Kedves Kollégan?k!
Tisztelt Kolléga Urak!
Tisztelt Küldöttközgy?lés!
Szeretettel köszöntöm Önöket és köszönöm, hogy szombat délutánjukat szakmai és kamarai ügyeink megbeszélésére szentelik!
Az elnöki beszámolóban az el?z? küldöttközgy?lés óta történt legfontosabb eseményekr?l szeretnék beszámolni. Ki fogok térni szervezeti életünk legfontosabb kérdéseire, a jogszabályokban bekövetkezett és várható változásokra, a kamara szakmai és érdekvédelmi kapcsolatépítésére, továbbá néhány olyan eseményre, amelyek az elmúlt hónapokban munkát adtak, illetve az elkövetkez? id?szakban feladatot jelenthetnek.
Az el?z? küldöttközgy?lésen egy 56 módosító javaslatból álló alapszabály-módosító javaslatot fogadott el a küldöttközgy?lés. A módosítások a kamara életének szinte minden területét érintették. Most csupán néhány területre szeretnék kitérni, els?sorban az azóta a kamara munkájában bekövetkezett változásokra fókuszálva.
A szakmai érdekvédelmi tevékenység mellett a kamara egyre dominánsabb feladat-vállalására van szükség a szakmai önkormányzatiságot illet?en is. Els?sorban ezt célozták a szervezeti struktúrára, a kommunikáció átszervezésére és a tagdíjrendszer módosítására irányuló változások. Ez utóbbival kapcsolatban csupán egy mondat: a tagdíjrendszer változásának els? hatásai jöv?re várhatóak, ugyanakkor az egyik mai napirendi pontban egy finomkorrekcióra vonatkozó javaslatot terjesztünk a küldöttközgy?lés elé, remélve hogy ezzel a kamara egységét és a területi szervezetek zökken?mentes m?ködését egyaránt segíthetjük.
A szervezeti struktúrát és az ehhez kapcsolódó munkát illet?en négy területen következett be jelent?sebb változás.
Az Alapszabály Célok c. fejezetében új célként került rögzítésre a gyógyszerészet társadalmi presztízsének javítása, a gyógyszertár-m?ködtetés szakmai és gazdasági támogatása, a gyógyszerészek szakmai és szakmapolitikai tájékozottságának el?segítése, valamint a gyógyszertárak népegészségügyi programokban való részvételének el?segítése. A munka ezeken a területeken elkezd?dött, több ponton kezdeti eredményekr?l is be tudunk számolni.
A módosítások érintették a felügyel?bizottság jogkörét. Itt az alapvet? szempont az volt, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a szervezeti integritás teljesülésének a kontrollját a felügyel? bizottsághoz rendeljük. A módosítások értelmében a felügyel? bizottság delegáltja ? rendszerint az elnöke ? az elnökségi üléseken tanácskozási joggal részt vesz. A döntéshozatal el?tt ? ha szükséges ? a felügyel? bizottsági szempontokról tájékoztat, továbbá az elnökség döntéseit a felügyel? bizottság minden elnökségi ülést követ?en megvizsgálja. Határozattal foglalnak állást arról, hogy ezek a döntések (1) megfelelnek-e a jogszabályi el?írásoknak, (2) megfelelnek-e az alapszabályban rögzített normáknak és (3) harmonizálnak-e a kamara deklarált szakmapolitikai céljaival. Az els? hónapok tapasztalatai alapján az elnökség biztonsággal támaszkodhat a felügyel? bizottság munkájára.
Úgyszintén szeretnék tájékoztatni arról, hogy több egyeztetési fordulót követ?en tisztázódott: a kamarának megküldött, a gyógyszertárak létesítésére és m?ködtetésére vonatkozó hatósági határozatok ? els?sorban etikai szempontú ? ügykezelése milyen eljárásrend szerint történhet. Külön is köszönöm, hogy az Etikai Kollégium és az Országos Etikai Bizottság elnökei komoly segítséget adtak az adatvédelmi, etikai és szakmapolitikai szempontból egyaránt fontos és kényes kérdések tisztázásához.
Az alapszabály-módosítást követ?en fajsúlyosabbá vált a területi elnökök értekezletének munkája a kamara országos jelent?ség? ügyeinek bonyolításában. A területi elnökök értekezlete ? dr. Brezanóczy Ferenc elnök és dr. Nyiri László alelnök vezetésével ? komoly részt vállalt pl. a gyógyszerészek tájékoztatásában akár a tulajdonosi, akár az étrend-kiegészít? programmal kapcsolatos feladatok ellátásában.
Az alapszabály-módosítást követ?en került sor a kamara állandó bizottságainak felállítására és új munkabizottsági struktúrájának kialakítására. Az Ipari Állandó Bizottság eminens célul t?zte ki, hogy a gyógyszerészképzés az ipari igényeket minél jobban ki tudja elégíteni. Örömmel számolok be arról, hogy a bizottság szervezésében a négy dékánnal és a MAGYOSZ elnökével el?ször november 25-én ülünk egy asztalhoz ennek a stratégiailag fontos célnak az érdekében. Az Oktatói Állandó Bizottság is megkezdte a munkáját; az egyetemi oktató gyógyszerészek helyzetének javítása mellett kiemelt célként fogalmazódott meg a gyógyszerészképzés szükséges reformjában való aktív szerepvállalás.
