A vándorgy?lés második napja


A délel?tt programja:

Hogyan tovább a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása után?

A vándorgy?lés második napjának délel?ttjén ?Hogyan tovább a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása után?? cím? szekcióra került sor dr. Sohajda Attila alelnök elnökletével. A szekció els? el?adója Bódis Lászlóné dr. országos tiszti f?gyógyszerész volt, aki ?A gyógyszertár-létesítés és ?m?ködtetés új szabályai?-ról számolt be a hallgatóságnak. El?ször ismertette azokat a jellemz?ket, amelyek a liberalizáció következtében kialakultak a gyógyszerellátás rendszerében (pl. a biztonsági elemek hiánya, szakember-ellátottság romlása, szakhatósági kontroll és szankció gyengesége, személyi jogos gyógyszerész függetlenségének hiánya, általános káosz), majd az új szabályozás elveit összegezte. Ilyen pl. a gyógyszerellátás visszavezetése az egészségügybe, az állam szabályozó szerepének a meger?sítése, a prevenció és a népegészségügyi programok támogatása, a személyi jogos gyógyszerész szerepének meger?sítése, a költséghatékonyság érvényesítése. Részletesen tájékoztatott a gyógyszertár-létesítés és -m?ködtetés új szabályairól, a pályázati rendszerr?l, a m?ködtetés engedélyezésér?l. Mint mondta, a közforgalmú gyógyszertár létesítésére a pályázatot az OTH írja ki a miniszter el?zetes jóváhagyásával, a m?ködési engedélyt a megyei tiszti f?gyógyszerész adja ki. Az új szabályozás a tiszti-gyógyszerészekre többletfeladatokat ró és sokkal egyértelm?bb, mint a korábbi volt.  Az el?adó a személyi jog új szabályozását a jogszabályváltozás legfontosabb, sarkalatos részének nevezte. Szólt a menedzsment-jogokról, a személyes vezetési kötelezettségr?l, a személyi jogos gyógyszerész szakmai függetlenségér?l, a személyi jog átruházhatóságáról és visszavonhatóságáról. Dr. Bódis Lászlóné azzal fejezte be az el?adását, hogy ?az új szabályozásban sok lehet?ség van és ezzel élni tudnunk kell?.

Dr. Elmer Nándor (ügyvezet?, Szám-Vit Kft.) ?Menedzsment kötelességek érvényesítése a gyógyszertári vállalkozásban? címmel tartott el?adást. Mint mondta, ?végre tételesen jelentek meg a gyógyszertári menedzsmenthez kapcsolódó jogosítványok és ezzel egy történelmi lehet?ség adódott. Ezt emelt f?vel el kell fogadni?. A menedzsment-jog felhatalmazást és egyben kötelezettséget is jelent, ?a jog és a kötelesség feltételezi egymást?.  Az el?adó kifejtette: tavaly év végéig megtörtént a diagnózis felállítása és most ?minden vállalkozásnak kutya kötelessége megvizsgálni a státuszát?. A terápia id?szaka január 1-vel vette kezdetét. Ebben a személyi jogos gyógyszerésznek kell lenni a kezdeményez?nek. A menedzsment-jogok gyakorlása egyben gazdálkodást is jelent. Ennek része a humán er?forrással való gazdálkodás, a foglalkoztatási feltételek tisztázása és számítani kell a gazdálkodás szakmai közrem?köd?inek a segítségére is (pl. könyvel?, jogász, kamara). Megn?tt a kamara segítségének a fontossága is: növelni kell a tulajdonlási vágyat. Az el?adó kritikusnak tartja a nagykeresked?k és a gyógyszertárak közötti kapcsolatot. Mint mondta, ?az elmúlt id?szakban kialakult ?rületnek sok tisztességes és jól gazdálkodó gyógyszertár is? a kárvallottja. A tisztázásban a kamara következetes álláspontja segíthet.

