DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti er?forrás miniszter a kamarai törvény módosításáról - parlament.hu


?Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egészségügyben dolgozók megbecsülése, hivatásuk elismerése nemcsak az egészségügy szerepl?inek, hanem az egész társadalomnak kötelessége. Az egészség meg?rzéséhez legalább három fontos szerepl?re van szükség: a megbecsült orvosokra, a megbecsült n?vérekre és a bennük bízó, megbecsült és tiszteletben tartott páciensekre. A szakmai kamarákról szóló törvénnyel megteremtjük e három szerepl? együttm?ködésének az alapjait.

A nemzeti együttm?ködés kormánya tisztában van azzal, hogy csak felel?sen gondolkodva dönthetünk az élet minden területén, különben a konkrét cselekedeteink eredménye a jöv?nk feléléséhez vezethetne. Az elmúlt évek kormányzati elvei az emberi élet minden területén, így az egészségügyben is érvényüket veszítették. A szocialista kormányzat szembeállította egymással az orvosok és a betegek érdekeit, el?bbre sorolta a pénzügyi szempontokat a szakmai feladatoknál. Nem volt hajlandó egyeztetni a szakmai kamarákkal, ezért megpróbálta ellehetetleníteni m?ködésüket. Ezért új rendszer kialakítására van szükség. Az új egészségügyi rendszer felépítése alapvet?en meg fogja változtatni a dolgok menetét. A legfontosabb, hogy itt is kiszámíthatóan és körültekint?en kell dolgoznunk. Az emberekkel nem lehet kísérletezni. Bebizonyította ezt már számtalan utópisztikus elképzelés, néhányat a magyar nemzet is megszenvedett.

A nemzeti együttm?ködés kormánya azért er?síti meg a szakmai kamarákat, mert tudja, hogy a gyógyításhoz és a gyógyuláshoz szükségünk van minden orvos, ápoló és gyógyszerész tapasztalatára és tudására. Az életünk során összegy?jtött kis tudásokat szeretnénk egybetenni és alkalmazni, és ebb?l szeretnénk az egységet megteremteni.
Tudjuk, hogy a kormánynak nem az a feladata, hogy megmondja, hogyan gyógyítsanak, de nem is az, hogy tehetetlenül nézze, ahogy az egészségügy egész területén n? a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság. A kormánynak az a feladata, hogy minél többféle lehet?séget biztosítson az egészségügyi dolgozók és a gyógyulásra váró betegek számára.

A kormánynak egy sokrét? problémát kell gyorsan és hatékonyan kezelnie. Fontos, hogy egyrészr?l a rendelkezésre álló gazdasági lehet?ségeket állítsuk a gyógyítók szolgálatába, másrészr?l az embereket tegyük képessé arra, hogy a saját egészségükért felel?sséget vállalva, a lehet?ségekkel élni tudjanak. Emellett úgy kell átalakítani az egészségügyi rendszert, hogy egyértelm? üzenetet hordozzanak a hosszú távú fenntarthatóságra. Minderre csak akkor lesz képes a kormány, ha sikerül egy új szemlélettel közelíteni az összefüggésekhez, és nagyon pontosan meghatározni az egyes lépések értelmét. Csak akkor lehetünk sikeresek, ha megteremtjük a szakmai szervezetekkel az összefogás lehet?ségét, és kölcsönösen segítjük egymást. Nemzeti er?forrásainkat csak együttm?ködve tudjuk mozgósítani, külön-külön erre képtelenek vagyunk. Ezért van nagy jelent?sége ennek a törvénynek. Ha képesek leszünk egy összetartozó közösség tagjaként m?ködni, akkor tudunk magunkért és egymásért is felel?sséget vállalni. Valljuk, hogy az egészségügyben dolgozók minden tagja hozzá tud járulni a nemzeti er?forrásaink mozgósításához, a nemzet erejének növeléséhez.

Óriási a jelent?sége a közösségek meger?sítésének, támogatásának. A tapasztalataink azt mutatják, hogy egyedül nem tudjuk megoldani a gondjainkat, ehhez szükségünk van támogató közösségekre is. Erre jó példát szolgáltatnak az idei árvizeink, a szakemberek szerint az árvíz okozta károk nagysága csak részben függ az árvíz erejét?l és váratlanságától, legalább ugyanennyire a helyi társadalmak felkészültségét?l, a családok gyors reakciókészségét?l és együttm?ködését?l. Azaz az emberi életek megmentésének és a vagyoni károk minimalizálásának a kulcskérdése a közösség állapota. Éppen így van az egészségügyben is. A kormány feladata, hogy felkutassa, támogassa és népszer?sítse azokat a kezdeményezéseket, amelyek hatékonyan támogatják ezeket a célokat. Az igazán hatékony cselekvéshez a különböz? szakmai szervezetek összefogására van szükség.