Az április 2-i küldöttközgy?lés felhatalmazását követ?en kezd?dött el a munkabizottsági struktúra átalakítása. Az alapszabályban meghatározott fontosabb feladatok ellátására egy-egy munkabizottság jött létre. A munkabizottságok összetételér?l és elnökség által elfogadott programjáról a Gyógyszerészi Hírlapban számoltunk be. Nagy feladat hárul mindegyik bizottságra, mert a sok új feladat megköveteli, hogy a döntés-el?készít? munkát és az elnökségi döntéshozatalt, illetve a döntéshozatalt és az operatív végrehajtást válasszuk el egymástól. Ez utóbbi a hivatal igazgatójára és magára a hivatalra az eddigiekhez képest is jelent?s többlet-feladatot ró.
Külön is szeretnék egy-egy mondattal beszámolni a munkabizottságok megkezdett tevékenységér?l.
A Tulajdonosi programot gondozó munkabizottság az elmúlt hónapokban ? a területi elnökök hathatós közrem?ködésével ? intenzív tájékoztató munkát végzett, amelynek eredményeként mindenki személyesen is megkapta a jogszabályi összegzést és a hitellehet?ségekr?l szóló tájékoztatót, továbbá a jogszabálykerül? törekvések bemutatásával is igyekeztünk a gyógyszerészek ez irányú tájékozottságát növelni. A rendszert úgy építettük fel, hogy az egyéni problémák kezelésére is legyen lehet?ség. Külön köszönet illeti az OGYÉI vezet?it, akik hozzájárultak, hogy a tájékoztatókat az érintett gyógyszertárak személyi jogos gyógyszerészei célzottan, névre szólóan is megkaphassák. A munkabizottság feladata ez év végén nem fejez?dik be, mert januártól a rendszer kisimulásában, a gyógyszerészi tulajdonhányad további növelésében és a fiatal gyógyszerészek tulajdonszerzésének el?segítésében is komoly feladatai lesznek.
Az Adatfeldolgozó munkabizottság elemzéseit a Gyógyszerészi Hírlapban havonta olvashatják. A Gyógyszerész Köztestületi Napok minden résztvev?je megkapta és reményeim szerint a küldöttek is hozzájutottak a regisztrációkor ahhoz a kis füzethez is, amelyben a 2015-ös mérleg- és pénzügyi beszámolók feldolgozása megtörtént.
A Kompetencia-fejlesztési munkabizottság bázisán készült el a patikanap szakmai programja ? a házipatikák felülvizsgálata. Elkészült ennek a munkának a gyermekgyógyászati változata és a munkabizottság el?készítette a 2017 elején induló kamarai továbbképzéseket is.
A Szakmai munkabizottság elindította a Bels? Min?ségügyi Kézikönyv újabb kiadásának el?készítését. Delegáltjai bekapcsolódtak a FoNo VIII. el?készít? munkába. A munkabizottság decemberi határid?vel készíti el az asszisztens-képzés jelenlegi rendszerének elemzését és javaslatot tesz a képzés szakmai és kamarai szempontoknak megfelel? módosítására.
Az Integrációs munkabizottság ? a táltosképz?vel és a területi elnökökkel együttm?ködve ? megkezdte a fiatalok szakmai és kamarai integrációját. A tegnapi rendezvényükön pedig ? jelen voltam így hát tudom ? 10-12 pontból álló programot állítottak össze, amelyet napokon belül véglegesítenek és utána átadnak az elnökségnek.
A Jogi munkabizottság ? a napi feladatok mellett ? elkészítette a kamara e-recept bevezetéséhez szükséges jogszabály-módosítási javaslatait.
Az Informatikai munkabizottság közrem?ködésével sikerült egy olyan, jogszabályban rögzített ? és a gyógyszertárak, pontosabban a rendszergazdák által be nem tartható ? határid? módosításában eredményesen közrem?ködnünk, amely a NAV-hoz bekötött pénztárgépek új követelményeit rögzíti.
A Kulturális munkabizottság megszervezte a kedvezményes opera-bérletet és megkezdte az el?készít? munkát a különböz? m?vészeti ágakban tevékenyked? aktív gyógyszerészek összefogására.
Megindult ? pontosabban újraindult ? a Költségracionális gyógyszertár-m?ködtetést támogató munkabizottsági munka és a Közgazdasági munkabizottságban is elkezd?dött az ágazat stratégiai közgazdasági szempontú helyzetelemzése. Az el?bbi munkabizottság témájához kapcsolódik egy olyan egységes online piactér létrehozása, ami a kis- és közepes forgalmú gyógyszertáraknak is lehet?séget nyújthat a jelenleginél kedvez?bb kondíciókkal történ? termékbeszerzésre. A rendszer ? reményeim szerint ? jöv? év április-májusban indulhat. A Közgazdasági munkabizottság eredményes m?ködése pedig azért kulcsfontosságú, mert a lakossági gyógyszerellátás és a minket körülvev? gazdasági környezet eltér? közgazdasági cél- és eszközrendszerét úgy kell feltérképezniük, hogy a nem növekedésorientált keretrendszerben m?köd? lakossági gyógyszerellátó rendszer önállóságát és stabilitását véd? közgazdasági modell alapjait lerakjuk.
