Felejtsük el a kiskapukat! - A normakövetés normája - dr. Hankó Zoltán írása - Marketingpirula


A cikk pdf-je elérhet? itt: A normakövetés normája.pdf

 

(folytatás)

?Nem tartom helyesnek, de...?

Az elmúlt két évtizedben a gyógyszerellátásban is végigéltük ennek a szemléletnek a megjelenését, pedig a gyógyszerészet mindig is szigorú normák által meghatározott hivatás volt: ezt kívánta meg a betegek biztonsága, illetve a gyógyszerbiztonság szavatolása. Már évszázadokkal ezel?tt sem engedték, hogy a gyógyszertár és a gyógyszerész megfelel? szabályok és kontrollmechanizmusok nélkül m?ködjön: az engedélykötelezettség, a szabályozás, a hatósági kontroll, a gyógyszerkönyvek és az árszabások alkalmazása, valamint a gyógyszerészi eskü (!) idejekorán kereteket szabott a gyógyszertárak és a gyógyszerészek tevékenységének.

A mögöttünk hagyott évtizedekben azonban a fentebb említett szemlélet térhódítása, a félremagyarázható jogszabályok sora, a politikai keretekt?l (is) függ? szakmai követelmények és az etikai szabályozás következetlenségei az alapokig hatóan írták felül a gyógyszerészet évszázados bels? normáit. A liberalizációs szabályozás pedig olyan új jogi, gazdasági, szakmai és etikai kereteket állított, amelyek még a normakövetésre leginkább kondicionált gyógyszerészeket is gyakran (a már eleve fellazított) normarendszer figyelmen kívül hagyására kényszerítették.

Számtalan példát tudunk a jogszabályi el?írásokat tudatosan kikerül? tulajdonosi és patikairányítási struktúrákról, a vényköteles gyógyszerek vénynélküli árusításáról, a patikam?ködtetés és az expediálás személyi feltételeinek figyelmen kívül hagyásáról, a generikus szabályozással ellentétes gyakorlatról, vagy éppen a marketingszabályok ?kreatív? értelmezésér?l.

Vajon hányszor hallottuk az utóbbi években, hogy ?nem tartom helyesnek, de ha nem igazodom a másik patika gyakorlatához, bezárhatom a gyógyszertáramat?? Amikor a jogi, szakmai és etikai normákat nem csupán az ügyeskedés, hanem az egzisztenciális kényszer is egyre gyakrabban felülírja, nagyon er?s hivatástudatra és morális elkötelezettségre van szüksége annak, aki a szabályoknak ilyen körülmények között is meg akar felelni.

 

Jogi, szakmai és hivatásetikai normák

A gyógyszerészet jogi, szakmai és etikai normarendszer által behatárolt hivatás. A jogi normákat az állami hatalom állapítja meg. Ezek célja a társas együttélés szabályozása és a társadalmi/gazdasági élet feltételeinek a biztosítása. Megtartásukat és megtartatásukat az állam a maga szervezeteivel kényszeríti ki, megszeg?ivel szemben adminisztratív gazdasági és büntet?szankciókat alkalmaz.

A szakmai szabályok a szakma m?velésének legalapvet?bb szabályait összegzik, betartásuk biztosítja a kor tudományos színvonalának és követelményeinek megfelel? és jó min?ség? szakmai tevékenységet. A szakmai szabályok szintén írásban (tankönyvekben, módszertani levelekben, publikációkban) rögzítettek, betartásukat hatósági jogkörrel felruházott szervezetek és személyek ellen?rzik. A szakmai (min?ségi) szabályok megsért?ivel szemben a szankciók többnyire államigazgatási eljárás keretében realizálódnak, de a szabályok megszegése (súlyának vagy következményeinek a függvényében) akár polgári vagy büntet?jogi peres eljárást is maga után vonhat.

Az etikai normákat többnyire a közvélemény formálja, a szankciókat a társadalom, a környezet, a család, a szakma és az etikai bizottságok hozzák meg. Az általános etikai normák rendszerint nem írottak, a szakmai etika viszont írásban rögzített. A szakmai etika (hivatásetika) mindig az aktuális erkölcsi rendnek van alárendelve, választott testületek ?rködnek felette és megszegésük szankcionálható.

