Esetismertetés XVI.: Vállalunk – de kinek a kontójára?


2010 óta többször tettünk közzé esetismertetést. Mindegyik alkalommal valamilyen általunk anomáliának tartott esetet ismertettünk, amellyel célunk a normarendezés és a normakövetés el?segítése volt. Ez most, a XVI. alkalommal sincs másként. (A január 4-én közzétett cikk megújított változata.)

Vállalunk – de kinek a kontójára?

 Egyik városunk lakosságszáma oly mértékben megnövekedett, hogy – kezdeményezésre – 2018 tavaszán új gyógyszertár létesítésére írt ki pályázatot az OGYÉI. A pályázatot – több pályázó közül – az nyerte el, aki napi 24 órás nyitva tartást vállalt az el?írt öt éves id?tartamra.

Az új gyógyszertár 2018-ban az utolsó negyedévben meg is nyílt. Emiatt okafogyottá vált a város régebb óta m?köd? gyógyszertárainak rotációs elven történ? ügyeleti szolgálata. Ennek megfelel?en, az addig ügyel? gyógyszertárak személyi jogos gyógyszerészeinek közös kérelmére, a hatóság rövid id?n belül hatályon kívül helyezte az addigi ügyeleti rendet, hiszen a folyamatosan nyitva tartó gyógyszertár mellett erre már nem volt szükség.

Igen ám, de jött a karácsony, és a gyógyszer-gazdaságossági törvény 53/A § (3) bekezdésére tekintettel, amely szerint „a gyógyszertár m?ködtet?je a gyógyszertár m?ködtetését naptári évente legfeljebb 21 napig szüneteltetheti”, az újonnan létesült, öt éven át napi 24 órás folyamatos nyitva tartást vállaló gyógyszertár m?ködtet?je bejelentette a hatóságnak, hogy ezeken az ünnepi napokon a gyógyszertár m?ködtetését szünetelteti. A hatóság pedig – mivel mérlegelési jogköre az ilyen esetekben nincs – nem lévén más megoldás, a város gyógyszertárai közül kijelölt kett?t, az egyiknek december 25-én, a másiknak pedig december 26-án kellett ügyeletet teljesíteni.

Lehet azon töprengeni, hogy a m?ködését ezekre a napokra szüneteltet? gyógyszertár a gyógyszer-gazdaságossági törvény 53/A § (4) bekezdésének el?írása szerint milyen okot jelölt meg a bejelentésben és az valódi ok volt-e. Lehet azon is töprengeni, hogy mi történt volna abban az esetben, ha a kijelöl? határozatot – néhány nappal az ünnep el?tt – nem sikerül a karácsonyi ügyeletre kötelezett gyógyszertáraknak átvenni. De azon még inkább el kell gondolkodni, hogy ennek a megoldásnak a megismétlésére mondjuk húsvétkor, pünkösdkor, Szent István király ünnepén, vagy bármely jeles napon nem kerülhet-e ismét sor?

Meggy?z?désem, hogy a jogszabályi el?írások korrekciója indokolt. És itt nemcsak az ügyeleti szabályozás régóra késleked? normatív rendezésére gondolok, amelynek részleteibe most nem megyek bele. Tisztázni kell azt is, hogy tartalmilag, ellátási szempontból, mit jelent a „24 órás nyitva tartás” ötéves id?tartamra? Egyáltalán jó-e még az a megoldás, hogy minden egyéb szemponttól függetlenül, a 24 órás nyitva tartást vállaló pályázó nyer és ehhez a vállaláshoz semmilyen garanciát nem kell adnia? Másként fogalmazva: hogyan lehet ténylegesen érvényre juttatni a pályázat elnyerése érdekében önként vállalt kötelezettséget?

Meggy?z?désem az is, hogy az ilyen ügyek etikai szempontú mérlegelésére is szükség van! Ezt a gyógyszerész-társadalom nem várhatja el sem a jogalkotótól, sem a hatóság embereit?l. Ez a mi ügyünk.

 

Budapest, 2019. január 4.

Dr. Hankó Zoltán
elnök