Drasztikus kórházi átalakítás - Világgazdaság


Világgazdaság 2011. június 20.

Lépéshátrányban

Drasztikus kórházi átalakítás

Nógrádi Tóth Erzsébet írása

 

Húsz év után újra államosítják a F?városi Önkormányzat kórházait, s három, 24 órás szolgálatot nyújtó egészségügyi központot alakítanak ki Budapest és a környez? megyék betegeinek ellátására. Az integrációtól várt megtakarítás csak kés?bb hoz hasznot, a mai pénzhiány pedig a mindennapi gyógyítást veszélyezteti ? mondta a Világgazdaságnak Velkey György, a F?városi Önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke.

A f?városi kórházak összevonása csak hosszabb távon hoz hasznot, a pénzhiány a mindennapi gyógyítást sodorja veszélybe ? vélekedik Velkey György, a F?városi Önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke.

 

? Visszafelé forog az id? kereke a f?városban, hiszen megkezd?dik az egészségügy államosítása. Örüljünk vagy búslakodjunk?

? Közel húszéves kísérlet után kerülnek ismét állami tulajdonba a budapesti kórházak. Ezt a gondolatot pártállástól függetlenül már sokszor felvetették a kormányok. Amúgy nem d?lt még el, hogy mi lesz az ország többi egészségügyi intézményével.

? De ?sszel, az önkormányzati törvény módosítása után eld?lhet.

? Elképzelhet?. Egyébként nem magyar sajátosságról van szó, az Európai Unió több országában is van ilyen szerkezet? intézményrendszer. Ennek valószín?leg az a magyarázata, hogy a gyógyítás a legnagyobb költségigény? szolgáltatás, amelyben hatalmas állami pénzek is mozognak. Így van ez nálunk is, csaknem fele-fele a költségvetési pénz és a társadalombiztosítási járulék. Joggal igényelheti az állam, hogy er?sebb ráhatása legyen a pénzforrások felhasználására.

? Miért éppen a f?várossal indul a kórházak államosítása, és mikor?

? A kormány májusi döntése alapján 6-9 hónap alatt kellene ezt megtenni. Feszített tempóval januártól megtörténhet az átállás. Budapest egészségügyi rendszere speciális, hiszen itt koncentrálódik az ország gyógyintézményrendszerének 40 százaléka. Itt gyógyítják Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Nógrád, Heves, Szolnok és Bács-Kiskun megye betegeinek jelent?s részét, a speciális beavatkozásokra szakosodott intézetek pedig az egész országból fogadják a pácienseket.

Azért is speciális a helyzet, mert az egészségügyi intézmények sokféle tulajdonban vannak: az aktív ágyak 45 százaléka a tíz f?városi kórházban koncentrálódik. Emellett itt m?ködnek az állami tulajdonú országos intézetek, a Semmelweis Egyetem és a Honvéd Kórház, valamint négy egyházi és több alapítványi szolgáltató. Ám a legnagyobb fenntartó f?város és állam között alig van együttm?ködés.

? Mi lesz az alap és szakellátási szolgálatokkal?

? A f?városi kórházi szakrendel?k állami kézbe kerülnek, de az önálló szakrendel?k és az alapellátás egyel?re önkormányzati felügyelet alatt maradnak. Mint ahogy a megyei kórházak is.

? Mi lesz a kórházi ingatlanok tulajdonlásával?

? Annak ellenére, hogy az intézmények az egyik közösségi tulajdonból egy másikba kerülnek, szükséges az ingatlanok felmérése, ezt jogászok végzik.

Egyébként a második világháború el?tt is sokféle jogi és tulajdoni szerkezet? egészségügyi rendszer volt Magyarországon, azután kerültek állami kézbe. Csak az 1990-es évek elején adták át ezek egy részét az önkormányzatoknak. Most ezzel ellentétes irányú folyamat kezd?dik.

? Mit nyernek a betegek és az egészségügyben dolgozók a tulajdonváltással?

