De mielőtt magáról a rendezvényről beszélgetnénk, hadd hozzam szóba a vándorgyűlést közvetlenül megelőző egyik eseményt, ami természetesen nem független magától a vándorgyűléstől.
Kb. egy héttel az MGYK. XV. Vándorgyűlése után a kamarai elnököt a konferencia értékelésére kértük. Az interjú rövidebb változata a Gyógyszerészi Hírlap márciusi számában jelenik meg.
– Egy héttel vagyunk túl a XV. Vándorgyűlésen, ezért egy gyorsinterjúban kérdezem: hogyan értékeli a rendezvényt?
– A Kamara rendezvényeit szervezési és szakmai-szakmapolitikai szempontból egyaránt értékelni szoktuk a soron következő elnökségi ülésen. Ezekről írásos előterjesztést viszek be, közösen a rendezvény szervezőivel. Erre az ülésre még nem került sor, ezért most csupán egyfajta személyes és szubjektív előértékelésként beszélhetek róla. És ezért engedje meg, hogy a helyszínről, a körülményekről és a résztvevőkről most ne beszéljek, hanem csak a szakmai-szakmapolitikai benyomásaimról, amelyek természetesen szubjektívek.
De mielőtt magáról a rendezvényről beszélgetnénk, hadd hozzam szóba a vándorgyűlést közvetlenül megelőző egyik eseményt, ami természetesen nem független magától a vándorgyűléstől.
A pénteki kezdést megelőzően már csütörtökön délután a helyszínen – Lakiteleken a Hungarikum Hotelben – tartottuk meg a februári elnökségi ülést. És amikor délelőtt mentem Lakitelekre, a rádióban éppen a kormányinfó ment. Egyszer csak egy újságíró megkérdezte Gulyás Gergely minisztert és Vitályos Eszter kormányszóvivőt, hogy mi a véleményük a gyógyszerészek vényírásáról. Ezt azért kérdezte, mert az orvoskamara akkor már napok óta folyamatosan tiltakozott ellene minden lehetséges médiafelületen. Gyógyszer- és betegbiztonsági problémákra hivatkozott meg arra, hogy velük senki nem egyeztetett, sőt a gyógyszerészkamara és az elnöke – fogalmazhatok úgy – cserben hagyta őket. Miniszter úr és kormányszóvivő asszony több percen át válaszolt, de a lényeg miniszter úr első mondatában elhangzott: ebben a kérdésben a gyógyszerészeknek van igazuk. Bevallom, az elnökségi ülést ezzel a hírrel kezdtem, majd a két elnökségi ülés között történtekről szóló beszámolóban is részletesen beszéltem arról, hogy ebben az ügyben mi történt a januári elnökségi ülés óta.
Ráadásul egy nappal később, már a vándorgyűlés hivatalos programjának a részeként Pintér Sándor miniszter úr az előadásában szintén szóba hozta a gyógyszerészi vényírást és arról beszélt, hogy jelentős előre lépésnek tartja és szeretné, ha minél hamarabb hatályba léphetne. Mindkét megnyilatkozás komoly megerősítést jelentett, és ahogy láttam, nemcsak nekem, hanem a kollégáinknak is. A vényírás aztán a konferencián több előadásban is előkerült, sőt a szombati fórumon is sokat beszéltünk róla. De ekkor már a gyakorlati megvalósítás részleteit taglaltuk.
– Ha jól emlékszem, a rendelettervezet társadalmi egyeztetésének a határideje éppen a vándorgyűlés időpontjára esett.
– Igen. Addig sem volt kétségem, hogy jó ügyet szolgálunk, de részben a politikusi megnyilatkozásokkal, részben a konferencián elhangzottakkal megerősítve véglegesítettük és küldtük meg a minisztériumnak a támogató véleményünket néhány pontosító javaslattal. Ennek utolsó mondatában – ahogy az orvoskamarai elnöknek korábban megígértem – ismét kezdeményeztem a három egészségügyi szakmai kamara vezetőinek részvételével egy minisztériumi egyeztetést is. Erre február 24-én került sor. Ezen az orvoskamara képviselői véleményem szerint minden felvetésükre adekvát választ kaptak, így másnapra mindhárom kamara pozitív visszajelzést küldött a minisztériumba. Február 27-én tárgyalta a tervezetet a kormány stratégiai kabinetje és ismereteim szerint zöld utat kapott a rendelet.
– Mikorra várható a megjelenése?
