Hetényi László: Távolodó bizalom?.


Hetényi László: Távolodó bizalom?.

Amikor belépett a gyógyszertárba, a megszokott halk, ám jól érhet? módon köszönt, de nem érkezett a mindig mosolygós válasz. Már ez kissé elbizonytalanította. Egyedül volt. Sem beteg, sem a gyógyszerészn? nem volt éppen ott. Lassan körbe nézett. A kis asztalon ott volt a vizes kancsó a poharakkal, de körülötte rendezetlenül színes prospektusokat, egy állványon plakátokat látott, az üvegfal mögötti polcokon mindenféle termék, vitaminok, fogyasztószerek, étvágyjavítók kínálták magukat. Bizonytalansága tovább n?tt. Hol tudom kiváltani a gyógyszereimet? ? gondolta. Jó napot kívánok! ? hallatszott ekkor egy kedves n?i hang. A gyógyszerészn? barátságosan, udvariasan kiadta a gyógyszereit, pontosan ráírta a dobozokra az adagolást, majd elköszönt. Az id?sebb úr megköszönte, elköszönt és szomorúan kiment a gyógyszertárból. Nem tudta ekkor még, hogy mit, de valamit hiányolt. Hazafelé menve elment a régi, de néhány hete véglegesen bezárt gyógyszertára el?tt. Itt érezte meg, hogy mit nem kapott meg ebben az új gyógyszertárban. Hova lett az ? gyógyszerésze, akivel meg lehetett beszélni a betegsége és a gyógyszer szedésének fontos, vagy apró részleteit? Hova lett az a szép gyógyszertár, ahol tudta és érezte, tör?dnek vele, ahol nem kínáltak neki a gyógyuláshoz szükséges gyógyszereken kívül más terméket?

Ez a történet igaz is lehet? Talán igen, talán nem.

A gyógyszertár biztonságot, bizalmat és min?séget ad a betegeknek. Felel?sségteljes hivatásnak tekintjük mindennapi feladatainkat. A gyógyszerhez és a terápiához ért? szakemberek vagyunk. Mindig, minden esetben azok vagyunk? Ma még a betegek bizalommal vannak irántunk, de lassan távolodunk ett?l a bizalomtól! Távolodunk, vagy távolítanak? Mindkét eset rossz. Mentséget pedig ne keressünk! A táraasztal mögött álló gyógyszerész az egyik legnemesebb és egyben a legnehezebb egészségügyi szolgálatot végzi. Nem kereskedelmi gyakorlat, nem üzleti tevékenység. Még akkor sem, ha sokan annak gondolják és arra akarnak megtanítani, rávenni, hogy a patikába betér? sose menjen ki anélkül, hogy valamit nem vásárol. Még akkor sem, ha ma gazdaságilag és pénzügyileg katasztrofális helyzetbe került a gyógyszertárak nagy része. Ajándékkal, bonussal, nyereményjátékkal nem lehet bizalmat kiérdemelni. A gyógyszertár és a gyógyszerész az egészség érdekében tett felel?s szolgálatot nyújt, ezért szerepét erkölcsi érték és nem üzleti haszon határozza meg.

A gyógyszerek hatásának, alkalmazásának ismerete megkönnyíti a fegyelmezett és együttm?köd?, pontos gyógyszerszedést, azaz a helyes és hatékony gyógyszeres terápiát, aminek értéke és nem ára van. A beteg egészségtudatos magatartása kialakításában nagy lehet?sége, de egyben felel?ssége is van minden gyógyszerészdoktornak, függetlenül attól, hogy vezeti vagy irányítja a gyógyszertárat, illetve gyógyszerészként dolgozik ott. A szakmai, hivatásrendi hitelesség, a magas szint? gyógyszerészi szakértelem, a gyógyszer és a gyógyszeralkalmazás pontos ismerete mellett elengedhetetlen a beteggel való személyes kapcsolat min?sége. A termékorientált, gyógyszerszakért? gyógyszerészt?l így jutunk el a betegorientált gyógyszerészhez.

Napjaink felel?s státusokban lév? gyógyszerészeinek feladata, hogy a politikai akarattal 2006-ban útjára indított ?liberális, piaci gyógyszerészet? körülményei között ismét a szakmaiság prioritását igazolják (prof. dr. Botz Lajos). Mágócsy-Dietz Sándor, az MGYT elnöke 1924-ben írta, hogy ?Ma az egyéni érvényesülés korát éljük, amely átragadt a gyógyszerész társadalmunkra is, aminek folytán (?) a vezéreszme a gyors anyagi gyarapodás. ( ?) Er?s és elszánt akarattal törekedni kívánunk arra, hogy a gyógyszerészek elhalványodott etikai értékeit a tradícióknak megfelel?en visszaállítsuk.? A sajnos ma is érvényes megállapítás ellenében csak a hozzáf?zött és megfogalmazott akarat megszívlelésével, a magunk felel?sségével és hivatásunk melletti elkötelezettségünk meg?rzésével, a magunk fáradtságával jutunk el gyógyszerészetünk céljaihoz:

?Az életcél boldogság, de elébb
Fáradni kell, hogy ezt a célod elérd??
(Pet?fi Sándor)

Budapest, 2010. március

Dr. Hetényi László