A Fidesz újraszabályozza majd a patikaalapítást


A számítógépes receptírás el?nyei már egyértelm?vé váltak, adta hírül az MTI március 8-án. Az egészségügyi hivatalok és a biztosítók az elektronikus rendszerek megjelenése óta igyekeznek a doktorokat rávenni, hogy a receptek miel?bb mind e-receptek legyenek, vagyis elektronikus úton készüljenek el az orvosi rendel?ben. Az amerikai hatóságok meglepetésére ez a folyamat igen lassú: öt éve még csak az orvosok 18 százaléka élt ezzel a lehet?séggel és az így dolgozó doktorok aránya nehezen növekszik. A kutatók a vizsgálat kezdetén 3684 kézzel írt receptet, majd egy év múlva 3848 részben hagyományos módon, részben már elektronikusan létrehozott gyógyszerjavaslatot tekintettek át. Egyéves gyakorlat után a korszer? technikával dolgozó orvosok hibás receptjeinek el?fordulása a kiinduláskor észlelt 42,5 százalékról 6,8 százalékra csökkent. A gyógyszerjavaslatot kézzel író doktorok receptjeiben el?ször 37,3 százalék volt valamilyen módon hibás, egy évvel kés?bb ez az arány 38,4 százalék volt. Ez azt bizonyítja, hogy az elektronikus eljárás bevezetése után a téves receptek okozta veszélyek, károsodások nagy mértékben csökkennek.

Egynapos sebészet: trükközés altatással címmel a Népszabadság március 9-ei számában arról ír, hogy olcsóbb a hagyományos kórházi kezeléseknél, a biztosító jól fizeti, és még a várólisták kurtítására is alkalmas, az intézmények mégis idegenkednek az egynapos beavatkozásoktól. Ahol viszont használják, el?fordul, hogy az amúgy térítésmentesen járó ellátásért pénzt kérnek a betegt?l ? ez derül ki az ÁSZ friss jelentéséb?l.

A Metropol március 10-ei számában arról közöl írást, hogy ?Lassan jutunk hozzá az új gyógyszerekhez?. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének f? célja, hogy a magyar lakosságot innovatív terápiákon keresztül segítse hozzá egészségi állapotának javulásához, jólétéhez, és ezáltal hazánkat versenyképes el?nyökhöz juttassa. 2009-ben valódi áttörést jelent? termék befogadására azonban nem kerül sor. Az új innovatív szereknek jelenleg átlagosan 15,5 hónapot kell várniuk a támogatásra. A magyar betegek nemcsak a nyugat-európai, de néhány szomszédos országhoz képest is lassabban jutnak hozzá az új innovatív terápiákhoz.

A Magyar Hírlap március 10-ei számában olvasható a Fidesz álláspontja, miszerint a szocialisták tönkrevágták a hazai egészségügy legnagyobb uniós forrást biztosító, kiemelt pályázati konstrukcióját is. Óriási lehet?ségt?l esik el a magyar egészségügy, mert az összesen százmilliárd forint uniós támogatásra épül? kórházfejlesztési pályázatok nem valósulhatnak meg - jelentette ki Gelencsér Attila, a somogyi megyegy?lés fideszes elnöke. A kaposvári kórházi projekthez kapcsolódó közbeszerzési eljárást a megyevezetés kénytelen

Március 10-én a sajtó nagy teret szentelt a rezidensek tiltakozó akciójának. Az orvostanhallgatók nagy része ugyanis jognyilatkozatot ír alá arról: önként lemond a hazai szakorvosjelölti képzésben való részvételr?l, ha a kormány nem változtatja meg azt a szabályt, amely a fiatalokat kilenc évig egyetlen kórházhoz köti. Székely Tamás miniszter szerint az orvostanhallgatók félreértelmezik a rezidensképzésr?l szóló új rendeletet, hiszen az általuk kifogásolt "röghöz kötés" nem egy kórházat jelent, a szabályozás csak annyit mond ki, hogy Magyarországon kell a képzési idejüket letölteniük.

Támogatja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a rezidensek és pályakezd? orvosok tiltakozását a fiatalokat röghöz köt? rezidensrendelet ellen, és a jogszabály visszavonását követeli. A szervezet közleményében leszögezi: szolidárisak a rezidensek kezdeményezte mozgalommal, és erre hívnak fel minden szakmai szervezetet annak érdekében, hogy 2010 ne az egészségügy végs? összeomlásának kiteljesedéseként, hanem a felemelkedés kezdeteként vonuljon be a köztudatba. A MOK felhívásához több szakmai szervezet csatlakozott.

