"A túlélÅ‘ túra - amelyen jelenleg vagyunk - sajátja, hogy kizárólag egymást segÃtve teljesÃthetÅ‘!"
- dr. Sándor Csaba alelnök
Dr. Zalai Károly fÅ‘titkárral és dr. Sándor Csaba alelnökkel beszélgettünk a 2012. június 8-9. között megrendezésre kerülÅ‘ XIV. Magyar Gyógyszerészi Napok (Részletes program itt elérhetÅ‘!) kapcsán, melynek feladata, hogy szakmai oldalról közelÃtse meg a mindennapok kérdéseit.
- A helyes gyógyszertári gyakorlatról Magyarné dr. Pintér Gabriellával, az új munka törvénykönyve kapcsán dr. Sohajda Attilával, a kommunikáció kérdéseiről dr. Csóka Ildikóval készült interjú a közelmúltban. Ön miben látja e szakmai konferencia, a XIV. Magyar Gyógyszerészi Napok jelentőségét?
Sándor Csaba:
- Ezen a rendezvényen ismét olyan ismereteket szerezhetünk, amelyek a napi munkavégzés során elengedhetetlen. Számomra fontos, minden kamarai rendezvény lehetÅ‘séget teremt a közösségépÃtésre, az együttes gondolkodásra. Szükségünk van ezekre, hisz azt az utat, amelyet be kell járnunk együtt, egymást segÃtve kell megtennünk. A túlélÅ‘ túra - amelyen jelenleg vagyunk - sajátja, hogy kizárólag egymást segÃtve teljesÃthetÅ‘!
|
 |
"A túlélÅ‘ túra - amelyen jelenleg vagyunk - sajátja, hogy kizárólag egymást segÃtve teljesÃthetÅ‘!" |
Zalai Károly:
- A Magyar Gyógyszerész Napok olyan hagyományos rendezvénye a kamarának, amely gondolatiságában együtt kell, hogy lélegezzen a gyógyszerészekkel, ebben az értelemben tehát örökösen adaptálni kell tudni a rendezvény témáit a mindenkori igényekhez. A plenáris elÅ‘adások és a három szekció ezt az igényt hivatott kielégÃteni.
|
|
 |  |
- Az Országos Patikanap során és a Gyógyszerész Napokon is kiemelt szerep jut egy-egy patikamúzeumnak. Mi a szerepe, gyakorlati jelentősége a magyar patikamúzeumoknak?
SCs: - A múltunk megismerésén keresztül, a gyökereinktÅ‘l juthatunk el a jelenünkhöz, tervezhetjük jövÅ‘nket. A fehérvári Fekete Sas Patikamúzeum barokk épületében található jezsuita fafaragók patikabútora emlékeztet mindenkit, hogy a szakmai követelmények mellett a gyógyszerészeknél milyen fontos volt a környezet, amiben dolgoztak.Â
ZK: - Régi gondolat, hogy ha a múltból merÃtünk, akkor a jövÅ‘t is épÃtjük, de ennél többrÅ‘l van szó. A múltunk tárgyi emlékeinek forráshiány miatt egyre kevésbé finanszÃrozható megóvására, kezelésére fel kell hÃvni a figyelmet. Ez a „műemlék védelmi” tevékenység akár látványossá is válhat, megfelelÅ‘ erkölcsi- és médiatámogatással.
- Milyen munkát, hozzáállást, hivatásgyakorlást ismer el a szakma 2012-ben Magyarországon? Mi mindenben kell összefogás? Milyen változtatások reálisak?
SCs: - A gyógyszerészet elÅ‘tt kizárólag egy, a túlélést biztosÃtó út áll, a jogkövetÅ‘ hivatásgyakorlás. Ennek középpontjában áll az ember, aki a gyógyszertárba betér. Sokáig a beteg emberekrÅ‘l beszéltünk, a betegségek gyógyÃtásáról, de egyre inkább elÅ‘térbe kerül a prevenció, a betegek gyógyszerészi gondozása, amely során javulni fog az életminÅ‘ség.
ZK: - A gyógyszerészek mindennapi munkájában jelenjen meg ismét, akár háttér tudatállapotként a hivatás gyakorlásának igénye, hiszen az egyetem elvégzésével erre esküdtek fel. Minél többen tudnak a fiatalok ennek az igénynek megfelelni és a gyógyszerészi hivatás védelme érdekében, gyógyszerészek nagy közösségével aktÃv csapatmunkát kialakÃtani, annál hasznosabb és magasabb szÃnvonalú lesz az a munka, erÅ‘sebb lesz gyógyszerészi kompetenciánk, szellemi identitásunk. Ehhez jövÅ‘képet mutató, hitet biztosÃtó változtatásokra is szükség van.
Â
- Az egészségügy, de pláne a gyógyszerkassza aktualitásai nem festenek pozitÃv környezetet?
SCs: - A gyógyszerkassza tervezett változásai megÃtélésem szerint egy zsákutcába vezetnek. Az eddig ismert számok alapján elmondható ezeket a változtatásokat a betegellátás szÃnvonalának megtartásával, a minÅ‘ségi gyógyszerellátás biztosÃtásával nem lehet végrehajtani, csak akkor, ha a betegek terhei nagymértékben nÅ‘nek. Ismerve a lakosság anyagi helyzetét kimondható, újra kell gondolni a számokat. BiztosÃtani kell a patikai vállalkozások forrásait a minÅ‘ségi gyógyszertári munkához, a csökkenÅ‘ árrés-tömeg a már jelenleg is nehéz helyzetben lévÅ‘ patikák sorozatos bezárásához, a munkanélküli szakemberek sokaságához vezethet.