? A szervezett betegutakkal, a központosított közbeszerzéssel, az ésszer?bb feladatmegosztással mindenki nyerhet, és pénzforrások takaríthatók meg. A f?városban három, 24 órás szolgálatot nyújtó, jól felszerelt központ jön létre ? a területileg hozzájuk igazítható intézményekkel integrálva ? az itt lakók és a széles értelemben vett agglomerációból idejöv? 4-4,5 millió ember ellátására. Az egyik térségi központ a János-kórház, a Kútvölgyi kórház s a Városmajorban lév? Érés Szívsebészeti Intézet hármasa lesz, amely Buda, Pest megye dunántúli oldala, valamint Komárom-Esztergom, Fejér megye betegellátási központja lesz.

A másik központ a Róbert Károly körúti Honvéd Kórház, ahová Észak-Pest, Nógrád és Pest megye északi része tartozik majd. A harmadik a Nagyvárad tér környékén kialakuló együttes, ahol a Heim Pál-kórház, az Országos Kardiológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem klinikái helyezkednek el. Itt uniós forrásból új tömb épül a Ludovika tér közelében a Korányi-projekt révén. Ehhez a három központhoz igazodnak a progresszivitás alsóbb szintjén lév? f?városi és megyei intézmények. A központokban látják el a súlyos vagy a sokféle betegséggel küszköd? betegeket, akiket az akut ellátás után visszaadnak az alacsonyabb szint? kórházaknak. A kevésbé komplex betegségek ellátását eleve ezek az intézmények végzik. Ez jó esetben most is hasonlóan történik.

? Akkor miért van szükség a betegellátást szervez? hivatalokra? A Magyar Orvosi Kamara például emiatt tízmilliárdot meghaladó közpénz elherdálásáról beszél.

? A kamara bírál, de sokan egyetértenek. Nem tudom, honnan veszi a tízmilliárdot, ilyen összegr?l nem volt szó. Azért van szükség független ellátásszervez?kre, mert az egy-másfél millió lakost ellátó egységek hatékony m?ködéséhez szervezett betegutak kellenek, profi módon kell végezni a központosított közbeszerzéseket is. Szóba jött, hogy végezze a betegútszervezést mondjuk egy-egy nagyobb területi kórház. Ám többen és joggal tartanak attól, hogy a teljesítmény után járó bevételek érdekében maguk felé irányítanák az OEP által jól fizetett betegségekkel a pácienseket. Ezek a hivatalok nem lesznek túladminisztráltak, s állami intézetek lévén nem fölözhetnek le semmiféle hasznot a betegútszervezésb?l.

? Hatalmas közpénzek mozognak az egészségügyben, gyakran éri bírálat a közbeszerzések miatt a kórházakat. Állítólag akár 20 százalékot is kaphat a vételárból, aki az adott cég termékét vásárolja meg.

? Én ezt nem hiszem. Munkahelyem, a Bethesda Gyermekkórház pár éve közbeszerzési társulást alapított a Semmelweis Egyetemmel és a Budai Irgalmas Rendi Kórházzal. Ennek eredményeként az egyetem milliárdos nagyságrend? havi gyógyszerbeszerzéséhez csatlakozva mi a különféle termékcsoportokban 10?25 százalékos árkedvezményt értünk el. És nem mellesleg senki sem bélyegezhet meg bennünket a csúszópénzek miatt. Az új egészségügyi struktúrában az egymásfél milliós térséghez tartozó egészségügyi intézményrendszerben még eredményesebb lehet a beszerzés.

? Mit szólnak ehhez a beszállítók?

? Gondolom, nekik könnyebb lesz, ha nem elaprózottan és nehezen átlátható érdekviszonyok között kell tárgyalniuk a partnereikkel.

? Nem kerülnek veszélybe a kis és közepes vállalkozások?

? Nem, hiszen egy-egy gyógyszercsoportot és eszközt különféle cégekt?l szerzünk be most és a jöv?ben is.

? A közös beszerzésekt?l várja az ágazatért felel?s államtitkár a 20-30 milliárdos megtakarítást.

