2008. szeptember


2008.09.30 MEGKEZD?DÖTT TATABÁNYÁN A FECSKEND?GYÁR ÉPÍTÉSE - Napi Gazdaság

 

Megkezdték a Tatabányai Ipari Parkban az amerikai Becton Dickinson (BD) egyszer használatos fecskend?ket gyártó üzemének építését.

A cég eredetileg a Pest megyei Veresegyházán építette volna fel ezt az üzemet, de a terv ott a lakosság tiltakozása miatt meghiúsult. A BD több mint százéves amerikai gyógyszeripari cég és világels? az egyszer használatos orvosi üvegfecskend?k gyártásában. Tatabányán 100 millió euró ráfordítással hozza tet? alá új üzemét. A cég azért jött Magyarországra, mert közel fekszik termékeik európai felvev?piacaihoz, ugyanakkor hazánk képzett munkaer?vel, felkészült alvállalkozókkal és fejlett munkakultúrával rendelkezik. Az egyszer használatos orvosi fecskend?k iránti piaci kereslet folyamatosan n?, a tatabányai új üzem ennek kielégítését szolgálja.

 

 

2008.09.30 A terápiás szerekr?l a preventív készítményekre tolódik a hangsúly - Napi Gazdaság

 

Becslések szerint tíz éven belül megduplázódhat a lakosság gyógyszerköltése. A b?vül? piacon azonban csak azok a gyártók maradnak "életben'; amelyek fejlesztéseik súlypontját a kezelésr?l a prevencióra helyezik át.

Mindeközben a betegek gyógyszerfogyasztásának monitorozását is szorgalmazzák a kutatók. Becslések szerint 2020-ban a világ lakossága kétszer annyit költ gyógyszerekre, mint napjainkban - derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) legfrissebb felméréséb?l. A lendületes b?vülési ütem legf?bb mozgatórugói a népességnövekedés, az elöregedés, a túlsúlyosak számának megugrása és a tehet?sebb társadalmi rétegek b?vülése. Mindezen tényez?k komoly hatást gyakorolnak a ó szerek és a megel?z? kezelések iránti keresletre. A globális gyógyszerpiac összértéke 2020-ra - megduplázódva - 1300 milliárd dollárra emelkedik. A jelentés azonban arra is rámutat, hogy a gyógyszeriparnak alapjaiban kell megváltoztatnia m?ködési modelljét annak érdekében, hogy a növekedési lehet?ségeket a lehet? legjobban ki tudja használni. A tanulmány azt állítja, hogy a gyógyszeripar fordulóponthoz érkezett. A gyógyszercégek kénytelenek szembesülni a gyenge pénzügyi lehet?ségekkel, az emelked? értékesítési és marketingkiadásokkal, a fokozott szabályozói megkötésekkel, nem utolsósorban pedig megkopott hírnevükkel. A szakemberek szerint egyre inkább olyan készítmények kifejlesztésére kényszerülnek a gyártók, amelyek inkább a megel?zést (prevenciót), semmint a hagyományos terápiás célokat szolgálják. A PwC szakért?i állítják: a preventív egészségügyi ellátás iránti növekv? igények hatalmas lehet?séget jelentenek mind a szolgáltatók, mind a gyógyszeripar számára. A gyártók felismerve 1 a megel?zésben rejl? hatékonyságot, wellnessprogramokkal és véd?oltásokkal b?vítik prevenciós eszközeiket. Jelenleg 245 tiszta vakcina, illetve 11 kombinált vakcina áll klinikai fejlesztés alatt, becslések szerint ez a piac 2015-re akár 42 milliárd dollárt is érhet majd. A vásárlót közvetlenül célzó forgalmazási csatornák fokozatosan háttérbe szorítják a hagyományos nagykereskedelmet - vélelmezik a kutatók. Azt mondják, hogy a vény nélkül kapható (OTC), öngyógyításra alkalmas gyógyszereket gyártó ágazat b?vülésével, illetve az elektronikus úton rendelhet? készítmények elterjedésével radikálisan átalakul a jelenlegi gyógyszerpiac. A PwC megállapításai szerint a receptre kapható legtöbb gyógyszer kiadása teljesen "önm?köd?vé" válik: az orvosok megírják a receptet, ellen?rzik a térítési feltételeket és "rátöltik" a vény szövegét pácienseik intelligens egészségügyi kártyájára, illetve elküldik e-mail-címükre. A betegek a szöveget internetes gyógy szertárukhoz továbbíthatják ahol webes biometrikus J , eszközzel ellen?rzik a személyazonosságukat majd így kiküldik gyógyszerüket a megadott címre. Az automatizált gyógyszer-kereskedelem megjelenésével párhuzamban '' lehet?ség nyílik a gyógyszerfogyasztás folyamatos kontrolljára is. A betegek gyógyszerhasználatának teljes kör? megfelel?ségét megfigyel? és biztosító megoldások évi több mint 30 milliárd dollár árbevételt jelenthetnek. A könyvvizsgáló cég egy tanulmányra hivatkozva hangsúlyozza, hogy az amerikaiak 20 százaléka sohasem a recepten szerepl? utasítások alapján veszi be az orvosságot, vagy mások gyógyszereit szedi. Ráadásul a páciensek 60 százaléka nem is tudja, milyen gyógyszert szed rendszeresen. Ezek a tények nemcsak a biztonságra és eredményekre vannak hatással, hanem kockázatot és árbevételkiesést okoznak a gyógyszergyárfok számára. E kedvez?tlen tendenciák megszüntetése érdekében a gyártóknak új technológiákat kell alkalmazniuk és személyre szabottbeteg-együttm?ködési monitoringtechnikákat kell kifejleszteniük, ami segítené a klinikai vizsgálatokat és eredményeket is. A k+f tevékenységet az új technológiák iránti fokozódó szükségletek hajtják majd - áll a tanulmányban. Megjegyzik azt is, hogy a gyógyszeriparban végbemen? technológiai változások átalakítják a gyógyszergyártó vállalatok üzleti stratégiáit. A génalapú diagnosztika szerepe a személyre szabott gyógyszerezés fejlesztésében már eddig is lerövidítette az ilyen termékek k+f id?tartamát. Az emberi géntérkép további kutatása egyre több fejlesztési lehet?séget kínál. Amennyiben például a tesztelés visszaigazolja, hogy egy gyógyszer biztonságos és hatékony, úgynevezett él? engedélyt adnak ki, amely lehet?vé teszi a vállalatnak a szer korlátozott forgalmazását, majd további, úgynevezett in hfe típusú vizsgálatokkal lehet kiterjeszteni az engedélyt a páciensek szélesebb körére. NAPI 1 Jelenleg az OECD-tagállamok egészségügyi kiadásaiknak csupán három százalékát fordítják megel?zésre, pedig az egészségügyi világszervezet, a WHO szerint a szívbetegség, agyvérzés és cukorbetegség akár 80 százaléka, illetve a daganatos megbetegedések 40 százaléka megel?zhet? lenne.

 

 

2008.09.30 Kérd?jelek a HospInvest-ügy körül - Világgazdaság

 

A Gazdasági Versenyhivatal egyel?re azt vizsgálja, hogy kiterjed-e a versenyjog hatálya az egészségügyre

A HospInvest?egri kórház ügyében októberben határoz a Gazdasági Versenyhivatal. Els? lépésként vélhet?leg arról, a versenyjog hatálya egyáltalán kiterjed-e az egészségügyre, illetve az adott esetre. Ha igen, akkor jöhet a fúzió jóváhagyásának kérdése.

Torjákné Amberger Teréz, a GVH irodavezet?je a Világgazdaságnak rámutatott, nehéz a hivatal dolga, ugyanis uniószerte nincs egységes gyakorlat arra, hogy az egészségügyi intézményi szolgáltatóra vonatkozik-e a versenyjog, vagy sem. A HospInvest kérelmet nyújtott be, hogy húsz évre irányítást szerezhessen az egri kórház felett. Miközben a versenytörvény a vállalkozások piaci magatartására terjed ki, a közegészségügyi és szociális szférában általában nem piaci tevékenység folyik. Ám például a nálunk is egyre gyakoribb funkcionális privatizáció (amikor a korábban önkormányzati egészségügyi szolgáltatót ? az intézményi ingatlan tulajdonjogának megszerzése nélkül ? gazdasági társaság m?ködteti), már felveti a versenyjog alkalmazását. Különösen akkor, ha az adott cég ? mint a HospInvest is ? kórházi hálózat kialakítására törekszik. E tranzakcióknál már számíthat a 15 milliárd forintos fúziós küszöbérték, csakhogy nincs egyértelm? jogszabály, amely megmondaná, hogy a korábban költségvetési formában m?köd? intézmény mely bevételei min?sülnek árbevételnek.

Nem megvásárolta az egri kórházat, hanem a m?ködtetését kívánja átvenni a HospInvest ? mondta lapunknak Kollányi Gábor vezérigazgató. Hozzátette: reméli, novembert?l a kiskunhalasi, a gyöngyösi, a hatvani és a parádi kórház mellett az egrit is a társaság m?ködtetheti.

A HospInvest 2004 óta folyó tevékenységét számos vita, bírálat övezte, ezek mára elcsitultak, s az említett kórházakban közel kétmilliárd forintos fejlesztést hajtottak végre. Az egri kórház m?ködtetésére beadott pályázatuk hatmilliárdos fejlesztést tartalmaz. Eredetileg júliustól vették volna át az intézményt, de a tüntetések, sztrájkok ezt megakadályozták. Az intézmény megbízott vezet?je egy számára küldött, fehér port tartalmazó boríték után le is mondott. Végül megkötötték a szerz?dést az önkormányzattal, ám a közigazgatási bíróság az önkormányzat döntését formai hibára hivatkozva a közelmúltban megsemmisítette. Emiatt a m?ködtetésbe adást pártoló megyei önkormányzat a Legfels?bb Bíróságnál keresi a jogorvoslatot. KK?NTE

A HospInvest egyik tulajdonosa az EBRD

A 840 millió forintos alapt?kével rendelkez? HospInvestnek kisebbségi társtulajdonosa az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

A társaság hálózatként egy-egy régióban m?köd? egészségügyi intézményrendszert hozna létre, amely költséghatékonyan m?ködhet.

 

 

2008.09.30 Könnyen megcsappanhat Lenkei doktor \"életereje\" - Napi Gazdaság

 

Miközben joger?sen megtiltották Lenkei Gábornak, hogy 22 termékét forgalmazza, a vitamincentrumok tovább terjeszkednek. A Dr. Lenkei vitamincentrum újabb 11 városban nyit boltot még az idén, az élelmiszer-hatóságnál pedig állítják: a betiltott termékek új csomagolásban ismét kaphatók.

Erezhet?en csökkent a forgalom mostanában a Lenkei Gábor által m?ködtetett Dr. Lenkei vitamincentrumokban - értesült lapunk. A kereslet visszaesésének egyik oka az a sajtóértesülés, miszerint a Legfels?bb Bíróság jóváhagyta az ÁNTSZ 2005ben hozott határozatát, melyben megtiltotta 22 étrend-kiegészít? - Lenkei Gábor cégének termékei - forgalmazását. Noha Lenkei cáfolja, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél (OÉTI) állítják, hogy a tiltó határozat ellenére azóta is forgalmazza - más néven, de változatlan összetétellel ugyanazokat a készítményeket. Az Életer? nevet visel? vitamincentrumok vezet?je lapunknak elmondta, hogy a betiltott szerek több mint két éve nincsenek forgalomban, a jelenleg a polcokon lév? készítmények az OÉTI meghatározása szerint új termékek, és jogszer?en vannak a piacon. Az esetleges termékazonossággal kapcsolatban Lenkei csak annyit mondott: nincs ezzel összefügg? határozat. Megjegyezte azt is, hogy perújítást kezdeményeztek a termékek betiltását illet?en, mivel az Európai Unió tudományos bizottságának legújabb anyaga perdönt? bizonyítékként szolgálhat az ítéletben foglaltak ellenében. A szóban forgó termékekkel szembeni legfontosabb kifogás az volt, hogy a készítmények némelyike túl nagy dózisban tartalmazott bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek - a szakemberek szerint - veszélyeztethetik az egészséget. A vitamincentrum tulajdonosa az eljárást a gyógyszergyártói lobbi újabb csapásaként értelmezte. Emlékeztetett arra, hogy néhány éve hatalmas felháborodást keltett - f?ként a patikapiac szerepl?i körében - a Cenzúrázott egészség cím? könyve, amelyben rámutatott, hogy a gyógyszergyárfok mesterségesen gerjesztik a társadalom "betegségtudatát". Nem sokkal kés?bb Lenkei sorra nyitotta Életer? elnevezés? vitamincentrumait, amelyek az egészséges életmódra való törekvést hirdetik, aminek záloga a rendszeres vitaminfogyasztás. Lenkei Gábor vitatja azt a megállapítást, amely szerint a termékei - a gyógyszerekhez hasonlóan - szintetikus készítmények. Az EU-csatlakozás óta az étrend-kiegészít?k forgalmazásához még az OÉTI engedélyére sincs szükség, jóllehet egyes termékekben olyan összetev?k találhatók, amelyeket jellemz?en a gyógyszerek el?állításánál használnak. A Lenkei Gábor és Zarka Éva tulajdonában lév? Free Choice Kft. 2005-ös árbevétele 347,6 millió forint volt, amit 2006-ban egymilliárd forint fölé sikerült tornázni. A tavalyi eredmény ennek több mint a duplája, 2,5 milliárd forint lett. Vélhet?en a bírósági döntés következtében tapasztalt forgalomcsökkenés jelent?sen visszaveti az árbevételt, ám ennek tényét és becsült mértékét a cégnél nem kommentálták. Azt viszont elmondták: jelenleg tizenhárom Dr. Lenkei vitaminüzlet m?ködik országszerte, ebb?l négy bevásárlóközpontokban. A társaság honlapjáról kiderül, hogy még az idén újabb 11 városban terveznek üzletnyitást, például Gyöngyösön, Kaposváron, Miskolcon és Veszprémben. A terjeszkedés végs? célját firtató kérdésünkre Lenkei Gábor úgy fogalmazott: azt akarják, hogy a magyar emberek egészségesek legyenek, és tudják, hogy a vitaminok alapvet? élelmiszerek. Nincs meghatározott boltszám, ám szándékaik szerint az lenne az ideális, ha legalább minden nagyvárosban elérhet?k lennének a készítmények. A patikák számára nem jelent komoly konkurenciát a Lenkei-birodalom viharos gyorsaságú terjeszkedése. A gyógyszerészek tapasztalatai szerint nem csökkent a kereslet, mivel a betegek tudják, hogy a patikákban kapható étrend-kiegészít?k és vitaminok alaposan bevizsgált, megbízható termékek.

2008.09.29 Egri diagnózis - Magyar Nemzet
PILHÁL GYÖRGY A HospInvest Zrt. - bár a kórházterületen dolgozik - nagyon rossz b?rben van. Egyre lesújtóbb adatok jelennek meg újabban a sajtóban az MSZP-csókos cégbirodalomról, legutóbb a Teva Magyarország Zrt. kórházi üzletágának vezet?je, Zrínyi Miklós rohant ki a bolsevik kórházhalmozók ellen.

