A Gyógyszerészi HÃrlap július-augusztusi összevont számában egyebek mellett a patikaalap szabályozásának módosÃtásáról, a jogszabálysértÅ‘ gyógyszer-forgalmazási gyakorlat miatti patika bezáratásról is olvashat, ugyanakkor betekintést nyerhet a nemzetközi gyógyszerészeti szervezet, a PGEU munkájába, illetve egy gyógyszerésztörténeti gyűjteménnyel is megismerkedhet.
Módosult a patikaalap szabályozása
A Magyar Közlöny 97. számában  jelent meg „A közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elÅ‘segÃtésérÅ‘l szóló 212/2013. (VI. 19.) Korm. rendelet” módosÃtása. Ahogy az cikkbÅ‘l is kiderül, az eddiginél lényegesen kedvezÅ‘bbé vált a patikaalap. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül:
Â
Megkezdődött…
„Már hónapokkal ezelőtt téma volt először a szakmai, majd a széles körű lakossági kommunikációban, hogy az OGYÉI patikákat fog bezáratni jogszabálysértő gyógyszer-forgalmazási gyakorlat miatt. Az első, konkrét intézkedést tartalmazó határozat aztán június elején megszületett…”
„Bár a mostani ügyben az érintett gyógyszertár vezetÅ‘ gyógyszerésze elismerte a jogszabálysértést, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a konkrét ügyrÅ‘l végsÅ‘ véleményt mondjunk: az OGYÉI mint elsÅ‘ fokú hatóság hozott határozatot és feltehetÅ‘, hogy rendÅ‘rségi vizsgálatra is sor kerül. Arról nem is beszélve, hogy a kamara etikai eljárása is elÅ‘ttünk van. A kamarában azt sem tehetjük meg, hogy az OGYÉI újszerű stÃlusú hatósági hatósági kommunikációját a bulvármédiához hasonló stÃlusban boncolgassuk. A közbizalmat hamar le lehet rombolni és nagyon nehéz újraépÃteni! Az azonban egyértelmű, hogy a gyógyszerészi hivatás alapvetÅ‘ normáival ellentétes magatartás negatÃv következményeivel nemcsak a szabályokat be nem tartó gyógyszerészeknek kell számolniuk, hanem a „sár” a normákat betartó és betartató gyógyszerészekre, tehát az egész gyógyszerészetre is fröccsen”.
Pillanatkép a PGEU munkájáról
Vajon milyen kérdésekkel foglalkozik mostanában az Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportja, a PGEU? Mi a véleménye a TTIP-rÅ‘l? Ezekre a vélhetÅ‘leg sokakat érdeklÅ‘ kérdésekre – ahogy a Gyógyszerészi HÃrlap tavaly áprilisi számában megjelent cikkünkben – most is dr. Horváth-Sziklai Attilától vártuk a választ, aki nemrégiben a szervezet közgyűlésén járt Hágában.
„A TTIP folyamatos megbeszélések tárgya. Mint ismeretes, másfél éve már jelezte illetékes szervek, minisztériumok felé, hogy a megállapodás milyen veszélyeit látja a magyar gyógyszerellátás biztonságára és a gyógyszertárak által nyújtott szolgáltatásokra. De a többi tagország is hasonló véleményt fogalmazott meg. A PGEU próbál nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy az egészségügyi szolgáltatások, a gyógyszerek forgalmazásának szabályozottsága továbbra is fennmaradjon, és ne egyfajta „feltétel nélküliség” valósuljon meg”.
Â
Egy gyógyszerésztörténeti gyűjtemény margójára
 Dr. Farkas Pálnak – bátran mondhatjuk – érdekes és különleges gyűjteménye van gyógyszerészeti emlékekbÅ‘l. A legrégebbi tárgya az 1790-es évekbÅ‘l származik. Mégis – a ceglédi Kossuth Múzeumban rendezett kiállÃtást leszámÃtva – a nagyközönség alig láthatja: egyelÅ‘re nem akad helyszÃn egy állandó kiállÃtás számára.
„Körülbelül harminc tabló volt kiállÃtva, és ezen kÃvül tárlók álltak rendelkezésre. ElsÅ‘sorban a papÃrrégiségeket érdemes kiemelni a sorból, mert ezek meglehetÅ‘sen ritkák: receptborÃtékok, receptfüzetek, 1800-as évekbÅ‘l származó receptek, diplomák szÃnesÃtették a képet. KülönbözÅ‘ dokumentumok, például MarosvásárhelyrÅ‘l és FelvidékrÅ‘l, a XIX. század közepérÅ‘l származó igazolás a gyógyszerészgyakornok minÅ‘sÃtésével kapcsolatban. De számtalan régi gyógyszeres doboz is megtalálható volt, ezek közül a Lukulin drazséhoz személyes kapcsolat is fűz – kb. 50 éve volt szerencsém részt venni a kifejlesztésében. A legrégebbi egy a 1790-es évekbÅ‘l származó irat, amely gyógynövényeket sorol fel – árakkal és a felhasználási módokkal együtt. Aztán Schulek Elemér kongresszusi meghÃvói, számolócédulák, számlák, ex librisekÂ… is a gyűjteményemhez tartoznak”.