Az MGYK Hajdú-Bihar megyei elnökének köszöntője


14 évvel ezelőtt zajlott le a gyógyszertárak privatizációja, melynek nyomán létrejött Európa egyik legjobban működő gyógyszer kiskereskedelmi struktúrája, amely addig soha nem látott „rendszerváltást” hozott az egészségügy eme ágazatában.

- Sok patika átalakult, megszépült.

- A gyógyszerészek elhivatottságán alapuló beteggondozás vette kezdetét.

- Eltűntek a hiánycikkek, a gyógyszerellátás zökkenőmentessé vált.

A gyógyszerészek csoportja a társadalom megbecsült, egzisztenciálisan és szellemileg is független rétegévé vált. A szó klasszikus értelmében rang volt gyógyszerésznek lenni, a gyógyszerészek ismét érdemesnek tartották lányaikat, fiaikat gyógyszerésznek taníttatni, újra gyógyszerész dinasztiák alakultak ki. Debrecenben 41 gyógyszertárral valósult meg a város gyógyszerellátása, hibátlanul, ahogyan az ország többi részében is.

Majd bő tíz évvel később kezdetét vette a szociál-liberális kormányzat vezetésével az egészségügy és benne a gyógyszerellátó rendszer liberalizálása. Ennek során néhány hónap alatt a saját gazdasági érdekeiknek alárendelve, saját értékrendjük szerint, szakmai szempontból hozzá nem értő módon, semmit sem tisztelve piacosították azt. Megvalósították a gyógyszer kiskereskedelemben a „versenyhelyzetet”, azt az ár illetve a gazdsági versenyt, mely alapján – ahogyan azt polgármester úr is elmondta – nem szerveződhet az egészségügyi és benne a gyógyszerellátó rendszer.

A liberalizáció szégyenletes és romboló eredményei tisztán látszanak:

Drasztikusan csökkentek a gyógyszerár támogatások, évről-évre több tíz millió forintot megspórolva a betegek zsebén.

Sorra nyílnak az új gyógyszertárak, legtöbb esetben szakmaidegen befektetők keze nyomán, tisztán a profitszerzés céljával. Az elmúlt három év alatt Debrecenben a patikák száma 43%-os növekedést mutatva 59-re emelkedett anélkül, hogy az ellátás érdemben javult volna. Van olyan terület ahol száz méteres körzetben négy gyógyszertár található. Több száz gyógyszertár nyílt az országban úgy, hogy közben nem volt szükség egyetlen újra sem. Ezt és a 2007 előtti struktúra jóságát mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a liberalizáció óta létrejött patikák számával megegyező számú gyógyszertár van igazán komoly bajban. Mindez szükségszerűen magával vonja a vidéken és a város peremterületein lévő kisforgalmú, ám az ott élő lakosság számára mégis fontos gyógyszertárak tönkremenetelét.

A beígért gyógyszerfogyasztás visszaszorításával ellentétben, az agresszív, piacszerző marketing módszereknek köszönhetően, soha nem látott mértékű fogyasztásgenerálásnak lehetünk tanúi.

Az így kialakult helyzetben a friss diplomások jövőképe is ködössé vált…

Minden jel azt mutatja tehát, hogy a néhány éve még Európa hírű, humánus, magas színvonalú magyar gyógyszerellátás végérvényesen megszűnik. Vagy már meg is szűnt? Akkor pedig hiába való volt több ezer kiváló gyógyszerész kolléga majd tizenöt évi kitartó szakmai, emberi, gazdasági tevékenysége, anyagi áldozatvállalása!

Reméljük, hogy nem így van!

Hisszük ezt azért, mert Debrecenben a város egészségügyi bizottsága már a liberalizáció legelején megértette az abban rejlő veszélyeket és a kamarával teljes egyetértésben maximálisan ellenezte az új gyógyszertárak létesítését, ezzel a meglévő városi gyógyszerellátó struktúra veszélyeztetését. Sajnos azonban a város szavát nem hallgatták meg az illetékesek.

Pedig a rendszer megmentése NEM PÉNZ KÉRDÉS! Elviekben csupán néhány rendelet megalkotása és néhány jogszabály megváltoztatása elegendő lenne ahhoz, hogy a kormány visszaállítsa az évekkel ezelőtti, a betegek esélyegyenlőségén alapuló gyógyszerellátás rendszerét. Örülök neki, hogy azt mondhatjuk, a céljaink közösek, a problémáink segítő szándékkal kerülnek meghallgatásra Bízom benne, hogy a vándorgyűlés során sikerül megfogalmazni azokat a programelemeket melyek elvezetnek majd a kívánt jogszabály változtatásokhoz.

Remélem, hogy a szakma által tett javaslatokat figyelembe véve sikerül kiűzni a gyógyszerellátás mostani kificamodott rendszeréből a nemzet- és szakmaidegen elemeket, és olyan fékeket építeni bele, melyek a betegek számára esélyegyenlőséget, a magyar tulajdonú gyógyszertárak és gyógyszerészet számára pedig stabilitást hoznak majd a jövőben!

Ha mindez megvalósul, az új kormány agyagi invesztíciót nem igénylő (!) intézkedésével, a nagyszámú gyógyszerész-beteg találkozások, a betegek elégedettségének növekedése révén, pillanatokon belül kovácsolhat hosszú távú erkölcsi és jótéteményi tőkét, amivel a betegek széles tömegét hozhatja ismét emberhez méltó helyzetbe, miközben - és ez sem elhanyagolható - visszaadja a becsületét egy olyan tradicionális, Európa által elismert hivatásnak, amely garantáltan tevőlegesen hozzájárulhat az egészségügy érezhető fellendüléséhez.

Dr. Ujházi László

megyei elnök