Zrínyi úgy nyilatkozott a Hír Televíziónak, hogy nekik speciel 543 millió forinttal tartozik a HospInvest, de ?k valószín?leg csak csepp a tengerben, érdemes lenne mélyebben belenézni a kártyákba. Ehhez képest különösen érdekes, hogy a haláltusáját vívó csapat nem a gyógyintézmény korlátjába kíván belekapaszkodni, helyette az egri Markhot Ferenc Kórház m?ködtetési és vagyonkezel?i jogát készül megszerezni. Az sem zavarja ?ket, hogy a szakma, a város és az ország közvéleménye másképpen gondolkodik (halkan fogalmaztam), nekik, HospInvestéknek éppen elég, hogy Heves megye közgy?lése (bigott, itt felejtett bolsevik csapat) mellettük áll. A kalandor zrt. egyébként hatmilliárdos fejlesztést ígért Egernek, ha az az adósságait nem képes rendezni. Nagyvonalú brigád, b*r kicsit félénkek, erre utal, hogy rendszeresen mintegy harminc ?rz?-véd? emberrel (kigyúrt, kopasz fej, "értelmes" tekintet) jár?röznek az egri kórház környékén. Igen jámbor fajták. Igaza lehet orvos ismer?sömnek, aki állítja, az egészségügyben még mindig rengeteg mozdítható pénz lapul, csaknem annyi, mint a hadiiparban. Hiszen beteg ember mindig volt, van, lesz - ha pedig a markunkban van, itt kénytelen zümmögni tovább a szerencsétlen. A kórházhiénák a kiszolgáltatott emberek vámszed?i. A mindenkire leselked? halálban ott lapul a pénz.

 

 

2008.09.29 Doktor Nulla - Magyar Nemzet

 

SESZTÁK ÁGNES Csúnya mi? Doktor Nulla egy olyan doktor, akinek a szava nem oszt és nem szoroz. Doktor Nulla nem ért a gyógyításhoz

Csak a pénz érdekli, a beteg nem, m?hibát m?hibára halmoz, embereket tesz el láb alól, m?téteket cserél össze, rossz terápiát alkalmaz, Istennek hiszi magát, törvények felettinek, szembeszegül a feletteseivel, megszegi a szabályokat, mohó és folyton elégedetlen. Doktor Nulla a Gyurcsány-kormány teremtménye, minden rossz el?idéz?je és megvalósítója. Doktor Nullákkal mindent meg lehet tenni, hiszen feszt hallgatnak. Nem szóltak a tizenhatezer kórházi ágy megsz?nésekor, nem szóltak az OPNI bezárásakor, nem tiltakoztak egységesen a Budai Gyermekkórházért, és a civilekre hagyták a Schöpf-Merei Ágost Kórház bezárása elleni akciókat. Belenyugodtak abba is, hogy bizonyos intézmények élére olyan orvosokat neveztek ki, akik nem szakmai, hanem pártkapcsolati nexusaikról híresek. Doktor Nullák belenyugodtak, hogy kórházi orvos nem írhat receptet a hazamen? betegnek, azzal keresse fel a háziorvosát. Elszenvedik, hogy emiatt elátkozzák ?ket a betegek, akiknek a hozzátartozói látogatási id?ben nem a mama hogyléte iránt érdekl?dnek, hanem a betegjogi biztost keresik, hogy feljelentsék a kezel?orvost. T?rik, hogy a betegek mindenféle menüket követeljenek rajtuk, s?t ahol harminc betegre egy n?vér jut, ott a mama szeretne friss pirítós kenyeret reggelizni, de úgy, hogy vajazza is és etesse is a n?vér a mamát. Mert neki kijár, megmondta Horvát Ágica. Doktor Nulla elmegy olyan vitára, ahol az a téma, hogy bizonyos pszichiátriai intézménybe a bejutás ideje 11 év. Nem 11 hónap vagy 11 nap, hanem ugyanennyi év. És ezen elvitatkozgatnak. Miközben nem vitatkozni kellene, hanem azonnal kirúgni azt az apparátust, amelyik ezt a helyzetet el?idézte. Üres a m?t?, betelt a havi várólista. Sztrájkoltak már ezért? Nem. Pedig egy orvossztrájk úgy buktatná meg a kormányt, mint a pinty. A hatalom olyan helyzetbe hozta Európa egyik legjobb szívsebészét, hogy elhagyta a pályát. És Doktor Nulla kolléga ezt nézte. S?t, talán azt is gondolta magában, hogy na, hálí istennek, egy izgágával kevesebb. Nem siettek tiltakozni, nem tettek semmit. Félnek. Féltik az állásukat, a paraszolvenciájukat, az el?menetelüket. Miközben mindennap újra és újra megalázza a hatalom ?ket. Dermeszt? üzenete van az egészségügyi kormányzat legújabb aljasságának. Az úgynevezett korbácsrendelet azt mondja ki, hogy az orvos nem írhat fel drágább gyógyszert, ha annak van olcsóbb változata is. Különben saját költségén mehet büntet? tanfolyamokra. Nos, a kérdés: Ha a pórnépnek csak az olcsóbb gyógyszer írható fel, akkor kinek jár a drágább? Másképpen: Kinek gyártják, miért forgalmazzák a költségesebb medicinákat, ha az orvos nem írhatja fel a betegének? Szánalmas az orvosok érvelése: dadognak, hebegnek, habognak, ugyanis ezt az orvtámadást épesz? ember meg nem magyarázhatja. Kedves Doktor Nulla! Vegye csak el? a belgyógyászat tankönyvét. Hány oldal, hány kötetben? Miért nem lehet egyszer bátran, cseng? hangon kimondani: az orvos évekig tanul azért, hogy megállapítsa, hogy milyen gyógyszert írjon fel a betegének. És ebbe ne szóljon bele a laikus adminisztráció, de csend az egészségügy bürokratáinak is. Ne a magyar betegen spóroljon a kormányzat, hanem saját szennyes trükkjén gondolkozzon el! El?bb receptet tilos írni, aztán a drágább gyógyszerért jár a büntetés, végül az orvosi diploma a sertésgondozáshoz lesz csak elegend?. Doktor Nullák, meddig t?rnek?

2008.09.25 Dzsungelharc az OEP irányításáért - Magyar Hírlap
Kacsoh Dániel A minisztérium bels? harcai állhatnak az OEP f?igazgatói posztjára meghirdetett pályázat eredménytelenségének hátterében. A szakért? szerint azonban legitim vezetés nélkül nem indulhatnak meg a szükséges strukturális változások az intézményben. A következ? pályázat kiírása még odébb van

Ahogy várható volt, nem hirdetett nyertest a múlt hét végén az Egészségügyi Minisztérium az Országos Egészségbiztosítási Pénztár f?igazgatói posztjára kiírt pályázaton, s az eredménytelenség miatt továbbra is a megbízott f?igazgató, Rendek Vilma vezeti az intézményt. Miniszteri kinevezéséig Székely Tamás töltötte be a tisztet. Korábban felröppentek olyan hírek, melyek szerint azzal a feltétellel fogadta el a tárca vezetését, hogy szükség esetén újra elfoglalhatja korábbi posztját.

Erre azonban nem valószín?, hogy módja lesz, már csak a kormányzat gyenge lábakon álló mandátuma miatt sem. Ha ugyanis kormányváltás lenne, igen kevés az esélye, hogy az új kormány Székelyt fogja felkérni.

Gaál Péter egészségpolitikai szakért? szerint az eredménytelenség hátterében az állhat, hogy egyik jelölt sem felelt meg a koalíciós szakítás után kinevezett tárcavezet? által meghatározott irányvonalnak, a tárca azonban hivatalosan nem indokolt. Mindenesetre a szakért? úgy látja, egy kisebb mozgástérrel és legitimációval bíró megbízott vezet? nem valószín?, hogy el tudja indítani a szükséges strukturális változásokat az OEP-nél, noha ez lenne az els?dleges feladata, nem pedig a napi ügyek görgetése. Gaál szerint jelenleg csak az utóbbihoz adottak a feltételek.

Úgy tudjuk, a minisztériumban bels? harc folyik az OEP által követend? irányvonalról, s ennek következménye lehet, hogy nem hirdetett gy?ztest a tárca. A pályázók között volt egyébként Ungár Klára jelenlegi f?igazgató-helyettes, Gusztonyi Ágnes, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet vezet?je és Kiss József, a pénztár egyik korábbi vezet?je is. Visszalépett azonban László Imre, a f?városi Szent Imre Kórház f?igazgatója, mondván, a jelenlegi körülmények között semmiképpen sem tudná megvalósítani elképzeléseit.

"Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár regionalizációs átalakításának befejezéséig a tárca nem tervezi újabb pályázat kiírását" ? reagált megkeresésünkre a minisztérium.

Kitelik Székely Tamás ideje?

Értesüléseink szerint már nem sokáig marad hivatalában Székely Tamás egészségügyi miniszter. Egyes források október közepét, mások január els? hetét emlegetik a tárcavezet? utolsó napjaiként. A kérdés nagy valószín?séggel az MSZP közelg?, októberi kongresszusán d?lhet el. Ha információink helytállók, akkor ez is magyarázhatja, miért nem találtak vezet?t az OEP élére a pályáztatás ideje alatt.

 

 

2008.09.25 Felszámolási eljárást kezdeményeznek a HospInvest ellen - hirtv.hu

 

Felszámolási eljárást kezdeményez egy gyógyszergyártó és -forgalmazó cég a HospInvest Zrt. ellen. A Teva Magyarországnak hónapok óta több száz millió forinttal tartozik a kórházbirodalmat épít? magáncég. Az Észak-Magyarországon terjeszked? befektet?i kör egyel?re nem tud az eljárásról.

?Jelenleg egy 193 millió forintos lejárt t?ketartozás követelésünk, illetve egy 350 millió forintos kintlév?ségünk van a Hospinvest Zrt.-nél" ? nyilatkozta Zrínyi Miklós, a Teva Magyarország Zrt. kórházi üzletágának vezet?je

A TEVA Magyaroszág Zrt.-nek nem el?ször gy?lik meg a baja a HospInvesttel. Az els? jelent?s adósságot még 2005-ben halmozta fel a Heves megyében kórházbirodalmat épít? magáncég a gyógyszerforgalmazóval szemben. Akkor a 275 millió forintnyi lejárt követelés miatt felszámolás is indult a részvénytársaság ellen, amit állítólag hitelb?l sikerült rendeznie a cégvezetésnek. A tartozásállomány úgy t?nik, most ismét körbeért, amit a Teva menedzsmentje szerint csak bírósági úton, vagyis újbóli felszámolás megindításával lehet és kell kezelni.

?Az ehhez szükséges iratok már a F?városi Bíróságra bekerültek. Tulajdonképpen az alapproblémát az jelenti, hogy ez egy ilyen visszatér? folyamat, és sajnos már a múltban is - ahogy ezt említettem - hasonló helyzetben voltunk, úgy hogy valószín?leg ez a lépés a részünkr?l indokolt ebben a szituációban is? ? mondta el Zrínyi Miklós.

A kórházbirodalom elnöke egyel?re nem tud a céggel szemben kezdeményezett felszámolási eljárásról. Kollányi Gábor furcsállja a t?ketartozásról megjelent számokat és arra sem emlékszik, hogy a Teva Magyarország Zrt. korábban már indított volna hasonló jogi procedúrát a céggel szemben.

?A havi gyógyszerforgalomhoz képest - úgy, hogy általában itt azért olyan 90 napos fizetési határid?k vannak - tehát a függ? számlák értéke, ami a gyógyszerkereskedelemre vonatkozik, az 2-3 milliárd forint között mozog. Ahhoz képest itt az egy nagyságrenddel kisebb számokat én furcsának értelmezem, de ismétlem magam, tájékozódnom kéne ahhoz, hogy konkrétat tudjak mondani? ? nyilatkozta a hírTV-nek Kollányi Gábor.

A pénzügyi követelésen túl az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozói is nyomás alatt tartják a HonpInvestet. Az intézmény érdekvéd?i ugyanis általános és határozatlan idej? sztrájkot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a magánbefektet? október 1-jén átveszi az intézmény m?ködtetését.

 

 

2008.09.24 Fontos az új és a régi orvosságok harmóniája - Világgazdaság

 

Dr. Dávid Tamás, Rózsa Iván Ma az egészségügy több szerepl?je a gyógyszereket egyszer?en kategorizálja: vagy innovatív, vagy generikus készítményekr?l beszél. Pedig a beteg nem e szerint választ, s?t, még csak nem is az olcsó vagy, a drága terméket keresi.

? meggyógyulni szeretne, vagy mint például a vakcinák esetében, megel?zni a betegséget. A gyógyulás ismérve pedig az, hogy az alkalmazott terápia legyen hatékony és a lehet? legkevesebb mellékhatással járjon.

Miért is e rövid bevezet?? Azért mert laikus fejjel (is) nézve érthetetlen számunkra az a vita, amely a gyógyszerek ilyen nem? megkülönböztetése mentén folyik. Illetve nem is maga a vita az, amit nehezen értünk meg, hanem az irány, ami a disputa mögött húzódik.

Önmagában az, hogy hazánkban van egy generikus program, mindenképpen üdvözlend?. A generikumok el?nyben részesítése az innovatív és általában drágább készítményekkel szemben olyan módszer, amely a fejlett nyugat-európai országokban is teljes mértékben elfogadott és általánosan alkalmazott a gyógyszerkassza kiadásainak mérséklésére. Azt tudni kell, hogy ez kizárólag gazdasági célokat szolgáló program, azaz semmilyen egészségügyi szempont nem kap szerepet a gyógyszerkiválasztásban. Miel?tt a hazai tapasztalatokról beszélnénk, érdemes röviden áttekinteni, mi is a generikus és az innovatív gyógyszer között a különbség.

Innovatív vagy originális szerr?l beszélünk, ha a készítmény új hatóanyagot és terápiás lehet?séget biztosít, és amelyet egy-egy gyógyszercég 12-15 éves kutatással fejlesztett ki. A kutatásban több száz ? akár több ezer ? kutató vesz részt világszerte, szorosan együttm?ködve. Ez nemcsak hosszú, de rendkívül kockázatos folyamat, hisz annak során bárhol ?elbukhat? az ígéretesnek vélt molekula. Több százezer vizsgált molekulából már csak 25 kerül klinikai tesztelésre, ötb?l lesz törzskönyvezett gyógyszer és mindössze egy termel profitot. Ráadásul a kutatás csillagászati összegeket emészt fel, egy-egy gyógyszer kifejlesztése hozzávet?leg egymilliárd dollárba kerül.

Ahhoz, hogy a befektetett horribilis pénzmennyiség megtérüljön, az innovatív gyógyszer kifejleszt?je 20 éves szabadalmi védettséget kap a kutatása elején. Ha ebb?l levonjuk a kutatásra fordított évtizedet, láthatjuk, a gyógyszergyáraknak nyolc-tíz évre van szükségük (Európában 10 év garantált), hogy a befektetései megtérüljenek és a további fejlesztésekhez szükséges profitot el?teremtsék. Ugyanis a szabadalmi védettség lejárta után bárki ?lemásolhatja? a készítményt.

