Ajándékozás, láncpatikák és a moratórium - MR1 Kossuth Rádió - Magánhangzó


MR1 Kossuth Rádió - Magánhangzó

2010. július 7.

 

M?sorvezet?: - Patikaalapítási láz tört ki, miután nyilvánosságra került az elmúlt hetekben a kormány terve, mely szerint felülvizsgálnák a három évvel ezel?tti liberalizációt. Érvek és ellenérvek a szigorítás mellett és ellen, Dobozi Pálma összeállításában.

(bejátszás)

Megszólaló 1: - Napi egyet szabad csak bevenni! Igen, és még?

Megszólaló 2: - Mást nem.

Megszólaló 1: - Mivel fizet?

Megszólaló 2: - Kézpénzzel.

Megszólaló 1: - Ez háromezer forint. Jó.

Riporter: - A Budakeszi határában lev? Park Center Bevásárlóközpont gyógyszertárában vagyunk, amely két éve nyílt a helyi hipermarkettel szemben, egy több, mint kéttucatnyi üzletet tömörít? osztrák tulajdonú patikalánc tagjaként. Az alapításhoz mindenképpen kellett a 2007-es törvén, amely lazította a patikanyitás szabályait. Azel?tt csak 250 méterenként és 5000 lakosonként nyílhatott egy-egy orvosságot árusító hely. Márpedig Budakeszin, ha ezeket a korábbi szabályokat nézzük, volt már elég. Herceg Mária vezet? gyógyszerész ennek ellenére azt mondja, folyamatosan n? a vev?ik száma, akiket els? sorban különböz?, akár 30-50%-os kedvezményekkel próbálnak idevonzani, s?t, pontokat is gy?jthetnek a törzsvásárlói kártyával rendelkez?k.

Herceg Mária vezet? gyógyszerész: - Azokat a termékeket tudjuk kedvezményes áron adni, ami nem TB-támogatottak, tehát vagy olyan gyógyszerek, vagy gyógyhatású termékek, vagy babaápolási cikkek, erre akkor van lehet?ségünk, hogy ha a beszállítóinktól tudunk kedvezményt kapni. Én nekem az a véleményem, hogy ha a nagykeresked?, a gyártó, a beszállító kedvezményt ad, akkor adja át a betegeinek, minden patika hozzájuthat kedvez? termékekhez.

 

Riporter: - Herceg Mária nem tud arról, hogy a nyitás óta csökkent volna a Budakeszin lév? más patikák forgalma. Máshol azonban erre is van példa. Az Oktogonhoz közel, a Teréz körúton állok. Az itt található Segít? Mária Gyógyszertárat 15 éve alapították, ez volt a f?város egyik els? privatizált patikája, azóta is családi vállalkozásként m?ködik. A gyógyszertárak létrehozását könnyít? törvény óta megszaporodtak a versenytársai. El?ször az egy percnyi sétára lév? Jókai téren nyílt egy új patika, ám ezt nemrég bezárták és épp most költöztetik át az oktogoni patikától alig 60 lépésnyire. Azt szerettem volna megtudni, hogy mekkora forgalomcsökkenést okozott a Segít? Mária Gyógyszertárnak a patikaliberalizáció. Az egyik tulajdonost, Balpataki Antalt telefonon értem utol.

 

Balpataki Antal, patikatulajdonos: - Közel három olyan patika jött létre, amely körülbelül 200-250 méteren belül jött létre a patikához képest, ebb?l kett? már be is zárt, de minden patika-nyitás érezhet? volt rövidtávon, azonnal 10-15% forgalom-esés egyb?l. Összességében az elmúlt három évben a forgalom csökkenése az közel 25%.

 

Riporter: - És ennek ellenére ez a családi vállalkozás még tudja tartani a nullszaldót, vagy már egyre nagyobb nehézségek vannak?

 

Balpataki Antal, patikatulajdonos: - Nem probléma egy családi vállalkozásnál, mert egy lányunk is patikus, és ennek következtében két patikus önkizsákmányolással túlteljesíti a napi adagját. Önkizsákmányolással ellensúlyozzuk ezeket a küls? nehézségeket.

 

Riporter: - Mennyire tudja egyébként a patika tartani a versenyt például abban, hogy ugye az újonnan létrejöv? t?keer?s gyógyszertárak tudnak különböz? ajándékozási akciókat indítani?