ZK: - A gyógyszerellátás jelenlegi frusztrált helyzetéből a kiutat csak a gyógyszerpiac szereplőinek együttes gondolkodásával, a nemzetgazdasági helyzet figyelembe vételével a szereplők jogos igényeinek összehangolásával látom lehetségesnek. Ugyanakkor a gyógyszerkassza gazdasági kérdésként való kezelése az egészségpolitikai szempontból megalázó, különösen akkor, ha ez a világot uraló pénzpiac igényeként jelenik meg.
Â
- FeltehetÅ‘ a kérdés úgy is, hogy a „Gyógyszerészi kompetenciák ellensúlyozzák és a Széll-Kálmán- tervet?” De meddig feszÃthetÅ‘ a húr?
SCs: - Minden további feszÃtés beláthatatlan következménnyel jár. A további forráskivonás ellehetetlenÃti a patikai vállalkozásokat!
ZK: - Van erÅ‘södÅ‘ gyógyszerészi kompetenciánk, de nincs megfelelÅ‘ gazdasági háttérrel biztonságosan működtethetÅ‘ gyógyszertári vállalkozásunk. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt a kérdést a törvényhozók a lakosság gyógyszerellátása szempontjából Ãgy látják.
- A gyógyszertárak minőségügyi rendszere és a hivatástudat szükséges és elégséges feltételei a helyes gyógyszertári gyakorlatnak? Miben kell minden gyógyszerész közös szándéka?
SCs: - A hivatástudat nagyon fontos eleme a munkának, a betegközpontúsággal együtt. Fontos minden patika a megszokott magas szÃnvonalú, egységes minÅ‘ségű készÃtményekkel lássa el a lakosságot. Ehhez ad segÃtséget a patikai minÅ‘ségügyi rendszer. A közös szándék csak az lehet, jogkövetÅ‘ módon magas szÃnvonalú, betegközpontú szolgáltatás biztosÃtása az ország minden pontján található patikákban.
ZK: - A gyógyszertár az egészség védelmének centruma, a beteg emberek gyógyulásának egyik „szentélye”. A gyógyszer magas hozzáadott szellemi értékkel rendelkezÅ‘ termék, ezért a gyógyszerekkel a „szentélyben” végzett tevékenység is csak magas hozzáadott szellemi értékkel végezhetÅ‘. Ezt hÃvhatjuk helyes gyógyszertári gyakorlatnak is.
- Mennyi idÅ‘t, energiát kell/lehet a betegkommunikáció fejlesztésére fordÃtani egy gyógyszertárban? FejleszthetÅ‘ek az Expediálási praktikák?
SCs: - A kommunikáció az, amikor mindent elronthatunk. Hiába a jó ellátás, hiába a szolgáltatások, egy rossz szó, mozdulat vagy gesztus egy pillanat alatt a kiépÃtett bizalmi rendszert,-  amely feltétele a gyógyszerészi munkának  - összerombolhatja. Fontos a kommunikáció az expediálás során , de a mindennapi életben a személyes példamutatás is egy adott  településen . A kommunikáció most a generikus helyettesÃtés és hatóanyag alapú felÃrás során még fontosabbá vált , hisz a gyógyszer készletgazdálkodásunkra súlyozottabban hat, mint eddig. Igen fejleszthetÅ‘, és fejleszteni is kell! Ezért került a rendezvény fÅ‘ témái közé.
ZK: - Fogadjuk el azt a célt, hogy az egyre gyakrabban jelentkező stressz faktorokat csökkentenünk kell annak érdekében, hogy a gyógyszertári tevékenység hatékony és lendületes legyen. A kommunikáció fejlesztésének ebben is óriási szerepe van. A gyógyszertári stresszt általában ugyanis önmagában nem a munka volumene, vagy az abban rejlő szakmai nehézségek jelentik, hanem a belső és külső kommunikáció hiánya. Megfelelő kommunikációval nő az elismertség, az önbizalom és mindezzel más a munkakedv is. A kommunikáció fejlesztésével ezek a jellegek markánsan megjelennek és az adott vállalkozás belső kultúrájába integrálódnak.
- A gyógyszerészetet és a gyógyszertárakat érintÅ‘ aktuális szakmai és gazdálkodási kérdések is terÃtékre kerülnek a Székesfehérvárott megrendezésre kerülÅ‘ XIV. Magyar Gyógyszerész Napokon?
SCs: - Igen, a fórum nagyon jó lehetőséget ad erre. Ezért is kérek minden gyógyszerész kollégámat, tisztelje meg jelenlétével a rendezvényt.
ZK: - Az elmúlt évek rendezvényeinek tapasztalata, az ilyen fórumoknak a pozitÃv visszajelzésekben megmutatkozó támogatottsága is mutatja, szükség van ügyeink, gondjaink kibeszélésére. Az itt elhangzottak nagymértékben orientálják a kamara vezetését, hogy milyen úton kell haladnunk, melyek azok a sarkalatos pontok, amelyeken nem szabad változtatnunk kitűzött céljaink elérése érdekében. Úgy gondolom, hogy ezért egy fórumon van szükség az aktÃv résztvevÅ‘kre, a szókimondásra és természetesen a kritikákra is, nem pedig háttérbÅ‘l, a partvonalról bekiabáló sárdobálókra.
Â
Â
- Köszönöm a válaszokat!
Â
Â
(szente)