A másolt, generikus terméket az eredeti készítmény dokumentációjának felhasználásával könnyen el? lehet állítani, ekkor már nincs szükség magas szint? kutatásra és fejlesztésre, nem kell dollármilliárdokat elkölteni, ezenkívül a generikus gyártó kockázata jóval kisebb, hiszen megengedheti magának, hogy csak azokból a termékekb?l készítsen másolatot, amelyek hatékonyak, sikeresek és széles körben elterjedtek. Így juthat el a készítmény olcsóbban a betegekhez. A generikumok az eredeti gyógyszerrel megegyez? hatóanyagot tartalmaznak (itt a biológiai készítményekt?l most tekintsünk el), de a segédanyagaik és a technológia, amellyel el?állították ?ket, valamint az egyéb paramétereik eltérhetnek. Öszszességében a generikumokról elmondhatjuk, általában jól használható másolatai az eredeti készítménynek, azokat legtöbbször helyettesíteni tudják.

Mivel a ?másolt? gyógyszerek általában olcsóbbak, nemcsak a betegnek jelentenek kiadáscsökkenést, hanem a társadalombiztosítás gyógyszerkasszájának fenntarthatóságát is segítenek megvalósítani. Hazánkban is pontosan ez a folyamat figyelhet? meg, 2007-ben hosszú id? óta el?ször nem volt deficites a gyógyszerkassza, és várhatóan a 2008. év is hasonló eredménnyel zárul.

Ha azonban a dolgok mögé nézünk, akkor már nem ennyire üdít? a helyzet, a problémák közül most csak néhányat emelünk ki.

Els?ként: a generikus program nem egyenl? az olcsóság programjával. A generikus program f? célja a gyártók közötti verseny megvalósulásával a lakosság terheinek a könnyítése. Ez praktikusan annyit jelent, hogy az orvosnak kötelessége a beteg számára az olcsóbb szer felajánlása, és a páciens maga dönthet arról, él-e ezzel a lehet?séggel vagy nem. Ha nem óhajtja igénybe venni a felajánlott készítményt, a különbséget meg kell fizetnie, mivel a biztosító mindig a legolcsóbb gyógyszer meghatározott százalékát téríti. A legolcsóbb gyógyszer nevesítése azonban felveti azt a problémát, hogy esetleg a negyedévenkénti árkorrekció után (fixesítés) új készítményre kell átállítani a beteget, ez pedig elbizonytalanítja ?t, s emellett az is elképzelhet?vé, hogy számára nem a megfelel? készítményt választják ki. A jól m?köd? modell az lenne, ahol mindenki az anyagi lehet?ségeihez mérten választhatna a gyógyszerek közül, és nem lenne rákényszerítve arra, hogy a legolcsóbbat kérje.

A hazánkban m?köd? generikus program alkalmazásának másik problémája, hogy nem segíti a generikus-innovatív készítmények egészséges egyensúlyát. E program nem azt jelenti, hogy kizárólag generikus készítményeket használhat a beteg, s?t! Amikor a generikus árverseny hatására a medicinák árai csökkennek és ez mérsékli a lakosság és a társadalombiztosító terheit, akkor arról is kell beszélnünk, a szufficitet hogyan költik el. A jelenlegi elképzelések szerint a megmaradt pénzt az egészségbiztosítási alap és a központi költségvetés egyéb területeire csoportosítják át.

A generikumok által elért megtakarítást azonban ? hasonlóan a fejlett nyugati világban bevált gyakorlathoz ? éppen hogy az új, innovatív készítmények támogatására lehetne és kellene felhasználni, azaz mindenképp a gyógyszerkasszában kellene tartani. Ezáltal folyamatosan frissülhetne a hazai gyógyszerkincs, az új, modern készítmények hamarabb juthatnának el a magyar betegekhez, a szabadalmi védettség lejárta után pedig a jól m?köd? generikus programnak és versenynek köszönhet?en az árcsökkentés és megtakarítás újabb termékek támogatását tenné lehet?vé. Ha nincs jól m?köd? generikus programunk, akkor lesznek ugyan másolt termékeink, de azoknak az ára magas marad a verseny hiánya miatt ? ha viszont nem lesznek új gyógyszerek, akkor nem lesznek generikusok sem. Nagyon fontos fenntartani ezt a körforgást, mert hosszú távon biztosítja az új termékek támogatását és a kassza betarthatóságát, s?t, ezáltal lesznek érdekeltek az innovatív készítmények gyártói is a program támogatásában.

Az elmúlt két évben igen kevés új terápiás megoldást nyújtó készítmény kapott helyett az OEP által támogatott gyógyszerek listáján. Nem lehet végs? cél az, hogy az állam a lehet? legkevesebbet költse gyógyszerár-dotációra, mivel az olcsóság túlhangsúlyozása, valamint a nagy érték? kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripar folyamatos és egyre fokozódó megsarcolása nem teremt értéket. Az új készítményekre pedig nemcsak az árverseny-generálás miatt van szükség, kötelességünk a betegeknek lehet?séget biztosítani a legmodernebb terápiás megoldásokhoz, mivel egy új, innovatív készítmény akár évekkel is meghosszabbíthatja az életét vagy javíthat az életmin?ségén. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy nem csak a generikus verseny biztosíthat fedezetet újabb készítmények befogadásához. A régi ? esetleg elavult ? készítmények támogatásának felülvizsgálatára is nagy szükség lenne. Részben ezért is javasolja a piac több szerepl?je a protokollokon, illetve a tudományos bizonyítékokon (és egészség-gazdaságtani értékeléseken) alapuló kezelések irányelveinek jogszabályba építését. Ehhez azonban ? a szemléletváltáson túl ? elengedhetetlen az informatikai rendszer korszer?sítése, amelynek segítségével a transzparens ellen?rzés megteremti a fenti megközelítés kereteit. Az itt megtakarított pénz segítségével elérhet?vé válnának a legkorszer?bb készítmények, s ezzel újabb lehet?ség nyílna a betegek gyógyulásának el?segítésére.

Az ehhez szükséges rengeteg munkán és szemléletváltáson túl azonban még fontosabb lenne ezen irányelvek betartása és betartatása. Ennek elengedhetetlen követelménye egy jól m?köd?, hatékony és transzparens ellen?rzési rendszer megteremtése, ahol a hatóság partnerként kezeli a gyógyító orvosokat. A kezelés és ellen?rzés hatékonyabbá tétele tehát további források felszabadítását tenné lehet?vé. Ezen összegek gyógyszerkasszán belül tartása nagyban hozzájárulna a gyógyszeres terápiák hatékonyságának további javításához, valamint a betegségek gyors, sikeres és komplikációmentes gyógyításához, hiszen ? túl a gazdasági sikereken és kedvez? sajtóhíreken ? ne felejtsük el: az egészség a legfontosabb.

A szerz?k: dr. Dávid Tamás ár- és támogatási menedzser, Sanofi-Aventis Zrt.; Rózsa Iván kommunikációs vezet?, Sanofi-Aventis Zrt.
2008.09.24 Egyedi azonosítókat kaphatnak az élelmiszerek - Napi Gazdaság
Kiss Melinda A kormánybiztos szerint hiába a jó rend?rségi munka, ha a bíróságokon kevés a terület jellegzetességeit ismer? bíró, az ügyek elhúzódnak és nincs egységes ítélkezési gyakorlat sem. Ezért tanulmányozzák az élelmiszer-hamisítási ügyekben született közép-európai ítéleteket és a tapasztalatokat beépítik a jogszabálytervezetekbe.

Egy rövidesen elinduló kísérleti program keretében a nagy érték? élelmiszerek, gyógyszerek és autóalkatrészek egyedi azonosítókat kapnának, a tapasztalatok értékelése után pedig kiterjesztenénk a védett termékek körét - közölte Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság kormánybiztosa egy a rend?rség gazdaságvédelmi nyomozói számára szervezett, az élelmiszerekkel összefügg? b?ncselekményekkel kapcsolatos képzésen. Ez a fajta nyomon követés azért szükséges, mert az utóbbi id?ben egyre több ilyen terméket hamisítanak, a felderítést pedig nehezíti az uniós bels? piac szabadsága és az elkövet?k nemzetközi tevékenysége. Példaként a táplálékkiegészít?ket és az interneten rendelhet? gyógyszereket említette. Még nem d?lt el, hogy milyen technológiát használnak az egyedi azonosítókhoz, de a döntés el?tt az ORFK szakért?it is megkérdezik.

Kondorosi elmondta, eddig három nagyobb ellen?rzési akciót tartottak a hatóságok, de további ellen?rzésekre, az érintett hatóságok szorosabb együttm?ködésére és az új büntet? törvénykönyv hatálybalépéséig a meglév? jogszabályok - mintegy négy tucat kormány- és miniszteri rendelet - széles kör?, összehangolt alkalmazására is szükség lenne. A meglév? élelmiszerjogi szabályozás alkalmazásával is lehet eredményeket elérni, de az bizonyos, hogy a korábbi gyakorlattal szemben hamarabb kell büntet?jogi szakaszba terelni az ügyeket - tette hozzá. Kezdeményezi majd egy egységes, a fogyasztóvédelmi ellen?rzésekben részt vev? hatóságok számára egyaránt elérhet? feketelista létrehozását, amihez - ha a parlament megválasztja - az új adatvédelmi biztos segítségét is kéri. Ígéretet tett az élelmiszer-b?nözéssel kapcsolatos jogalkotás felgyorsítására is.
2008.09.24 Megálljt parancsoltak a kórházrombolásnak - Magyar Hírlap
Az Alkotmánybíróság nem díjazta az egészségügyi ámokfutást

Törvényben és nem miniszteri rendeletben kell szabályozni a kórházi kapacitásokat az Alkotmánybíróság szerint. A közjogi testület ezért megsemmisítette tegnap a 2006-ban elfogadott és 2007. április 1-jén hatályba lépett kórháztörvény egyes rendelkezéseit, amelyek túlságosan széles jogkörrel ruházzák föl az egészségügyi tárca mindenkori vezet?jét az egyes kórházak ágyszámainak meghatározásában. Az AB kimondta azt is, hogy a regionális egészségügyi tanácsok határozathozatali rendje sérti többek között az ellátás biztosítására kötelezett önkormányzatok alapjogait. A testület szerint az egészséghez f?z?d? jogot törvényben kell szabályozni, és az államnak akkor is garantálnia kell az egészségügyi szolgáltatások teljesítését, ha az az Egészségbiztosítási Alapból nem finanszírozható.

Az egészségpolitikai elemz? szerint két dolog következik az AB határozatából: egyrészt "el kellene felejteni" a közfinanszírozott szolgáltatások korlátozását és az új kapacitások létrehozását célzó Biztonság és partnerség programot, másfel?l szakmailag pontosan és jól kell tervezni az E-alap költségvetését. Gilly Gyula elmondta, hogy az AB-nak ezzel a határozatával megsemmisült a 2002 óta regnáló kormány utolsó egészségügyi bástyája, most jöhet a bocsánatkérés a társadalomtól, az orvosoktól és a bezárt intézmények dolgozóitól. Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa szerint az egészségügyi struktúra újraszabályozására, valamint olyan kormányra van szükség, amelyik élvezi a társadalom többségének bizalmát.

 

 

2008.09.24 Sok kárt okozott a patikaliberalizáció - Világgazdaság

 

Dr. Bodrogi József, Hankó Zoltán A gyógyszerpiaci liberalizáció és a radikális forráskivonás következtében az üzemgazdasági értelemben veszteséges gyógyszertárak száma legalább 700, és sok száz patika került nehéz helyzetbe. Haladéktalanul intézkedni kell, hiszen a tb által támogatott gyógyszerforgalomból az ágazat 2006-ban 63 milliárd forintos árréstömege az idén csupán 50,5 milliárd, miközben a patikák száma körülbelül 15 százalékkal n?tt.

A gyógyszerellátással kapcsolatos mélyebb összefüggések keresését indokolja az is, hogy a kormány új egészségügyi vezetése ?Bizalom és partnerség? címmel közzétett programtervezetében az egészségügyi ellátásoktól a min?ség javulását várja, ugyanakkor a gyógyszerellátásra fokuszálva a lakossági és biztosítói kiadások egyidej? csökkenését ígéri. Kérdés tehát, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben, a gyógyszerre szánt központi és lakossági források egyidej? csökkentése mellett, lehet-e a gyógyszerellátás min?ségének javulásával számolni. A kérdésre ? a teljesség igénye nélkül ? két szempontból keressük a választ.

A lakossági gyógyszerellátás alapvet? min?ségi tényez?je a gyógyszerek tér- és id?beli hozzáférhet?ségének biztosítása: jogos elvárás, hogy a szükséges gyógyszerek ne csak a városokban, hanem a kistelepüléseken is beszerezhet?k legyenek, illet?leg sürg?s esetben a patikák normál nyitvatartási idején túl is lehessen gyógyszerhez jutni. E két igény megfogalmazásakor azonban nyilvánvalóan ésszer? kompromisszumra van szükség, mert a hozzáférhet?ség nem lehet korlátlan: vannak olyan kistelepülések, amelyek gyógyszerfogyasztása nem elégséges egy gyógyszertár fennmaradásához, és az ügyeleti ellátás sem szervezhet? meg mindenhol. Beavatkozásra van tehát szükség, amelynek célja a gyógyszerészetileg indokolt és gazdaságilag aktuálisan lehetséges megoldás megkeresése.

A politika, a társadalom és a szakma között kialakult korábbi ?kompromisszum? lehet?vé tette, hogy azokon a (kis)településeken, ahol a gyógyszerfogyasztási és árrésviszonyok közepette rentábilisan nem m?ködtethet? közforgalmú gyógyszertár, ún. fiókgyógyszertárak létesüljenek, amelyek a teljes kör? gyógyszerellátást rövidebb nyitva tartással biztosítják. Azokon a ? jellemz?en 1000-1500-nál is kisebb lélekszámú ? településeken pedig, ahol létezik háziorvosi rendelés, azonban még a fiókgyógyszertárak sem m?ködtethet?k rentábilisan, a kompromisszum a háziorvosnak tette lehet?vé a rendel?ben ún. kézigyógyszertár tartását. Ezzel a megoldással a liberalizációt megel?z?en mintegy 3300 helyen volt biztosított a gyógyszerellátás. Ez egy jól m?köd? rendszer volt, abból a szempontból mindenképpen, hogy országosan az ötvenet sem érte el azoknak a kistelepüléseknek a száma, ahol az orvosi ellátás mellett nem volt gyógyszertári szolgáltatás.

Ma az új gyógyszertárak dönt? többsége a városok eddig jól ellátott térségeiben és a bevásárlóközpontokban nyílik. Ez egyrészt az adott települések ellátásának átstrukturálódását okozza, másrészt a város és a vidék közötti korábbi egyensúlyt is megbontja: a városok és plázák forgalomelszívó hatása az eddiginél is er?teljesebben érvényesül. Ez a második éve tartó er?teljes forgalomcsökkenés negatív hatásával együtt a kistelepülések kis patikáinak olyan bevételkiesést okoz, amely a korábban is borotvaélen táncoló vidéki gyógyszerellátást szinte lehetetlen helyzetbe hozza. Az üzemgazdaságilag veszteséges patikák dönt? hányada ebb?l a körb?l kerül ki.