A nemzeti együttm?ködés programjában a kormányzat egészségüggyel kapcsolatos célkit?zései között önálló pontként szerepel az egészségügyi kamarák m?ködésének helyreállítása. A kormányprogram rögzíti, hogy a szocialista kormány által az árreform részeként jelent?sen meggyengített egészségügyi hivatásrendi köztestületek szerepének újragondolása és meger?sítése az egészségügy valamennyi szerepl?je számára kívánatos. A kamarák tekintélyének helyreállítása pedig nem öncél. A köztestületekbe tömörül? szakmák gyakorlóinak, az orvosoknak, a gyógyszerészeknek és az egészségügyi szakdolgozóknak mindennapos elhivatott, áldozatos munkája sokszor nehéz feltételek mellett biztosítja a magyar egészségügyi ellátórendszer m?köd?képességét. A becsületes munka a társadalom részér?l tiszteletet parancsol és tekintélyt érdemel. A benyújtott törvényjavaslat az egészségügyi kamarák meger?sítésével ezt az alapvet? célt szolgálja.

Magyarországon 2007. január 1-jén a kormányzat eltörölte az egészségügyben a kötelez? kamarai tagságot, ezzel jelent?sen meggyengítve a Magyar Orvosi Kamarát, a Magyar Gyógyszerészi Kamarát és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát. A szocialista-szabad demokrata kormány célja a szakma tagjainak az "oszd meg és uralkodj!" elve alapján történ? szembeállítása volt annak érdekében, hogy a szervezetek ne tudják felemelni szavukat a reformnak nevezett átgondolatlan, kapkodó átalakítások során.

A kötelez? kamarai tagság eltörlésével együtt a kormány az egészségügyi kamarák közfeladatainak körét is jelent?sen lesz?kítette. Mára bebizonyosodott, hogy az önkéntes kamarai tagságon alapuló köztestületi m?ködés számos anomáliával jár, különösen a szakmai, etikai felel?sségi rendszer m?ködik elégtelenül. Emellett a jelenlegi rendszer egyik f? hibájaként kell megemlíteni, hogy az egészségügyben m?köd? szakmai kamarák szolgáltató, szakmai támogató szerepköre jelent?sen visszaszorult. Így a kamarák nem tudtak a súlyuknak megfelel?en részt venni a szakpolitikai döntések el?készítésében, ami rontotta a döntések min?ségét, és egyben megkérd?jelezhet?vé tette a kamarai érdekképviselet hatékonyságát.

A T/2099. számon benyújtott törvényjavaslatunk ezen a helyzeten gyökeresen változtatni kíván. A javaslat kiindulópontja az, hogy a nemzeti együttm?ködés rendszerében az Országgy?lés és a kormány elismeri a hivatásrend képvisel?inek szakmai önkormányzathoz való jogát, és újra partnernek tekinti ?ket az egészségügy m?ködtetésében.
Ennek elérése érdekében a törvényjavaslat a következ? f? szabályozási elemeket tartalmazza. El?ször is visszaállítjuk a teljes kör? kötelez? kamarai tagságot az egészségügyi szakmai kamarákban. Másodszor: a kamarák fogják m?ködtetni a teljes kör?, független etikai rendszert valamennyi hivatásgyakorlóra vonatkozóan. Harmadszor: kib?vítjük az egészségügyi kamarák szakmai min?ségbiztosítási feladatkörét. Negyedszer: kiterjesztjük a szakmai kamarák véleményezési jogköreit.

A törvényjavaslat fent említett tartalmi elemeivel kapcsolatosan néhány fontos részletre külön is szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét. A kötelez? kamarai tagság visszaállítására irányuló jogalkotási célok a leghatékonyabban a jelenleg m?köd? szakmai kamarák jogfolytonos m?ködtetése mellett teljesülhetnek. Így a kötelez? tagságra visszaállás gyakorlati intézkedéseinek megtételénél alapozni lehet és kell a jelenleg is m?köd? kamarákra, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarára, a Magyar Gyógyszerészi Kamarára és a Magyar Orvosi Kamarára.

A törvény elfogadása esetén néhány speciális, a törvényben meghatározott kivétellel csak az végezhet egészségügyi tevékenységet a jöv?ben, aki tagja a szakképesítése szerint illetékes egészségügyi szakmai kamarának. A törvény hatálybalépésekor - ez várhatóan 2011. április 1-je lehet - a kamarai tagsággal nem rendelkez? egészségügyi dolgozók 60 napon belül, azaz legkés?bb 2011. május 31-éig kérhetik a kamarába történ? felvételüket.

