Beszélgetés dr. Brezanóczy Ferenccel a Magyar Gyógyszerészi Kamara Pest Megyei Szervezete elnökével
- Melyek a megye gyógyszerészeit érintő fontos és aktuális kérdések?
- Minden, ma a szakmában dolgozó gyógyszerészt két dolog izgat különösen. A szakmánk, és az egészségügy jövője. Tudom ez így nagyon tág és általános megközelítés, mégis úgy érzem ez az alapja az egyéni gondjainknak is.
Meggyőződésem, hogy a szakmai jövőnkért csak együtt tudunk hatékonyan tenni. Az elmúlt liberális évek szétzilálták sorainkat. Az így keletkezett romokon kell építkeznünk. Mi Pest megyében nyugodtan mondhatjuk, hogy nem kell mindent előröl kezdenünk. Sikerült az elmúlt évek alatt megőriznünk valamit az egységünkből. De mégis sokan elszakadtak, sokan feladták, sokan a könnyebbnek tűnő utat választották. Most pedig még nem hisznek igazán a jövőben, a változás lehetőségében! Nem hisznek, mert a folyamatok eddig nem a kedvező irányba mentek, csalódtak nem csak a szűk szakmai társadalmunkban, hanem a nagy egészben is. Így aztán ez a helyzet határozza meg a mai legfontosabb feladatainkat.
- Építkeznünk kell! El kell hinnünk, hogy van újra lehetőségünk, és a gyógyszerészet fejlődésére van valódi hatásunk. Tehát egymást erősítve folyamatosan azon kell dolgoznunk, hogy egyre többen érezzék ezt.
A másik nagy probléma a gazdasági túlélése a szakmánknak. Azt látjuk, hogy a lehetőségeink, mozgásterünk egyre inkább beszűkül. Csökkenő árbevételek mellett kell egyre magasabb szakmai elvárásoknak eleget tennünk. Feladatunk ennek segítése, a helyes megoldások megkeresése, a tanácsadás, és a helyes gazdasági megoldások segítése.
- Milyen speciális jellemzői vannak a megye gyógyszerészetének, gyógyszertárainak?
- Pest megye, speciális megye. A második legnagyobb tagságú és lakosságú egyaránt. Megtalálható a Magyar valóság összes jellemzője. A fővárosi szélsőséges liberálisoktól az eldugott települések magányában élő egyszerű, de józan emberekig. Ehhez kell nekünk alkalmazkodnunk.
Budapest agglomerációjában a problémát leginkább a korábban tévesen kikényszerített verseny utóhatásainak kezelése jelenti, mert a túl sok gyógyszertár gazdaságilag nehezíti a gyógyszerellátást, azaz a működéshez szükséges minimális lakosság nem áll rendelkezésre. A megye Budapesttől távoli településein pedig a csökkenő árbevételből adódó beszűkült mozgástér okoz nehézségeket. Az egészségpolitika által támasztott elvárások, további, a fejlődéssel nehezen összeegyeztethető lépéseket kívánnak meg tőlünk, mindezek a szakmai fejlődést, és a betegellátás színvonalát is ronthatják. Ezen ellentmondásos környezetben igyekszünk a szakmai törekvések, célok megfogalmazásában részt venni, és egyben harcolni a biztonságosabb gazdasági feltételrendszer eléréséért. Közösen keressük a megoldásokat, mellyel növelni tudjuk presztízsünket, és a betegellátás színvonalát.
- Hogyan, miben látja a gyógyszerész kamara legfontosabb feladatait, tevékenységét helyben és országosan?
- Sokszor hangzott el az a vád, hogy a Kamara a személyi jogosok kamarája. Egyik legfontosabb feladatunknak érzem ennek az érzésnek a megváltoztatását. Direkt fogalmaztam úgy, hogy érzésnek, mert több mint tíz éves aktív kamarai munkám során soha nem tapasztaltam olyat, hogy a személyi jogosok fontosabb tagok lettek volna, mint bármelyik tag. Véleményem szerint a Kamra az aktív tagok Kamarája. És ez így rendjén is van. Aki a sorsát irányítani akarja, az tegyen is érte. Ennek az üzenetnek az eljuttatását tartom a legfontosabbnak minden tag számára.
A másik nagyon fontos feladatunk, hogy a szakmaiságunk legyen az elsődleges szempont a döntéseinkben, célkitűzéseinkben. Ez az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott, és remélem ez így is marad.
Kiemelt része az önkormányzásunknak az etikus gyógyszerészet biztosítása. Meggyőződésem, hogy a gyógyszerellátás szakmai irányításának gyógyszerészi kézben tartása biztosíthatja csak a megfelelő minőségű, költséghatékony és a betegek érdekinek leginkább megfelelő ellátást. Ezért elengedhetetlen a gyógyszerészi munka kellő etikai keretek között tartása.
Mindeközben nem feledkezhetünk meg a biztonságos működésért felelős másik tényezőről sem, a gazdasági érdekek melletti határozott és következetes kiállásról sem.
- Mi jellemzi az országos és a megyei szervezet együttműködését, mely területeket, feladatokat tart fontosnak?
- Az Országos Hivatal és a megyei hivatalok alapfeladatai elég jól elkülönülnek. Az Országos Szervezetnek a napi aktualitások mellett elsősorban az önkormányzásunk működési kereteit kell biztosítania, őrködnie kell a megfelelő minőségű területi munka felett, és meg kell határoznia azokat a célokat melyekkel kiemelten foglalkozni kíván. Emellett képviseli szakmánkat, lobbizik mind a hazai mind a nemzetközi egészségpolitikánál.
A megyei szervezetek legfontosabb feladata a tagsággal való zökkenőmentes kapcsolat. Egyik oldalról ennek építése, fenntartása, másik oldalról a tagság tájékoztatása, segítése a mindennapi és állandóan változó helyzetek kezelésében. Feladata a felmerült problémák elsőfokú kezelése is.
Miután a Kamara egy alulról építkező szervezet, ezért az együttműködés a tagság a megyei szervezetek és az országos vezetés között elkerülhetetlen. A közös célok megfogalmazása, abban való munkálkodás közös feladat. Ebből ki-ki a természetének, hozzáállásának, és idejének függvényében fejt ki tevékenységet. Számos megyei szervezet tagja vesz részt aktívan a különböző munkabizottságokban, programalkotó fórumokon, rendezvényeken, vagy akár írásos formában.
Úgy gondolom, hogy minél többen érezzük azt, hogy jó együtt, és ezért szívesen vállalunk többlet feladatot, annál jobban fog működni Kamaránk.
- Köszönöm a beszélgetést!
(szente)