Csökkent a hamis terméket vásárlók aránya Magyarországon
A HamisÃtás Elleni Nemzeti Testület közleménye
A HamisÃtás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2009 és 2010 után 2011-ben is egy ezerfÅ‘s reprezentatÃv közvélemény-kutatás keretében igyekezett fényt derÃteni arra, hogy hogyan vélekednek az emberek a hamisÃtás jelenségérÅ‘l. A HENT kutatásának legfontosabb tanulsága, hogy a tavalyi évhez képest csökkent a hamis termékeket gondolkodás nélkül megvásárlók aránya, ugyanakkor a vásárlást megfontolók aránya növekedett. PozitÃv változás, hogy a konkrét cselekvésre rákérdezve kiderült: a tavalyi évhez képest szinte minden termékcsoport esetében csökkent a hamis termékeket vásárlók aránya. Különösen jelentÅ‘s a csökkenés az illatszerek és a CD-k, DVD-k esetében.
Hamis ruházati terméket vásárolnánk leginkább
A magyarok 27 százaléka bizonyos körülmények között, mÃg 3 százaléka bármikor nyitott lenne hamis termék megvásárlására. A termékek közül a hamis ruházati termékek iránt a legnagyobb a kereslet, hiszen minden hatodik magyar bármikor venne ilyet, mÃg 39 százalékuk elgondolkozna ezen. A legóvatosabbak a bizonytalan forrásból származó gyógyszerekkel vagyunk. Ilyen készÃtményt a magyarok 1 százaléka venne gondolkodás nélkül, azonban figyelmeztetÅ‘ jel, hogy 6 százalék elgondolkozna a vásárláson.
A fiatalok a legnyitottabbak a hamis termékek iránt
A hamis termékek iránti nyitottságot erÅ‘sen befolyásolja a kor. A fiatalok (30 év alattiak) és a fiatal középkorúak (30-45 évesek) az átlagosnál jóval nyitottabbak, mÃg az idÅ‘s középkorúak (46-65 évesek) és az idÅ‘sek (65 év felettiek) az átlagosnál jóval elutasÃtóbbak. AmÃg a fiatalok 42 százaléka, addig az idÅ‘sek 18 százaléka vásárolna hamis terméket.
Kevesebb hamis terméket vásároltunk, mint tavaly
A fogyasztói attitűdök mellett a konkrét cselekedetekre is rákérdezett a kutatás. Az eredmények szerint az elmúlt 1 évben a lakosság 13 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket. A megkérdezettek 8 százaléka többször is, mÃg 5 százaléka csak egyszer. Ez az arány kisebb, mint 2010-ben, amikor a magyarok 16 százaléka nyilatkozott Ãgy.
Az elmúlt évben többször hamis terméket vásárlók körében felülreprezentáltak a Közép-magyarországi régióban élők, a fiatalok, a községben élők és a szakmunkás végzettségűek.
A konkrét vásárlásra vonatkozó adatokból is kiderül, hogy a magyarok nem igazán tekintenek hamis termékként a nem eredeti ruházati termékre. Hamis ruházati termék vásárlását ugyanis minden hatodik magyar bevallotta, mÃg általában a hamis termékeknél ez az arány 13 százalék volt. A második legnépszerűbb terméknek a hamis illatszer bizonyult. Ezt a magyarok 6 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben. A legkevésbé népszerűnek a komoly egészségügyi kockázatot rejtÅ‘, bizonytalan forrásból származó élelmiszer és gyógyszer bizonyultak.
Minden harmadik internetező fiatal rendszeresen tölt le zenét illegális forrásból
A kutatás szerint az internetezÅ‘k körében a zenei tartalmak és a filmek illegális forrásból való letöltése a legnépszerűbb. Zenét 19 százalékuk, mÃg filmet 17 százalékuk töltött le legalább egyszer. Szoftver esetében ez az arány 8, mÃg a könyv esetében 7 százalék. A letöltÅ‘k többsége nem csak egyszer választotta ezt a formáját a beszerzésnek, hiszen zenét a megkérdezettek 16 százaléka, mÃg filmet a megkérdezettek 14 százaléka töltött le többször is.
Az illegális forrásból történÅ‘ letöltés leginkább a fiatalokra jellemzÅ‘. 10 internetet használó fiatalból (30 év alatti) három rendszeresen szokott illegális forrásból származó zenei tartalmat letölteni. A fiatalok körében felülreprezentáltak a nem legális forrásból származó filmeket letöltÅ‘k is, hiszen minden negyedik 30 év alatti fiatal többször is szerzett be Ãgy filmet.
Csak minden ötödik magyarnak fontos, hogy márkás legyen a ruhája és/vagy cipÅ‘je. A magyarok közel egyharmadának pedig az sem fontos, hogy az a márkás termék, amit visel, eredeti legyen. A válaszadók több mint fele szerint ugyanakkor a hamis termék gyengébb minÅ‘ségű, mint az eredeti. SÅ‘t a megkérdezettek háromnegyede szerint hosszú távon jobban megéri eredeti terméket vásárolni, mint hamisÃtványt. A kutatás arra is rámutat, hogy a magyarok döntÅ‘ többsége nem büszkélkedik, hanem inkább eltitkolja, ha hamis terméket vásárolt. Mindössze minden tizedik vásárló dicsekedne el ismerÅ‘seinek, hogy milyen jó üzletet csinált, amikor az eredeti termék helyett egy hamisÃtványt választott.
A gazdasági válságnak komoly szerepet tulajdonÃtanak a magyarok
A magyarok háromnegyede szerint a gazdasági válság miatt többen kényszerülnek arra, hogy hamis vagy bizonytalan eredetű terméket vásároljanak. Ezzel az állÃtással csupán a megkérdezettek 7 százaléka nem ért egyet.
Mit gondolnak az emberek a hamisÃtás társadalmi hatásairól?
Az emberek közel 60 százaléka tisztában van azzal, hogy a hamisÃtás miatt a költségvetés komoly bevételektÅ‘l esik el. A válaszadók közel fele emellett azt gondolja, hogy a hamisÃtás miatt munkahelyek szűnnek meg. A tavalyihoz képest jelentÅ‘sen csökkent azoknak az aránya, akik szerint a hamisÃtványok a fogyasztók egészségét is veszélyeztetik. MÃg tavaly a válaszadók 76 százaléka vélekedett Ãgy, az idei évre ez az arány 67 százalékra módosult.
Mit gondolnak az emberek a hamisÃtás büntethetÅ‘ségérÅ‘l?
Az emberek 55 százaléka úgy gondolja: aki hamisÃtványt árul, bűncselekményt követ el. Ugyanennyien vannak, akik szigorúbb büntetést szeretnének a hamisÃtóknak és a hamisÃtványok terjesztÅ‘inek. A válaszadók 53 százaléka szerint a hamisÃtványok megvásárlásával a szervezett bűnözésnek a bevételeit növeljük. Megoszlanak a vélemények a hamis termékek vásárlóinak az esetleges felelÅ‘sségre vonásáról. Olaszországban pénzbÃrságot köteles fizetni az a vásárló, akit az olasz hatóságok hamis termék vásárlásán érnek. Magyarországon egy hasonló jogszabállyal az emberek 22 százaléka értene egyet.
A teljes tanulmány letölthetÅ‘ a HENT oldaláról "HamisÃtás Magyarországon - 2011-es felmérés - Kutatási jelentés" cÃmmel.
Â
Â