GyĂĄszhĂ­r: Elhunyt GĂśrĂśg SĂĄndor

Életének 92. évében, 2025. június 18-án elhunyt Görög Sándor Széchenyi-díjas magyar kémikus, gyógyszerkutató, a  Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.  

Görög Sándor 1959-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját, majd még ebben az évben felvételt nyert a Kőbányai Gyógyszerárugyárba (ma: Richter Gedeon Nyrt.). Kandidátusi disszertációját 1968-ban, majd akadémiai doktori értekezését 1973-ban védte meg. Munkája elismeréseként 1976-ban a gyár Alkalmazott Fizikai - Kémiai Kutatólaboratóriumának vezetője, majd 1986-ban a Szerves Kémiai Kutatási Főosztály vezetője lett. 1992-ben nevezték ki a Kutatási Analitikai Központ vezetőjévé.

Tudományos tevékenysége elismeréseként az Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben választotta levelező, majd 1995-ben rendes tagjává. Legnagyobb kitüntetését 1997-ben kapta: Széchenyi-díjjal méltatták a gyógyszer-analitika területén elért eredményeiért, különösen a szteroidok és az anyarozs alkaloidok vizsgálatainak fejlesztéséért, a nagy hatékonyságú folyadék-kromatográfia (HPLC) ipari megújításáért. 1999-ben nyugdíjba vonult és tudományos tanácsadói megbízást kapott. Gyári munkája mellett analitikai kémiát oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen. 1974-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanárává avatta.

Görög Sándor professzor munkája nemcsak abban mérhető, hogy kutatásai milyen gyakorlati hatással voltak a gyógyszergyártásra. Találmányokkal védett módszerei hozzájárultak a pontosabban ellenőrzött gyógyszerek előállításához.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Analitikai Szakosztályának vezetőjeként, majd a Társaság alelnökeként vállalt szerepet a gyógyszerészi tudományok fejlődésében, fejlesztésében, akadémiai szintű elismertségében is. Sok éven át volt az MGYT tudományos folyóirata, az Acta Pharmaceutica Hungarica főszerkesztője és több alkalommal a Társaság tudományos kongresszusainak az elnöke.

Az MGYK főtitkára a Richterben, elnöke pedig az MGYT-ben dolgozhatott együtt Görög Sándor professzor úrral, aki vegyészként is a gyógyszerészek családjához tartozónak tekintette magát. Emlékét az általa képviselt tudományos szellem, az Akadémia és a Richter mellett a gyógyszerésztársadalom is megőrzi.

 

zk