„Virág elvtárs, nem vagyok én ideológiailag elég képzett” - mgyk.hu

InterjĂş dr. Bartus GyĂśrggyel, az MGYK alelnĂśkĂŠvel

- A gyökerek a család minden ember életében fontosak. Beavatnál minket, Te „honnan jössz, …” ?

- Hosszú mese… Érettségi évében – amatőr színpados-, filmes előélettel – fotósnak, vagy operatőrnek készültem. Innen „egyenes” út vezet a gyógyszerészethez. A kémiát és a biológiát legalább - már akkor is - szerettem. Édesanyám, aki gyógyszerész, ragaszkodott hozzá, hogy mielőtt „művész” leszek, legyen valami, amiből meg is élhetek, ráadásul egy diplomával együtt. Miután érettségim és egyetemi felvételim között dolgoztam egy évet, rájöttem, hogy szép dolog az „önkifejezés”, de tanulni jobb, mint dolgozni. A kémia, biológia, ment, a fizikával is el voltam, hozzá a családi késztetés, hát így lettem gyógyszerész. Az egyetem után már egyszerű volt. Egy kis közforgalom, aztán minisztérium, és némi kitérő után – számvitel és programozás – jöhetett a jogelőd nélküli gyógyszertár alapítása édesanyámmal. Nem mellesleg, a fiam tavaly végzett ugyan csak a gyógyszerész karon Pécsett. Fura az élet…

- Hogyan van jelen mindez az ĂŠleted privĂĄt, szakmai ĂŠs kĂśzĂŠleti felĂźletĂŠn?

	Â	- A rejtőzkĂśdő bĂślcsĂŠsz vĂŠnĂĄm vezetett valĂłszĂ­nĹąleg a joghoz. A tĂĄrsadalmi mozgĂĄsok, azok szabĂĄlyai, vagy szabĂĄly alĂłl valĂł kibĂşvĂĄsi kĂ­sĂŠrletei mindig is foglalkoztattak. A dolgok eredőjekĂŠnt, a kĂśzĂŠleti tevĂŠkenysĂŠgben talĂĄltam meg a szakmai, tĂĄrsadalmi, szociolĂłgiai ĂŠs filozĂłfiai tĂŠtelek tevĂŠkeny szintĂŠzisĂŠt. VĂŠgĂźl is itt ĂŠrzem, amit anno a szĂ­npadon: A cĂŠlt, tudom, mĂŠg szĂĄzszor el nem ĂŠrem. Mit sem tesz. A cĂŠl voltakĂŠpp mi is? A cĂŠl, megszĹąnte a dicső csatĂĄnak, A cĂŠl halĂĄl, az ĂŠlet kĂźzdelem, S az ember cĂŠlja e kĂźzdĂŠs maga.
dr. Bartus GyĂśrgy	Â	Â

- Sokirányú képzettség és tapasztalat van a hátad mögött – milyen területen lehet mindezt kamatoztatni?

- Igen az amatőr művészkedésen túl,  elég sok mindent kipróbáltam. Gyógyszerészet, számvitel, jog és amatőr- tanítás, programozás, mivel ezekről nincs papírom. Hogy hol lehet kamatoztatni? Valamelyikbe mindig beleszaladok. Amikor a beteggel konzultálok, az gyógyszerészet és oktatás. Ha a patikában „elrepült” a Windows, vagy „behalt a nyomtató, az számítástechnika. Jogszabály értelmezés – fordítás magyarról, magyarra – az jog és tanítás. A gyógyszertár könyvvitele jog és számvitel. Valahol, valami mindig bekattan… 

- A jogi munkabizottsĂĄg elnĂśkekĂŠnt milyennek lĂĄtod a jogszabĂĄly vĂŠlemĂŠnyezĂŠs rendjĂŠt a kamarĂĄban, min ĂŠrdemes ĂŠs mi az, amin lehetetlen vĂĄltoztatni?

- Az öndicséret nem egészséges. A problémák inkább, a sokszor felelősséggel betarthatatlan határidőkkel vannak. Nem életszerű például több száz oldalas, több törvényre is kiterjedő módosító jogszabályok szakmai véleményezése, 24 – 36 órás határidővel, laikus, vagy fél laikus, nem főállású emberek által. Arról már nem is beszélve, hogy egy tárcaközi egyeztetésen túljutott jogszabályban változásokat kieszközölni, nem egy sok sikerélményt adó feladat.

Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a tervezeteket az országos hivatal minden területi szervezetnek véleményezésre megküldi. Tudom ott fokozottan igaz, hogy főállásuk mellett foglalkoznak a kérdéssel, de még a szigorúan szakmai joganyagok esetében is, a válaszok mennyisége nem mondható túl soknak. Értem, hogy ez egy nehéz feladat, viszont a jogi szakmaiságtól függetlenül, minden vélemény számít, és sokszor olyan visszásságokra vetíthet fényt, amelyeken a „szakértő” figyelme esetleg átsiklott. Ezért nagyon jó lenne, ha a területi szervezetek ebben a munkában tevékenyebben tudnának részt venni.