A Kommunikációs munkabizottság tevékenységéhez kapcsolódik a kamara ? részben alapszabály-módosítással kezdeményezett ? küls? és bels? kommunikációjának áthangolása. A honlapon kell a kamara kötelez?en közzéteend? anyagait megjelentetni; ez a gyorsaságot és az információk széles kör? ingyenes elérhet?ségét biztosítja, egyben tehermentesítheti a területi szervezeteket az önálló honlap m?ködtetés költségeit?l. Ennek megfelel?en módosítottuk a honlap szolgáltatásait: az országos szervezet dokumentumain túl a honlap július 1-t?l alkalmas a területi szervezetek hivatalos közlend?inek önálló megjelenítésére. Örömmel tapasztalom, hogy egyre több területi szervezet él a lehet?séggel. Ez ? a költségtakarékossági szempontokon túl ? nemcsak saját tagjaik tájékoztatását segíti, hanem a közzétett anyagokon keresztül bepillantást nyerhetünk a többi szervezet tevékenységébe és programjaiba is. A honlapon elindítottunk egy rendezvénynaptárt is, amely nemcsak a kamarai tagok tájékozódását szolgálhatja, hanem jöv?re már a rendezvények és továbbképzések szervezésében is segítséget nyújthat.
Talán észrevették a tisztelt küldöttek, hogy az elmúlt hónapokban megváltozott a Gyógyszerészi Hírlap is: jelent?s tartalmi és tipográfiai változásokat indítottunk el ? úgyszintén az alapszabály-módosítás szellemiségének megfelel?en.
A küls? kommunikációban is igyekeztünk el?re lépni. Erre egyrészt a patika-bezáratások miatt is szükség volt, de néhány területen ? pl. tulajdonosi program, étrend-kiegészít? projekt ? a korábban elindított programok a nagy nyilvánosságot is elér? fázisba kerültek. Komoly el?relépést jelenthet, hogy a Patika Magazin f?szerkeszt?je, dr. Szarvasházi Judit és egy politológus barátunk is részt vesz a Kommunikációs munkabizottság munkájában.
A Pályázatfigyel? munkabizottságban elindult munkáról a küldöttközgy?lést megel?z? délel?tti programban kaphattak tájékoztatást a jelenlév?k.
Nem titkolt szándékunk, hogy szakmai önkormányzati feladataink növekedésével párhuzamosan elindítsuk az el?készít? munkát egy módszertani intézet létrehozására, ahol az el?bb említett feladatokhoz a megfelel? feltételeket biztosíthatjuk. Ez nyilván hosszabb ? akár többéves ? el?készítést igényel. Meggy?z?désem, hogy ezt sem a szakma, sem a kamara nem spórolhatja meg, ha komolyan akarjuk venni a nemrég megfogalmazott elvárást: ha már elfogadottá vált, hogy rólunk többé soha ne döntsenek nélkülünk, tovább kell lépnünk, és a rólunk szóló kérdésekben mi magunknak kell döntenünk. Különösen fontos ez a szakmai progressziót és a gyógyszertári szolgáltatás-fejlesztést érint? ügyekben. Erre pedig alkalmassá kell válnunk.
Bízom abban, hogy a napi gyakorlat hosszabb távon is visszaigazolja az április 2-i alapszabály-módosítás minden lényeges elemét.
II.
Tisztelt Küldöttközgy?lés!
A legutóbbi küldöttközgy?lés után született döntés a 2017-es költségvetés gyógyszerkasszát és gyógyszertárakat közvetlenül érint? számairól, továbbá ez után fogadta el a parlament a tavaszi salátatörvény új rendelkezéseit. Ezekr?l a változásokról a honlapon, a hírlevélben és a Gyógyszerészi Hírlapban is beszámoltunk, így engedjék meg, hogy a részleteket illet?en most csak egy-egy elemre utaljak.
A 2017-es költségvetési törvényben mindazok a célzott juttatások, amelyeket a gyógyszertárak eddig is megkaptak, változatlan összeggel jöv?re is megmaradnak. Ilyen pl. a generikus ösztönz?, a szolgáltatási díj, a m?ködési célú támogatás, a kamatmentes támogatás-el?leg, a patikaalap kamattámogatása, a Garantiqa készfizet? kezességvállalása és a patika t?keprogram is. Továbbá kb. 15 milliárd Ft-tal növekedett a gyógyszerkassza támogatási f?összege is.
A gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása egy új gyógyszerellátási formát, az ideiglenesen telepített fiókgyógyszertárat határozott meg. Azon a legalább három napig tartó, el?reláthatólag 20.000 f? egyidej? részvételét meghaladó, megszakítás nélkül, folyamatosan üzemel? szabadtéri rendezvényen, ahol a rendezvény területén közforgalmú vagy fiókgyógyszertár nem m?ködik, az egészségügyi államigazgatási szerv kérelemre egy ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár m?ködtetését engedélyezi a rendezvény id?tartamára és helyszínére.
