A Kamara cselekvési programja I. – a vándorgyűlés péntek délutáni blokkjáról
A plenáris üléseket követÅ‘en „hazai” elÅ‘adók következtek, akik olyan aktuális témakörökben tartottak a Kamara cselekvési programjával kapcsolatos elÅ‘adásokat, amelyek érintik a köztestület további céljait, feladatait. A vándorgyűlés péntek délután elsÅ‘ blokkjában a gyógyszerellátás struktúrája, integritása, valamint két szakmai irányelv került a középpontba.
Dr. Hankó Zoltán „A gyógyszerellátás struktúrája, integritása” cÃmmel tartotta vitaindÃtóját. BevezetÅ‘ként idézte az Európai Unió BÃrósága (Curia) 2009. május 19-i döntését, miszerint az Unió által védelmezett jogok között az áruk, szolgáltatások, tÅ‘ke és emberek szabad áramlásánál is erÅ‘sebben védett jog és érték az emberek egészsége és élete. 
EbbÅ‘l adódóan, amikor bizonytalanság áll fenn a közegészséget érintÅ‘ kockázatok fennállását vagy azok jelentÅ‘ségét illetÅ‘en, akkor (1) tagállami jogkörben hozhatóak meg a védÅ‘ intézkedések, (2) a tagállamok szigorú követelményeket támaszthatnak a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység végzésére feljogosÃtott személyekkel szemben, különösen „a gyógyszerek értékesÃtési módjait és a nyereségre való törekvést illetÅ‘en, (3) fenntarthatják a gyógyszer értékesÃtésének jogát kizárólag gyógyszerészek részére és (4) elÅ‘Ãrhatják, hogy a gyógyszereket olyan gyógyszerészek értékesÃtsék, akik tényleges szakmai függetlenséggel rendelkeznek. Ezt követÅ‘en a struktúra, a tulajdonlás és egzisztenciális függetlenség kérdéseit járta körbe. Visszatekintett a gyógyszertárak tulajdonosi összetételének, a szindikálás tilalmának és a hatósági ellenÅ‘rzési jogkörök szabályozásának a történetére.
VitaindÃtója következÅ‘ részében a kompetenciákkal, a személyi joggal és a szakmai függetlenséggel foglalkozott. A kompetenciák alakulását 1990-tÅ‘l vizsgálta. A 2000-es évek elsÅ‘ felében fokozatos visszaszorulás volt tapasztalható, 2006-ban pedig „lényegében minden piacképes, kizárólagos és jogszabályban elismert gyógyszerészi kompetenciát elvesztettünk” – hangzott el. 2007-ben indult el a Kamara kompetencia rendezési programja. A továbbiakban a kitért a gyógyszertár-működtetésben a gyógyszerész szakmai felelÅ‘sségének jogi hátterére, illetve hatósági kontrolljára, a gazdasági együttműködések lehetÅ‘ségeire. Kiemelte a franchise rendszert, amivel kapcsolatban feltette a kérdést: a gyógyszertári franchise megfelel-e a Ptk jogbérleti, és a Gyftv. a személyi jogos szakmai és gazdasági kompetenciáival foglalkozó elÅ‘Ãrásainak?
A továbbiakban a gyógyszerellátás néhány mai jellemzÅ‘jére hÃvta fel a résztvevÅ‘k figyelmét. Bemutatta a gyógyszerpiaci ellátási lánc fÅ‘bb szereplÅ‘inek viszonyát, majd néhány gyógyszertári hálózatot működtetÅ‘ vállalkozás egyes adatait (2021-2022).EzekbÅ‘l látszik, hogy agyógyszertárláncok tulajdonosai sokmilliárdos értékben állÃtanak ki számlát saját gyógyszertáraiknak és nagy profittal dolgoznak! Kitért a Magyar Máltai Szeretetszolgálat projektjére is, ahogy a kistelepülések gyógyszerellátása is az elÅ‘adás témái között szerepeltek. FelhÃvta a figyelmet arra, hogy mÃg1990-ben 1400 gyógyszertár és 3000 gyógyszerész, addig 2024-ben 3100 gyógyszertár és 6300 gyógyszerész látta el az ellátás feladatait.
A kistelepülések gyógyszerellátásával kapcsolatban a Kamara két fÅ‘ szempontot vesz figyelembe – hangzott el. Egyrészt a jelenleg gyógyszertárral rendelkezÅ‘ települések gyógyszerellátásának megÅ‘rzése és szolgáltatásaik fejlesztése, másrészta jelenleg gyógyszertárral nem rendelkezÅ‘ települések gyógyszerellátásának javÃtása.A két fÅ‘ szempont érvényesÃtése során a jelenleg működÅ‘ rendszer megerÅ‘sÃtése idÅ‘beli intézkedési prioritást élvez – mondta.