Aki a megadott határid?n belül kéri a felvételét a kamarába, természetesen folyamatosan dolgozhat tovább a szakmájában.
A javaslat meghatározza az egyéves szakmai kamarai tagdíj legmagasabb mértékét is. A kib?vült tagság körében soron kívüli kamarai választásokat és új országos küldöttközgy?lést kell tartani. A szakmai kamaráknak 2011. június és szeptember között új kamarai alapszabályt kell elfogadniuk, emellett legkés?bb 2011. október 31-éig új etikai kódexet kell alkotniuk.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni az etikai rendszer m?ködtetésének a jelent?ségét.
Az egészségügy a közszféra egyik legnagyobb ágazata, amelyben naponta több százezer ellátást nyújtanak. Mivel jelent?s információs aszimmetria áll fenn az ellátást nyújtó egészségügyi dolgozó és az ellátott beteg között, a beteg sok szempontból kiszolgáltatott, vagy legalábbis annak érzi magát. Ki kell mondanunk, már csak az ellátások nagy számánál fogva is, mint minden emberi tevékenység esetében, a hiba itt is természetes jelenség, az egészségügyi dolgozó hibájának tétje azonban rendkívül komoly, végs? esetben az emberi élet is lehet. Ezért van különlegesen nagy szükség arra, hogy a hibákat elkerüljük, az egészségügyi dolgozót és a beteget egyaránt védve ezzel.

Az etikai vétségek jelent?s része olyan, amib?l az érintettek a jöv?re nézve megfelel? tanulságokat vonhatnak le. A hibákból tanulnunk kell, ez azonban csak úgy lehetséges, ha az egészségügyi dolgozó számára egyértelm?, egységes etikai szabályrendszert alkotunk, és biztosítjuk annak országosan egységes és következetes végrehajtását. A betegeket azzal is segíteni kell, hogy tudhatják, nem kiszolgáltatottak, mert a velük szemben álló orvosokra, szakdolgozókra vagy gyógyszerészekre szigorú etikai követelmények vonatkoznak, amelyek megszegése esetén a számonkérés nem elkerülhet?, és végs? esetben a szakmájuk gyakorlásának lehet?sége a tét. A beteg védelme mellett a szakma gyakorlói számára is fontos annak bebizonyítása, hogy nem kell mindent elt?rniük, hogy van olyan magatartás, amelyet a szakma elfogadhatatlannak min?síthet a saját maga által megalkotandó etikai statútumban. Az etikai felel?sségi rendszer helyreállítása az alapja a bizalom helyreállításának, mind az egészségügyi dolgozók és betegek, mind az egészségügyi dolgozók egymás közötti viszonyaiban.

A kamarák szakmai min?ségbiztosítási feladatkörének b?vítése körében érdemes kiemelni, hogy a jöv?ben a kamarák a kötelez? továbbképzések szervez?inek tevékenységét rendszeresen min?síthetik. E min?sítéseket a kamarai honlapokon közzé kell tenni. A kamara emellett a továbbképzés monitorozásában szerzett tapasztalatai alapján szükség esetén javaslatot is tehet a továbbképz? intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó hatóságnak. A kamarák további egyes ügycsoportokban, hatósági ügyekben szakért?ként fognak eljárni.

A szakmai kamarák véleményezési jogköreit is kiterjesztjük. A jöv?ben többek között kötelez? lesz a kamarák véleményének kikérése a felvételi és a képzési szakmánkénti keretszámok vagy a szakképesítések hiányszakmáknak min?sítése esetében. A kamarák továbbá véleményt nyilváníthatnak a szakmai vezet?i beosztásra pályázó szakmai alkalmasságáról is.

A javaslat fontos eleme továbbá, hogy a kamarák feladatkörüknek megfelel?en véleményezni fogják az orvosi hivatás gyakorlói, a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végz?k, illetve az el?z?ekben nem említett egészségügyi hivatásgyakorlók és az egészségbiztosítási szerv közötti szerz?dések általános szerz?dési feltételeit és az egyedi szerz?dések azonos feltételeit.

Meggy?z?désem, hogy az új kamarai törvény az egészségügyben helyreállítja a korábban mások által meggyengített hivatásrendi köztestületek megbecsülését, erejét, ez az ágazatban dolgozók és a betegek érdekét egyaránt szolgáló fontos lépést jelent.

Köszönöm szépen a figyelmüket.? A felszólalás a parlament.hu oldalán is olvasható!