Úgyszintén új szabály, hogy kézigyógyszertár ellátására már csak a legfeljebb 30 km-en belül m?köd? közforgalmú gyógyszertár kaphat engedélyt. A módosítás, a lehetséges jogviták megel?zése érdekében kimondja a gyógyszertárak létesítési és m?ködési engedélyében szerepl? jog forgalomképtelenségét, tehát ez a jogosultság nem kerülhet érvényesen értékesítésre. A módosítás pontosította a törvény szövegét a településrész meghatározása tekintetében. A földrajzilag elkülönült településrészen továbbra is lehet?ség van fiókgyógyszertár létesítésére, ugyanakkor az érintett helyeken m?köd? gyógyszertárat m?ködtet? vállalkozások ? az egyéb feltételek megléte esetén ? a 134/1999. Kormányrendelet alapján kamatmentes egészségbiztosítási hitelt, továbbá m?ködési célú támogatást vehetnek igénybe.
A deregulációt és a bürokrácia-csökkentést célzó módosítások elérték a gyógyszer-gazdaságossági törvényt is: 2017-t?l a gyógyszertár-létesítési pályázatok részletszabályai az eddigi törvényi szint helyett kormányrendeletben kerülnek meghatározásra, lényegét illet?en változatlan tartalommal. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések az államtitkárságon augusztus hónapban megkezd?dtek.
Augusztusban jelent meg a Magyar Közlönyben az összes fels?oktatási szak új képzési és kimeneti követelményeit el?író rendelete. Ez foglalja magában a gyógyszerészképzés új követelményeit is. Az április 2-i küldöttközgy?lésen beszámoltam arról, hogy ennek el?készítése során a kamara a Magyar Gyógyszerésztudományi Társasággal összehangolt álláspontot képviselt. Ebben mindazokat a szempontokat figyelembe vettük, amelyek az elmúlt években a gyógyszerészképzéssel, szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos bels? m?helymunkáinkban el?kerültek, és amelyeket például az új 12 pontban is megfogalmaztunk. Tekintettel arra, hogy a Rektori Konferencia által felkért, egyetemi vezet?kb?l álló testület álláspontjától a mi általunk képviselt javaslat sok ponton eltért, Palkovics László oktatási államtitkár április 13-ra egyeztet? megbeszélést kezdeményezett. Az ott született döntésnek megfelel? szöveggel jelent meg a rendelet, amelyben a végzett gyógyszerészekkel szemben támasztott tudásbeli, képességbeli, attit?dre, autonómiára és felel?sségre vonatkozó elvárásokba a kezdeményezéseink dönt? mértékben beépültek, azonban sem a kreditpontok egyes tantárgycsoportok közötti megosztására, sem az új tárgyak curriculumba történ? beépítésére irányuló kezdeményezéseink nem kerültek befogadásra. Így nem maradt más hátra, mint a gyógyszerészképz? helyek vezet?ivel korábban már kezdeményezett egyeztetések folytatása. A curriculum ilyen irányú változtatása elkerülhetetlen. Amint már a beszámoló korábbi szakaszában jeleztem, az ipari gyógyszerészet speciális szempontjainak a curriculumba történ? beépítésére az egyeztetések elindulnak. Úgyszintén el?relépésnek tekinthet?, hogy a gyógyszerügyi ismeretek témakörrel kapcsolatban is megindultak az egyeztetések, a Semmelweis Egyetem dékán asszonya pedig a kamara vezet?jeként felkért a szakképzésben a gyógyszerellátási, a kórházi-klinikai és az ipari szakképesítésekben egyaránt a grémiumi feladatok ellátásában való részvételre. Ez a szakképzés tematikájától a szakképz? hellyé min?sítésen át a vizsgakövetelményeken keresztül a szakképzés teljes területén véleményezési, javaslattételi közrem?ködést igényel.
Július 1-vel módosult a patika hitelprogram szabályozása is. Ennek részletei mindenki el?tt ismertek. Az eddiginél kedvez?bb a kamattámogatás, a hitelt már nem a képlet, hanem üzleti terv alapján lehet folyósítani, és a felvehet? hitelösszeg is a többszörösére n?tt. A hitelprogramhoz kapcsolódóan b?vült a hitelprogramban részt vev? pénzintézetek köre és változott a készfizet? kezességvállalási szabályzat is. Engedjék meg, hogy ennek részletezését?l eltekintsek, de a tulajdonosi programhoz kapcsolódóan még egy lényeges momentumra ki kell térnem.
Talán emlékeznek rá, hogy a kormánnyal 2010-ben megkötött együttm?ködési megállapodást 2014-ben megújítottuk. Ekkor a kormány vállalta a gyógyszertárak gazdasági m?köd?képességének javítását, a tulajdonosi program végig vitelét és a fiatal gyógyszerészek helyzetbe hozását. Ez utóbbi két vállaláshoz kapcsolódik, hogy a patika hitel program 2017. januártól is elérhet? lesz, továbbá a patika t?keprogram parlament el?tt lev? módosítása is azt a célt szolgálja, hogy 2017-t?l kezd?d?en is a gyógyszerészek rendelkezésére álljon egyfel?l a többségi gyógyszerészi tulajdonhányad további növelésére, másfel?l a fiatal gyógyszerészek tulajdonossá válásának el?segítésére.