Az egészségügyi miniszter ugyanakkor elfogadta a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) invitálását egy nyilvános vitára, amely március 18-án volt. Az álláspontok azonban nem közeledtek, marad a jogszabály, akárcsak a gyakornokok fölháborodása. A vita végén Székely Tamás a Szózatot idézte (Itt élned, halnod kell), amire Papp Magor ugyancsak a költemény soraival válaszolt: "Az nem lehet, hogy ész, er? / És oly szent akarat / Hiába sorvadozzanak / Egy átoksúly alatt." A Fidesz közleményben reagált a vitára: az egészségügyet meg kell menteni, ehhez pedig több orvosra és több ápolóra van szükség. A fiatal orvosok megtartásához diktátumok helyett normális körülményekre, megbecsülésre, normális fizetésre, érdemi tárgyalásokra van szükség.

Népszabadság március 10-ei száma Éger István írását közli, melyben a MOK elnöke kifejti, hogy az elmúlt évtizedben az egymást váltó kormányok ahelyett, hogy emberközpontú egészségpolitikát alkotva alapelveket és azokra épül? célokat deklaráltak volna, majd ezek eléréséhez szükséges ellátó szerkezet kialakítására törekedve határozták volna meg a szükséges forrásokat, aktuális gazdasági és pártpolitikai kényszerekt?l - hogy ne mondjam, érdekekt?l - vezérelve kerestek hivatkozásokat a szinte folyamatos forráskivonásra, az egészségügyi közellátásban keletkez? egyre nagyobb hiányokat pedig a racionalizálás, a hatékonnyá tétel mára teljesen kiüresedett jelszavaival próbálták kitömni.

Éger szerint a demagógia tévútjára vezet egészséggazdaságtani kutatásokkal takarózni, miközben az egészségügyben, pontosabban a gyógyításban dolgozó szakemberek százezret meghaladó hada jövedelmi viszonyait tekintve a sor végén kullog, és ezért - egzisztenciálisan ellehetetlenülve - mind nagyobb tömegben menekül a pályáról, utánpótlás pedig nincs, vagy rendkívül elégtelen. A kórházak egyre nagyobb része a gyógyítást alapvet?en veszélyeztet? szakemberhiánnyal küzd, a kezd? orvosok meg azért nem tudnak a rendszerbe belépni, mert ugyanezen gyógyintézetek a katasztrofális pénzsz?ke miatt nem tudják alkalmazni ?ket. A ment?k kocsiparkja lassan ismét nullára íródik, több száz új gépjárm? azonnali beszerzésére volna szükség, ám erre pénz még a tervekben sem szerepel. Egyes helyeken pályázati pénzekb?l a hiányzó egészségpolitika hiányzó céljaihoz nem feltétlenül illeszked? megaprojektekre milliárdokat költenek (vajon ki fog az új, vagy b?vített intézményekben dolgozni?), de mindennapi eszközökre, m?szerekre nincs pénz, és az amortizáció - ez a közgazdaságtudomány botránya! - az egészségügyben még mindig ismeretlen fogalom. El?re deklarálták, hogy 2010-ben hány beteg gyógyítására hajlandó a költségvetés pénzt áldozni, nem tör?dve azzal, hogy a megbetegedések rövid távon nem tervezhet?k, különösen nem a hazai rendkívül rossz népegészségügyi helyzetben.

Március 12-én vált publikussá a Fidesz-KDNP ?Nemezeti ügyek politikája? cím? dokumentum, melyben a járóbeteg-szakellátás meger?sítését és a patikaalapítás újraszabályozását tekinti egyik f? célkit?zésének az egészségügy területén a párt. Az egészségügyr?l szóló fejezetet Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa jegyzi. A szakpolitikus szerint a mostani kormányzat gyógyszer-gazdaságossági törvénye rontott a gyógyszerellátás biztonságán, a patikaalapítás liberalizációjának eredményeként pedig közel 600 kispatika ment cs?dbe, ezért a törvény újragondolása, valamint a patikaalapítás újraszabályozása elengedhetetlen. A programot Kökény Mihály, MSZP-s képvisel? a következ?képpen kommentálta a Napi Gazdaság március 16-i számában: Az már most látszik, hogy a gyógyszerészek csak nyerhetnek a Fidesz kormányra kerülésével. A párt ugyanis ebben a programban is kinyilvánította: a patikák csak gyógyszerészek többségi tulajdonában m?ködhetnének majd. Kökény szerint ezzel visszaállítják a korábbi monopolhelyzetet, amikor a betegek hosszan keresgélhettek hétvégén is nyitva tartó gyógyszertárakat. A korlátozott verseny pedig az árakra is nyilvánvalóan emel?en hat.