A gyógyszerpiac vitatott szabályozása


Magyar Nemzet 2010. március 26.

A gyógyszerpiac vitatott szabályozása

Ma szinte mindenki patikát akar nyitni, mert úgy gondolja, hogy ez nagy üzlet

SZABÓ FERENC ELNÖK, GYÓGYSZER-NAGYKERESKED?K SZÖVETSÉGE

Biztosak lehetünk abban, hogy Magyarországnak hamarosan új kormánya lesz. Abban is biztosak lehetünk, hogy ez a kormány egy nagyon nehéz helyzetben lév? országot vesz át. Számos területen újra kell gondolni a szabályozást, és meg kell változtatni azt, ami eddig nem jól m?ködött. Igaz ez a gyógyszer-kereskedelemre és a gyógyszerellátásra is, amely sok sebb?l vérzik.

Mint ismeretes, 2007-ig hazánkban az úgynevezett etikus gyógyszerellátási modell m?ködött, majd az SZDSZ uralta egészségügyi vezetés megteremtette a liberális merkantil - modell jogszabályi hátterét. El?ször is szögezzük le, hogy Európa különböz? országaiban mind a két modell alapján m?ködik gyógyszerellátás, gyógyszer-kereskedelem. Ezzel együtt Európa egyetlen fejlett országában sem okoz problémát a gyógyszerek beszerzése, s egyetlen országban sem halnak meg tömegesen az emberek gyógyszermérgezésben, még ott sem, ahol hozzánk képest is liberalizáltabb modell m?ködik, s akár a benzinkútnál is lehet gyógyszert kapni.

Természetesen minden ország küszködik problémákkal a gyógyszerek finanszírozása és forgalmazása kapcsán. A legfontosabb probléma azonban mindenütt els?sorban az a költségrobbanás, amely bizonyos modern terápiás kezelések rendkívül drága létéb?l fakad, s ami élénk vitákat generál az érintett gyógyszerek árát, elérhet?ségét illet?en. Ezekhez képest lényegesen könnyebben megoldható feladat maguknak a gyógyszereknek az eljuttatása a betegekig.

A 2007-es hazai modellváltás során - szokásos magyar recept szerint - nem a két modell el?nyei érvényesültek, hanem egy sok szempontból valóban kusza helyzet alakult ki, ami a mai napig széls?séges véleményeket generál. A Magyar Gyógyszerészi Kamara álláspontja szerint a liberalizáció szitokszó, és minden, ami a jogszabályi változások óta történt rossz, míg a Gazdasági Versenyhivatal (és id?nként az Egészségügyi Minisztérium) maximálisan elégedett a liberalizáció eredményeivel (Hankó Zoltán: A beteg érdeke és a patikusszakma, Magyar Nemzet, március 12.).

A Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint - különösen az id? megszépít? messzeségével operálva mondják ezt - az etikus rendszer tökéletesen m?ködött. Az ellenkez? álláspontot képvisel?k szerint viszont csak drágán és a szükségesnél kevesebb helyen lehetett akkoriban hozzájutni a gyógyszerekhez. A magam részér?l egyik széls?séges állásponttal sem tudok teljes mértékben egyetérteni. A helyzet ennél jóval bonyolultabb, ám az leszögezhet?: a korábbi gyógyszerészkamara és Molnár Lajos köreinek közös történelmi b?ne, hogy ide jutottunk.

Ha túlf?tött indulatok nélkül próbáljuk meg értékelni az egyes álláspontokat, megállapíthatjuk, hogy az etikus modellben alapvet?en kiegyensúlyozott volt ugyan a gyógyszerellátás, ám az id? számos vonatkozásban túlhaladta a rendszert. A kamara akkori vezet?i - ragaszkodva a gyógyszertárnyitás ellen?rzésének monopóliumához - a jogszabályokra hivatkozva meggátolták az új gyógyszertárak alapítását. A létrejöv?' bevásárlóközpontokban, lakóparkokban, rendel?kben valós lakossági igény lett volna az új patikák szolgáltatásaira, ilyenek azonban - az "ötezer lakosonként egy patika" szabály miatt - nem nyílhattak.

Ezen túlmen?en a gyógyszertárak között nemhogy árverseny, de gyakorlatilag semmilyen szolgáltatásverseny sem jött létre egy b? évtizedig, pedig a lakosság egyebek mellett hosszabb nyitvatartási id?t is igényelt volna a gyógyszertáraktól. Ha a kamara hajlandó lett volna kompromisszumokra, s az etikus modell keretein belül kezelte volna ezeket az igényeket, meggy?z?désem szerint nem került volna sor a rendszer teljes "felrobbantására".

A változásokkal természetesen átestünk a ló másik oldalára, s ma szinte mindenki szinte minden sarkon gyógyszertárat akar nyitni, mert úgy gondolja, hogy ez nagy üzlet. Egyre inkább látszik azonban, hogy ez nem így van, s a gyógyszertár-tulajdonos gyógyszerészek és befektet?k a növekv? patikaszám és a stagnáló forgalom mellett romló jövedelmez?ség miatt hatalmas anyagi károkat szenvednek el. Az ágazat jövedelmez?sége egyébként önmagában is kritikus, hiszen európai mércével mérve az egyik legalacsonyabb kereskedelmi árrésb?l dolgozik. Kétségtelen tény azonban, hogy mindezek mellett a merkantil modell 2007-es indulását követ?en beindult egy er?teljes szolgáltatásverseny a gyógyszertárak között, s - még ha ez néha túlzó árversenybe is megy át - a fogyasztók minden bizonnyal jól jártak és járnak a kialakult helyzettel.

Bár a patikák egy jelent?s része valóban nehéz gazdasági helyzetbe került, amely kihat a nagykeresked?kre is, viszont a kis vidéki patikák - kamarai vezet?k által hangoztatott teljes cs?djét a számok nem igazolják vissza. Az ötezer lakosnál kisebb településeken jelenleg mindössze hattal kevesebb gyógyszertár m?ködik, mint 2007 januárjában. Cserébe viszont az ötezer lakosnál nagyobb lélekszámú településeken 360 patikával több közül választhat a beteg.

Valamit tenni kell a mostani helyzettel, ami azonban semmiképpen sem jelenthet teljes visszatérést egy olyan modellhez, amely végül már nem m?ködött jól. Szerencsére szabad kezünk van abban, hogy a szabályozás terén mit tehetünk, hiszen az uniós bíróság is kimondta: az élet és az egészség védelmében megengedhet?k bizonyos korlátozások az áru és t?ke szabad áramlása terén. Ugyanakkor az Európai Bíróság ezen korlátozásokra semmiféle kötelezettséget nem ír el?, vagyis lehet hivatkozni az ítéletre, de tudni kell, hogy az EU szerint e téren lényegében minden s annak az ellenkez?je is megengedett.