ZIVKOVICSNATÁLIA
Máris éles vita övezi az egészségügyi kormányzat egyik els? intézkedését, a patikaalapítási moratóriumot. Míg a gyógyszerészek szakmai szervezetei örülnek a döntésnek, a piac más szerepl?i, a gyógyszer-nagykeresked?k tiltakoznak. Szerintük ugyanis a hazai gyógyszerellátási problémák nem a szabad patikaalapítás miatt alakultak ki, hanem a rossz jövedelmez?ség, az alacsony árrés miatt. Úgy tudjuk, a minisztérium tervei szerint legkés?bb július végén lépne hatályba a patikaalapítási stop.
Egyesek szerint addig tömeges gyógyszertár-létesítési hullámra lehet számítani, míg mások nem tartanak ett?l. Kivételeket is meghatároznának: azok kaphatnának mentességet a moratórium alól például, akik olyan településen nyitnak patikát, ahol eddig nem volt. A gyógyszertár-alapítás végleges szabályozását várhatóan ?szig dolgozzák ki.
A moratórium nem old meg semmit, a hazai gyógyszerellátás problémáit ugyanis a rossz jövedelmez?ség, az alacsony patikai árrés okozza - vélekedett a Gyógyszernagykeresked?k Országos Szövetségének elnöke. Szabó Ferenc ezt azután mondta, hogy néhány nappal ezel?tt bejelentette els? intézkedéscsomagját Szócska Miklós, a Nemzeti Er?forrás Minisztérium egészségügyi ágazatért felel?s államtitkára. Ennek egyik eleme a patikaliberalizáció felfüggesztése, ami a gyakorlatban patikaalapítási moratóriumot jelent.
Szabó Ferenc szerint a liberalizáció szitokszóvá vált, miközben hatásáról nincsenek megfelel?' elemzések. Vannak az egykori szabad demokrata egészségügyi vezetés döntéseinek vitathatatlanul pozitív eredményei, például számos patikában lett hosszabb a nyitva tartás, s lehet gyógyszert vásárolni bevásárlóközpontban és hipermarketben is. Szabó Ferenc szerint nem igaz az az állítás, hogy miközben országszerte ötszáz új patika létesült - igaz, f?leg nagyobb városokban -, a kistelepüléseken lév?k közül rengeteg megsz?nt. Az ÁNTSZ adatai alapján mindössze hattal lett kevesebb gyógyszertár az ötezer lakosúnál kisebb településeken.
Szabó Ferenc azt javasolja: álljon vissza az a szabályozás, amely szerint a meglév? patikák háromszáz méteres környezetében nem lehet újat létesíteni. Gyógyszertár alapításához pedig írjanak el? harmincmillió forintos alapt?két.
Kifogásolta, hogy szervezetüket nem keresték meg, miközben az új egészségügyi kormányzat széles kör? egyeztetést ígért. így a moratóriumot diktátumnak tekintik, pedig - mint mondta - a nagykeresked?k piacra léptek patikaüzemeltet?ként - ráadásul tízmilliárd forint a kintlév?ségük -, ezért megkerülhetetlen a velük való egyeztetés.
- Az úgynevezett liberalizációs törvény nem volt végiggondolt, ezért szükséges az egész jogszabály, többek között a patikaalapítás feltételeinek felülvizsgálata jelentette ki Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke. Mint mondta: elfogadhatónak tartja a moratóriumot, de csak akkor, ha elegend?', legalább egy-két hónapos átmenti id?t biztosítanak a hatályba lépéséig, s az ez id? alatt beadott kérelmeket elbírálják.
Mindkét szakmai szervezet hangsúlyozta, hogy nem igaz az a gyógyszerész-kamarai vezet?k által hangoztatott megállapítás, miszerint a gyógyszerészi többségi tulajdonú patikák jobb szakmai színvonalon m?ködnek, mint a befektet?i tulajdonúak.
Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke viszont úgy látja: ezeken a helyeken a kialakult tulajdonosi struktúra veszélyezteti az ellátás biztonságát, a beteg ugyanis nem azt a gyógyszert kapja, amelyik neki a legjobb, hanem azt, amelyik a tulajdonos-befektet? érdekeit leginkább szolgálja. Ezt meg kell akadályozni, többek között ezért is támogatják a moratóriumot. Hozzátette: az Európai Bíróság is meger?sítette a tagállamokat abban, hogy a patikalétesítés és m?ködtetés versenypiacitól eltér? szabályozása, tehát a szakmai tulajdonlás közegészségügyi érdek.
- Ismerjük azt az adatot, amely szerint a kistelepüléseken eddig csak hat gyógyszertár sz?nt meg, de ennél sokkal több - valószín?leg több száz - került rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe, cs?d közelébe - fogalmazott. Hangsúlyozta: valóban súlyos problémák vannak a jövedelmez?séggel, s a helyzeten tovább rontott a szabad patikaalapítás. Míg ugyanis korábban az összárréstömegen kétezer vállalkozás osztozott, most ennél négyszázzal több. Horváth Tamás szerint a pénzügyi befektet?k patikavállalkozásai t?keer?sek, a szabad marketinglehet?ségek mellett kedvezményekkel csábítják a vásárlókat. Ám ha így "bedöntik" a mellettük lév?', régi patikát, akkor monopolhelyzetbe kerülnek, s árpolitikájuk is megváltozik. A gyógyszerészszervezetek egyébként régóta lobbiztak a szabad patikaalapítás felfüggesztéséért. Hosszú távon szeretnék elérni, hogy patikam?ködtet? csak gyógyszerészi többségi tulajdonnal - azaz legalább 51 százalékkal - bíró vállalkozás lehessen.
Egyetértett ezzel Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének elnöke is. Aggodalmának adott hangot, hogy a moratórium hatályba lépéséig tömegével adhatnak be patikaalapítási kérelmeket, azokat ugyanis a tervek szerint még el kellene bírálni. Szerinte a törvénnyel együtt a nem joger?s, folyamatban lév?' ügyeket is fel kellene függeszteni.
Szócska Miklós korábban azzal indokolta a moratóriumot, hogy az ellátás min?sége és egyenletessége a liberalizációval romlott: míg a városokban százával létesültek új gyógyszertárak, a vidéki betegek ellátása ellehetetlenült, rendre sz?ntek meg a kis patikák. Az államtitkár szerint a beteg érdeke, hogy ott nyíljon gyógyszertár, ahol arra szükség van, és nem ott, ahol az befektet?i érdeket szolgál. Hozzátette: az egyes gyógyszertárak tulajdonosai között offshore cégek is megjelentek, ami nem kívánatos. Céljuk, hogy visszaállítsák a gyógyszerészi hivatás rangját, jelenleg ugyanis a patikák mögött meghúzódó befektet?k miatt alig érvényesül a gyógyszerész szakmai és tulajdonosi felel?ssége.