- Több fontos téma is „az asztalon van…”, beavatnál minket!?

- Igen, több is. Bár pillanatnyilag jogalkotási területen nem igazán, a hatályos szabályozások finomhangolásában annál inkább. Jelenleg három témakört tudnék kiemelni. Először is itt van, az április 01.-tőlhatályos, hatóanyag néven történő gyógyszerrendelés kérdése. Itt felkészülési munkák zajlanak. A megvalósítás egyeztetése az OEP, az orvosi- és a patikai rendszergazdák képviselőivel. Második kiemelt területnek a kötelező iparkamrai regisztrációt tekintem. Ha attól az elvi felvetéstől eltekintek, hogy egy orvos, gyógyszerész nem iparos, az teljesen érthető, hogy a vállalkozásoknak egy regisztrációs kötelezettséget ír elő a törvény, ezzel egyrészt az alvállalkozókat, másrészt a fogyasztókat védő rendszert létrehozva. Ugyanakkor mind az orvosok, mind a szakdolgozók, mind a gyógyszerészek esetében az ellátás garanciáit részben a jogszabályok, részben a köztestületi kamarai kötelező tagság intézménye valósítják meg. Így az iparkamarai regisztráció előírását csak felesleges adminisztrációként- és költségként tudom értékelni. Az aktualitások közül a harmadik jelentős probléma a helyi adókról szóló törvény változása. 2011. november 30-ig az egészségügyi szolgáltatást végzők, a törvény erejénél fogva, mentesültek az építményadó fizetési kötelezettség alól. A törvény módosítása ezt a kötelező mentességet megszüntette, olyan módon hogy az adható kedvezmények, vagy mentességek vonatkozásában az önkormányzatok mérlegelési jogát sem engedélyezi. A törvény indoklásában az szerepel, hogy a profitorientáltan működő szolgáltatók kedvezményei nem indokoltak. Megkérdezném, hogy azon túl, hogy adójogi szempontból profitorientált egy 800 fős falu saját ingatlanában rendelő háziorvosa, vagy ugyan ezen falu fiókgyógyszertárát, saját ingatlanában működtető gyógyszerésze, mi az a „hatalmas” adóbevétel, ami – a kormány programmal összhangban – élhetővé teszi a települést, az egészségügyi ellátásában ellehetetlenült lakosok számára?! Az ezzel kapcsolatos módosítást is fontos feladatnak tekintem.

- Mit tartasz aktuálisan kiemelendőnek a közeljövő szakmai jogalkotási feladatai közül?

- Azt gondolom, hogy a hatályos jogszabályok szakmailag jó irányba mutatnak. Itt inkább finomhangolásra van szükség. A Gyftv marketingre, gyógyszertárak áthelyezésére vonatkozó szabályai, a gyógyszertárak fenntartható működését befolyásoló szabályok. Nagy kihívás lesz, ha megkezdődik az e-receptre vonatkozó normatívák megalkotása.

- Úgy tudom, szerteágazó tapasztalatokkal rendelkezel a gyógyszerhamisítás szakmai/jogi aspektusaival kapcsolatban is…

- Ez inkább csak rajtam ragadt, mint szamáron a fül. A szakmai kérdések vonatkozásában csak Pelikán elvtársat tudom idézni: „Virág elvtárs, nem vagyok én ideológiailag elég képzett”. A jogi részével kapcsolatban leglényegesebbként, arról tudok beszámolni, hogy folyamatban van, a HENT kezdeményezésében, egy a gyógyszerhamisítással kapcsolatos, a Btk-t módosító javaslat, amelynek értelmében a tényállás megvalósítója bűncselekményt követ el, és következményeitől függően akár több évi szabadságvesztéssel is büntethető.

- Ha jól emlékszem a gyógyszertári szakasszisztens képzésben is részt veszel. Mi a véleményed a képzés jövőjéről?

- Igen, részt vettem. Egészségügyi jogból jó pár évig tanítottam és vizsgáztattam a gyógyszertári szakasszisztenseket. Ez még az OKJ rendszer bevezetése előtt volt. Hogy mi a véleményem? Abbahagytam! Abban az óraszámban, annyi gyakorlati idővel, amennyi manapság a képzésre követelményként előírt felelőtlenség lett volna részemről. Ráadásul akkor a szakmai tárgyakról nem is beszéltem. Mindig azt mondtam a „nebulóimnak” tanulják meg a jogot, mert vizsgaanyag, és anyagi kárt okozhat, de könyörgöm, ha a gyógyszertant nem tudja, valakit „eltehet láb alól”! Nem is szerettem buktatni. Ezek után mit mondjak, ha még a jogot sem lehet leadni becsületesen, akkor mi van a szakmai tárgyakkal? A jövő? Legyen OKJ, vagy bármi más, de ebben a rendszerben, ekkora óraszámban, ilyen képzőhelyeken, fából-vaskarika. A szak- és asszisztensi kompetenciák meghatározása után teljesen új alapokra kell helyezni.

- KĂśszĂśnĂśm a beszĂŠlgetĂŠst!

(szente)