 

Balpataki Antal, patikatulajdonos: - Egyáltalán nem szálltunk be ebbe a folyamatba. Úgy döntöttünk, hogy ez nem etikus.

 

Riporter: - A patikai akciókat elutasítók azzal érvelnek, hogy a gyógyszertár nem egy ruhabolt, hogy kedvezményekkel próbálják növelni az eladást. Az ilyen marketingeszközöket használók viszont azt mondják: csak emiatt nem vesz valaki olyan orvosságot, amire nincsen szüksége, Ráadásul összességében a liberalizáció óta nem n?tt a magyar lakosság gyógyszerfogyasztása. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy 2007 óta 600-al több patikának kell osztoznia ugyanannyi vásárlón. De visszatérve a konkrét példákhoz. Szombathelyen szinte a kocsmákéval vetekszik a patikák száma, ez olvasható az egyik helyi hírportál cikkében. Ez talán kicsit túlzás, mondja Schmidt József, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Vas Megyei Szervezetének elnöke, de az tény, hogy megduplázódott a pirulákat árusító helyek száma, miközben két régi patika bezárt.

 

Schmidt József, a Magyar Gyógyszerész Kamara Vas Megyei Szervezetének elnöke: - Most, jelen pillanatban 27 m?köd? gyógyszertár van Szombathelyen, és 15-r?l indultunk. Ezek jellemz?en a város központjában nyíltak, a legforgalmasabb helyeken, illetve a bevásárlóközpontokban. A versenyt aztán nem bírták a már meglév?, m?köd? gyógyszertárak. A legfájóbb számunkra: egyik f?téri gyógyszertárnak bezárása, amelyik már az 1700-as évekt?l m?ködött mint gyógyszertár, kénytelen volt a tulajdonos bezárni, mert nem bírta a versenyt a rányíló új patikákkal.

 

Riporter: - Ön szerint egyébként mi lehet ennek az oka, hogy ha mégis mondjuk van egy jól bejártott gyógyszertár, amelynek ilyen hosszú hagyománya van, akkor egy teljesen újonnan nyíló miért tudja elszívni a betegeket?

 

Schmidt József, a Magyar Gyógyszerész Kamara Vas Megyei Szervezetének elnöke: - Marketing. Tehát amint bevezettek ?k a piac megszerzése céljából, különböz? ajándék-osztogatási akciók, akkor a vényekre a pénzfizetések, tehát hogy három receptre 300 forintot fizetnek vissza, akkor az állandó ajándéksorsolások? Tehát akik ezeket a gyógyszertárakat nyitják nagy, t?keer?s vállalkozóknak kell, hogy legyenek, mert ezeket egy patikai árrésb?l kigazdálkodni lehetetlenség.

 

Riporter: - Mindenesetre egy biztos: az új kormányzat felülvizsgálja a gyógyszertár-alapításra vonatkozó szabályokat. Új törvény jöv? januártól várható. Addig is augusztus elsejével felfüggesztik a szabad patikaalapítást, és a gyógyszertárat m?ködtet? vállalkozások fúziója sem megengedett átmenetileg. A hír hallatára beindult a patikaalapítási nagyüzem: az elmúlt egy hónapban 100 kérelem érkezett az ÁNTSZ-hez, ezeket még a régi szabályok alapján kell elbírálni. Az új szabályozás szükségességét mindjárt indokolja az egészségügyi helyettes államtitkár, de el?ször arra voltam kíváncsi: mit szólnak a változásokhoz a patikába járók.

 

Megszólaló 3: - Én nem bántam, ?szintén szólva, hogy több patika van. Különösebb negatív hatást nem érzékeltem, viszont jó volt, hogy majdnem minden sarkon van egy patika. Van egy patika, ahová a legtöbbet járok, és ez nem az, ami a lakóhelyemhez legközelebb van. A liberalizáció el?tt is már volt, úgyhogy?

 

Riporter: - Tehát akkor ahhoz azért h?séges alapvet?en?

 

Megszólaló 3: - Ahhoz h?séges vagyok, mert az van legközelebb a lakásomhoz.

 

Riporter: - És akkor itt hiába vannak ilyen akciók, amik ki is vannak függesztve, emiatt nem jön ide?

