Gyógyszerészeti törvényeket módosított az Országgyűlés


 

Az előző években kialakult gyakorlanak megfelelően az egészségügyi tárgyú törvények I. félévben esedékes módosítását salátatörvény keretei között tárgyalta meg a Magyar Országgyűlés. A javaslatot a kormány május 5-én nyújtotta be a parlamentnek (ahol T/4646 irományszámon került befogadásra), a végszavazás június 9-én volt.

Az I. félévi „salátatörvényben” az alábbi törvények módosítására került sor (a módosított törvények közül a kék színnel kiemeltek a gyógyszerészetet közvetlenül is érintő módosításokat is tartalmaznak):

Az alábbiakban elsősorban a gyógyszerészetet érintő módosítások bemutatására fókuszálunk.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

A külföldi vényekre kiadott gyógyszerekről eddig a gyógyszertárakban nem volt teljes körű nyilvántartási kötelezettség. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. § (7) bek. módosítása értelmében, ha egy külföldi államban gyógyszer rendelésére jogosult személy által rendelt vényköteles gyógyszer kiadásának alapjául szolgáló külföldi vény a beteg kérésére visszaadásra kerül, a vény másolatát (ugyanúgy, mint a hazai vényeket) 5 évig meg kell őrizni, továbbá az expediálás tényét a vény eredeti példányán fel kell tüntetni. A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

A törvény 26. §-a új (2b) bekezdése szerint az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott eszközök esetében a gyógyászati segédeszköz kölcsönzési díjához OEP támogatás nyújtható (eddig GYSE kölcsönzéshez közfinanszírozás nem volt igénybe vehető). Ezen eszközök rendeletben történő meghatározására az egészségbiztosításért felelős miniszter a felhatalmazást megkapta.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény

Az OGYEI által kiadott listán szereplő gyógyszer „kizárólag magyarországi egészségügyi szolgáltatónak adható tovább és nagykereskedelmi tevékenység keretében az országból nem vihető ki”, továbbá a nagykereskedő olyan nyilatkozatra kötelezhető, hogy a beszerezni kívánt gyógyszer magyarországi betegellátási szükséglet kielégítéséhez kell. A nagykereskedő az ilyen gyógyszerről külön – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott – nyilvántartást köteles vezetni.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

Az indoklás szerint Magyarországon számos olyan településrész van, amely gyakran több km távolságra helyezkedik el a településen található gyógyszertáraktól, és mivel a településen (beleértve az adott településrészt is) a lakosságszám és a gyógyszertárak száma alapján új gyógyszertár nem létesíthető, a településrészen a lakosság gyógyszerellátása nem biztosított. (Ilyen településrész pl. Mátrafüred, amely kb. 4 km-re van Gyöngyöstől, de közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik.) A módosítás úgy teszi lehetővé az ilyen településrészek gyógyszerellátását, hogy figyelembe veszi az adott településen működő gyógyszertár(ak) egzisztenciális érdekeit.

az egészségügyi államigazgatási szerv más – több kérelmező esetén a közúton történő megközelítés figyelembevételével közelebb eső – közforgalmú gyógyszertár működtetője részére engedélyezheti fiókgyógyszertár működtetését. Amennyiben a közforgalmú gyógyszertárat működtető a fiókgyógyszertárának működési engedélyében szereplő határidőre a fiókgyógyszertár működtetését nem tudta elkezdeni és emiatt az engedély legalább két alkalommal visszavonásra került, a második visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig fiókgyógyszertár létesítésére és működtetésére nem adhat be kérelmet.

A rendelkezés nem érinti a személyi jog visszavonásának a Gyftv 58. és megszűnésének a Gyftv 59. §-ában felsorolt eseteit.

Az 54. § ide vonatkozó rendelkezései szerint

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény

A salátatörvény rendezte azt az értelmezési bizonytalanságot, amely az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény legutóbbi módosítását követően kialakult. A törvény új 31. §-sal egészül ki, mely szerint az adott kamarai tisztségekre újraválaszthatóság szempontjából előírt korlátozás (tehát, hogy egymás után csak két ciklusban tölthető be ugyanaz a tisztség) a 2011. április 1. előtt betöltött tisztségekre nem vonatkozik, „a korlátozást a 2011. április 1-jét követő első alkalommal történő megválasztástól kell számítani.”

Jelen összeállítás a gyógyszerészek tájékoztatását szolgálja és nem teszi fölöslegessé a jogszabály – Magyar Közlönyben várható megjelenését követő – elolvasását.

Budapest, 2015. június 19.

Dr. Hankó Zoltán

elnök