A gyógyszerpiac jövÅ‘ évi megszorÃtásait tartalmazó javaslatcsomag - számos jogszabály módosÃtásával - rendkÃvül szigorú támogatási rendszert léptethet életbe, hogy a Széll Kálmán Terv szerint a ciklus végéig 120 milliárddal, a büdzsé harmadával szűkÃtse a gyógyszerek támogatását. A tervek szerint 2012-ben 83 milliárddal csökkentenék a támogatáskiáramlást. A csomag része az ún. beteg-együttműködési program is, amelyet elÅ‘ször a keringési problémákkal küzdÅ‘k és a krónikus tüdÅ‘betegségben szenvedÅ‘k körében vezetnek be.
Az intézkedés értelmében annak, aki nem szeretne többet fizetni a patikában, mint eddig, vállalnia kell, hogy mozgással, étrend-, illetve életmódváltással, rendszeres gyógyszerszedéssel javÃt egészségi paraméterein - tehát leadja a felesleges kilókat, eldobja a cigarettát. Ha például valaki nem vesz részt a dohányzásleszoktató programon, vagy ha részt is vesz, de nem sikerül feladnia káros szenvedélyét, annak a jelenlegi havi 1500–3000 forintos gyógyszerköltsége akár 4000–6000 forintra is nÅ‘het.
Az orvosok közel fele ért egyet a kezdeményezéssel
A Szinapszis Kft. 2011 kora nyarán készÃtett nagymintás orvosi kutatása alapján a kezdeményezett intézkedéssel a szakemberek közel fele ért egyet, és arányuk – nem jelentÅ‘sen de – valamivel magasabb a szakorvosok körében. A demográfiai bontások alapján fÅ‘ként a hölgyek vannak a tervezett lépés ellen, illetve az életkor emelkedésével is nÅ‘ az ellenzÅ‘k tábora: az 1980 elÅ‘tt végzett doktorok közel 50 százaléka elutasÃtó, mÃg ugyanez az arány az 1990 után végzettek esetében alig 30 százalék!
A concordance*, vagyis a terápiás egyetértés lehetséges javulása tekintetében egyébként pesszimisták a szakemberek: közel háromnegyedük nem gondolja, hogy a – fenti, és egyéb, az együttműködés javÃtását célzó - egészségpolitikai intézkedések következtében jelentÅ‘sen javulna majd az orvos-beteg együttműködés a következÅ‘ 2 évben, és ebbÅ‘l a szempontból nincs különbség a háziorvosi és szakorvosi vélemények között.
(Érdekesség, hogy a kérdésekben csak nagyon kevés orvos volt, aki nem kÃvánt állást foglalni, elenyészÅ‘ a nincs válaszok aránya.)
A folyamatos gyógyszerszedÅ‘k körében a megfelelÅ‘ gyógyszeralkalmazás jelenleg is kiemelt probléma. Egyes mérések alapján a tartós gyógyszeres terápián lévÅ‘ krónikus betegek egynegyede szokta módosÃtani az orvos által elÅ‘Ãrt adagolást, és a páciensek egy jelentÅ‘s része a doktor megkérdezése nélkül teszi ezt.
Nem meglepő módon, az orvoshoz járás sem rendszeres: az orvosi kontrollt igénylők közel 20 százaléka egyáltalán nem vagy a szükségesnél jóval ritkábban fordul meg a rendelőben, különösen igaz ez a fiatalabb betegekre.
Sok beteg lesz érintett
A magyar lakosság egészségi állapotát vizsgálva elmondható, hogy a szÃv- és érrendszeri megbetegedésben szenvedÅ‘k aránya nagy, közel 30 százalék. Ha figyelembe vesszük az elhÃzást objektÃven mérÅ‘ BMI indexek alakulását ezen páciensek esetében, megállapÃtható, hogy kiemelkedÅ‘en magas azok száma, akik várhatóan jelentÅ‘s mértékű életmódváltásra kényszerülnek, ha nem akarnak több pénzt fizetni gyógyszerükért.Â
A Szinapszis Kft. országosan reprezentatÃv mintán végzett kutatása alapján a szÃv-és érrendszeri betegségben szenvedÅ‘k esetében kb. 25-30 százalékra becsülhetÅ‘ a jelentÅ‘s túlsúllyal küzdÅ‘k aránya, mintegy további 45 százalékuk pedig kisebb-nagyobb mértékű elhÃzással küzd. A testmozgást tekintve minden második beteg vallja magáról, hogy hetente többször, rendszeresen mozog – habár azt hozzá kell tenni, hogy a mozgás értelmezése ebben a tekintetben meglehetÅ‘sen szubjektÃv.
Bizonytalan lehet a dohányzásról való leszokás sikeressége
Egy a dohányosok körében végzett felmérés szerint az érintettek átlagosan 30 százalékának van vagy volt valamilyen, a cigarettával összefüggésbe hozható egészségügyi problémája, és az életkorral együtt jelentÅ‘sen nÅ‘ ez az arány, kb. 40 százalék körüli az 55 éven felettieknél. A füstölés következtében legtöbbjüknél valamilyen szÃv- és érrendszeri betegség, COPD vagy asztma jelentkezett.
Habár a dohányosok teljesen tudatában vannak káros szenvedélyük lehetséges negatÃv egészségügyi következményeinek, a fent emlÃtett átlagosan 30 százalék – a diagnosztizált betegség ellenére – jelenleg is aktÃv dohányos! A cigaretta szövÅ‘dményeként kialakult betegség hatására csak mindössze 23 százalékuk szokott le teljesen a káros szenvedélyrÅ‘l – igaz csak átmenetileg (!) –, mÃg további 56 százalékuk csökkentette az elszÃvott a cigaretta mennyiségét. Érdekesség, hogy az idÅ‘sebbek és kvalifikáltabbak „tudatosabbak” ebbÅ‘l a szempontból: az életkor és a végzettség emelkedésével ugyanis nÅ‘ azok aránya, akik idÅ‘legesen letették a cigarettát.
A leszokás elmaradásának okaként a legtöbben az akaraterÅ‘ hiányát, a függÅ‘séget és a stresszt emelték ki.Â
Az eredmények alapján az egészségügyi szövÅ‘dmények kockázata inkább csak „elméletben” segÃti a leszokást, valós cselekvésre kevésbé ösztönöz. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a dohányosok 32 százalékát jelentÅ‘s mértékben, további 46 százalékukat pedig valamelyest motiválják a leszokásban az „anyagi okok”, amely végeredményben az alkalmazott gyógyszer árának emelkedését is jelentheti, és ez már önmagában véve jó hÃr lehet a jövÅ‘re nézve – legalábbis ami a dohányzó krónikus betegek leszokási hajlandóságát illeti.
Forrás: Szinapszis