Tisztelt Küldöttközgy?lés!
A küldöttek és a köztestületi napok résztvev?i mind megkapták a 2015-ös mérleg- és pénzügyi beszámolókat feldolgozó füzetet és délel?tt el?adást is hallgathattunk ugyanerr?l a témáról. Ezért ezzel a témával is csupán pár mondat erejéig szeretnék foglalkozni.
Az elemzések az el?z? években elindult kedvez? változások folytatását igazolják. Az ágazat adózás utáni eredménye 2015-ben 24,5 Mrd Ft volt, ami nominálisan el?ször haladja meg a liberalizáció el?tti utolsó év (2006) 22,9 Mrd Ft-os eredményét. Külön is érdemes kiemelni, hogy bár a 2006-oshoz képest kb. 300-zal több gyógyszertár m?ködik, 2015-ben az egy gyógyszertárra jutó adózott eredmény ágazati szinten nominális értéken elérte a liberalizáció el?tti utolsó gazdasági év értékét.
Úgyszintén figyelemre méltó, hogy a 2010-t?l eltelt években nemcsak a veszteséges gyógyszertári vállalkozások száma csökkent a 2010-es év 500 fölötti értékér?l 176-ra, hanem jól halad a vállalkozások felt?késítése is: ez id? alatt a saját t?ke ágazati értéke 40%-ot meghaladó mértékben, 71,5 Mrd Ft-ra n?tt. A gyógyszertárak fordulónapi készletértéke 2015-ben szintén n?tt ? a 4,8% forgalomnövekedés mellett 8,8%-kal. Ez ? az eredményes felt?késítésen túl ? azért vált lehet?vé, mert ágazati szinten sikerült felszámolni a gyógyszertárak beszállítókkal szembeni eladósodottságát. Ez a nagykeresked?kt?l és a gyógyszertáraktól is komoly er?feszítést igényelt. Így a készletállomány 2015 végén már meghaladta a kifizetetlen beszállítói számlák összértékét. Ennek a folyamatnak a további er?södésével javulhat az ellátás színvonala: a jöv?ben remélhet?en kevesebbszer kell visszahívni a betegeket a kés?bb beszerzend? gyógyszerekért. Ez nemcsak nekünk fontos, hanem az egészségpolitika is igényli ezt a változást. A személyi javadalmazás növekedési üteme ? ha csak kis mértékben is ? de végre meghaladja a nemzetgazdasági átlagét, ugyanakkor az átlagbérek vonatkozásában még mindig igen jelent?s az elmaradás, f?leg a kórházi gyógyszerészek 2016-2017-es béremelését is figyelembe véve. Az ágazatban 2015-ben 218,4 ezer Ft/hó az egy alkalmazottra es? ágazati bruttó átlagbér. Külön elemzést és valószín?leg célzott beavatkozást igényel a legkisebb forgalmi sávokba tartozó veszteséges betéti társaságok helyzete, amely 2015-ben nem javult, s?t a veszteséges gyógyszertárak száma a gyógyszertárak ezen körében ismét növekedésnek indult.
Az Önök kezében lév? összefoglaló utolsó bekezdésében elemzést végz? társaimmal úgy fogalmaztunk, hogy a 2015-ös adatok alapján a lakossági gyógyszerellátás helyzete tovább stabilizálódott. Az ágazat gazdaságilag alkalmas a tulajdonosi programmal járó feladatok ellátására és a készletgazdálkodás racionalizálása valamint a személyi javadalmazás további javítása mellett egyre több figyelmet fordíthat szakmai feladatai ellátására: a gyógyszer- és ellátásbiztonság er?sítésére, a gyógyszertári szolgáltatások min?ségére és b?vítésére.
Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy még mindig megoldatlan az ügyelet rendeleti szint? szabályozása és finanszírozása ? erre vonatkozóan államtitkár úr a tegnapi el?adásában arra tett ígéretet, hogy jöv? év els? negyedévében azzal a kérdéssel érdemben foglalkozunk ?, az alacsony és nagy árú gyógyszerek nem kielégít? árrése, a magisztrális tevékenység díjazása.
A kórházi gyógyszerészek kétlépcs?s bérrendezése, ráadásul a gyógyszerészi bértábla orvosi bértáblába illesztése mindenképpen nagy el?relépés és komoly szakmapolitikai eredmény. Ez az eredmény nem jöhetett volna létre az EDDSZ-szel és az orvosi valamint a szakdolgozói kamarával történt összefogás nélkül. Ezúton is köszönöm dr. Ónodi-Sz?cs Zoltán államtitkár úrnak, továbbá dr. Cser Ágnes elnök asszonynak, dr. Éger István és dr. Balogh Zoltán elnök uraknak ebben a kérdésben a kórházi gyógyszerészi igényeink maximális támogatását. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy az eddigiekt?l eltér? jelleg? bérfeszültség került a rendszerbe. Ma az a helyzet, hogy a kórházi szakgyógyszerészek a bérrendezést követ?en nagyobb jövedelemre számíthatnak, mind a közforgalomban dolgozók többsége. A kórházi gyógyszerészek bérrendezése tehát a közforgalom bértermel? képességének javítását igényli. Ez az elkövetkez? id?szak egyik kiemelt szakmapolitikai célja kell legyen az Egészségügyért Felel?s Államtitkársággal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott egyeztetéseken.
