Adatok, trendek, feladatok II.


A Vándorgy?lés szombati délel?tti második blokkjában el?ször a gyógyszerellátás gazdasági paramétereir?l és a szakember-ellátottságról hallhattak az érdekl?d?k.

Adatok, trendek, feladatok II.Dr. Sohajda Attila, az MGYK alelnöke a lakossági gyógyszerellátás gazdasági paramétereit ismertette a részvev?kkel. Az MGYK a korábbi gyakorlatnak megfelel?en 2018-ban is megrendelte a KSH-tól a gyógyszertári vállalkozások el?z? évi eredmény- és mérlegbeszámolóinak f?bb adatait. Az elemzésben a Kamara dönt?en a 2017-es adatokra támaszkodott, de feltüntette az újabb rendelkezésre álló adatokat is. (A részletes adatok és az elemzés a Vándorgy?lésre megjelent „A gyógyszertári vállalkozások 2017- évi gazdasági és pénzügyi helyzete a vállalkozások eredmény- és mérlegbeszámolói alapján” cím? kiadványban tekinthet?k meg.)

Az el?adó szólt arról, hogy a KSH-tól új módszertan szerint rendelték meg az adatokat, emiatt készült el a szokottnál kés?bb az elemzés. Az új adatsorban már nagy biztonsággal csak gyógyszertári vállalkozások adatai szerepelnek és sikerült kisz?rni a gyógyszer-kiskereskedelem TEÁOR szám alatt jelent?, de gyógyszertárat nem m?ködtet? vállalkozásokat. Az egyes adatok bemutatásakor megállapította, hogy 2017-ben az árréstömeg új módszertannal számolt értéke 111,3 Mrd Ft, a vállalkozásonkénti átlagértéke emelked? tendenciájú. Az értékesítésre vetített klasszikus ágazati átlag árrésszint 18,0%, ezen belül a bt-k 17,1%-os, a Kft-k 18,)%-os árrésszintet értek el. A személyi jelleg? ráfordításokkal kapcsolatban megállapította, hogy azok 2017-ben összességében 48,8 Mrd forintot tettek ki. Az egy f?re es? személyi ráfordítás a 2016-os 229 ezer forint/hó/-ról 2017-ben 252,3 ezer forint/hó/f?-re n?tt. A gyógyszertári ágazat üzleti tevékenységének eredménye 28,1 Mrd forint, adózott eredménye 25,6 Mrd forint volt. A gyógyszertári vállalkozások pénzügyi helyzetének stabilizálódása és javulása eredményeként a szállítói kintlév?ségeik egyensúlyban voltak.

Adatok, trendek, feladatok II.Dr. Nagy Vilmos, az MGYK Pest Megyei Szervezet alelnöke „A szakember-ellátottság valós adatai és javításának lehet?ségei” cím? el?adása következett ez után. Mint mondta, a tavalyi Gyógyszerész Köztestületi Napokon elhangzott el?adásában már foglalkozott a témával, de akkor csak a számokat mutatta be, most viszont a problémakört holisztikusan próbálja megközelíteni. Ezt követ?en az 1990-es évekt?l kezd?d?en mutatta be a létszámhelyzetet. Az 1990-ig tartó id?szakban, az állami tulajdonban lév? patikákban lényegében létszámegyensúly volt, majd a jogel?d nélküli gyógyszertárak létesítésével elkezd?dött a szakemberigény növekedése. Kés?bb a fiókgyógyszertárak növekedése volt jellemz?, majd a liberalizáció is er?s igény-emelkedést indukált.

„Miért kell a létszámhelyzetr?l beszélni?” – tette fel a kérdést. Mondhatni, azért, mert megnövekedett a szakemberigény. Ennek okaként a m?köd? gyógyszertárak számában bekövetkezett emelkedésen túl kiemelte a személyi jogos gyógyszerész megnövekedett feladatait. És tapasztalat az is, hogy a városi gyógyszertárak elszívják a kistelepülésekr?l a gyógyszerészeket.

El?adása második részében a megoldásokra fókuszált. Sorra vette, hogy milyen területeken lehet a rendszerbe beavatkozni. Ezek közül kiemelte a képzés meger?sítését, a végzett kollégák motivációját, az elhelyezkedési lehet?ségek b?vítését. Mindezek részletezése során kiemelte a Kamara gyógyszerészképz? helyekkel közösen 2015-ben készített tanulmányát, ami a képzés szükséges korrekciójával foglalkozott. Ezt követ?en több adatot is megosztott a jelenlegi foglalkozottak számával kapcsolatban, összességében kb. 7300 gyógyszerészt foglalkoztat a rendszer (beleértve a közforgalomban, kórházaknak, iparban, nagykereskedelemben és államigazgatásban foglalkoztatott gyógyszerészeket is. Ezt a létszámot (illetve a szakember-hiányra tekintettel ennél többet) kell a mindenkori képzésnek minimálisan biztosítani egy életpályán belül.

A továbbiakban a szabályozás témakörével foglalkozott, a létszámrendelettel, majd rátért a másik szabályozó elemre, a jövedelem kérdéskörére. Végezetül megállapította, hogy minden területen kell találni olyan beavatkozási pontokat, amelyek a létszámhelyzetet hivatottak  javítani.

 mgyk.gyh

Fotó: Pap Tímea és dr. Nagy Vilmos