A Kamara székházában szeptember 16-án emlékülést tartottak a közel egy éve elhunyt dr. Szabó Sándor tiszteletére és leleplezték Kocsis András szobrászművész alkotását, az örökös tiszteletbeli elnök mellszobrát.
A Kamara székházában szeptember 16-án emlékülést tartottak a közel egy éve elhunyt dr. Szabó Sándor tiszteletére és leleplezték Kocsis András szobrászművész alkotását, az örökös tiszteletbeli elnök mellszobrát.
Az emlékülés dr. Hankó Zoltán köszöntő szavaival vette kezdetét, aki a moderátor szerepét töltötte be. Külön köszöntötte dr. Szabó Sándor gyermekeit, Szabó Tamást és Szabó Kingát. A szoboravató emlékülés résztvevői között voltak dr. Szabó Sándor rokonságának tagjai, a volt kamarai elnökök közül Hávelné Szatmári Katalin dr. és dr. Horváth Tamás, továbbá prof. dr. Szökő Éva MGYT elnök és Kocsis András szobrászművész is..
Hankó emlékeztetett, hogy dr. Szabó Sándor, két cikluson át, 1990-1998 között volt az MGYK elnöke, majd ezt követÅ‘en, mint örökös tiszteletbeli elnök tevékenykedett tovább. Meghirdetett programja volt a gyógyszerészek szakmai, erkölcsi és anyagi rehabilitációja, valamint aktÃvan hozzájárult a gyógyszerészettel kapcsolatos elsÅ‘ jogszabályok megszületésének. KiemelkedÅ‘ szerepe volt a privatizáció létrejöttében. Nevéhez kötÅ‘dik a Kamara székházának a megvásárlása és berendezése is – a székházat azóta is megcsodálja minden odalátogató. Kitért az emlékülés elÅ‘zményeire is: dr. Szabó Sándor egy éve, 2020. augusztus 19-én hunyt el. Már a temetésen felmerült az emlékülés megszervezése, majd egy mellszobor felállÃtásának terve, amire a pandémia miatt csak most kerülhetett sor.
Az összejövetel a dr. Kárpáti György által 2011-ben dr. Szabó Sándorról készÃtett film bemutatásával folytatódott. Ebben az évben töltötte a tiszteletbeli elnök a 70. születésnapját, illetve ekkor jelent meg a „Misce fiat…” cÃmű könyve. A film betekintést nyújtott az ünnepelt életútjába, bemutatta a családját és életének fontosabb eseményeit. Minden bizonnyal a legizgalmasabb részek azok voltak, ahol személyesen vallott elképzeléseirÅ‘l, gondolatairól, terveirÅ‘l. A filmet nagy tapssal köszönték meg a részvevÅ‘k.
„A gyógyszerész társadalom egyik meghatározó személyisége”, „történelmi jelentÅ‘ségű”, „bölcs”, „sziporkázó személyiség”, reneszánsz ember”, „nagy műveltségű” – csak néhány olyan kifejezés a sok közül, amelyeket a filmvetÃtés utáni visszaemlékezésekben elhangzottak az elhunytról. Az elsÅ‘ emlékezÅ‘ dr. Zalai Károly fÅ‘titkár volt, aki – mint elmondta – nem nekrológot szándékozott Ãrni, hanem a „Sanyi papával” – ahogy mindig is nevezte – kapcsolatos emlékeit, érzelmeit idézte fel. Egyes szám második személyben szólt beszédében. „Sándor, amikor elmentél tÅ‘lünk, tudtuk, hogy te örökre köztünk fogsz maradni.” Megrakják a tüzet, mégis elalszik – szokták mondani, ez rád nem vonatkozik. Te megraktad a tüzet, de nem aludt el, hanem máig él. A továbbiakban felidézte megismerkedésük körülményeit, a privatizációs idÅ‘szakot, a Kamara köztestületté válásának idÅ‘szakát. Mint mondta „Sanyi papához” számos közös történet, kemény viták és lágy megalkuvások is kötik. LebilincselÅ‘ elÅ‘adásaira máig emlékszik. Szakmai kapcsolatuk mellett a gasztronómia is virágzott. – Egy reneszánsz tÃpusú ember hagyta itt e világot. Örökre élni fogsz emlékeinkben! – fejezte be.
Fári István, a Galenus Kft. ügyvezetÅ‘je következett ez után, akit szintén több évtizedes barátság fűzött dr. Szabó Sándorhoz. A „Misce fiat…” cÃmű könyvbÅ‘l vett idézettel kezdte mondandóját: az emlékezés az egyetlen olyan paradicsom, amibÅ‘l nem űzethetünk ki soha. „Sándor barátomról a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel emlékezem meg” – folytatta. Ismeretségük a 90-es évek elejére, a rendszerváltozás hajnalára vezethetÅ‘ vissza. Már akkor pozitÃvan hatott rá humora, határozott, meggyÅ‘zÅ‘ fellépése, szimpatikus személyisége. Visszaemlékezett 1996-ra, a Patika Magazin létrejöttére, dr. Szabó Sándor bölcsességére, ami eredményeképpen a Kamara többségi tulajdonosa lett a lapnak. Sokszor megköszönte már a bizalmat dr. Szarvasházi Judittal együtt, de ezt az alkalmat is megragadta. „Judittal azóta is próbálunk megfelelni az elvárásoknak” – mondta. Mindig is példaképként tekintett rá, és nagyra becsülte mindazért, amit a Galenus Kiadóért és a Kamaráért tett.