Dr. Torma Árpád a kamara közgazdasági szakért?je ?Eladósodott patikai ágazat: hogyan tovább? Pénzügyi adatok vizsgálata és el?revetítés? címmel tartott el?adást. Mint mondta, egy vállalkozás eladósodását a t?keáttételi mutatók jelzik. Ilyen pl. a saját t?ke aránya az összes forráson belül, vagy az idegen t?ke és a saját t?ke aránya. A következ?kben 2009. évi tényadatokat elemezve vizsgálta a különböz? vállalkozási formák gazdasági, pénzügyi és forgalmi jellemz?it. Megállapította, hogy az ágazati aggregált adatok alapján az eladósodás szintje ?kezelhet? mérték??, azonban a részletek sok problémára mutatnak rá. A bt-ként m?köd? gyógyszertárak pozíciója 2009-ben stagnált, a kft-ként m?köd?ké romlott. A szállítóállomány ágazati szinten kb.60 MdFt-ot tett ki, ebb?l a bt-k 30 MdFt-tal részesednek, viszont a gyógyszertárankénti adatok között már jelent?s különbség van: a bt-nél 20 MFt/gyógyszertár, a kft-knél 40 MFt/gyógyszertár a szállítóállomány ágazati átlaga, mikzben a kft-k reprezentálják az ágazati forgalom 33%-át. A szállítóállomány napokban kifejezve a bt-knél kb. 33 nap, a kft-knél 60. A likvid pénzeszközök a bt-knél összesen 15 MdFt-ot, a kft-knél 5,6 MdFt-ot tesznek ki. Összegezve megállapította, hogy a kft-k minden gazdálkodási adata rosszabb. Az igazi kockázatot a rövid lejáratú kötelezettségek magas aránya jelenti. Az új beruházások magas aránya ellenére alig vannak az ágazatban beruházási hitelek. Figyelemre méltó, hogy a nagykeresked?k követelésállománya 2009. december és 2010. augusztus között alig növekedett, a lejárt követelésállomány aránya azonban 20%-ról 25%-ra n?tt. Fontos lenne a lejárt (és átütemezett) követelésállomány értékelése a futamid? és a havi kiszállítás arányában, és jó lenne tudni a késedelemben lev?k számát is.

Dr. Brezanóczy Ferenc (alelnök, Pest megyei kamara) ?A gyógyszertár új egészségügyi feladatai? címmel tartott el?adást. Mint mondta, ebb?l a szempontból öt területen következtek be jelent?s változások: (1) gyógyszertár-fogalom, (2) gyógyszertári expediálási tevékenység, (3) személyi jog, (4) a létesítés és m?ködtetés, valamint (5) a marketing szabályozása. Részletesen ismertette a magisztrális gyógyszerkészítés, a házhoz szállítás, az automata-használat és a csomagküldés szabályozásában bekövetkezett tiltó illetve szigorító szabályozás okait és következményeit. Fontos, hogy a politika kinyilvánította: a gyógyszerészre a betegellátás meghatározó személyeként számít. Mint mondta: ?a szakma tartását adta vissza a törvény?.

A délel?tti el?adások sorát Bagi Zoltán (Quadro Byte) zárta ?A gyógyszertár egészségügyi feladatainak informatikai aspektusai? cím? el?adásával. Bemutatta azokat a fejlesztéseket és lehet?ségeket, amelyek a személyi jogos gyógyszerész munkáját segítik az új menedzsment-jogok ellátásában. Külön is kiemelte a gazdálkodásban és készletezésben rejl? lehet?ségeket, valamint a gyógyszerészi gondozás informatikai támogatását.

A nagy érdekl?déssel kísért programot ? az ebédid?be belenyúló ? fórum zárta.