A csökken? fedezeti hányad el?ször a tartalékok felélésével jár, aztán a nagykeresked?vel szemben adósodik el a gyógyszertár, majd a nehezed? feltételek a m?ködtetés min?ségi elemeit kezdik ki: a romló készletezés ellátási zavarokat generál, és a hozzáférési esélyegyenl?ség sérülését okozza. A leépül? patika végül a munkatársait sem tudja fizetni. Ennek a leépülésnek már az elején másodlagossá válik a generikus helyettesítés (hiszen az tovább növeli a veszteségeket), egyre kevésbé érvényesül a szakmai kontroll (mert megn? az eladási kényszer), és háttérbe szorulnak a min?ségi tényez?k. Mivel ez a folyamat sok vidéki gyógyszertárat érint, a vége könnyen az ottani ellátás elsorvadása lehet. Miel?tt tehát a vidék ?megmentése? érdekében újra el?térbe kerülnek a mozgó patikák és a gyógyszer-automaták, vagy kistérségi centrumokból akarnák a környez? települések ellátását biztosítani, jó lenne végre azokat az elmaradt intézkedéseket foganatosítani, amelyek a gyógyszerellátás m?köd?képességét garantálják. A kistelepülési patikák megsz?nése miatti forgalmi koncentráció drámai mértékben megnöveli a hozzáférés társadalmi költségeit, és komoly orvosszakmai kockázatokat is hordoz.

Az új gyógyszertárak létesítésének következményeit az ágazati szaklétszámban bekövetkez? változások szemszögéb?l is érdemes elemezni. Már a liberalizáció kezdetét megel?z?en is jól látható humáner?forrás-problémák voltak az ágazatban, mivel az utolsó 15 évben mintegy 600 új patika és 700 új fiókgyógyszertár létesült, s a szaklétszám növekedése az igényekkel alig tudott lépést tartani. A 2000 gyógyszertárban és a 700 fiókgyógyszertárban 2006-ban az átlagos statisztikai létszám szerint 4900 gyógyszerész, 6600 (szak)asszisztens és 2830 egyéb beosztású személy dolgozott. A liberalizáció kezdete óta alig 3 százalékkal n?tt a gyógyszerészi és asszisztensi ágazat statisztikai létszáma (5020 és 6800), ugyanakkor a gyógyszertárak számának növekedése ? 2008. júliusi adatok szerint ? már 15 százalék körüli (több mint 320 új patika kapott engedélyt). Mivel a szakágazati aggregált heti m?ködési id? kb. 3-4 százalékkal növekedett, az eltelt másfél évre a munkavégzésre egyidej?leg rendelkezésre álló szakképzett létszám legalább 8 százalékos csökkenésével kell számolni.

A nehezed? helyzetet fokozza, hogy a határon túli magyar anyanyelv? területekr?l a gyógyszerészek beáramlása megállt, és elindult a fiatal, nyelveket beszél? szakemberek nyugat-európai országokba vándorlása. A növekv? igényekkel a képzés nem tart lépést: a négy gyógyszerészképz? helyen az idén 180-nál kevesebb a frissen diplomázottak száma, és ez nem elegend? az új patikákba és a nyugdíjba vonulók pótlására (f?leg úgy, hogy a gyárakba, a közigazgatásba és az intézeti gyógyszerellátásba szükséges utánpótlást is ebb?l a körb?l kell megoldani). További súlyosbító tényez?, hogy nagyon rossz szerkezet? a korfa: jelent?s a nyugdíjaskorúak és a nyugdíj el?tti éveikben lév?k aránya. A munkaer?hiány a bérigény növekedését és a fluktuáció felpörgését is eredményezi, valamint olyan patikai tevékenységek elhanyagolását, amelyek a nagy munkaer?igény mellett veszteségesek (pl. magisztrális gyógyszerkészítés).

A gyógyszertár szakmai tevékenységével szemben támasztott követelmények ma már messze meghaladják a gyógyszerbiztonsági el?írások és a logisztikai jelleg? feladatok teljesítésének kötelezettségét: a társadalom joggal várja el a min?ségi ellátást, hogy a beteg a patikában az orvosságokkal kapcsolatos valódi többletinformációkhoz jusson, tanítsák meg a különleges készítmények használatára, figyelmeztessék a lehetséges kockázatokra, sz?rjék ki az egymással nem szedhet? medicinákat, azaz a gyógyszerész a gyógyszeres terápia valódi irányítójává váljék. Az egészség- és a gazdaságpolitika pedig joggal várja el, hogy a több százmilliárd forintos támogatás költséghatékony módon kerüljön utalványozásra, aminek az el?feltétele a beteg együttm?köd? készségének (szaknyelven compliance-ének) biztosítása.

A gyógyszerész megfelel? tevékenységével érhet? el, hogy a beteg ne csak megvegye, hanem adekvát módon használja fel orvosságait. Jogos elvárás, hogy a gyógyszerész kapcsolódjon be az egészséges életmód promóciójába, a prevencióba, valamint a krónikus betegek gondozásába. Ennek a tevékenységnek a végzését a különösen a városokban kialakult szakemberhiány ma már komolyan gátolja.

A szaklétszám, a felkészültség és a min?ség közötti összefüggés világos. A gyógyszertári szolgáltatás min?ségének többet kell jelentenie a csillogó officinánál és a villogó reklámoknál: a felkészült szakembereket is megfelel? létszámban kell tudni biztosítani. A szakember-ellátottság alakulását nyilván másként ítéli meg a patikalétesítésben érdekelt vállalkozói-befektet?i kör, az államigazgatás és a szakma. Abban azonban minden felel?sen gondolkodó szerepl? egyetérthet, hogy gyógyszerész nélkül a patika nem m?ködhet, mert a betegnek szüksége van rá. A patikaliberalizáció hatásainak elemzésekor és a szükséges korrekciók tervezésekor ezt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A szerz?k: dr. Bodrogi József közgazdász (ELTE Egészséggazdasági Kutató Központ) és Hankó Zoltán alelnök (Magyar Gyógyszerészi Kamara)
2008.09.23 Folyamatban lév? ügyekr?l is beszélnének
Szigeti Ildikó Napi Gazdaság A gyógyszerügyet kifelejtették a koncepcióból

Noha a gyógyszerpiac szerepl?it kellemetlen meglepetésként érte, hogy - lényegében - kihagyták ?ket az ágazati reform alapjaként titulált egészségügyi koncepció els? változatából, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) ennek ellenére nem csupán véleményezte az anyagot, de kiegészít? javaslatokkal is élt. Mint azt a kamara alelnökét?l megtudtuk, a tárca vezet?jéhez címzett levelükben a koncepció legnagyobb értékének a partnerséget tekintik, illetve azt, hogy politikai viták helyett a szakmai programok megvalósítására koncentrál. Hankó Zoltán tájékoztatása szerint felhívták a döntéshozók figyelmét arra is, hogy az elmúlt években elkövetett hibák korrekciója és a biztonságos m?ködéshez szükséges feltételek és források biztosítása nem várathat magára.

2008.09.22 Szigorú az ellen?rzés, ajánlott betartani a gyógyuláshoz rendelt táppénzes id?t - Világgazdaság
Csökkent a táppénzkiadás Nógrádi Tóth Erzsébet

A táppénzszabályok szigorítása, az aktív korú népesség fogyása, a minimálbéren foglalkoztatottak széles köre, a táppénzes esetek és a táppénzes napok számának a csökkenése miatt az idén is megtakarítás várható az egészségbiztosítási alap táppénzkaszszájában ? mondta a Világgazdaságnak Bogdán Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pénzbeli ellátási f?osztályának a vezet?je. A 106,8 milliárd forintos kasszából az év els? nyolc hónapjában 65,4 milliárd fogyott el.

Szerepe van a takarékosságban a keres?képtelenséget ellen?rz? 276 úgynevezett felülvéleményez? orvosnak is, ?k tavaly több mint 74 ezer alkalommal vizsgálták meg a betegek ebben az állományban tartásának a jogosságát, s 5,6 százalékukat nyilvánították keres?képessé. A munkáltatók kérésére további 1016 ellen?rzést végeztek olyan esetekben, amikor a foglalkoztatónak gyanús lett a látszólag egészséges dolgozó hosszas táppénzes állománya.

A 276 doktor megbízásos szerz?déssel dolgozik az OEP-nél, közel harminc f?állású ellen?rz? f?orvos koordinálja a munkájukat. A vizsgálatot viszonylag objektív szempontok szerint összeállított 1500 oldalas irányelvkötet segíti, amely az egyes betegségek gyógyulásához ajánlott táppénzes napokról szól. Ez nem ?szentírás? ugyan, hiszen minden páciens másként gyógyul, ám arra mindenképpen alkalmas, hogy az országban egységes szempontok szerint állapítsák meg és korlátozzák az orvosok a keres?képtelenség idejét. Korábban nem volt ilyen jelleg? szakmai ajánlás a keres?képtelenségi állományban tarthatóság idejére. A f?osztályvezet? asszony példával is szolgál.

Újabban el?térbe kerültek a különféle szorongásos betegségek, amelyeknél a keres?képtelenségi id?t tíz hétben állapították meg az orvosok, ezt követ?en szükséges az addig folytatott terápia felülvéleményezése. Az ugyancsak gyakori lumbágónál a könny?, közepes és nehéz munkát végz?k táppénzes állományban tartását maximum 10, 21, illetve 49 napban állapították meg, ám itt is egyénileg döntenek a páciens sorsáról.

Jogosulatlanul csupán néhány esetben vettek föl táppénzt a betegek ? mondta Bogdán Zsuzsanna, hozzátéve: vannak olyan ellen?rizhetetlen kórképek ? derék-, fejfájás ?, amelyekkel elhúzhatják a betegek az állomány idejét. Ám a szabályok szigorítása miatt ez sem tarthat a végtelenségig. A munkaviszonyban lév?knél ugyanis a keres?képtelenség els? 15 munkanapjára a távolléti díj 80 százalékát fizeti a munkáltató. Ha a biztosított továbbra is keres?képtelen, úgy egy év folyamatos biztosítási id? esetén legfeljebb egy évig járhat a táppénz. Aki a biztosítotti jogviszony megsz?nését követ? három napon belül válik keres?képtelenné, legfeljebb 45 napig kaphat táppénzt. Orvosszakmai vélemény alapján ez 45 nappal méltányosságból meghosszabbítható.
2008.09.20 Hiányos HospInvest-beadvány - Magyar Nemzet
TOLCSVAI L. LÁSZLÓ Az ÁNTSZ szerint sincs garancia arra, hogy a cég képes m?ködtetni az egri kórházat

A HospInvest Zrt. nem kaphat m?ködési engedélyt az egri Markhot Ferenc Kórház m?ködtetésére és vagyonkezelésére, mert nem képes biztosítani a szükséges feltételeket az üzemeltetéshez - tudatta lapunkkal Nagy Kálmán KDNP-s honatya, miután betekintést nyerhettek a veszprémi ÁNTSZ-nél a m?ködési engedély kiadásához szükséges iratokba. Deák Gábor, a magántársaság alelnöke viszont bízik abban, hogy október 1-jén átvehetik a hevesi megyeszékhely kórházát. Nagy Kálmán harmadmagával minden olyan dokumentumba betekintést nyert az Észak-dunántúli Regionális ÁNTSZ-nél, amely nem tartalmaz személyes adatokat. A borsodi képvisel? elmondta, hogy az iratok áttekintése alapján egyértelm?vé vált: a feltételek valóban hiányosak, a közép-dunántúli népegészségügyi intézet pedig ismét hiánypótlásra szólította fel a HospInvest Zrt.-t, mondván, gyakorlatilag semmilyen bizonyítékot nem adott be a m?köd?képesség biztosításának szavatolásával kapcsolatban a cég. Nem tisztázott, miképpen biztosítanák átvétel esetén egyes osztályokon a szakellátást, mivel a magáncég vezet?i erre utaló anyaggal nem látták el az ÁNTSZ-t. Az orvos-politikus úgy véli, legkés?bb október második feléig minden kérdésre meg kell kapni a választ. Emlékeztetett Perédi Gy?z?nek, az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete jogtanácsosának lapunk kérdésére adott válaszára, miszerint a HospInvest a márciusban elnyert m?ködtet?i és vagyonkezel?i pályázatban megfogalmazottak alapján - a teljes kórházat köteles birtokba venni, mert ezúttal új intézményként kezelend? a Markhot. Nagy Kálmán megjegyezte: az üzemeltetés és vagyonkezelés nyertese semmilyen olyan információval nem szolgált, ami arra utalna, hogy egyes osztályokon milyen képzettség? és mekkora létszámú stábot képes biztosítani. Éppen ezért róttak szeptember 16-án hiánypótlási kötelezettséget a HospInvestre, miután kiderült: nem lehet tudni, vajon mennyi munkaszerz?dést sikerült megkötnie a pályázat gy?ztesének. Deák Gábor, a befektet? társaság alelnöke lapunknak úgy fogalmazott tegnap délután, hogy október 1-jén mindenképpen átveszik a kórházat, s a hiánypótlást folyamatosan teljesítik. Azt állította, hogy semmilyen körülmények között nem mondanak le a még mindig a Heves megyei önkormányzat által fenntartott súlyponti egészségügyi centrum m?ködtetési és vagyonkezel?i jogáról, hiszen pályázatot nyertek, ez a siker pedig kötelezettségekkel jár.

MILLIÁRDOS TARTOZÁS. A Fidesz tegnap ismét felhívta a figyelmet a HospInvest Zrt. magas tartozásaira. Herman István Heves megyei frakcióigazgató rámutatott: a cégnek 2,6 milliárd forint rövid lejáratú kötelezettsége van, amelyet év végéig vissza kell fizetnie. Emlékeztetett: még 2005. január 1-jéig visszamen?leg kellett volna igazolnia, hogy nincs hatvan napnál régebbi tartozása, ám a HospInvest máig nem mutatta fel a három évre visszanyúló banki igazolást.

 

 

2008.09.20 Eger: a szakmai tartalom a lényeg - Népszabadság

 

Az egri kórház és a HospInvest esetében nem az a dönt? kérdés, lesz-e m?ködési engedély, hanem a szakmai tartalom, vagyis hogy minden szakterület megkapja-e az engedélyt - közölte tegnap Bujdosó László f?orvos, az ÁNTSZ közép-dunántúli régiójának igazgatója.

Az egri kórház m?ködési engedélyér?l a veszprémi székhely? tisztiorvosi szolgálatnak kell döntenie, mivel az ottani ÁNTSZ elfogultságot jelentett be. Október 15ig születik döntés arról, "milyen kapacitásokkal, szakmai tartalommal" m?ködhet az egri kórház.