 

Megszólaló 3: - Patikában még sose néztem az akciókat!

 

Megszólaló 4: - Jobb így, igen, hogy sokkal több patika van, mint el?tte.

 

Riporter: - Mikor patikát választ, akkor mit szokott szem el?tt tartani, hogy hol vannak kedvezmények, vagy hogy melyik van tovább nyitva, vagy hogy melyik van közel?

 

Megszólaló 4: - Hát, igazság szerint, hogy melyik van tovább nyitva, de azért az akciókat is meg szoktam nézni.

 

Megszólaló 5: - Régen annyit kellett sorban állni általában a patikákban, és azóta, hogy egyre több nyílt, azóta sokkal kevesebbet kell.

 

Riporter: - De vissza a törvényhozáshoz. A nemzeti er?forrás-miniszter által jegyzett és sürg?sséggel benyújtott törvénymódosítás indoklásából Mátyus Kati idéz.

 

Mátyus Kati: - A jelenlegi szabályozás az új t?ketulajdonosok gyors és olcsó piacra lépését, piaci pozíciójuk stabilizálását segítette el?. A gyógyszertárak, gyógyszertár-láncok külföldi kézbe kerülése nem fékezett. Az új kormány a patikákat az egészségügyi ellátórendszer integráns részeként kezeli, ezért az állam szabályozó szerepét fenn kívánja tartani. 118 közforgalmú gyógyszertár megsz?nt. 2008-ban mintegy 600 gyógyszertári vállalkozás veszteségesen m?ködött, ez a szám azóta növekszik. A nagykeresked?k felé fennálló, határid?n túli tartozás 13-15 milliárd forint.

 

Riporter: - De Cserháti Péter helyettes államtitkár bizottsági ülésen elhangzott szavai szerint más szempontból sem váltotta be a patikaliberalizáció a hozzáf?zött reményeket.

 

Cserháti Péter, helyettes államtitkár: - Igazából nem a kistelepüléseken alakultak a patikák, miután jól ismerjük ezeket az aránytalan számokat, hogy? Én is, magam is gy?jtöttem, egészen friss anyag is rendelkezésemre áll, de mondjuk 2007. január 1-t?l 2009-ig például Budapesten 112, 50 ezer f? fölötti településen 168, míg 1500 f? alatti településen mindössze 2 patika alakult. És nagyon sok helyen azok a funkciók sem valósultak meg, amelyeket többlet-tevékenység érdekében ezek a patikák vállaltak: az ügyelet? Most is van interpelláció a parlament asztalán, amelyik egy jelent?s, ismert üdül?helyünkön az új patika által nem biztosított ügyeleti szolgáltatás min?ségét kifogásolja, gyakorlatilag teljes joggal. Mindeközben a piac maga is ennek következtében egyensúlyát vesztette, amelynek nyoma az, hogy a patikák készletezési gondokkal küszködnek, finanszírozási gondokkal küszködnek. Ezt a lakosság úgy éli meg, hogy amikor bemegy a gyógyszertárba, akkor nem kapja meg aznap a gyógyszert, hanem másnap vissza kell menni érte.

 

Riporter: - A kormányzati módosítás egyes elemeit kifejezetten aggályosnak tartja Korodi Katalin (!), aki a láncban m?köd? patikák több mint harmadát tömörít? Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke, és egyben egy osztrák tulajdonú patikalánc ügyvezet?je.

 

Korodi Katalin, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke: - Ami számomra elfogadhatatlan ebben az ominózus törvénytervezetben: az én olvasatom szerint picikét egy külföldi t?kék. Az anyavállalatunk egy osztrák vállalat, én értesítettem a tulajdonosaimat e vonatkozásban, és felháborodva azt jelezték vissza, hogy a megfelel? lépéseket meg fogják tenni. Feltételezem, hogy fel fogják venni az osztrák nagykövetséggel a kapcsolatot, és ilyen téren elmenni a megfelel? szakhatóságokhoz, minisztériumhoz.

