Szombaton reggel került sor a XIV. MAGYAR GYÓGYSZERÉSZ NAPOK ünnepélyes megnyitójára valamint a Magyar Gyógyszerészi Kamara kitüntetéseinek átadására. Elsőként dr. Hankó Zoltán köszöntötte a konferenciát, majd Vargha Tamás országgyűlési képviselő, a Fejér Megyei közgyűlés elnöke mondta el beszédét (Videolink!), és köszöntötte a gyógyszerészeket dr. Cser-Palkovics András Magyarország történelmi fővárosa, Székesfehérvár polgármestere nevében is.
A konferencia résztvevőinek köszöntői sorában dr. Békefi Géza a Magyar Gyógyszerészi Kamara Fejér Megyei Szervezete elnöke a szerdán megrendezett IX. Országos Patikanap helyi eseményeiről tájékoztatta a jelenlévőket, az összetartás, az együttgondolkodás fontosságára hívta fel a gyógyszerészek figyelmét.
A XIV. Magyar Gyógyszerész Napok alkalmából, Kerekesné dr. Vörös Erzsébet gyógyszerész asszony, az MGYK Nógrád Megyei Szervezete volt elnöke, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Aranyérmét vehette át dr. Hankó Zoltántól.
A Pharmacia Alapítvány Pro Pharmaciae díját prof. dr. Paál Tamásnak adományozta. A díjat dr. Szabó Sándor kuratóriumi elnök távollétében dr. Hankó Zoltán adta át, a kitüntetetteket dr. Zalai Károly MGYK főtitkár is köszöntötte.
A 2011-es Országos Patikanap kapcsán benyújtott pályázatok alapján, Fári István a Galenus igazgatója adta át a kimagasló színvonalú szervezésért járó díjakat. Az elmúlt esztendő első helyezettje Kerekesné dr. Vörös Erzsébet gyógyszerész (salgótarjáni Pécskő Gyógyszertár), második helyezettje dr. Nádaskay Mária gyógyszerész (Nádaskay Gyógyszertár, Taksony), harmadik helyezettje dr. Nagy Béláné gyógyszerész (Kígyó gyógyszertár, Cegléd).
A konferencia ünnepi szekciójának plenáris előadását A gyógyszertári minőség a hivatás alapja címmel prof. dr. Paál Tamás tartotta meg. Az előadó nem elsősorban a szabályok ismertetésével foglakozott, hanem a hivatás lényegéből és gyógyszerésztörténelmi hivatkozásokra alapozva közegészségügyi, szociális és emberbaráti foglalkozásként beszélt a gyógyszerészetről. Bemutatta, hogy a különböző történelmi korokban hogyan változott a gyógyszerész tevékenysége és a minőség biztosításának gyakorlata. A minőséget a gyógyszerészi elkötelezettségre vezette vissza, ugyanakkor a nagyobb és több munkahelyes gyógyszertárakban szükséges a minőségbiztosításért felelős nevesítése. A minőség állandó, tervezett tevékenység, melyet alapvetően meghatároz a PDCA ciklus. A gyógyszertárak mint egészségügyi szolgáltatók kötelesek belső minőségügyi rendszert működtetni.
A nap második előadásaként Gyógyszerészi kompetenciák és a Széll Kálmán-terv címmel dr. Hankó Zoltánt hallgatta meg a konferencia. Az előadó a gyógyszerészi kompetenciákban bekövetkezett változásokat az elmúlt évtizedekben bekövetkezett kompetencia-vesztési és bővülési folyamatokon keresztül mutatta be. Szólt arról, hogy a 2006-os mélypontot követően a kamara tudatos kompetencia-rendezési programot hajt végre, melynek legfőbb elemei gyógyszerészi diplomához kötött, piacképes és jogszabályban elismert kompetenciák. Szólt a szakgyógyszerész-képzés rendszerének küszöbön álló változásáról is. A Széll Kálmán-terv új helyzetbe állítja a kompetencia-rendezési programot, melyben előtérbe kerülnek azok a kompetenciák, amelyek egyben a forrásbővítés lehetőségét is hordozzák.
A meghirdetett program szerint, az MGYK Szakmai Fejlesztési Munkabizottságának koordinálásában A gyógyszertár minőségügyi rendszere c. szekcióval folytatta munkáját a konferencia. A bevezető gondolatokat dr. Brezanóczy Ferenc üléselnök az MGYK szakmai munkabizottság tagja mondta el.
A minőségről általában címmel dr. Ádám György tartotta meg előadását. A történelmi összefüggéseket vizsgálva kifejtette: a megfelelés a szabványnak szemlélettől eljutottunk a megfelelés a társadalmi és környezeti elvárásoknak szintre. A rossz minőségű ellátás a társadalomnak hatalmas károkat okoz, ezért is fontos a mindenki által, a saját gyógyszertárában vezetett minőségbiztosítási kézikönyv megléte és permanens fejlesztése. Ez nemcsak a minőséget biztosítja, hanem a hatékonyság fejlesztését is szolgálja. Szükséges a minőségbiztosítás elveinek a gyakorlatba történő átültetése. A gyógyszertári minőségügy alakításában a Magyar Gyógyszerészi Kamarának feladatai vannak.
