Kórházi gyógyszergazdálkodás
A kórházak évr?l-évre egyre kevesebb pénzb?l gazdálkodhatnak - különösen a 2007-ben bevezetett TVK óta - másrészt az intézményi költségvetésb?l egyre kisebb hányadából vásárolnak gyógyszereket. Míg tíz évvel ezel?tt ez a teljes kórházi költségvetés 12-15 %-át tette ki ez az összeg, ma már jó ha eléri az 5%-ot. Dr. Buchholcz Gyula a Magyar Gyógyszerészi Kamara Intézeti Gyógyszerészi Állandó Bizottság elnöke válaszol kérdésünkre
-Milyen mértékben csökkent az elmúlt években a kórházakban a gyógyszerek költsége?
-Azt kell, hogy mondjam jelent?sen. Ez egyrészt annak köszönhet?, hogy a kórházak évr?l-évre egyre kevesebb pénzb?l gazdálkodhatnak - különösen a 2007-ben bevezetett TVK óta - másrészt az intézményi büdzsékb?l egyre kisebb hányad fordítódik gyógyszerek vásárlására. Míg tíz évvel ezel?tt ez a teljes kórházi költségvetés 12-15 %-át tette ki, ma ez legalább a felére csökkent. Így pl. a városi kórházak estében jó, ha eléri az 5%-t, de a kiemelt fekv?beteg-ellátó intézmények esetében sem mindenütt éri el a 10%-ot.
-Milyen mértékben lehet még csökkenteni a gyógyszerek költségét az intézményekben, hogy ne veszélyeztesse a betegek ellátását? Hogyan lehetne még csökkenteni a gyógyszerek költségét?
-Véleményem szerint ma a kórházak többségének gyógyszerfelhasználása már közelíti azt a minimális határt, ami feltétlenül szükséges a biztonságos gyógyszerellátáshoz. Így jelen pillanatban a gyógyszerfelhasználás mértékének csökkentése már nem jöhet szóba, de a felhasználást optimalizálni természetesen lehetne, pl. a betegre szabott gyógyszerosztással. Ennek bevezetése estén a financiális el?nyök mellé a gyógyszeres terápia biztonsága is társul. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy minden új rendszer kialakítása beruházást igényel, (szakember-létszám növelése, hardver, szoftver, stb.) de hosszú távon megtérül. Mivel jelenleg is minimum 150 f? gyógyszerész hiányzik a magyar kórházi-klinikai gyógyszerészi rendszerb?l, ezért a széles körben alkalmazott betegre szóló gyógyszerosztás egyel?re utópiának t?nik, de abban a néhány intézményben ahol már m?ködik. jók a tapasztalatok.
A nyugat-európai kórházak a szükséges gyógyszereik 80%-át közvetlenül a gyógyszergyáraktól szerzik be, és csak mintegy 20%-át vásárolják gyógyszer- nagykeresked?kt?l. Nálunk ez az arány pont ennek a fordítottja, pedig a gyártói beszállítás sokkal rugalmasabb és költséghatékonyabb beszerzést tesz lehet?vé. Amennyiben az átlagos 6%-os nagykereskedelmi árréssel és a tavalyi éves kórházi forgalommal számolunk, ami 106 Mrd Ft volt, jelent?s költséget tudnánk megtakarítani országos szinten. (Ez minimum harminc kisvárosi kórház éves gyógyszerköltségét fedezné.)
A gyakran és nagy volumenben használt készítményekb?l (pl.: antibiotikumok, heparin-származékok, stb.) forgalomba kerülhetnének nagyobb ún. ?kórházi kiszerelés?ek?, amelyeknek az ára jóval kedvez?bb lehetne. Ennek feltétele a gyártók törzskönyvezési hajlandósága, és a kórházak bels? gyógyszerlogisztikájának fejlesztése.