A délutáni program: A kamara a megújulás útján

A délutáni program moderátora dr. Szabó Sándor tiszteletbeli elnök volt, aki bevezet?jében ismertette azokat a történéseket, amelyek a kamarai törvény módosítását megel?zték. Els?ként dr. Bartus György alelnök ?A gyógyszerészi kamara mint köztestület szakmai érdekvédelmi és önkormányzati feladatai? címmel tartott el?adást. Tisztázta, hogy mit jelent  a köztestület: törvény által létrehozott, az adott szakterület tevékenységéhez kapcsolódó, állam által átadott közfeladatot ellátó, nyilvántartott tagsággal rendelkez? szervezet, melynek m?ködéséhez szükséges fedezetr?l a jogszabály rendelkezik. A szakmai önkormányzati feladatokat a területi önkormányzatok feladataival egybevetve mutatta be. Az önkormányzatiság elvével együtt jár az állami kontroll keretek közé helyezése. Az el?adó a parlament el?tt lév? tervezetet egybevetette az 1994-ben illetve 2006-ban megalkotott szabályozással. A kamara szervezetét és m?ködését illet?en nincs lényeges változás. Új elem a tagsági díj és a tisztségvisel?k díjazásának maximálása. A feladatokban már jelent?s változások következhetnek be. Ezek részben új elemekkel b?vülnek, részben viszont korábbi jogköröknek a helyreállítása most nem következik be. Fontos, hogy a kamara államigazgatási szervekkel való együttm?ködésben szakért?ként is részt vehet.

Magyarné dr. Pintér Gabriella Pest megyei elnök ?Kényszertagság és szervezeti struktúra: a kamara szervezetének megújítása a megyei szervezetben? címmel tartott el?adást. Pest megye tagsági adatai kiemelked?en jók: a taglétszám mindössze negyedével csökkent a kötelez? tagság megszüntetése óta. Ez a megyei szervezet vezet?inek a tevékenységét is ?min?síti? (ráadásul Pest megye a liberalizációnak er?sen kitett térségek közé tartozik). A kamara megyei vezet?i közvetlen kapcsolatot tartanak a tagsággal. Fontos, hogy a kamara ?szolgáltató? szemlélettel foglalkozzon a tagjaival, a választott tisztségvisel?k pedig szolgálatnak tekintsék feladatukat. A Pest megyei elnök több Márai-idézettel tette színessé az el?adását.

Dr. Horváth-Sziklai Attila országos ügyviteli vezet? ?Hivatali struktúra tegnap, ma és holnap? cím? el?adását a szervezeti felépítésb?l ered? alapfeladatok összegzésével kezdte: a hivatalnak nemcsak az elnökség és az országos hatáskör? kamarai szervek tevékenységét kell támogatni, hanem ? különösen az elkövetkez? id?ben ? minden olyan feladatot el kell látnia, amit a törvény nem rendel más kamarai szerv feladatául. Fontos a korrekt és precíz dokumentáció, a bels? (pl. FB) és küls? (pl. ISO) min?ségbiztosítási rendszerek m?ködtetése. A hivatali létszám a 2006-os 17 f?r?l 4 f?re csökkent (igaz, az intézend? ügyiratok száma is kisebb). A hivatalnak a megyei hivatalokkal is kapcsolatot kell tartani, ugyanakkor szakmapolitikai központként is funkcionálni kell. A hatóságokkal való kapcsolattartás szintén fontos eleme a hivatal tevékenységének.

Dr. Pintér László elnök (MGYK Etikai bizottság) ?A kamara mint a hivatásetika ?re: hogyan kell átszervezni a kamara etikai intézményrendszerét?? címmel tartotta az utolsó délutáni el?adást. A ?premolnári?, ?molnári? és ?posztmolnári? id?szak kamarai etikai intézményrendszere ugyan nem sokban különbözik egymástól, ugyanakkor a kapcsolódó intézkedések révén a hivatás etikai helyzetében lényeges különbségek vannak. Az elmúlt években kialakult helyzetet hamarosan fel kell számolni. Ehhez nemcsak a kamarai törvény módosítása nyújthat segítséget, hanem a kamara etikai intézményrendszerének a megújítása is. Szükséges a kódex megújítása. Szükséges az etikai-fegyelmi szabályok újragondolása. Szükséges lehet egy etikai szempontokat és jöv?képet bemutató küldetési nyilatkozat megalkotása. Javasolható az ?etikai forródrót? intézményének bevezetése és az etikai audit meghonosítása.

Az el?adásokat követ?en élénk eszmecsere alakult ki. A résztvev?k ? a délel?tti programhoz hasonlóan ? a hivatalosan meghirdetett id?ponton túl is aktívan vettek részt a vitában.

(hz)