 

 

2008.09.16 Az egészségügyi koncepció délibábja - Magyar Nemzet

 

Az emberi er?forrás kérdését röviden elintézik: a képzést, továbbképzést kiemelik, a bérezésr?l semmit sem mondanak

MARKOS ANDRÁS

A puding próbája az evés. 2002 óta a magyar egészségügyben már többször próbálták megetetni velünk a pudingot, de mire doktor Molnár, az elhíresült Zöld könyv kiadója és doktor Horváth széfmesterné feltálalta volna, kiderült, hogy puding nincs, s?t a f?zéshez használt edényt is ellopta valaki. Ennek ellenére a kormányzat folyamatosan állította, hogy de van, de van, miközben csak virtuális puding létezett óriási kommunikációs költségvetéssel. A mostani programtervezet, amelyet a kormány jegyez, hasonló kommunikációs termék. Ha veszi valaki a fáradtságot, és el?veszi az elmúlt évek programjait, ugyanazokkal a panelekkel találkozik. Mintha valakiknek fogalma sem lenne a mai magyar valóságról. Megállapítják, hogy nemcsak a társadalom, hanem az egyén is felel?s az egészségéért. Korszakalkotó megállapítás! Arról nem írnak, hogy az egyén minek a következtében él egészségtelenül, miért nem tud egészségesen táplálkozni. Hogy a munkanélküliség hatására lesz mentálisan beteg. Hogy idegesíti és elkedvetleníti az a tény, hogy nem tudja eltartani a családját, kigazdálkodni gyermeke oktatását, és nem képes kifizetni a közüzemi díjakat. Ha meg beteg lesz, nem tudja kiváltani azokat a gyógyszereit, amelyeket az állam nem vagy alig támogat. A konvergenciaprogramra hivatkozva tervezik a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását, hogy "javuljon a társadalom elégedettsége, és az egészségügyi ellátórendszer hosszú távon fenntartható fejl?dési pályára álljon". Eddig azt hittem, hogy a kormányzati cinizmusnak is van határa. A konvergenciaprogram a megszorításokról szól! Ezért társadalmi elégedettségr?l beszélni már a pofátlanság kategóriájába tartozik. Ha minden forrást a hiány ellentételezésére fordítunk, akkor bizony csak "hadikommunizmus" van, és az nem fejl?dési pálya, ragyogó jöv?vel. A fejlesztés kapcsán leszögezik, hogy a lakosság egészségi állapota és az ellátórendszer hatékonysága akkor javítható rövid id? alatt, ha azokat az irányokat er?sítik, amelyek a lakosság egészségi állapotának legnagyobb javulását eredményezik. Nem tudom, hogy mit jelent a rövid id?. Egy év, öt év, húsz év? Egy tekn?sbékánál vélhet?leg huszonöt év. De egy ember élettartamához mérve a rövid id? bizony igen rövid. Az egészségügy javulása több feltételt?l függ, amir?l nem szól az anyag. A betegségi mutatóktól kezdve a gazdasági, kulturális állapoton keresztül a tudatos kormányzati politikáig. Magyarországon ma a népesség dönt? része számára nem létezik semmiféle rövid út, mert hiányoznak az alapfeltételek. A népegészségügy sz?k másfél oldalt kapott. Ebben olyan szlogenek vannak, hogy szemléletváltásra van szükség, és mindenki felel?s a saját egészségéért. A feltételekr?l, a körülményekr?l, a ma valóságáról semmi. Halkan jegyzem csak meg, nem kellene-e egy kicsit a társadalmi körülményeket javítani, munkahelyeket teremteni, az elvégzett munkáért tisztességes bért fizetni? Akkor talán a polgárok tudnának magukról "öngondoskodni", és egészségtudatosabb magatartás is kialakulhatna. Az egyénen akkor lehet számon kérni saját egészségét, ha a kormányzati intézkedések éppen nem annak egészséges életmódja ellen hatnak. Mint például a dohánytermékek és szeszes italok reklámjainak tiltása és ezen termékek pénzügyi eszközökkel való befolyásolása. A nemzeti szakmai programok megvalósításánál lev? egyes vezérszavak inkább az érzékekre hatnak, mint a filmekben az árva gyermek, a kiskutya és a vörös naplemente a tenger felett. Említhetném a Közös kincsünk a gyermek cím? fejezetet. A "közös kincs" egy része nem tudja elvégezni az iskolát, a tanórán összeesik, mert otthon nem evett, és úgy n? fel a lakótelepek tövében, mint a vadalma. A terv szerint a "közös kincsnél" az esélyegyenl?ség úgy érvényesül, hogy "az új generáció egészségesen n? fel, és számukra már evidencia lesz az egészségtudatosság". A nemzeti rákellenes programnál és a szív- és érrendszeri betegségek megel?zésénél kijelentik, hogy az új rendszerben a sz?rések, életmódjavító programok miatt csökken a megbetegedések száma. Minden beteg id?ben kerül be a gyógyítás-gondozás rendszerébe. Hogy ez mikorra realizálódik és hogyan, azt a kormányzati propaganda jótékony homálya fedi. Az ellátórendszer fejlesztésénél a radikális átalakítás helyett a folyamatos fenntartható fejl?dés a cél. A közelmúltban részben szétvert ellátórendszer hiányát vajon mikorra és mekkora összegb?l lehet majd pótolni? A háziorvosi ellátás er?sítésénél a vezérszó: az orvos nemcsak gyógyítója a betegnek, hanem egészségének menedzsere is. A valóságban a háziorvosi státusoknál sok a betöltetlen állás, az orvosok ingáznak, s nagy részük nyugdíjhoz közel áll, vagy betöltötte már a korhatárt. Leterheltségük az átgondolatlan adminisztrációs terhek miatt folyamatosan n?. A járóbeteg-szakellátás fejlesztése következtében minden kistérségben azonos eséllyel, azonos szakmai feltételek mellett lesznek elérhet?k a szakorvosi szolgáltatások. Tehát "rövid id?" alatt a területi ellátási különbségek megsz?nnek. Ez sztahanovista vállalásnak t?nik. A fekv?beteg-szakellátásnál javítani akarják a rehabilitáció és ápolás szakmai feltételeit. Rehabilitációs orvost manapság lámpással is alig lehet találni, a szakápolókról nem is beszélve. Az igazságos és egyenletes hozzáférés tárgyában, amir?l az anyag ír, elég megnézni a jelenlegi, 2008. évi állapotokat a várólista témakörben. Az intézmények finanszírozásában a kormány a stabil és kiszámítható m?ködés biztosítását, valamint a szolgáltatók közötti min?ségi versenyt tartja meghatározónak. A díjtételek és bels? arányainak meghatározásánál a terv szerint az egészségpolitikai célkit?zésekb?l kell kiindulni. Szerintem meg azokból a statisztikai adatokból, amelyek a magyar lakosság mortalitási és morbiditási helyzetét jellemzik, és amelyek területileg nagy eltérést mutatnak. Növelni akarják az egészségbiztosító szerz?déskötési szabadságát a szektorsemleges szolgáltatói verseny, a jobb ellátás, az igazságosabb hozzáférés érdekében. Ez felveti azt a kérdést, amely nemrég az egész társadalom idegeit borzolta. Az esélyek nem egyenl?k, emiatt egy olyan intézmény, amely nem kapott felújításra pénzt, de jó orvosai, szakszemélyzete van, a lakosság elégedett, hátrányba kerül egy olyannal szemben, amelyet különböz? módon, akár baráti-elvtársi kapcsolatok révén "felpumpáltak". Tudjuk, hogy miközben a bankszektort többször is konszolidálták, az egészségügyet egyszer sem. Mindig fontosabb volt a pénzügyi szektor, ahol nem egy-két milliárd úszott el közpénzekb?l, következmények nélkül. El?ször hasonló kondícióba kellene hozni az intézményeket. Mert különben olimpikonok és paraolimpikonok versenyének leszünk szenved? résztvev?i, nem beszélve azokról a befektet?i körökr?l, amelyek játszva kifizetik egy új intézmény beruházását, majd kijárják, hogy a társadalombiztosítás közpénzen finanszírozza azokat. A tervezet ebb?l a szempontból politikai veszélyek tömkelegét hordozza magában. Az új járóbeteg-szakellátási központok és egyéb intézmények létrehozásáról csak annyit, hogy talán megvan a létrehozásukra szánt összeg, de mi lesz a finanszírozásukkal? A költségvetés és a járulékbevételek adottak, vagyis a rendszerben több forrás nem keletkezik. Máshonnan veszik el vagy csökkentik az egyéb beavatkozásokra eddig adott pénzeket? Pedig a kormány még a járulékterhek csökkentését is tervezi. Mi lesz az amortizációval, az inflációs rátával, a megemelkedett energia- és élelmiszerköltségekkel? Hiányzik az anyagi háttér és a garancia az elképzelésben! Az egységes informatikai fejlesztés évek óta visszaköszön? téma. 1990 óta több tíz milliárd elfolyt a közvetett költségekkel együtt, de a rendszer még mindig akadozik. Újszer? az e-recept bevezetése, az internetes id?pontkérés és társaik. Egyik oldalon a konvergencia szorító szükségszer?sége, a másikon meg a rongyrázás. János bácsiék nemigen fognak interneten tömegesen bejelentkezni, és azok sem, akik a felmérések szerint a legrosszabb egészségi állapotban vannak. Csak városokban gondolkozik az el?terjeszt?? Milyen nem ismert klientúra vár az informatikai megrendelésekre? A magyar egészségügyben tényleg ezek a legfontosabb kitörési pontok? Az emberi er?forrás kérdését röviden elintézik. A képzést, továbbképzést kiemelik, a bérezésr?l semmit sem mondanak. A motiváltság tényez?i közül a kormányzat a bérek javításának lehet?ségét, úgy t?nik, nem ismeri. Miközben leírják azt, hogy a szakma és a kormányzat közös feladata és felel?ssége meger?síteni a megrendült közbizalmat. A terv mindenféle statisztikai számítást, kimutatást mell?z, így a kormányzati gondolat nem gúzsba kötve, hanem szabadon szárnyalhat 2010-ig, azaz mintegy másfél évig. Ezzel az alkotással így sikerült bebizonyítani azt, hogy többször is be lehet lépni ugyanabba a folyóba. A szerz? szociológus

2008.09.16 Az elmarasztó ítélet ellenére a HospInvest októbert?l átvenné az egri intézmény m?ködtetését - Népszava
Bíróság tesz pontot a kórházügyre? Losonczi Gergely

Hatályon kívül helyezte a bíróság a szocialista többség? hevesi megyegy?lés azon határozatát, amely a következ? húsz évre a HospInvestre bízta az egri Markhot Ferenc kórház m?ködtetését. A megyegy?lés felülvizsgálati kérelmet nyújt be a joger?s döntés ellen, s a vállalattal együtt úgy látják: a határozat nem jelenti azt, hogy a funkcionális privatizációról kötött szerz?dés semmis lenne. A beruházás ellen kezdett?l fogva tiltakozó hevesi Fidesz máris arra szólította fel a megyei önkormányzat szocialista politikusait, hogy t?zzék napirendre a megállapodás felbontását.

Joger?sen hatályon kívül helyezte a Heves Megyei Bíróság a megyei önkormányzat határozatát, amely a HospInvest Zrt.-t nyilvánította az egri kórház vagyonkezelésére kiírt pályázat gy?ztesévé. A tanácsvezet? bírón? az ítéletet azzal indokolta, hogy a vállalat pályázati dokumentációjához csatolt banki igazolás nem felelt meg a kiírásban foglaltaknak. Czuczai Zsuzsanna szerint a megyegy?lésnek érzékelni kellett volna, hogy az ajánlat érvénytelen, ennek ellenére ? jogszabálysért? módon ? határozott a pályázati anyag elfogadásáról. A Markhot Ferenc kórház üzemeltetésbe adását célzó pályázaton az indulhatott, aki pénzintézeti nyilatkozatot nyújtott be arról, hogy 2005. január 1. óta mindig eleget tett fizetési kötelezettségének. A kés?bbi nyertes számlavezet? pénzintézeté­nek az idén január 3-án kiadott igazolásában azonban az állt, hogy a vállalat ?számláján sorban állás az elmúlt két évben, jelen igazolás kiállítása napjáig nem fordult el??.

A bíróság döntése ellenére a megyegy?lés és a HopsInvest is úgy értékelte, hogy a szerz?dés nem semmis, s az átalakulás folytatódhat. A megyei közgy?lés szocialista elnöke tudatta lapunkkal, hogy az ítélet ellen a Legfels?bb Bíróságnál felülvizsgálati eljárást kezdeményeznek, mert szerintük a pályázati eljárásban és a nyertes kihirdetésekor valamennyi jogszabálynak megfelel?en jártak el. Sós Tamás szerint a keresetben mindössze azt sérelmezték, hogy a csaknem 1500 oldalas pályázati dokumentációban egy darab banki igazolás bizonyos formai követelményeknek nem felel meg. A HospInvest elnöke azt mondta: ?k mindenben jogszer?en jártak el, a pályázati kiírásnak megfelel?en pályáztak. Kollányi Gábor is úgy látja, hogy az ítélet nem érinti a szerz?dés érvényességét, így terveik szerint október 1-jén megkezdik a kórház üzemeltetését. A megyei közgy?lés jogi képvisel?je szerint a döntés önmagában nem teszi érvénytelenné azt a szerz?dést. Novák Rudolf a távirati irodának azt mondta: a kontraktus felbontása csak polgári peres eljárás keretében kezdeményezhet?.

A banki igazolás miatt a megyegy?lés Fidesz-frakciója tett bejelentést, s annak alapján az Észak-magyarországi regionális közigazgatási hivatal kezdeményezett eljárást. Tatár László, az ellenzéki párt frakcióvezet?je az ítélethirdetés után fel is szólította az önkormányzat szocialista vezetését, hogy t?zzék napirendre a szerz?dés felbontását. Ezt vélhet?en azonban megel?zi a felülvizsgálati eljárás, amelynek megindításához még szükség van ahhoz is, hogy az ítéletet írásban megkapja a megyegy?lés. A bíróság közigazgatási eljárást folytatott, ítélete ezért joger?s, s a döntés ellen csak felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, de ennek joghalasztó hatálya nincs.

Tiltakozások sorozata

A megyei önkormányzat február végén döntött arról, hogy a következ? húsz évben a HospInvest m?ködtetheti a Markhot Ferenc Kórházat. A határozat ellen a Fidesz, civil szervezetek és a kórházi dolgozók zöme is tiltakozott. A munkavállalók a nyár végére is megosztottak voltak abban, hogy együttm?ködjenek-e a vállalattal, amely végül többségükkel már szerz?dést kötött, a hiányzó létszámot pedig kívülr?l pótolná. A továbbra is ellenálló orvosok és ápolók egy része a közelmúltban éhségsztrájkot kezdett a kórházban.

?k azt követelik, hogy a megye bontsa fel a HospInvest szerz?dését. A vállalat hét év alatt hatmilliárd forint érték? beruházás megvalósítását ígérte a kórházban, amelynek adósságállománya ebben az évben már több százmillió forintra rúgott.
2008.09.16 Mennyire valós az egészségpénztári taglétszám? - Napi Gazdaság
Tagdíjfizetés: engedett szüneteltetés B. Varga Judit

Magas az egészségpénztáraknál azoknak az aránya, akik csupán statisztikai tételt jelentenek, díjat egyáltalán nem fizetnek - állapítottuk meg korábbi cikkünkben (Napi, 2008. augusztus 19.). A Stabilitás Pénztárszövetségnél erre reagálva elmondták: az egészségpénztárak alapszabályai lehet?séget adnak arra, hogy az egyes pénztárak maguk bírálják el, kit min?sítenek pénztári tagnak. Az egyes pénztáraknak értelemszer?en nem éri meg a nem fizet? tagokat oly módon megtartani, hogy az az aktív tagok vagy a pénztár költségeit terhelje - mondta el Juhász Istvánné f?titkár. Mint hozzátette: amennyiben alapszabályuk lehet?vé teszi, a nem fizet? tagokat mindössze nyilvántartják rendszerükben, nem azonnal szüntetik meg a tagsági viszonyt. Kormányrendelet szerint a pénztáraknak negyedévente kell adatot szolgáltatniuk a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) a fizet?, illetve nem fizet? tagok létszámát illet?en. A pénztártörvény pedig lehet?vé teszi, hogy a nem fizet? id?szakban a pénztárak a tag hozamát megterheljék a mindenkori pénztári egységes tagdíj m?ködési és likviditási alapra jutó hányadának megfelel? összeggel, legfeljebb a hozam mértékéig. Amennyiben utóbbi bekerül az adott pénztár alapszabályába és van hozam, amelyb?l a levonás megtörténhet, akkor a többi pénztártagot egyáltalán nem terheli a nem fizet? tag utáni költség.