III.
Tisztelt Küldöttközgy?lés!
Szólni kell arról, hogy a cafetéria-szabályozás a gyógyszertári vállalkozásokat a forgalmi lehet?ségek szemszögéb?l hátrányosan érinti: 2017-t?l a munkaadói befizetések közterhei jelent?sen emelkednek. Részben emiatt is megn?tt a fontossága az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével nyár elején megkötött együttm?ködési megállapodásunknak. A megállapodásnak három f? célkit?zése van. Egyrészt a gyógyszertárak és az egészségpénztárak kapcsolatának folyamatos monitorozása és kontrollja, a felmerül? problémák áttekintése, a Szövetség és a Kamara közvetít? tevékenysége az egészségpénztárak és gyógyszertárak közötti szerz?déses kapcsolatok mind tökéletesebbé tételében. Megállapodtunk abban, hogy az egészségpénztárak gyógyszertárakkal kötött szerz?déseinek módosítását megel?z?en az egészségpénztárak a kamarával egyeztetni fognak. Úgyszintén deklarált cél a cafetéria rendszer 2017-es változása miatti negatív következmények csökkentése és ezzel kapcsolatban az államigazgatás felé történ? fellépés összehangolása. Erre vonatkozóan nemcsak az étrend-kiegészít?k egészségpénztári elszámolhatóságára vonatkozóan éltünk összehangolt kezdeményezéssel, hanem az egészségpénztári befizetések adókedvezményének korrekcióját, valamint az étrend-kiegészít?k áfa mérséklését is kezdeményeztük. Az étrend-kiegészít?k EP elszámolhatóságára vonatkozóan bírjuk a Nemzetgazdasági Minisztérium ígéretét a jogszabályi korrekcióra ? természetesen a biztonságos forgalmazás feltételeinek megteremtését követ?en. Az adókedvezmény növelésére vonatkozóan is középtávon nyitott a Nemzetgazdasági Minisztérium, ugyanakkor az áfa-csökkentésr?l csupán távlati célként gondolkodhatunk. Az ÖPOSZ-szal kötött együttm?ködés további közös célja a lakosság egészségtudatos magatartásának er?sítése, amelyet összehangolt programokkal és kommunikációval igyekszünk el?segíteni. Az együttm?ködési megállapodás aláírása óta is folyamatos a munkakapcsolat ? és ez hosszabb távon is reményekre jogosít.
Az ÖPOSZ-szal kötött megállapodáshoz kapcsolódik logikailag, bár ett?l függetlenül és jóval korábban kezd?dött el az étrend-kiegészít?k biztonságos patikai forgalmazását célzó együttm?ködés el?készítése. Az elmúlt években rendszeresen visszatér? téma volt, hogy az étrend-kiegészít?k forgalmazása a gyógyszertáraknak szakmai és gazdasági szempontból is fontos, ugyanakkor sem a min?ségük, sem a hamisítás-mentességük, sem a velük kapcsolatban rendelkezésünkre álló információk nem biztonságosak. A változásokat 2010 óta folyamatosan kezdeményeztük. El?ször az illetékes hatósággal, majd a MÉKISZ-szel, aztán a nagykeresked?kkel, végül a MAGYOSZ-szal és a HENT-tel, s?t a GVH-val is felvettük a kapcsolatot a rendezés érdekében. Minden jelenlév? értesülhetett arról, hogy május 6-án az érintett szervezetekkel megkötöttük az együttm?ködési megállapodást. Ezt és a csatlakozó dokumentumokat közzétettük a honlapon, megküldtük valamennyi gyógyszertárnak és tájékoztattunk a Gyógyszerészi Hírlapban is. Szeretném, ha minden gyógyszertár csatlakozna az együttm?ködéshez. Olyan megállapodást kötöttünk, ami a gyógyszertáraknak kedvez?: semmi mást nem kell vállalniuk csak azt, hogy az együttm?ködésben részt vev? beszállítóktól és forgalmazóktól szerzik be az étrend-kiegészít?ket. Minden más, termékbiztonságot garantáló feladat ellátását e termékek gyártói és forgalomba hozói, valamint a nagykeresked?k vállalták. A program sikere nemcsak a gyógyszertár bizalmi hely jellegét er?síti és a szakmai lelkiismeretünknek megfelel? m?ködést segíti, hanem az étrend-kiegészít? forgalom eddiginél is nagyobb hányadát terelheti a gyógyszertárakba és ? ahogy imént említettem ? hozzájárulhat ezen termékkör egészségpénztári kártyára történ? beszerezhet?ségének bevezetéséhez is.