„Távozásával hatalmas veszteség érte a gyógyszerésztársadalmat” – kezdte megemlékezését dr. Samu Antal, a MOSZ elnökségi tagja. Dr. Szabó Sándor a gyógyszerésztársadalom egyik meghatározó személyisége volt. Munkájával és szakmai tudásával nagyban elÅ‘segÃtette a szakma folyamatos fejlÅ‘dését és nemzetközi elismertségét. Elnöki tevékenysége, személyisége és stÃlusa reményt adott a gyógyszerészek szakmai, erkölcsi és anyagi rehabilitációjára.
Példaadóan végezte munkáját, mindent megtett, amit az adott korban megtehetett. Utolsó pillanatig részt vett a Kamara munkájában. „Kivételes műveltségű, mélységesen humánus kollégát veszÃtettünk el” – emlékeztetett. Örökre emlékezetes marad sziporkázó szellemisége, soha nem mulasztott el megosztani egy idézetet, egy sokatmondó poént vagy filozófiai gondolatot. Fiatalos derű jellemezte, szerette az összejöveteleket, a közösségi ünnepeket, gyógyszerészbálokat. Kitért kitüntetéseire is, és a szólt arról, hogy a határon túli kollégákkal szemben a hÃd szerepét töltötte be. Végezetül örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy azon helyen áll a szobor, ahol dr. Szabó Sándor maradandót alkotott.
A Nemzeti Fórum és a baráti társaság részérÅ‘l dr. Fejér László, a Polgári Orvoskör vezetÅ‘je osztotta meg emlékeit. „Jó barátom volt” – kezdte, majd megismerkedésük körülményeit idézte fel. „Mindig szenvedélyesen védte a gyógyszerészek ügyét” – emlékezett. Rendszerváltáskor a liberális körök a gyógyszerészetet kereskedelmi ügyként akarták kezelni, mi ketten küzdöttünk ellene, azt akartuk, hogy a gyógyszertár egészségügyi intézmény legyen – mondta. Történelmi jelentÅ‘ségű személyiségnek nevezte, „szerencsés a gyógyszerésztársadalom, hogy amikor lehetÅ‘ség volt a változásra, Å‘ akkor állt a Kamara élén. Mindig szeretettel beszélt a Kamaráról, nagyon fontosnak tartotta a szervezetet, megfelelÅ‘ szintre emelte a tevékenységét és felkészÃtette a várható küzdelmekre. Visszaemlékezett elÅ‘adásaira, a konferenciákon történÅ‘ hozzászólásaira, mindig nagy élvezettel hallgatta azokat. Szellemes és felkészült volt, művelt és műértÅ‘. Nemzeti elkötelezettség és családcentrikusság jellemezte. Család, nemzet, vallás – sokat jelentettek számára. „Büszke vagyok arra, hogy barátja lehettem” – fejezte be mondandóját.
Végezetül Szabó Tamás következett, akiszemélyes aspektusból emlékezett édesapjára. Mint mondta, több szempontból is ellentmondásos személyiség volt, de a habitusa a legjobbakat hozta ki belÅ‘le. Ugyan hiúnak tartotta magát, de ez végtelen elkötelezettséggel és hivatástudattal járt együtt az élet minden területén. „Szerencse, hogy az egészségügy területén kötött ki ezzel a mentalitással” – emelte ki. 
Néha nyers volt és hirtelenharagú, de mindig Å‘szinte és lényegre törÅ‘, mindig a jó irányába történÅ‘ törekvés határozta meg a cselekedeteit. Jó humorú, de ugyanakkor ambiciózus, határozott egyéniség volt. Idézte édesapja egyik mondását, miszerint „addig megyek, amÃg falba nem ütközöm, aztán tovább”. Hitét és értékrendszerét jól jellemzi ez a mondása is: Isten mindenkinek csak egy bejáratot adott, de kijáratot számtalant. Kiemelte személyes érdeklÅ‘dését a filozófia és a műtárgyak iránt, gyűjtötte az aforizmákat és műtárgyakat is. Igényes volt a környezetére, lakása olyan volt, mint egy múzeum. „Most minden bizonnyal meghatódva, de mindenképpen mosolyogva néz le ránk”. bejelentette, hogy édesapja akaratával egyezÅ‘en a gyógyszerészethez kötÅ‘dÅ‘ néhány képet és szobrokat adományoz a Kamarának. Végezetül köszönetet mindenkinek az emlékülés megszervezésért, illetve a mellszobor elkészÃtéséért.
A megemlékezések után dr. Hankó Zoltán és Szabó Tamás leleplezték Kocsis András szobrászművész alkotását, dr. Szabó Sándor mellszobrát, ami a Galenus Kft. és a Kamara közös megrendelésére készült. Bejelentették továbbá, hogy az elnöki tárgyaló a jövőben az örökös tiszteletbeli elnök nevét fogja viselni.
Az emlékülés rövid állófogadással zárult.
mgyk.gyh
Dr. Hankó Zoltán és Szabó Tamás a szobor leleplezése után
Kocsis András szobrászművészÂ
 
Dr. Zalai Károly
Fári IstvánÂ
Dr. Samu Antal
Dr. Fejér László
 
Szabó TamásÂ