Az OTP Egészségpénztár (Ep.) esetében nem fizet? tagnak azokat nevezik, akik egyéni egészségszámlájának egyenlege legalább 12 hónapon keresztül nulla forint - tudtuk meg Studniczky Ferenc ügyvezet?t?l. Alapszabályuk értelmében minden tagnak módjában áll kérni a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetését. Ez el?nyös megoldás, hiszen a tagdíjak nem fizetése miatti szüneteltetések hátterében többnyire az áll, hogy a munkáltató megszünteti a pénztártag munkavállalója részére biztosított egészségpénztári tagdíj-hozzájárulást vagy a tag elveszíti munkahelyét, az élethelyzet rendezésekor viszont bármikor újrakezdeti a tagdíj fizetését. Elmondta továbbá, hogy a lehet?ség miatt valóban növekedett a tagdíjfizetést szüneteltet?k száma, de mindez nem jelenti azt, hogy a szüneteltet?k végérvényesen megsz?nnének tagok lenni. Az OTP Ep.-nél jelenleg a szüneteltet?k aránya 1,91 százalék.

Studniczky megjegyezte: a nem fizet? tagok nagyságrendje nincs hatással az aktív tagok költségeire, hiszen a legtöbb nem fizet? pénztártag egyéni egészségszámlájának egyenlege nulla forint.

Így nem vagy csak minimális arányban tudnak egészségpénztári szolgáltatást igénybe venni, ezért ezzel kapcsolatosan a pénztárnál munkateher és költség csak elhanyagolható mértékben jelentkezik, ugyanakkor soha, egyetlen nem fizet? tagnál sem lehet kizárni annak lehet?ségét, hogy - általában anyagi körülményeinek változásával - ismét tagdíjfizet?vé váljon.

A pénztárak nemcsak nevükben önkéntesek, hanem tényleges tevékenységükben is - hangsúlyozta Lehoczky László, az MKB Ep. ügyvezet? igazgatója. Éppen a leginkább rászorultak kerülnek olyan helyzetbe, hogy átmenetileg vagy tartósan nem tudják vállalni az egyébként az állami támogatás miatt anyagi el?nyt eredményez? egyéni befizetéseket. Lehoczky is úgy véli, hogy a tagok és a szektor lehet?ségeinek fenntartása szempontjából is hasznosabb, ha a nem fizet?ket a pénztárak türelmes, alapos információnyújtással, akár hosszabb id?n keresztül is tagként megtartva segítik, hogy pénztári megtakarításaikat bármikor újrakezdhessék. Éppen ezért az MKB Ep. a nemfizet?ket pénzügyi kereteik elköltésében nem korlátozza. A nem fizetés kezdetéig felhalmozott t?kéjük és hozamuk nem csökkenhet, csak a nem fizetés id?szakában termelt hozamból kerül sor a jogszabály engedte m?ködésialap-elvonásra, amivel a nemfizet?k miatti költségek dönt?en kompenzálhatók. Kedvez? - tette hozzá -, hogy a tavaly nem fizet?k több mint 10 százaléka az idei els? félévben újra befizetéseket kezdett teljesíteni.

A mi tagpénztáraink gyakorlata - reagált a Stabilitás tagjainak véleményére Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége elnöke - azt mutatja, hogy igenis merülnek fel költségek akár a szüneteltet?, akár a díjat nem fizet? tagokkal kapcsolatban. Lukács az évente kötelez?en kiküldend? egyéni számlakimutatást (ez nem köt?dik tagi forgalomhoz) vagy a folyamatos felszólítások nyomda- és postázási költségeit említette. Ezek a költségek - hangsúlyozta - értelemszer?en a pénztár m?ködési alapját terhelik, tekintettel arra, hogy nullás egyenleggel rendelkez? tagtól nincs mit levonni. Lukács úgy véli, a jelenlegi, nem transzparens szabályozás következtében a tagok számára átláthatatlan, hogy a szolgáltatási id?szakra (például az egészségpénztári tag munkaviszonya alatt felhalmozott, majd ezt követ?en nyugdíjasként csak fogyó számlára) mely költségek vonatkoznak. Szemléltetésképpen elmondta: amennyiben egy pénztár a befizetést nem teljesít? tag költségeit a hozamból kompenzálja, a tag egyszer levont m?ködési költségei akár meg is duplázódhatnak. A pénztár m?ködésének a tagok számára való átláthatósága miatt szükségesnek tartaná a pénztártörvény módosítását. Az új szabályban minden pénztárra nézve kötelez?en meghatároznák, hogy a tagok számára legyenek egyértelm?ek ezek a költségek. A Lukács által vezetett Patikapénztárnál - mint arról szintén beszámoltunk - rendszeresen felülvizsgálják tagjaikat és a nemfizet?ket (tehát nem a szüneteltet?ket) felszólítják, szükség esetén fel is mondják tagsági viszonyukat. A Patikánál és az Új Pillérnél - tudtuk meg - kizárólag a befizetésekb?l vonnak le költséget, a hozamot csak a valós vagyonkezelési költséggel csökkentik, még a négyévenkénti patikakártya-csere díját sem terhelik a tagra. A Patikapénztárnál a 80 ezer fizet? tag mellett mindössze 41 ember szünetelteti a tagdíjfizetését, ami ezrelékekben kifejezhet? arány.

Egészségpénztári létszám         (ezer f?)     2006 2007 2008. 2008.     I. n. év II. n. év Tagok száma 614,72 733,23 780,02 802,73 Tagdíjfizetést szüneteltet?k 8,79 11,14 21,11 23,18 Forrás: PSZÁF
2008.09.15 A mindenható piacok káros mítosza - Magyar Nemzet
MUNKATÁRSUNKTÓL Hallatlan kárt okozott az amerikai nemzetgazdaságban és a világpiacon is a piacok mindenhatóságába vetett mítosz.

Az eredmény: a tengerentúlon eddig hárommillió ember feje fölül vitték el a tet?t, néhány hónapon belül további kétmillió kerül ugyanebbe a helyzetbe, tíz-egynéhány millióan pedig veszélyben vannak - jelentette ki Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a Figyel?nek adott interjújában, amely a gazdasági hetilap legutóbbi számában jelent meg. A korábban (1996-tól 2000-ig) a Világbank fejlesztési politikájáért felel?s els? alelnöki posztját betölt?, a nemzetközi szervezet vezet? közgazdászaként is dolgozó szakember szerint az Egyesült Államokban a Wall Street az úr. A pénzügyi szféra ellenáll minden olyan újításnak, amelyben saját profitkilátásai korlátozását sejti. Stiglitz szerint kevés szó esik arról, hogy a bankvezet?k is felel?sek a hitelválságért. Márpedig emiatt nem mentegetni, hanem büntetni kellene a pénzintézetek vezet?it, például fizetésük csökkentésével vagy megvonásával. "Ha egy gyógyszergyártó csak akkor dobhat a piacra egy terméket, ha azt már milliószor tesztelte, és annak hatékonyságára a gyógyszergyári menedzserek személye is garancia, akkor miért nem lehet ugyanezt alkalmazni a pénzpiaci intézmények vezet?inél?" - érvel a neves szakért?. A Nobel-díjas közgazdász szerint arra van esély, hogy Barack Obama elnökké választása esetén növeli az állam szerepét a piacok ellenében az Egyesült Államok gazdaságpolitikájában. Stiglitz els?sorban olyan problémamegel?z? intézkedéseket tart szükségesnek, amelyeket egy hatékony, kis költségvetésb?l fenntartott kormányzat is sikeresen alkalmazhat. Ebb?l a szempontból a közgazdász jó példának tartja Venezuelát, Bolíviát és Malajziát, ahol a kormányok az országaikban megtermelt vagyon igazságos elosztása érdekében politizálnak, a tömegek élet- és tudati színvonalát növelik, s ezzel a jöv?t építik. A hitelválsággal kapcsolatban Stiglitz emlékeztetett: a hitelkártyaüzlet a világ legigazságtalanabb profittermel? üzletága. A bankok lehúznak minden b?rt a kártyák tulajdonosairól és elfogadóiról, visszafojtják a versenyt, s ezzel drágítják az életet. Ráadásul a pénzintézetek páholyban érzik magukat, mert ha baj van, az egyébként az állam szerepének korlátozását hirdet? George W. Bush elnök rögtön kimenti ?ket a pácból. Ráadásul ezeket a ment?öveket is az adózó polgárokkal fizettetik meg, ami további eladósodást és inflációs nyomást jelent. A közgazdász szerint a jöv? amerikai kormányzatának ezzel szemben meg kell reguláznia a bankokat. "Illúzióim azonban nincsenek f?zi mindehhez hozzá Stiglitz. - A válság következményei egyel?re beláthatatlanok.
2008.09.15 Ózdon meghátrált a vev? - Magyar Nemzet
Áttették az egri HospInvest-ügyet a Dunántúlra - Visszautasították a képvisel?t Tolcsvai L. László

Az országos tiszti f?orvos elfogultságra hivatkozva az Észak-magyarországi Regionális Intézett?l más regionális intézményhez helyezte át a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórház funkcionális privatizációja m?ködési engedélyének kiadási eljárásával kapcsolatos ügyet. Nagy Kálmán KDNP-s országgy?lési képvisel? tegnap nem tekinthetett bele azokba az iratokba, amelyeket a HospInvest Zrt. adott be az egri kórház m?ködési engedélyének megszerzése érdekében. Közben kiderült, a cég visszalépett az ózdi kórház privatizációjától. Falus Ferenc országos tiszti f?orvos telefonon kereste meg szerdán este Nagy Kálmánt, s közölte: hiába szeretne az egészségpolitikus ügyfélként részt venni a HospInvest Zrt. kérelmére vonatkozó m?ködési engedély kiadási procedúrájával kapcsolatos eljárásban, nem teheti meg. A KDNP-s képvisel? szerint ennek a részvételnek azért lett volna jelent?sége, mert ha betekintést nyerhetne az iratokba, akkor a szükséges jogi lépések megtétele sem okozna gon dot számára, ami halasztó hatályú lehetett volna. Ráadásul Falus kijelentette, átteszik az ügyet a Közép-dunántúli Regionális ÁNTSZ-hez elfogultság miatt. A képvisel? elmondta: érthetetlen, hogy mikor és miképpen keletkezett elfogultság, a borsodi engedélyeztetési eljárás ugyanis már hónapok óta tart. Megjegyezte: csütörtökön - Falus telefonhívása el?tt - Parádon adott át Gyurcsány Ferenc egy id?sek otthonát, ahol találkozott a Markhot fenntartójával,Sós Tamással, a Heves megyei önkormányzat szocialista elnökével, s eszmecseréjüket követ?en gyorsultak fel az események az egri funkcionális privatizáció körül. Nagy Kálmán hangsúlyozta, meg kell el?zni a bajt, s ebben a munkában az ÁNTSZ vezet?inek is részt kell vállalniuk Falus Ferenccel az élen, miel?tt még helyrehozhatatlan döntést hoznának. Tegnap arra szintén fény derült, hogy tendert bontottak, s az ózdi kórházra két privatizációs pályázat érkezett, az egyik jelentkez?, a HospInvest Zrt. azonban visszalépett. Benedek Mihály MSZP-s polgármester, frakciója, a Fidesz, illetve Bélteczki János f?orvos, a Magyar Orvosok Szövetségének alelnöke egyetért abban: az Almási Balogh Pál Kórház jól m?ködik, tehát ésszer?bb, ha önkormányzati fenntartásban marad. PÉCSETT IS SZOLIDÁRISAK. Szimpátiatüntetést szerveznek az egri Markhot Ferenc Kórház HospInvest Zrt. ellen küzd? dolgozói mellett Pécsett. A megmozdulást hétf?n este 7 órakor tartják a helyi 400 ágyas klinika el?tt. Az egyik szervez?, Koós Norbert lapunkat arról tájékoztatta, hogy Pécs mellett Budakeszi, Debrecen, Dunakeszi, Gy?r, Kalocsa, Kecskemét, Martonvásár, Monor, Nagykanizsa, Pécs, Sárospatak, Szentendre, Szombathely, Tatabánya már szervezi az egriek melletti kiállást, de további városok is jelezték csatlakozási szándékukat. - Közös ügy ez a harc minden magyar számára, minden, magát magyarnak tartó szervezet kötelessége, hogy segítse Egert - fogalmazott a pécsi akció egyik szervez?je.

 

 

2008.09.15 Kivéreztették a Sportkórházat - Magyar Hírlap

 

Salánki Miklós Molnár Lajos és legjobb tanítványa, Horváth Ágnes egészségügyi miniszterként olyan "betegségeket" okozott az amúgy is gyengélked? magyar egészségügynek, hogy évek kellenek a sikeres gyógyításhoz.