? Azt nem tudom, mennyi pénz szabadul így föl, de biztos, hogy lesz megtakarítás a hatékony betegútszervezéssel, az integrációval, s az a célunk, hogy a pénzforrások az egészségügyben maradjanak.

? Mikor számíthatnak erre az intézmények?

? Reálisan a jöv? év második felét?l, de inkább 2013-tól.

? Kibírja addig a forráshiányos ágazat többletpénz nélkül?

? Nem. Az elmúlt két évhez hasonlóan most is súlyos pénzhiánnyal megyünk bele a nyárba. Egyhavi m?ködési forrás hiányzik a kórházakból. Ezért részben a beszállítók hitelezésére kényszerülünk, másrészt meggyengült a betegellátás színvonala. A teljesítményvolumen-korlát miatt a tervezhet? m?téteket csúsztatják, újra hosszabbodhat a várólista. Súlyos gondokkal küszködnek a gyermekkórházak, a Heim Pál Gyermekkórház a f?város egyik legeladósodottabb intézménye.

Mára a mindennapi ellátás kerülhet veszélybe, sürg?sen gondolni kell a megoldásra.

? Nem gondolja, hogy a ?gondolás? kevés?

? Ennek megválaszolása a gazdaságpolitika, a nagypolitika dolga. Mi is tudjuk, hogy feszített az állami költségvetés, er?södnek a restrikciók, de ezzel együtt látni kell, hogy nagy baj van az ágazatban, er?södik a kórházak eladósodása. Az ágazatért felel?s minisztérium és államtitkárság napi kapcsolatban van az egészségügyi szolgáltatókkal, folyamatos a jelentési rendszer. Azt azonban nem tudom, hogy a közös ágazati érvrendszer mennyire lesz elegend? a politika meggy?zésére. De azt igen, hogy korábban nem éreztük, hogy az ágazatvezetés a gyógyintézményrendszer oldalán focizik.

? A pénzhiány, a rossz keresetek miatt akarják itthagyni év végén az országot a rezidensek.

Ki fog itthon gyógyítani?

? Örülök, hogy élesen felvetették a bérgondokat, de a követelésük módjával nem értek egyet. A fiam is most végez az orvosin, ismerem a szorító helyzetüket. Világos és egyértelm? életpályamodell kellene.

A szakorvosok havi 200 ezer forint nettó keresetének igénye lenne reális (most ennyit kérnek maguknak a rezidensek), a f?orvosi karnál pedig a 300-400 ezer. Így minden min?ségi ugrásnál lenne motiváció, a rezidensek számára is.

? Logikus és ésszer? egészségügyi tervekr?l beszélt. Nem gondolja, hogy a Széll Kálmán-terv, amely 120 milliárd forintot vonna el a mára súlyosan kivéreztetett ágazatból, keresztülhúzza a számításaikat?

? Két különböz? logikából kiinduló elgondolásról van szó, ezek bizonyos pontokon ki is olthatják egymást. A Semmelweis-terv egy nagy ív? szakmai építkezési program, a Széll Kálmán-terv pedig az ország jöv?jét nagy perspektívában látó adósságcsökkent? terv. Azt gondolom, hogy a Semmelweis-terv jöv?jét a Széll Kálmán-terv jelent?sen befolyásolhatja. A jöv? évi költségvetés elfogadásakor már sok minden kiderül.

Nógrádi Tóth Erzsébet

Világgazdaság

 

Névjegy - Velkey György (50)

1986-ban szerzett diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Csecsem? és gyermekgyógyász, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos. 2008ban védte meg második diplomáját a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképz? Központjában.
1986?95 között a debreceni egyetemen dolgozott, majd a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának osztályvezet? f?orvosa, orvos-igazgatója, 2003-tól f?igazgatója.

Több orvosszakmai társaság vezet?je.

2010-ben választották meg a Magyar Kórházszövetség jelölt elnökének.

2011-t?l önkormányzati képvisel?, a F?városi Önkormányzat egészségügyi és szociális bizottságának az elnöke.

Felesége orvos, öt gyermeket nevelnek.