Ha már az újonnan megkötött együttm?ködési megállapodások az egészségpénztárak és az étrend-kiegészít?k kapcsán szóba kerültek, mindenképpen szólni kell az erdélyi magyar anyanyelv? gyógyszerészekkel való kapcsolatfelvételr?l, a szociális otthonok gyógyszerellátásáról, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületével ? közismertebb nevén a MÁOTÉ-val ? kötend? együttm?ködési megállapodásról, valamint a MAGYOSZ-szal kialakuló együttm?ködésr?l.
Szeptember 24-én újította meg a Pest Megyei Szervezet a Hargita Megyei Kamarával korábban kötött testvérmegyei megállapodását, és ugyanakkor került aláírásra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet hasonló megállapodása a Kovászna Megyei Kamarával. Err?l a legutóbbi Gyógyszerészi Hírlapban olvashattak beszámolót. Ezt követ?en a Maros Megyei Kamara elnöke is jelezte együttm?ködési szándékukat, amit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetünk az országos elnökségnek visszaigazolt. Ez utóbbi együttm?ködés meger?sítésére valószín?leg a tavaszi hónapokban kerülhet sor. Túl a személyes baráti és a szakmai kapcsolatok er?sítésének igényén, úgy ítéljük meg, hogy a válságból kikerülve, a Magyar Gyógyszerészi Kamara erkölcsi kötelessége a Kárpát-medencében él? magyar anyanyelv? gyógyszerészek közötti kapcsolatépítés. Ez az alapvet? megfontolás az egyik motiváló tényez? ezekben a kapcsolatokban, és ennek jegyében kezd?dött meg a kapcsolatépítés a vajdasági gyógyszerészek felé, továbbá keressük a kapcsolatot a Szlovákiában él? magyar anyanyelv? gyógyszerészekkel is.
A Szociális és Gyermekvédelmi F?igazgatósággal létrejött kapcsolattal, pontosabban az állami fenntartású szociális otthonok gyógyszerellátásának a kérdéseivel évek óta visszatér?en foglalkozunk a küldöttközgy?léseken. A szociális otthonok m?ködését és irányítását illet?en az elmúlt évben jelent?s átszervezésre került sor, ami néhány héttel ezel?tt, november 1-jén zárult. Eld?lt, hogy az eddigi 172 szociális otthont nem szervezik egy központi fenntartású, egységes intézménnyé, ugyanakkor arról is döntés született, hogy az eddigi 172 intézménnyel szemben kb. 100 intézménybe szervezve gondoskodnak az ott él?kr?l. Mindezeknek a döntéseknek az ismeretében újra megnyílt a lehet?ség a f?igazgatóság és a kamara között korábban megkezdett egyeztetések folytatására és lezárására. Az együttm?ködési megállapodás tervezetét megkaptuk, néhány pontosítást követ?en remélhet?en még idén alá is írhatjuk. A tervezet szerint a területileg illetékes kamara a pályázatok kiírási folyamatába bekapcsolódhat, az országos kamara pedig az egységes szakmai követelményrendszer véglegesítésében vesz részt.
A MÁOTE elnöksége keresett meg minket a háziorvosok és a gyógyszerészek közötti szakmai kapcsolat er?sítésének igényével. Az alapellátás er?sítésének egészségpolitikai igénye és az el?készítés alatt álló átszervezés, valamint a kognitív gyógyszerészi szolgáltatások és a népegészségügyi programokban való szerepvállalásunk mindenképpen indokolja az eddiginél szervezettebb együttm?ködést. Közös cél a korábban oly sikeres orvos-gyógyszerész napok felélesztése is. Emiatt ? együttm?köd? partnerként ? számítunk a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság részvételére is. Az el?készít? megbeszéléseken minden részletkérdést tisztáztunk, a megállapodás aláírására a decemberi elnökségi ülésen kerül sor.
A MAGYOSZ tisztújítását követ?en több alkalommal volt lehet?ségünk egyeztetni a MAGYOSZ új elnökével, aki a legutóbbi elnökségi ülésünkön is részt vett. Több olyan területet azonosítottunk, ahol a közös célok érdekében együttes fellépésre nyílik lehet?ség. Ezekr?l ma délel?tt dr. Hodász István elnök úr részletesen beszámolt. Amiért ezt a kérdést az elnöki beszámoló részeként külön is szóba hozom az az, hogy itt is felhívjam a figyelmet a Magyar Gyógyszer programra, amelynek nemzetgazdasági és szakmai el?nyei egyértelm?ek. Kérem a küldötteket az ezzel kapcsolatos törekvéseink támogatására.
IV.
Tisztelt Küldöttközgy?lés!