Berkes István f?igazgató szerint a Sportkórház kivérzett, és csak sürg?s beavatkozással menthet? meg. Lehangoló a málló vakolatú épületek, az egykor szépen gondozott, ma elhanyagolt kert látványa az Alkotás úti Országos Sportegészségügyi Intézményben, ahol négy éve szerkezetkészen áll az új, korszer? épület, befejezetlenül. Az elmúlt évben a Sportkórház tervezett megszüntetését széles kör? összefogással sikerült ugyan megakadályozni, de vajon az életben maradásért folytatott elkeseredett, ideg?rl? küzdelem mennyire befolyásolhatta sportolóink pekingi szereplését. - A Sportkórház nem csupán egy egészségügyi intézmény - magyarázta Fröhlich Péter orvosigazgató -, hanem egy olyan országos intézmény amely m?ködteti a sportorvosi hálózatot, és részt vett a sportorvosi szakképzésben is. Ezért olimpiai pontokban nem mérhet? kárt okozott, hogy például megszüntették a belgyógyászatot, harmadával csökkentették a sportorvosi hálózat anyagi támogatását. Ezért a rendel?k számát 166-ról 100-ra kellett csökkenteni, s ez a f?városban zsúfoltságot is okozott. Berkes István f?igazgató szerint az elmúlt évek bizonytalansága miatt több kit?n? kolléga távozott az intézményb?l, a megszüntetésr?l szóló információk rombolták a kórház hírnevét. A sz?kös anyagi lehet?ségek miatt korszer?sítésre, fejlesztésre alig volt lehet?ség. Az egészségügyi reformban elhatározott gyors kivégzés helyett lassú kivéreztetés történt. Pedig az Országos Sportegészségügyi Intézet megszüntetése minden európai gyakorlatnak ellentmond. Fröhlich Péter példaként említette Japánt, ahol megszüntették sportegészségügyi központot, de az eredmények visszaesése után gyorsan vissza is állították. Jó lenne más kárából tanulni... - A sporttudomány szerepe egyre jelent?sebb az élsportban. A Pekingben nyolc aranyérmet nyer? Michael Phelps edzésein az orvosok mellett biofizikusok is részt vesznek, és egy egész csapat munkája a kiemelked? teljesítmény. Már a kiválasztásnál is fontos a legkorszer?bb módszerek használta. A Sportkórházban is régóta m?ködik kutatóosztály amelynek a létszámát a \"haláltusában\" húszról négy f?re csökkentették. Az osztály vezet?je, Györe István szerint ma már az élsportban lehetetlen lépést tartani a nemzetközi élmez?nnyel tudományos háttér nélkül. Példaként említette a sportgenomikát, amelyben genetikai vizsgálattal kimutatható, hogy a fiatalok fizikailag melyik sportágra alkalmasak. A vizsgálatok hatása csak négy-nyolc év múlva mutatkozhat meg az eredményességben. A legújabb sportorvosi, tudományos módszerek használatához szükség lenne egy korszer? épületre is, amelynek az építkezése 2002-ben el is kezd?dött, majd 2004-ben leállt. Az adófizet?knek az építkezés eddig 2,8 milliárd forintjukba került, a befejezéséhez és berendezéséhez három-négy milliárd forintra lenne szükség. Legel?ször viszont az Egészségügyi Minisztériumnak dönteni kellene a Sportkórház sorsáról, mert az olimpia után ismét felvet?dött, hogy a nagy múltú, nemzetközileg is elismert intézményt felszámolják. Erre a legnagyobb ellenzéki párt már az olimpia utolsó napjaiban felhívta a figyelmet. Bánki Erik, az Országgy?lés sportbizottságának fideszes elnöke javasolta, hogy hozzák létre a Nemzeti Sportegészségügyi Központot, megnyugtató finanszírozással, és az ország egész területén növelni kellene a sportorvosi rendel?k számát. A szakemberek szerint az intézmény jelenlegi 1,3 milliárd forintos költségvetését kétmilliárdra kellene emelni, s ebb?l az összegb?l a kórház és a sportegészségügyi hálózat is m?ködtethet? lenne. Bíztató, hogy Gyenesei István sportért felel?s önkormányzati miniszter kiállt az intézmény mellett, és nyilatkozatiban cáfolta a Sportkórház megszüntetését. Berkes professzor szinte naponta tárgyal, küzd az intézmény jöv?jéért. - Azt kell megérteni, hogy itt nem néhány ezer sportoló egészségügyi ellátásáról van szó - hangsúlyozta a f?igazgató -, hanem például a sportorvosi hálózat m?ködésér?l is, azaz a népegészségügy és emellett az élsport területén jelentkez? feladatok megfelel? ellátásáról, valamint a jöv? szempontjából létfontosságú sportszakorvos-képzésr?l. A finanszírozással kapcsolatban felvet?dött, hogy be lehetne vezetni egy kiegészít? biztosítást, amellyel a versenyz? havi ezer-kétezer forintért biztosíthatná magának a sportegészségügyi ellátást. Bizakodó vagyok, mert ha a politikusok felel?sen, a magyar sport érdekét figyelembe véve döntenek, akkor egykét év múlva már az új épület felavatásán is beszélgethetünk.

 

 

2008.09.13 Visszaállítják a vizitdíjat - Napi Ász

 

Nem vonják vissza a gyógyszercégek 12 százalékos forgalomarányos adóját, söt, az Alkotmánybíróság által júniusban megsemmisített orvoslátogatói díj visszaállítását kezdeményezi a szaktárca, különben képtelen lesz fedezni a vizitdíj megszüntetése okozta költségeket.

Az egészségbiztosítási alap idei gyógyszer-költségvetélében 35 milliárdos cégbefizetéssel számoltak a törvényhozók, ebb?l 8-10 milliárd az orvoslátogatók után fizetend? díj összege. A tárcavezet? szerint az Alkotmánybíróság nem a díj kivetelét tartotta alkotmányellenesnek, hanem azt mondta ki: arra az id?szakra nem lehet díjat fizettetni, amikor nem dolgozik az orvoslátogató - például gyermekgondozás, tartós betegállomány, szabadság. A bírák úgy vélik, így ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet is megadóztattak, és ez sérti az alaptörvényt. A miniszter szándéka csak a gyógyszertörvény módosítósával válhat valóra, ám kérdés, a jelenlegi politikai hangulat kedvez-e az elgondolásnak. SZÉKELY KRISZTINA, az Innovatív Gyógyszergyártök Egyesületének elnöke szerint vissza sem vonták, csupán felfüggesztették az Európai Unió bizottságához másfél éve benyújtott beadványukat. Várják ugyanis, hogy az Ab döntése alapján töröljék a díjat a gyógyszer-gazdaságossági törvényb?l. A gyártók szerint a díj diszkriminatív, nem jár érte ellenszolgáltatás sem, ezért a korábban az unióhoz ez ügyben benyújtott beadványukat sem vonták vissza, csak felfüggesztették. A gyártók egyébként jöv? héten tárgyalnak a minisztériummal. Azt szeretnék, ha a támogatott gyógyszerek listája negyed év helyett félévente módosuljon. A hatályban lév?, de be nem vezetett szabályt is eltöröltetnék, amely büntetné a túl sok gyógyszert felíró orvosokat. A minisztérium egy gyors válasszal reagált kérdéseinkre. - A vizitdíjról a márciusban tartott népszavazás során született döntés, így ennek értelmében április elsejét?l a vizitdíj fizetés megsz?nt - közölte Bálint Orsolya, sajtóreferens.

 

 

2008.09.12 Milliós automaták hazai patikákban - Magyar Nemzet

 

Gyógyszerkiadó automatát vásárolt két hazai gyógyszertár. A soproni és kaposvári patikákban elhelyezett gépeket irányító logisztikai program piaci ára harminchárommillió forint.

Már két patikában végzi automata a gyógyszertári szakasszisztensek raktári munkáját. A készüléket hazánkban els?ként Sopronban helyezték üzembe a múlt héten, az eltelt napok tapasztalata meggy?zte az Állomás gyógyszertár vezet?jét a logisztikai berendezés tévedhetetlenségér?l. Horváth Csaba elmondta, az asszisztens a pultnál változatlanul személyi számítógépbe írja a kért termék nevét, amit a robotprogram - miközben lejáratsz?rést is végez - kikeres és kiad a raktárból. A gyógyszerész úgy véli, a következ? évben Sopronban megkétszerez?dik a gyógykészítményeket forgalmazó üzletek száma, a verseny pedig megköveteli a tizenöt éve m?köd? patika korszer?sítését. A gép amelyb?l a világon legfeljebb háromezer m?ködik - 33 millió forintos beruházást jelent; egyharmadát a gazdasági operatív programból finanszírozták. Horváth Csaba hangsúlyozta, az automata el?segíti a gyors és pontos kiszolgálást, ami várhatóan forgalomnövekedést eredményez. Kedden nyitotta meg kapuit a kétszázmillió forintból épített kaposvári Szigethy-Gyula gyógyszertár, ahol szintén a német komissiózós gép adagolja a gyógykészítményeket. A Kaposi Mór Oktató Kórház közforgalmú patikájának létrehozása a megyei - csaknem tizennyolcmilliárdos - tömbkórházi program els? lépése. Szabadiné Benedek Erzsébet f?gyógyszerész elmondta, a folyamatos ügyeletet ellátó dolgozók száma nem csökkent a csúcstechnológia bevezetésével. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Horváth Tamás kifejtette, nincs olyan szakmai igény vagy megoldásra váró gond, amely indokolná a rendkívül drága gép megvásárlását. Szerinte a számítógépes rendszert?l függ, hogy az automata mennyire biztonságos. A készletfeltöltést és a termékkeresést a szakasszisztensek végzik, s az automatizált folyamat magával hordozza annak lehet?ségét, hogy kevesebb dolgozó munkájára lehet szükség. A géppel felszerelt gyógyszertárak sem emelhetik a gyógyszerek árát, a költségek csak a forgalom növekedésével térülhetnek meg - f?zte hozzá az elnök.

2008.09.12 ATV ? Híradó
2008. szeptember 10

16:55

Ismét bevezethetik az orvoslátogatói díjat. Bár az Alkotmánybíróság júniusban megsemmisítette, az egészségügyi tárca visszaállítaná a gyógyszergyártókra kivetett kötelezettséget ? tudta meg a Világgazdaság Székely Tamás szakminisztert?l. Az Alkotmánybíróság egyébként nem a díjfizetést mondta ki alkotmányellenesnek, csak azt, hogy arra az id?re nem lehet díjat fizettetni, amikor az orvoslátogató nem dolgozik. A gyártók szerint a díj diszkriminatív, és nem jár érte ellenszolgáltatás. Ezért ha kell, az Európai Unióhoz fordulnak az ügyben.

2008.09.11 Próbavásárlás 184 patikában - A generikus orvosságokhoz nehezebb hozzájutni - Népszabadság
Danó Anna A betegek továbbra sem kapnak elég segítséget a patikákban az olcsóbb készítmények megvásárlásához - derül ki a Spatium Consulting kutató és tanácsadó cég legfrissebb elemzéséb?l.

 

 

 

 

Minden negyedik beteg gyógyszer nélkül marad a patikákban. A legnehezebben azokhoz az olcsó szerekhez lehet hozzájutni (magas vérnyomás, vércukor-, vérzsírsavcsökkent?k, nyugtatók, antidepresszánsok), amelyek a leggyakoribb terápiákhoz kapcsolódnak - így öszszegezhet? a Spatium Consulting tanácsadó és piacelemz? cég májusi patikai próbavásárlásainak eredménye. A cég munkatársai 2006 óta évente kétszer vizsgálják: hogyan hatnak a mind er?sebb versenyt generáló új gyógyszerpiaci szabályok a patikákra, mennyire változtatják a szerepl?ket "betegbaráttá". A vizsgálat ezúttal is meger?sítette a korábbi megállapítást: nem javult a patikák gyógyszerkínálata. Sokszor éppen a legolcsóbb generikus szerek hiányoznak a raktárakból. Gergely Péter, a cég ügyvezet?je elmondta: a készítmény árán és az ismertségén is múlik, hogy kinek és hányszor kell elmennie, illetve hány gyógyszertárat kell végiglátogatnia, mire megkapja a receptjére írt szert. Az úgynevezett eredeti (originális) és általában drága gyógyszerek nagy valószín?séggel kaphatók, ám az eredetit másoló (generikus) gyártók szerei közül a legolcsóbbakhoz a legnehezebb hozzájutni. A kutató megjegyezte: nagyobb valószín?séggel jut hozzá a beteg a készítményhez akkor, ha valamely patikalánchoz tartozó gyógyszertárba megy. Míg az önálló üzletekben száz alkalomból harmincháromszor nem tudták a próbavásárlók kiváltani a készítményeket, ez az üzletlánchoz tartozók esetében huszonkétszer fordult el?.

 

 

Rosszul vizsgáztak a gyógyszertári alkalmazottak a betegek informálásából. A készítményeket kiadó szakemberek mindössze egy százaléka mondta el kérdés nélkül, hogy a receptre felírt orvosságnál olcsóbb is van forgalomban. Akkor, amikor a beteg drágállotta a készítményt, a patikusok csak két százaléka kínált másik szert, az esetek 98 százalékában a helyettesítést elutasították. Gergely Péter a legmegdöbbent?bb eredménynek azt tartja, hogy akkor, amikor lett volna lehet?ség másik szer ajánlására, és a vásárló érdekl?dött az olcsóbb szer után, az alkalmazottak alternatívaként az esetek 15 százalékában a lehet? legdrágább készítményt is felajánlották.

 

 

- Az adatokból egyértelm?en látszik, hogy súlyos forráshiánnyal küszködnek a patikák, de a számok az árrésrendszer bels? feszültségeire és a szakmai színvonal romlására utalnak - reagált a kutatás megállapításaira Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Úgy vélte: a feszültségek oldására a gyógyszertárláncok sem képesek. A felmérés alátámasztja a kamara álláspontját: pótlólagos forrásokra van szükség a biztonságos gyógyszerellátás érdekében, megúszhatatlan a döntéshozók számára az árrésrendszer felülvizsgálata és a generikus helyettesítés támogatása.

 

 

A Spatium Consulting negyedik alkalommal - féléves rendszerességgel - végezte el a kutatást. A vizsgálók az ország öszszes megyéjének 50 településén, illetve Budapest 16 kerületének patikáiban 744 alkalommal kíséreltek meg vényköteles termékeket kiváltani. A kutatás során országosan 184 patikát kerestek fel.
2008.09.09 Mi lesz az orvoslátogatókkal? - Világgazdaság
JANDÓ ZOLTÁN Els?sorban a jogi bizonytalanságok miatt nem indult meg a visszarendez?dés a szakmában Hiába törölte el június közepén az Alkotmánybíróság a gyógyszer-gazdaságossági törvény egyik legtöbbet kritizált elemét, az orvoslátogatói díjat, a jogszabály hatása még sokáig érz?dhet

Igaz, a törvény miatt nem csökkent olyan mértékben a szakmában dolgozók száma, mint azt korábban szakért?k jósolták, a piac legnagyobb szerepl?inek többsége kevesebb orvoslátogatót foglalkoztat most, mint másfél éve. A cégek egyel?re a teljes szektornak mintegy 15 milliárdos többletterhet jelent? intézkedés visszavonása ellenére sem tervezik a korábbi létszám visszaállítását, ugyanis még mindig számos bizonytalan pont van a szabályozásban. Az orvoslátogatók után fizetend? évi közel ötmillió forintos regisztrációs díjat 2007 januárjában vezették be, az intézkedés azonban már akkor is heves ellenállásba ütközött, s az érintett vállalatok - a teljes gyógyszergazdaságossági törvény több elemével együtt - az Alkotmánybíróságon támadták meg a jogszabályt. Másfél éve szakért?k azt jósolták, hogy a hazai vállalatok akár az ilyen státusban dolgozó mintegy háromezer f? felét is elbocsáthatják az ötmilliós többletteher miatt. Az intézkedés ugyanis mintegy harmadával dobta meg a cégeknek éves szinten már korábban is 15 millió forintnyi, az orvoslátogatókhoz kapcsolódó kiadásokat. A vállalatok egy része persze gyorsan reagált, s bár a legnagyobb piaci szerepl?k kivártak, a hazánkban kereskedelmi érdekeltséget fenntartó innovatív gyártók közül több is jelent?s elbocsátásokat hajtott végre. A Magyarországon több mint 200 f?t foglalkoztató GlaxoSmith Kline például még a törvény életbelépése el?tti hónapban húszszázalékos leépítés mellett döntött, a világ legnagyobb gyógyszergyártójának számító Pfizer magyar leányvállalatánál pedig a korábban mintegy 300 f?s szervezet 185 f?sre zsugorodott, s az elbocsátás els?sorban éppen az orvoslátogató-állományt érintette. A szakmában dolgozók száma tehát láthatóan csökkent a jogszabály életbelépése és eltörlése közötti másfél évben, az intézkedés alkotmányellenesnek min?sítse óta eltelt majd három hónapban azonban nem indult meg a visszarendez?dés. Ennek oka részben az, hogy az AB a döntésében csak az orvoslátogatói díjat szüntette meg, a gyógyszer-gazdaságossági törvény többi, az ágazat szerepl?i által kritizált, ennél a tételnél is nagyobb terhet jelent? elemét nem. Emellett a lapunk által megkérdezett társaságoknál jelezték: késlelteti a szakma viszonyainak rendez?dését a jelenlegi bizonytalanság is. Az AB ugyanis azért min?sítette alkotmányellenesnek a díjat, mert az adó tárgya nem a jövedelemszerzésre irányuló tevékenység, hanem maga a jogviszony, ennek ismeretében azonban a szabályozás hibája könnyen orvosolható. A cégek pedig attól tartanak, hogy a kormányzat erre kísérletet is tesz a közeljöv?ben, s a díjat valamilyen formában újra bevezetik. Az Egis jelenleg 140-150 orvoslátogatót foglalkoztat, ez a létszám nem sokkal alacsonyabb a regisztrációs díj bevezetése el?ttinél. Az elmúlt másfél évben körülbelül 10 f?s mozgás lehetett a létszámban, s ez sem els?sorban az ötmillió forintos díj, hanem sokkal inkább a portfólió változása miatt. Épp ezért a jogszabály eltörlésének hatására sem n?tt jelent?sen az orvoslátogatóink száma, azt ugyanis eddig is a piaci igények határozták meg, és a jöv?ben is azok fogják. Az orvoslátogatók létszámában történt ugyan változás, de ez nem els?sorban a díj bevezetésének a következménye, hanem annak, hogy cégünk igyekezett a megváltozott körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni, s ennek érdekében átstrukturáltuk a termékportfóliónkat. Amennyiben azonban az Alkotmánybíróság által megsemmisített regisztrációs díjat ismét bevezeti a kormányzat, akkor ez újabb olyan terhet ró vállalatunkra, amelynek a kompenzálása nehézségekbe ütközik. A fejenkénti ötmillió forintos regisztrációs díj a Richternek éves szinten hétszázmillió forintos többletterhet jelentett, azaz összesen több mint egymilliárd forintot költöttünk erre. Ez az összeg az államnál maradt, hiszen az Alkotmánybíróság annak ellenére, hogy alkotmányellenesnek ítélte az intézkedést - úgy döntött, a cégek nem kapják vissza a befizetett pénzt. Az orvoslátogatóink száma a jöv?ben várhatóan nem emelkedik, marad a jelenlegi szinten.
2008.09.09 Belgium: vita a gyógyszerek szabad forgalmazásáról - hir6.hu
Vita kezd?dött Belgiumban arról, hogy a gyógyszertárakon kívül is forgalmazhatók legyenek-e a recept nélkül adható gyógyszerek.