Végezetül feltette a kérdést: a Kamara továbbra is célként képviselje-e
–  a szükséglet alapú gyógyszertár-létesÃtést,
–  a gyógyszertárhoz kötött gyógyszerforgalmazást,
–  a többségi gyógyszerészi tulajdont,
–  a fúziótilalmat,
–  a szindikálás tilalmát,
–  a gyógyszerészek szakmai önállóságát,
–  a gyógyszerész kötelezÅ‘ jelenlétét a gyógyszertárakban,
–  a személyi jogos gyógyszerész menedzsment jogainak biztosÃtását,
–  a vidéki kistelepüléseken a működÅ‘ gyógyszertárak megÅ‘rzését és a gyógyszertárral nem rendelkezÅ‘ települések gyógyszerellátásának legközelebbi gyógyszertárhoz kötését.
A következÅ‘ elÅ‘adó dr. Somogyi Orsolya volt, aki a „Gyógyszerbiztonsági ellenÅ‘rzés - Egészségügyi szakmai irányelv fejlesztés” cÃmmel osztotta meg gondolatait a megjelenés elÅ‘tt álló gyógyszerbiztonsági validálással kapcsolatos egészségügyi szakmai irányelvrÅ‘l (ESZI).
Bemutatta a fejlesztés egyes szakaszait – a megújÃtási kérelmet 2023. március 10-én adták be, a végleges irányelv megküldése 2024. március 29-én történt meg –, valamint a fejlesztés delegált munkatársait. Bemutatta az elfogadott egészségügyi szakmai irányelv néhány paraméterét, valamint azajánlássorozatának logikai felépÃtését.
Az ESZI-vel kapcsolatos további stratégiai céljaival kapcsolatban elmondta, hogy az Egészségügyi Közönyben fog megjelenni. Ezután fontos ennek széleskörű megjelenÃtése, ismertetése. Úgy látja, továbbképzés formájában is szükséges megismertetni a gyógyszerész társadalommal. Felvetette a távoktatás lehetÅ‘ségét is. Fontos a lakosság érzékenyÃtése is, kapcsolódhatna a SZEBB-programhoz is.
A szakmai rendszerváltás jegyében szólt további ESZI fejlesztésekrÅ‘l is. Ilyen lehet pl. a „Cukorbetegség gyógyszerbiztonsági ellenÅ‘rzése és gyógyszerészi gondozása a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzÅ‘ gyógyszertárakban”, és a „Geriátriai betegek gyógyszerbiztonsági ellenÅ‘rzése és gyógyszerészi gondozása a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzÅ‘ gyógyszertárakban”. Sorolta a megvalósÃtásuk feltételeit: az elkészült ESZI mielÅ‘bbi megjelenése, a jelenlegi szolgáltatási dÃj megemelése, gyógyszerészi adatrögzÃtés lehetÅ‘ségének megteremtése az EESZT-ben.
Dr. Gyimesi Nóra a „Vakcináció, mint gyógyszerészi kompetencia Magyarországon?” cÃmű elÅ‘adása zárta a péntek délután esÅ‘ blokkját. A pandémia hatásainak bemutatásával kezdte: a bizalom a hagyományos médiában, kormányokban, egészségügyi szakemberekben stb. alapjaiban rendült meg. Churchill-t idézve – „Ne pazarold el a lehetÅ‘séget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad!” – emlÃtette, hogy a pandémia újragondolásra kényszerÃtette a szakmát több szempontból is. A COVID-19 vakcináció új utakra terelte a kórházi gyógyszerészeket, részt vettek az oltópontok munkájában, a magas rizikójú betegek kezelésében, de fontos szerepük volt a hitelesség megÅ‘rzésében is.
Hogyan teljesedhet ki a gyógyszerészi részvétel az oltási programokban az alapellátás szintjén? – tette fel a kérdést a továbbiakban. Válaszában elmondta, hogy az oltópontok tanulságai szerint jelentÅ‘s terhelés-racionalizálási potenciál lakhat a gyógyszertárakban. Gyógyszertári vakcináció jelenleg 29 országban folyik. Ennek bevezetése átfogó keretrendszer kialakÃtását igényli, széles szakmai és szakpolitikai konszenzus talaján.
Miért érdemes patikai vakcinációban gondolkodni? – folytatta, majd sorolta az ennek alátámasztására szolgáló adatokat. A lakosság szempontjából elÅ‘ny, hogy Ãgy könnyebben hozzájutnak az oltásokhoz, oltási hezitenciájuk mérséklÅ‘dhet. Az orvosok munkahelyi terhelése csökkenthetÅ‘, alacsonyabb lesz az incidencia. A gyógyszerészek ezáltal nagyobb felelÅ‘sséget vállalnak a közegészségügyi feladatok terén, és szakmai fejlÅ‘désükre is jó hatással van. Az egészségügyi rendszerre is pozitÃvan hatna több szempontból is: növekvÅ‘ átoltottság, prevenció stb.
A továbbiakban a patikai vakcináció rendszerének felépÃtésével foglalkozott. Idézte az ezzel kapcsolatos PGEU állásfoglalást és FIP ajánlást. Kitért a jogszabályi háttérre és a szükséges infrastruktúrára is. Foglalkozott az oltás kivitelezésével, ahogy a finanszÃrozási kérdésekkel is. Az oktatási, képzési követelmények se maradtak ki, végezetül pedig a pilot program szükségességére hÃvta fel a figyelmet.
Â
B. Zs.
Fotó: Mogyoróssy Márton
Â
Â
Â