Ezután A Helyes Gyógyszertári Gyakorlat és kézikönyve címmel Dr. Vimláti Gábor előadása következett. A rendszer és a józan-ész mátrixában értelmezte egy minőségi intézmény (egy gyógyszertár) működését. A minőségügyi kézikönyv szükséges jellemzőiről illetve a rendszer elkészítésének folyamatáról beszélt az előadó, és jelezte: készül egy ilyen ajánlás, ami ingyenesen elérhető lesz a kamaránál. Dr. Vimláti az összegzésben leszögezte: A minőséget csak beletervezni/belegyártani lehet a munkánkba; utólag beleellenőrizni már nem! Tartalmas és sokoldalú konzultáció követte az előadásokat, melynek végén a szekció munkáját dr. Brezanóczy Ferenc összegezte.
A délután programja a Betegkommunikáció a gyógyszertárban címmel meghirdetett szekcióval folytatódott az MGYK Kommunikációs Munkabizottságának koordinálásában, dr. Csóka Ildikó üléselnök vezetésével és bevezető gondolataival.
A bevezetést követően a szekció első előadásaként hangzott el dr. Kőhalmi Ákos előadása A jó kommunikáció és a marketing kapcsolata címmel. A gyógyszertárakban egyszerre van jelen az egészségügyi és a kereskedelmi szemlélet. A páciensek egy része funkcionális igényeinek kielégítéséért keresi fel a gyógyszertárat, és vannak, akik az egészségük megtartását fontosnak tartják, és fogyasztói élményeiket átviszik az egészségpiac területére is. Dr. Kőhalmi beszélt arról az új szemléletmódról és menedzselési technikákról, melynek a feltételeit, elsajátítását mindenhol meg kell teremteni. Az előadó bemutatta a marketingmix 7P-jét, aminek tudatos átgondolásával, és a marketing tevékenység tervezett elvégzésével eredményeket lehet elérni. Szólt a verbális és nonverbális kommunikáció fontosságáról, a törzsvásárlói programok kialakításának tartalmi szabályairól. Hibásnak tartja azt a gyakorlatot, amikor a patika egyszerre több cégcsoportosulás akciós és tájékoztató kiadványait kínálja fel a betegnek, mert ezáltal a patikához való kötődés kialakulását gátoljuk. Érdemes a betegek preferenciáival is foglalkozni, hiszen erre odafigyelve tudjuk alakítani a szükséges terápiát. Számtalan technikai lehetőséget is felvillantott, melyek alkalmazása szakmailag és marketing szempontból is előnyös lehet.
Expediálási praktikák; elméletek és gyakorlat a tréning szerepe címmel Dr. Jánoska Zsolt szakgyógyszerész, kommunikációs tréner következett az előadók sorában. Hogyan lehet sikeresebb a gyógyszerész? tette fel az első kérdését az előadó. A gyógyszerészi kulcskompetenciák áttekintésével és azok fejleszthetőségével/fejlesztésével érdemes foglakoznunk. Dr. Jánoska konkrét kutatási példán mutatta be, hogy a betegek információszükségletének kielégítésén keresztül milyen lehetőségei vannak egy gyógyszerésznek a gondozási folyamat felépítésében, a pontos tájékoztatásban, a terápiahűség javításában ez által a betegek elégedettségének növelésében. A gyógyszerészek iránti bizalom nagy, ezért a gyógyszerésznek komoly lehetőségei vannak a terápiás (gyógyszerválasztással kapcsolatos) betegdöntések racionalizálásában. A hatóanyag alapú felírással kapcsolatos kérdőív eredményeit is bemutatta az előadó. Végezetül részletesen ismertette, hogy expediálás közben milyen kommunikációs technikával lehet eredményeket elérni. A hatóanyag-rendeléshez kapcsolódó készítményválasztásban a gyógyszerészeknek komoly lehetőségei vannak.
Dr. Zalai Károly főtitkár mint a Richter Gedeon Nyrt. PR főmunkatársa tartotta meg előadását. Néhány példán keresztül bemutatta, hogy a gyógyszerészek miként viszonyulnak a patikalátogatókhoz, és kiemelte: komoly kihasználatlan lehetőségek rejlenek ebben a kapcsolatrendszerben, hiszen a célok harmonizálhatók.
A konferencia a munkáját fórummal folytatta, melyet dr. Sándor Csaba alelnök moderált. A fórumon az elmúlt másfél nap folyosói konzultációinak lezárásaként az élelmiszerlánc felügyeleti díjjal kapcsolatos tennivalókat is értelmezték a résztvevők.
A konferenciát dr. Sándor Csaba alelnök zárta.
(szente)