A holland kézben lév? Kruidvat áruházlánc ugyanis - külföldi, közük holland példa alapján - úgy döntött, hogy megtöri a gyógyszertárak jelenlegi monopóliumát e téren, és árusítani kezdi ezeket a termékeket. Ennek legf?bb el?nye szerintük az árak letörése lenne, saját választékuk b?vítése és a szélesebb kör? fellelhet?ség mellett.

Az áruháznál arra is rámutattak, hogy a szomszédos országokban (általában az EU-tagállamok jelent?s részében) már bevett gyakorlat a patikán kívüli értékesítés

Mint a La Libre Belgique cím? napilap hétf?i számából kiderül, a belga gyógyszertárak szövetsége (APB) tiltakozott a lépés ellen.

Arra hivatkoznak, hogy még a recept nélküli szerek árusításához is gyógyszerész képzettség? eladókra van szükség, különben a vásárlók nem jutnak elegend? felvilágosításhoz a termékek használatáról. Másfel?l azt is leszögezték, hogy az országban elégséges mérték? a gyógyszertári lefedettség: az Európai Unióban után Belgium rendelkezik az ötödik legs?r?bb hálózattal, minden kétezer emberre jut egy patika.

Bizonyos, eddig kizárólag gyógyszertárban árult termékek (b?rápoló cikkek, vitaminok, élelmiszer-kiegészít?k) árusítására a Kruidvatnak már sikerült megállapodást kötnie a nagykeresked?kkel, de - mint az áruház egy illetékese jelezte - a szigorúbban vett orvosságok esetében a gyógyszer-kereskedelmi hálózatok szigorúan ?rzik monopóliumukat.

Az APB szerint a kormányzat és a fogyasztóvéd?k is az ? álláspontjukat támogatják, a közegészség szempontjának els?dlegességére hivatkozva.
2008.09.09 Víz nélkül is lenyelhet? - weborvos.hu
Az els? gyógyszer, amelyen nyeléskönnyít? vékonyfilmes-bevonatot alkalmaznak.

Az Applied Pharma Research és vegyesvállalati partnere, a Labtec kizárólagos liszenszet ad el a BioAlliance Pharmának, amely vékonyfilm-bevonatú kiszerelésben gyártja majd a két cég orális hányinger- illetve hányás elleni szerét, az ondansetront.

A BioAlliance, amely így megszerzi a kizárólagos európai forgalmazási jogokat, egy bioekvivalencia-vizsgálat nyomán kontinentális forgalmazásijog-kérelmet készül beadni az ondansetron e kiszerelésére

Mint az APR a Scrippel közölte, e készítmény lesz a piacon az els? olyan vényköteles gyógyszer, amelyen nyeléskönnyít? vékonyfilmet alkalmaznak. Indikációja a kemoterápia és sugárterápia okozta, illetve posztoperatív hányinger és hányás megakadályozása.

A BioAlliance várhatóan összesen 6 millió dollárt fizet a jogtulajdonosoknak, ebb?l egymilliót a tárgyalások kezdetekor, 1,25-öt a megállapodás véglegesítésekor, majd összesen 3,75-öt a forgalmazás különböz? fázisaiban. Az APR és a Labtec a kés?bbiekben is jutalékokat kap a nettó bevételb?l.

Az ondansteront az APR/Labtech orális vékonyfilm-bevonatával, a RapidFilmmel látják el. A technológiát azért fejlesztették ki, hogy a beteg szívesebben vegye be az így bevont ? ezért víz nélkül is könnyen nyelhet? ? gyógyszereket. A vékony bevonat f? alkotórésze egy vízoldható polimer, amely a nyálban gyorsan oldódik: a hatóanyag már a szájban felszabadul, és könnyebben szívódik fel az emészt?traktusban.
2008.09.04 Liberalizálják a patikanyitást az EU-ban? - Napi Gazdaság
Gordon Tamás A patikanyitást korlátozó törvények sorsa a tét

A patikanyitást korlátozó olasz és német törvények sorsa a tét az Európai Unió luxemburgi bíróságán tegnap megkezd?dött perben. Európa legnagyobb gyógyszerkeresked?je, a német Celesio AG ellen a patikusok érdekszervezetei indítottak keresetet, amelyek fenn kívánják tartani a 27 tagállam mintegy felében eddig érvényes különféle törvényes korlátozásokat. Németországban és Olaszországban például csak megfelel? engedéllyel rendelkez? gyógyszerész nyithat patikát és el?bbiben még az üzletek s?r?ségét is szabályozzák, egy adott távolságon belül nem lehet több négy gyógyszertárnál. Bár a per még csak az érintettek meghallgatásánál tart és jöv? ?sznél el?bb nem várható ítélet, a Celesio részvényárfolyama tegnap csaknem négy százalékkal drágult, a befektet?k ugyanis megel?legezik a piacnyitásnak kedvez? verdiktet.

A liberalizáció mellett érvel?k a szolgáltatások és áruk szabad forgalmára hivatkoznak, míg az ellentábor - zömében a gyógyszerészek érdekvéd?i - a vásárlók egészségének meg?rzésére. A bíróság állásfoglalása egyébként dönt? lehet az Európai Bizottság szempontjából is, amely korábban Ausztria, Németország, Bulgária, Franciaország, Portugália és Spanyolország ellen indított eljárást a tulajdonlást korlátozó rendelkezések miatt. Az eljárás Olaszország esetében már a bírósági szakaszba lépett, ezért is kezelik Luxemburgban ezt együtt a Celesio ügyével, amely csak Németországra vonatkozik. A Saar-vidéken a cég DocMorris patikalánca 2006-ban engedélyt kapott üzletnyitásra - történetesen a tartománytól, amely a felperesek szerint tehát nem tartotta tiszteletben a német törvényeket.
2008.09.04 Hamisított és lejárt gyógyszerek a piacokon - Napi Ász
F?leg nyugdíjasok vásárolnak az életveszélyes készítményekb?l B. SZ. A budapesti piacok egyes árusító asztalai lassan kezdnek átalakulni orvosi rendel?kké.

Ezzel csupán az a baj, hogy a kofáknak koránt sincs semmiféle gyógyszerész vagy orvosi képzettségük, mégis el?szeretettel árulják a kétes eredet? pirulákat. Újságírónk a Verseny utcai piac földre leterített mocskos pokrócain találkozott megsárgult és feltépett dobozokban árult, lejárt szavatosságú vagy éppen lopott kapszulákkal, amelyeket a kispénz? emberek el?szeretettel megvásárolnak. A jelenséggel kapcsolatban megkerestük a Magyar Gyógyszerészi Kamarát. ? A piacon beszerzett gyógyszerekkel kapcsolatban több probléma is felmerül. Egyrészt vagy nem jó min?ség?, hamisított medicinákról van szó, vagy esetenként lopott, rosszul tárolt, lejárt szavatosságú pirulák találnak gazdára. Másrészt az a baj, hogy az így megvásárolt pirulák orvosi vagy gyógyszerészi kontroll nélkül kerülnek használatba. A vev? ezáltal olyan gyógyszert is beszerezhet, amelyet egy orvos még receptre sem adott volna neki. Az ily módon kúrált betegség akár halálos kimenetel? is lehet - mondta lapunknak a kamara alelnöke, HANKÓZOLTÁN. Egy konkrét példát is említett: ha egy magas vérnyomásban szenved? beteg piacon akar hozzájutni a gyógyszeréhez, azontúl, hogy kezeletlen maradhat a hipertóniája, azt is kockáztatja, hogy nem létez? betegségére használatos gyógyszerre költi el a pénzét. Az alelnök szerint a helyzeten sokat javíthatna, ha a szociális háló a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben vállalna szerepet. Az sem elhanyagolható tény, hogy tavaly év elején a kormány ötven százalékkal növelte a gyógyszerek árát. - Summázva tehát elmondható, hogy a gyógyszerek piacon történ? jelenléte a mai magyarországi egészségkultúra gyenge színvonalát mutatja tette hozzá.

 

 

2008.09.04 Magyar Gyógyszerészi Kamara Közleménye - hirextra.hu

 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara sajnálattal értesült ismételten arról, hogy piacokon, ellen?rizetlen körülmények között, bizonytalan eredet? gyógyszereket árusítanak.

A Kamara meger?síti korábban már kifejtett álláspontját, mely szerint társadalmi érdek a gyógyszerbiztonság érvényesítése, amely megköveteli, hogy gyógyszerek értékesítésére csak kontrollált körülmények között, gyógyszertárakban, gyógyszerészi felügyelettel kerülhessen sor.

A Kamara kéri az illetékes hatóságokat a betegek egészségét súlyosan kockáztató gyakorlat felszámolására, és ebben ismételten felajánlja támogató együttm?ködését. Betegeink figyelmét pedig felhívjuk arra, hogy gyógyszerek piacokon történ? vásárlása súlyos kockázatokat hordoz, mert komoly a veszélye rossz min?ség? és hamisított gyógyszerek vásárlásának, az orvosi és gyógyszerészi felügyeletet nélkülöz? gyógyszerfogyasztás pedig a fennálló betegségek súlyosbodását okozza.

Kiadó: Magyar Gyógyszerész Kamara

 

 

2008.09.04 Gyógyszerforgalmazókat bírságolt a versenyhivatal - origo.hu

 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy-egymillió forintra bírságolta az 1 A Pharma GmbH és a Sandoz Hungária Kft. gyógyszerforgalmazó vállalkozásokat, a cégek ugyanis a fogyasztókat megtévesztve hirdették termékeiket - közölte a GVH.

A közlemény szerint a versenyhatóság 2007 szeptemberében indított eljárást a két cég ellen miután tudomásukra jutott, hogy a két vállalkozás orvosok és gyógyszerészek számára készült hirdetéseiben "Hosszú távon a legkedvez?bb áron!" mondattal népszer?sített több általa forgalmazott gyógyszert.

Félrevezet? volt a reklámszöveg

A vizsgálat megállapította, hogy a két társaság piacels?ségi állításokat fogalmazott meg, csakhogy 2006 szeptembere és 2007 szeptembere között több alkalommal is el?fordult, hogy a két vállalkozás által forgalmazott és reklámozott termékeknél voltak olcsóbb gyógyszerek. A bírság összegének megállapításakor a versenyhatóság jelent?s mérték? enyhít? körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vontak a kifogásolt magatartást a GVH eljárás megindítását megel?z?en abbahagyták, illetve jelezték, hogy a jöv?ben nem kívánnak élni a kifogásolt kijelentésekkel reklámjaikban.

A GVH figyelembe vette azt is, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a két vállalkozás valóban igyekezett a vizsgált id?szakban termékeik árait a legalacsonyabb szinten tartani - áll a közleményben.

 

 

2008.09.04 Megugorhat a gyógyszerfogyasztás az EU szabályozása miatt? - vg.hu

 

A vényköteles gyógyszerek hirdetéseire Európában fenntartott tilalmat nagymértékben enyhítené ? id?vel akár meg is szüntetné ? az ipari ügyekben illetékes európai biztos.

Günter Verheugen egy uniós jogszabály tervezetet készül el?terjeszteni, amely megkönnyítené, hogy a gyógyszergyárak a jöv?ben könnyebben jelentethessenek meg ? akár az interneten, akár folyóiratokban ? részletes információt, akár az árakról, akár az alkalmazási módokról, a mellékhatásokról, vagy a készítmények összetételér?l.

A tervezetr?l beszámolva a Die Welt felhívja a figyelmet, hogy annak nyomán nem lenne egy lépcs?ben maradéktalanul liberalizálva a vényköteles gyógyszerek reklámja. Inkább arról van szó, hogy a jelenleg csak a csomagolásban lév? tájékoztató cédulák tartalma könnyebben eljuthasson a páciensekhez vagy a potenciális betegekhez. Jelenleg a rászoruló csak a készítmény kiváltása után ismerheti meg a dobozban vagy a csomagoláson lév? leírások tartalmát. Verheugen tervezete szerint ?tárgyszer?, szakszer?, korrekt és könnyen érthet?? információt lenne szabad közzétenni, ez azonban ? egy ideig legalábbis ? nem jelentené a teljes reklámszabadságot.

A német lap szerint mindazonáltal er?sen kétséges, hogy a brüsszeli biztos az adott kérdésben érvényre tudja juttatni a ? gyógyszeripar által fölöttébb nagy er?vel támogatott ? törekvéseit. Magából az Európai Bizottság egészségügyi apparátusából is er?s ellenállás tapasztalható, mert az itt dolgozók attól tartanak, hogy a ? sokfelé már amúgy is veszélyesen magas ? gyógyszerfogyasztás jelent?sen megugrana, ha eltörölnék a nyilvános információ-szolgáltatás tilalmát. Különösen problémás lehetne a dolog a biztosító pénztárak számára, amelyek attól tartanak, hogy a betegek drágább gyógyszerek felírását követelnék, holott a készítmények hatásmechanizmusáról valójában nincsenek pontos ismereteik.

További aggályok szerint az ?objektív? tájékoztatás engedélyezése után gyorsan elmosódnának a határok az információadás és a reklámok között, amit?l már csak egy lépés lenne az, hogy a beteg rendelne gyógyszereket. Verheugen az ilyen és hasonló bírálatokkal szemben úgy védekezik, hogy a tájékoztatás semmiképpen sem léphetne az orvos felkeresése helyébe, legfeljebb tájékozottabb lenne annak kiválasztásában, hogy milyen orvosságot kell szednie.