 

Riporter: - A szövetség reméli, hogy csak szabályozza a kormány a patikaliberalizációt, és nem megszünteti. Azt egyébként Korodi Katalin szerint sem ártana rögzíteni, hogy mekkora távolság lehet két patika között, és minimum mekkora t?ke kell az alapításhoz. A Korodi Katalin láncába tartozó 28 üzletb?l egyébként egynek sincs lejárt tartozása. Ön szerint egyébként igazából az, hogy egy patika cs?dközelbe kerül vagy sem, az min múlik? Hogy van-e egy ilyen t?keer?s háttér, vagy akár van egy ilyen segítség, ami akár gazdasági, marketingtanácsokat ad, vagy az elhelyezkedés?

 

Korodi Katalin, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke: - Hát, ami nagyon fontos, hogy megfelel? t?kével rendelkezzen egy társaság. Ha alult?késítve indul, akkor természetes a folyamat, hogy el?bb-utóbb cs?dbe jut. Sokat számít az, hogy ha van egy gazdasági hozzáért? csapat mögötte, aki segíti a m?ködésben. Természetesen közrejátszhat a cs?dben az is, hogy ha valahol egy rossz fekvés?, rossz helyzet? gyógyszertár van, közrejátszhat az, mondjuk, hogy ha rányitnak egy gyógyszertárat?

 

Riporter: - Vitatéma az is, hogy a 2007-es szabályozás szerint elegend?, ha csak jelzésérték? tulajdonrésze van a patikában gyógyszerész-végzettség? munkatársnak. Korodi Katalin szerint ez semennyiben sem csorbítja az ellátás min?ségét, a Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint viszont éppen ez lenne az egyik pont, amelyben biztos módosítani kellene a szabályozást. De Hankó Zoltán alelnök több más szempontot is említ.

 

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke: - Az, hogy lakosságszámhoz, és gyógyszertárak egymás közötti minimális távolságához lehessen kötni új gyógyszertárnak a létesítését, mindenképpen egy olyan szabályozási elem, amelynek a visszahozatalát a Gyógyszerészi Kamara indokoltnak tartja. Az, hogy milyen lakosságszámhoz fogják kötni új gyógyszertárak létesítésének a lehet?ségét, ez nyilván az ?szi egyeztetéseknek lesz a témája. A gyógyszertári marketingnek a rendszerét úgyszintén teljesen újra kell gondolni.

 

Riporter: - A Gyógyszerészi Kamara eltörölné a patikán kívüli, tehát például a benzinkutaknál vagy drogériákban történ? gyógyszerárusítást is. Hankó Zoltán szerint a cs?dközelben lev? patikák között újak és régiek egyaránt vannak.

 

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke: - Azok az adatok, amelyek rendelkezésünkre állnak azt mutatják, hogy a gyógyszertárak m?ködtetésére rendelkezésre álló források, tehát magyarul mondva az a fedezet, amit a gyógyszertárak a m?ködtetésük során biztosítani tudnak, nem elégséges az ágazat m?ködési költségeinek a finanszírozásához. Ilyen szituációban kétségkívül a t?keer?nek a szerepe hangsúlyosabbá válik.

 

Riporter: - Tulajdonképpen az, hogy a patikák ilyen anyagi helyzetben vannak, amilyenben, abban mekkora szerepe van a liberalizációnak? Mert ugye mondta, hogy újak, régiek is bajban vannak.

 

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke: - Amikor 2007-ben a liberalizációról döntés született, ezzel párhuzamosan a konvergencia-programnak a részeként jelent?s forráskivonásra került sor az ágazatban. Már akkor is jeleztük, hogy önmagában a liberalizáció is padlóra viheti az ágazatot, önmagában a forráskivonás is padlóra viheti az ágazatot, a két intézkedés egyidej? bevezetése viszont nagyon súlyos helyzetet okoz majd, és ez be is következett.

 

Riporter: - Mindez azt is jelenti az alelnök szerint, hogy módosítani kell az úgynevezett árrés-szabályozást. Ez maximálja, hogy hány forintot tehet rá a patikus egy-egy szer nagykereskedelmi árára. Az összeg még a legdrágább termékeknél sem lehet több, mint 850 forint, márpedig az állami támogatásban is részesül? leghátrányosabb patikákat leszámítva csak ebb?l a bevételb?l kell megélniük a gyógyszertáraknak.

 

(bejátszás vége)

 

M?sorvezet?: - Dobozi Pálma összeállítását hallották.