A kórházi kiszerelés gondolatától nem esik messze a speciális ?kórházi ár?. Ez egy ún. kétlépcs?s gyógyszerárat feltételezne, egy a közforgalom számára megállapított nagykereskedelmi árat, és a kórházaknak egy jóval az alattit (pl. fél ár). Ma a különböz? adományoknak, mintáknak és rabattoknak köszönhet?en átlagosan a kórházak a gyógyszerek ?hivatalos? árának így is csak a 60-70%-át fizetik. Ez a mérték, kiemelt marketing stratégiai szempontok esetében és/vagy ügyesebben tárgyalóknál 50%-nál kevesebb is lehet. Úgy gondolom, hogy a különböz? jogcímen beérkez? grátisz gyógyszerek helyett ez a modell kiszámíthatóbb, kezelhet?bb és f?leg igazságosabb lenne. Ma pl. egy kis ágyszámú kórház ugyanazt a gyógyszert esetlegesen drágábban szerzi be, mint egy nagyobb intézmény, mivel jóval kisebb gyógyszerfelhasználó és így kisebb árkedvezményt tud kialkudni. Úgy vélem, a kórházi gyógyszerárnak is szabályozottnak kellene lennie, ahogyan a közforgalom esetében is az. Ugye nagyon igazságtalannak éreznénk, ha pl. egy falusi patikában a vérnyomáscsökkent?nkért jóval többet fizetnénk, mint egy belvárosi nagy forgalmú gyógyszertárban? Ezzel szemben ma egy kisebb városi kórházban ugyanaz a gyógyszeres terápia valószín?leg többe kerül, mint egy egyetemi klinikán, ugyanolyan mérték? HBCS finanszírozás mellett.
A beszerzési csoportosulások is hozhatnak megtakarítást (bár a közös gyógyszer portfólió kialakítását a szakmai profilok különböz?ségéb?l és a helyi terápiás szokásokból fakadó különbségek nagyon megnehezíthetik), de a beszerzés volumenénél még fontosabb lehet a megtakarítás szempontjából a beszerzést menedzsel? intézeti f?gyógyszerész gyógyszer-kereskedelmi tapasztalata és éleslátása. Ez akár kompenzálhatja is egy kevesebb gyógyszert vásárló kórház általában kisebb árkedvezményeit.
-Pontosan mit jelent a betegre szabott gyógyszerosztás?
-A betegre szabott gyógyszerosztás esetében a fekv?beteg gyógyintézetekben a gyógyszerészek szakmailag felügyelik, nyomon követik a gyógyszer útját ? az intézeti gyógyszertárból történ? kiadást követ?en - az egyes betegekig. Tehát a hagyományos osztályos rendelés helyett az orvos egyedileg rendeli meg a gyógyszert minden beteg számára, amit az intézeti gyógyszertár betegre szóló gyógyszerosztással biztosít, mely során az intézeti gyógyszerész ellen?rzi a felírt gyógyszerek dózisát, adagolási intervallumát, javallat szerinti alkalmazását, interakcióit, és a szükséges helyettesítést is elvégzi. Ennek láthatóan szakmai, de gazdasági el?nyei is vannak, azonban a megvalósításához megfelel? személyi és tárgyi feltételek szükségesek.
-Hogyan látja? Nálunk is megvalósítható lesz a jöv?ben, hogy a kórházak közvetlenül a gyártóktól szerezzék be a gyógyszereket?
-Ahogyan már említettem, ez jelenleg is m?ködik, hiszen több nagy gyártónak is van itthon nagykereskedelmi joga, de arányait tekintve nem ez az elterjedt gyakorlat. Ennek több oka van, de talán hadd említsem meg az egyik legnyilvánvalóbbat. A kórházak hatalmas adósságállománya elriasztja a gyártókat a közvetlen kórházi beszállítástól, míg a nagykeresked?k még fizet?képesek.
-Hogyan fogja érinteni az intézeti gyógyszertárak m?ködését az új gyógyszertörvény?
-Tudomásom szerint közvetlenül nem, de közvetve érintheti. Arra gondolok, hogy amennyiben a kórházak finanszírozásában pozitív változás lesz, úgy megteremt?dhetnek egy magasabb színvonalú kórházi-klinikai gyógyszerészet feltételei.
- Köszönöm.