A jogi, szakmai és hivatásetikai normák az id?ben változnak, s?t egymással nem egyszer átfedésben is vannak: a szakmai szabályok jogi normává válnak (vagy fordítva), a jogszabályi el?írások az etikai szabályok között is megjelennek. Például az expediálás szakmai szabályainak jelent?s hányadát miniszteri rendelet rögzíti, a titoktartás ?si etikai követelményét pedig törvény szabályozza. Hasonlóképpen változásban és egymással átfedésben lehetnek a kontrollmechanizmusok is: a kamara például szakért?ként vehet részt szakhatósági eljárásokban, és az etikai bizottságnak is feladatot adhat a jogi vagy szakmai el?írásokat vétkesen megszeg? gyógyszerész.

A változásokat és következményeiket jól nyomon követhettük az elmúlt években. Nem véletlen, hogy a liberalizáció évei után szigorúbb jogi szabályozás lépett életbe, és folyamatban van a szakmai/min?ségi normák meger?sítése, továbbá el?készítés alatt áll a gyógyszerészet etikai intézmény- és normarendszerének megújítása is.

 

A szabályok szövegének és szellemiségének betartása

A kialakult és még formálódó új jogi keretek lehet?séget adnak arra, hogy a gyógyszerészi hivatás szakmai/min?ségi színvonala emelkedjen, és a gyógyszerészet morálisan megújuljon. A kívánt változások bekövetkezése most már els?sorban rajtunk múlik: szervezeteink hozzáállásán és mindannyiunk mindennapi tevékenységén. A szakmai megújulásra vonatkozóan már számos kezdeményezés indult (például gyógyszerészi gondozás), és ? standardok, protokollok formájában ? több javaslat el?készítése is megtörtént. Az új etikai norma- és intézményrendszer kialakításának szakmai vitája is elkezd?dött. Ennek keretében több új elem bevezetésének a gondolata is felmerült. Ilyen például az etikai forródrót és az etikai audit is.

Ezekr?l az elkövetkez? id?ben nyilván sokat fogunk vitázni. Azonban a megújulás legfontosabb feltételének a szemlélet megváltozását tartom. Egészségpolitikusokkal a közelmúltban folytatott beszélgetéseken többször is elhangzott: elképedve tapasztalták, hogy az egyértelm? szabályozás igényével megfogalmazott új jogi kereteket a régi szemlélettel hogyan forgatják ki egyesek az eredeti jelentésükb?l. Lehetett-e a jogalkotás során józan ésszel például arra számítani, hogy patikában arra hivatkozva adnak (egyébként tiltott) kedvezményt, mert a beteg nem kér szatyrot? Vagy, hogy a személyi jogos gyógyszerész új menedzsmentkötelességeinek ismeretében is megpróbálnak egyesek kibújni az el?írások betartása alól ? talán arra számítva, hogy a hatósági ellen?rzés nem veszi észre, vagy éppenséggel nagyvonalú lesz velük szemben.

A gyógyszerészek jelent?s hányada ? a társadalom többségével és a politikai akarattal egybehangzóan ? várta a változást! Azonban az új jogi keretrendszer, a megújuló szakmai normák és az el?készítés alatt álló új etikai intézmények csak akkor fogják megváltoztatni a mindennapok gyakorlatát, ha a lakossági gyógyszerellátás rendszerében a normaszegés normája helyett a normakövetés válik általánossá. A ?mindent szabad, csak rajta ne kapjanak? szemléletét magunk mögött kell hagyni. A kiskapuk keresése helyett a szabályok szövegének és szellemiségének betartása az, ami a gyógyszerészi hivatás lényegéb?l fakad. Hatására pedig a gyógyszerészek közötti bizalom is helyreállhat, hiszen a több ezer éve ismert aranyszabály megvalósulását segítheti el?: ?Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!? (Mt 7, 12). Az elkövetkez? lapszámokban ehhez a megújuláshoz szeretnék néhány gondolattal hozzájárulni.

Dr. Hankó Zoltán,
a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke