A Gyógyszerészi Hírlap novemberi számában egyebek mellett folytatjuk az adherenciáról szóló sorozartunkat, valamint betekintést nyerhetnek a tisztújító választások lapzártakor való állásába.
A Gyógyszerészi Hírlap novemberi számában egyebek mellett folytatjuk az adherenciáról szóló sorozartunkat, valamint betekintést nyerhetnek a tisztújító választások lapzártakor való állásába.
… és ideje van a szólásnak … III.
Az integritásról – döntési helyzetben
A létszámhelyzettel foglalkozó augusztusi és a marketinggel foglalkozó októberi elemzés után most az integritással kapcsolatos kérdést szeretném körbe járni…
… A gyógyszertárak és a gyógyszerészek integritása nemcsak strukturális, jogalkotási, hatósági vagy érdekvédelmi kérdés. A rendszerváltás kezdete óta eltelt közel három évtizedben a szakmapolitika többször rugaszkodott neki az integritásrendezés kérdésének. Minden alkalommal „tanult” az előző időszak tapasztalataiból, de az is tény, hogy egyetlen piaci szereplő sem mond le önként a már megszerzett pozícióiról, és ez független attól, hogy ezek tulajdonlással, vagy a másik feletti egyéb természetű irányítási joggal kapcsolatosak. Minden gyógyszerésznek önmagának is el kell dönteni, hogy vállalkozásáért, betegeiért és munkatársaiért felelős értelmiségiként, szakmailag és egzisztenciálisan független szakemberként akarja-e a hivatását gyakorolni, vagy mások utasítását engedelmesen végrehajtó alkalmazottként fogja az életét leélni – írta dr. Hankó Zoltán.
Tájkép – tisztújítás közben
A cikkben a tisztújító választásokról olvashatnak. Ennek írásakor még több területi szervezetnél nem fejeződött be a tisztújítás. Ez főleg azokra a szervezetekre vonatkozik, ahol először területi küldötteket kell választani (ha kell, kétfordulós eljárásban), majd egy következő alkalommal ezek a küldöttek választják meg az országos küldöttjeiket és helyi tisztségviselőiket. Annyi azonban már látható, hogy a területi szervezetek a szabályzatokban rögzített előírásoknak megfelelő feltételeket biztosítanak a választásokhoz. Ahogy egy köztestületnek illik…
Harminc éves a Béres Gyógyszergyár
A harminc éves Béres Gyógyszergyár Zrt. elnökével, dr. Béres Józseffel arról beszélgettünk, hogyan lett a Béres néhány főt számláló, lelkes csapatából három évtized alatt a magyar gyógyszeripar meghatározó szereplője.
… A történetünk jóval a részvénytársaság megalapítása előtt kezdődött. 1972-t írtunk, amikor atyám sokéves kutatói munkája beteljesedéseként megszületett a Béres Csepp. Ám a következő évtizedekben a megérdemelt elismerés helyett rengeteg emberi, szakmai és politikai támadással kellett szembesülnie. Azt, hogy a rendszerváltásig tartó 17 nehéz évet sikerült túlélnie elsősorban atyám hatalmas tudásra támaszkodó magabiztosságának, családunk feltétel nélküli mellette állásának, és barátai, hívei önzetlen, lelkes támogatásának volt köszönhető. Jó ma kimondani, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók…
„Pályaelhagyó” a pályán
Számos olyan gyógyszerészt ismerünk, akik hivatásuk mellett a különböző művészeti ágakban vagy a sport területén is kiemelkedőt alkotnak. Ezúttal dr. Dobos Barnával ismerkedhetnek meg, aki vallja, gyógyszerészet és az futballedzői munka is hivatás.
Edzői munkája során tud valamit hasznosítani a gyógyszerészkaron tanultakból? – kérdeztük a futballedzőt. – Természetesen igen. Az egyik az élettan, amely a legnehezebb tantárgyak között volt az egyetemen. Ennek alapjai, az edzésterhelések megtervezéseinél, a fizikai adatok, pulzus görbék elemzéseinél és értékeléseinél nagyon hasznos. További kiemelkedően fontos területek a kommunikáció és a szervezés. Nagyjából negyven fő – a stáb és a játékosok – mindennapjait kell irányítanom és szerveznem – hangzott a válasz.