is rosszul jártak a változásokkal. A forgalomcsökkenéssel
megegyező mértékű (mintegy 12 százalékos) árréstömeg-csökkenésen túl a
működő egységek számának gyors növekedésével is szembe kell nézniük. Az új
patikák az év végére a forgalom 6-7 százalékát is elvihetik, a kórházi
közforgalmú gyógyszertárak forgalmi részaránya szintén dinamikusan nő, és ma
már ehhez hasonló nagyságrendű forgalmi részesedéssel bírnak. Az új patikák
a gyógyszerészek elcsábításával bérspirált indítottak el, ami az inflációs
ráta feletti költségnövekedést indukál, és a mostani instabil viszonyok
közepette nagyon veszélyes trendeket erősít. A gyógyszertáron kívüli
forgalmazás részaránya egyelőre nem haladja meg az egy százalékot. Az év
elején a nagykereskedők egyoldalúan változtattak a szerződési feltételeken,
és a gyógyszertárakat az árcsökkentések miatti folyamatos
készletátértékelési veszteség is sújtja. Mindeközben az Európai Unió
összehasonlíthatatlanul legalacsonyabb árréseivel dolgoznak, ez a fogyasztói
árhoz viszonyítva nem éri el a 14 százalékot. Az egészségügynek ez a nagyon
fontos alrendszere egy év alatt méltánytalanul nehéz helyzetbe került. Egyéb
tényezőkkel együtt ezen okok játszanak szerepet abban, hogy év közben már
kb. 50 gyógyszertár ellen indult felszámolási eljárás, és az év végére több
száz lesz az üzemgazdasági értelemben veszteséges egységek száma.
A gyógyszerpiac tehát tudatos politikai és egészségpolitikai döntések
következtében szűkül, és nem az egészségmutatók javulása miatt. A
gyógyszer-gazdaságossági törvény hatálybalépése után egy évvel tehát több
ponton merül fel a változtatás igénye, a tömeges gyógyszertári csődök
elkerüléséhez hathatós beavatkozásra van szükség. El kellene érni, hogy
valódi többletszolgáltatások vállalásával lehessen új patikát nyitni. A
vidéki gyógyszerellátást érdemi anyagi ösztönzőkkel kellene segíteni, mert a
kormányzat által tervbe vett mozgó gyógyszertárak a jelenleginél rosszabb
minőségű szolgáltatások nyújtására lehetnek csak alkalmasak. Újra kellene
gondolni a gyógyszertár-működtetésben szóba jöhető tulajdonosok körét.
Anyagi eszközöket kellene biztosítani a szakmai szolgáltatások (pl.
gyógyszerészi gondozás) nyújtásához. Nem halasztható tovább a gyógyszertárak
gazdasági helyzetének rendezése sem, mert ennek híján az ágazatot rövid időn
belül az öszszeomlás fenyegeti.
A szerzők: dr. Bodrogi József közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem
tanára, Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke
A patikapiaci liberalizáció célja
Javuljon a kistelepülések gyógyszerellátása az újonnan létesülő
gyógyszertárak révénNövekedjék a gyógyszertárak nyitvatart. ideje és az
ügyeletes gyógyszertárak számaA verseny révén javuljon a gyógyszertári
szolgáltatások minőségeA fiatal gyógyszerészek gyógyszertártulajdonhoz
juthassanak.