Az el?z? küldöttközgy?lés óta eltelt id?ben az e-recepttel kapcsolatos el?készít? munkában látványos eredményr?l nem tudok beszámolni. Több alkalommal volt egyeztetés ? volt amit a fejleszt?k, volt amit az államtitkárság és volt amit mi kezdeményeztünk. Ezek aktuális problémák feltárását és tisztázását célozták. A fejleszt?kkel való együttm?ködésünk keretei között kerestünk olyan gyógyszertárakat, amelyek a pilot vizsgálatban részt vesznek. Úgy tudom, hogy a jelentkezési folyamat lezárult, a pilot vizsgálat megkezdéséhez azonban néhány jogszabályi korrekcióra még szükség van. Az általunk ismert végs? bevezetési id?pont 2017. szeptember vége. A projekttel kapcsolatos kamarai álláspont világos: szeretnénk az e-recept el?nyeit kihasználni és a kockázatokat elkerülni. El?ny lehet, hogy megsz?nhetnek az orvosok, gyógyszerészek és OEP közötti receptírási, kiadási és elszámolási viták, mert az e-rendszer csak olyan vény felírását hagyja jóvá, és olyan kiadását engedélyezi, amelynek felírása szabályosan történt és az elszámolhatóságot a rendszer az expediálás id?pontjában kontrollálja. Ugyanakkor a kamara részér?l ragaszkodunk ahhoz, hogy a beteg szabad gyógyszertár-választása megmaradjon és az orvos ne irányíthassa konkrét gyógyszertárba, továbbá a beteg kapjon valamilyen papírt arról, hogy mit írtak fel neki, mert ennek birtokában tud felkészülni a gyógyszer-kiváltásra. Úgyszintén fontos cél, hogy a rendszer fejlesztési költségeit ne a gyógyszertáraknak kelljen állni. Vannak persze egyéb igényeink is ? pl. az interakciós adatbázis egységesítésére vonatkozóan ? amelyek érvényesüléséért is, amit csak lehet, megteszünk.
Tisztelt Küldöttközgy?lés!
Szólnom kell arról, hogy az elmúlt küldöttközgy?lés óta két gyógyszertár m?ködési engedélyét is visszavonta a hatóság és több gyógyszertár ellen kirívóan jogszabálysért? gyógyszer-forgalmazási gyakorlat gyanúja miatt hatósági vizsgálat folyik. Mindkét hatósági döntést követ?en azonnal egyértelm?vé tettük, hogy a tudatos jogszabálysértést a kamara nem védi és egyetértünk azzal, ha ilyen esetekben a hatóság él a szankcionálás eszközével. Ugyanakkor arra is igyekeztünk figyelmet fordítani, hogy a gyógyszerészet egésze ne kerüljön a bulvármédia célkeresztjébe. Fontos, hogy a gyógyszerellátásban a tisztulás egyben a gyógyszerészettel szembeni bizalom er?södését is hozza magával. Az OGYÉI fels? vezet?ivel ezekben a kérdésekben konszenzus van.
Fontosnak tartottuk ? és ezekr?l a kérdésekr?l hónapokon át egyeztetések folytak ? hogy a patika hitelprogram korrekcióján és az ügyfélbarát banki környezet megteremtésén túl, legyen egységes hatósági gyakorlat a gyógyszerészekkel és gyógyszertárakkal kapcsolatos jogi és egyéb el?írások ellen?rzését illet?en is. Egyetértünk azzal, ha a gyógyszertárak szakmai tevékenységének ellen?rzése meger?södik és elfogadjuk az elvet, hogy helytelen gyakorlat esetén ? az elkövetett szabálysértés súlyának megfelel?en ? kötelezés vagy bírság, esetenként ennél is súlyosabb szankció szülessen. Ugyanakkor indokoltnak tartjuk, hogy ezen felül a gyógyszertárak tulajdonlásával és a menedzsment jogok érvényesíthet?ségével kapcsolatban is legyen lehet?sége a hatóságnak az ellen?rzésre, beleértve a gyógyszerészi tulajdonlást, a tiltott tulajdonszerzést, a négyes szabályt, az el?vásárlási jog szabályszer? gyakorlását, a személyi joghoz tapadó szakmai és képviseleti jogosítványokat valamint a semmisségre vonatkozó rendelkezéseket. A most parlament el?tt lév? törvénymódosítási javaslat ezt a kérdést átfogóan rendezheti. A törvénymódosítási javaslatot a kormány terjesztette be, a Népjóléti bizottság is támogatja és a Törvényalkotási bizottság is megtárgyalta. Félreértés ne essék, nem az a célunk, hogy a gyógyszertári vállalkozásokat hatósági vegzálásnak vessék alá. Ett?l nem is kell félni, mert az OGYÉI a korábban más területre megkapott hasonló jogosítványaival is korrekt módon él. Azonban szükséges, hogy a szabályozott piaci körülmények között törekedjünk a szabályok betartására ? ellenkez? esetben semmi értelme a piacszabályozásnak, s?t meghasonlik a rendszer. Másfel?l pedig tekintettel kell lenni azokra is, akikért a szabályokat meghozták, illetve akik a szabályokat betartják.
A rendszerváltás 26 évvel ezel?tt kezd?dött el a gyógyszerellátásban: ekkor létesülhettek az els? jogel?d nélküli magángyógyszertárak. Ne feledjük: ekkor már 40 éve államosított gyógyszerellátás m?ködött, megfosztva a gyógyszerészeket gyógyszertáraiktól, szakmai és egzisztenciális függetlenségükt?l. Most, 26 illetve 66 év után juthatunk el ismét oda, hogy szakmai és egzisztenciális függetlenségünket visszaszerezzük. A jogszabályok ehhez adottak. A gazdasági környezet javul. A szakmai kompetenciák rendez?dnek. A politikai akarat ismert. A többi csak rajtunk múlik.
Köszönöm, hogy meghallgattak.