Betegség receptre


A tĂ©mĂĄrĂłl a NĂ©pszabadsĂĄgban jelnt meg Ă­rĂĄs. EbbƑl idĂ©zĂŒnk:

Az iskolaĂ©retlensĂ©g tehĂĄt egy pluszadalĂ©k amellett, hogy nagyobb figyelmet kellene a környezeti tĂ©nyezƑknek tulajdonĂ­tani. A Michigani Állami Egyetem kutatĂłja, Todd Older egyenesen azt ĂĄllĂ­tja, hogy a tĂșl fiatalon törtĂ©nƑ beiskolĂĄzĂĄs miatt minden ötödik ADHD diag nĂłzisa tĂ©ves. Az Ă©retlenĂŒl iskolĂĄba kerĂŒlt gyerek nem Ă©rti az ott elhangzottakat, unatkozik, s hogy Ă©bersĂ©gi szintjĂ©t fenntartsa, azaz el ne aludjon, izeg-mozog, zavarja a többieket humorosnak vĂ©lt bekiabĂĄlĂĄsaival.

És mert gyakori diagnĂłzis – kettƑ–öt szĂĄzalĂ©kra teszik az elƑfordulĂĄsĂĄt –, ez egyedĂŒl az EgyesĂŒlt Államokban egymilliĂł, a betegsĂ©ggel feleslegesen megbĂ©lyegzett gyereket jelent! A betegsĂ©g diagnĂłzisa sokszor automatikusan hosszan tartĂł gyĂłgyszeradĂĄshoz vezet. JellemzƑ adat, hogy NĂ©metorszĂĄgban az ADHD-ban rutinszerƱen adott methylphenidattartalmĂș gyĂłgyszerek felĂ­rt mennyisĂ©ge mĂĄsfĂ©l Ă©vtized alatt a sokszorosĂĄra nƑtt. A Der Spiegel adatai szerint NĂ©metorszĂĄgban 1993-ban csak 34 kg-ot, 2001-ben mĂĄr 603 kgot, mĂ­g tavaly 1735 kg-ot forgalmaztak belƑle. Az is Ă©rdekes megfigyelĂ©s, hogy minĂ©l iskolĂĄzatlanabbak a szĂŒlƑk, annĂĄl több fogy a gyĂłgyszerbƑl. Anders Hjern stockholmi tudĂłs szerint a svĂ©d ĂĄllamtĂłl szociĂĄlis tĂĄmogatĂĄst kapĂł csalĂĄdokban az ADHD-ben szenvedƑk ĂĄtlagosan 135 szĂĄzalĂ©kkal több tablettĂĄt kaptak, mint a segĂ©lyben nem rĂ©szesĂŒlƑ magatartĂĄszavaros gyerekek.

TovĂĄbb >>