– Nem tudom, remélem, hogy hamarosan. Azt hiszem, több kormányon belüli egyeztetésre már nem lesz szükség. Ha megjelenik, az idei vándorgyűléshez tudom kötni. A gyógyszerészet és a hazai gyógyszerellátás jövője szempontjából komoly előre lépésként értékelem, még akkor is, ha vannak benne kompromisszumok. Emlékszem, először 2018-ban kezdeményeztük, hogy vényköteles gyógyszereket vis maior helyzetekben orvosi vény nélkül is kiadhassanak a gyógyszerészek. Azóta sokszor újra kezdeményeztük és sok év telt el.
– A Magyar Orvosi Kamara álláspontjáról mi a véleménye?
– Igyekeztem megérteni, de nyilvánosan nem mondtam róla véleményt. Tény, hogy a tervezet szövege először a társadalmi egyeztetés keretei között vált nyilvánossá és ez nyilván meglepte az orvostársadalmat. De a gyógyszerészi vényírás régóta terítéken van és kamarai kollégáim is meg tudják erősíteni, hogy orvoskamarai képviselők részvételével több gyógyszerészi rendezvényen is téma volt. Sőt, tavaly augusztusban egy elnök úrral folytatott egyeztetésen kezdeményeztem, hogy az Orvosok Lapjában is megjelenhessen erről egy írásom. Ezt befogadták és tavaly ősszel meg is jelent. Az álláspontomat a vényírással kapcsolatban több helyen közzétettem, de tudatosan kerültem a nyílt ütközést. Még úgy is, hogy a megnyilatkozásaikban nem egyszer én is célkeresztbe kerültem. Mert ez a vita nemcsak a két szakmának és a kamaráknak lett volna rossz, hanem a társadalmi következményei is károsak lettek volna. Voltak viszont – pl. a MOSZ alapító elnöke – akik nagy elérésű egészségügyi közösségi felületeken okosan érvelve fejtették ki, hogy miért lesz jó ez a megoldás. Ha hatályba lép a szabályozás, együtt kell az orvosokkal működnünk ebben is, és ez számomra fontos prioritás.
– Pintér Sándor miniszter úr ott volt a rendezvényen, de az előzetesen közzétett programban nem utalt rá.
– Február 3-án nyílt lehetőségem egy egyeztetésen a személyes meghívására. Akkor úgy fogalmazott, hogy „nem ígérek semmit, de azt betartom”, mert még nem tudta, hogy a vándorgyűlés idején milyen kötelezettségei lesznek. Ezzel együtt jelezte, ha nem ütközik más programjával és előre tudunk lépni a szándéknyilatkozat előkészítésében, örömmel vesz részt a konferencián. Eljött, mondott egy feladatkijelölő beszédet, amit a jelenlévő kollégáim pozitívan fogadtak. Ennek a szövegét a Gyógyszerészi Hírlapban közzé is tesszük. Ezután aláírtuk a szándéknyilatkozatot és folytatódott a konferencia. Örülök, hogy eljött és örülök a szándéknyilatkozat aláírásának is.
– Voltak, akiket meglepett a szándéknyilatkozat aláírása.
– A szándéknyilatkozat előkészítését még tavaly júniusban a Miniszterelnöki Kabinetiroda kezdeményezte, mert amióta kamarai vezető vagyok, az elmúlt kormányzati ciklusokban mindig ezt a gyakorlatot folytattuk. A választásokat megelőzően mindig született egy közösen szignált szándéknyilatkozat, és azért nem megállapodás, hanem csak szándéknyilatkozat, mert a jogászok szerint a kormány mandátumának végére tekintettel operatív együttműködési megállapodás ilyenkor már nem köthető. Majd az új kormány felállását követően erre alapozva készülhet egy stratégiai partnerségi megállapodás.
A tavaly júniusi kezdeményezés ellenére, bár több egyeztetés is volt ebben az ügyben, érdemi előrelépés nem történt egészen addig, amíg február 3-án miniszter úrral erről meg nem állapodtunk. Több fordulós szövegegyeztetést követően – amelybe bekapcsolódott Felkai László közigazgatási államtitkár, Bidló Judit helyettes államtitkár és Pintér Sándor sajtófőnöke is – február 16-án hétfőn kaptam visszajelzést a miniszter úr számára is elfogadható szövegről. Egy nappal később, tehát két nappal a vándorgyűlés előtt vált véglegessé, hogy miniszter úr is el tud jönni a rendezvényre. Emiatt a vándorgyűlés nyitó napján tartott elnökségi ülésen tudtam először érdemben egyeztetni az elnökséggel, akik elfogadták a szándéknyilatkozat szövegét és jóváhagyták a szignálását is. Persze jó lett volna, ha korábban születik erről megállapodás, de jobb későn, mint soha.
– Mi alapján született meg a szándéknyilatkozat 12 pontja?
– Korábbi, de a mostani kormányzati ciklus alatt előkészített és mindkét fél részéről egyeztetett szöveghez nyúltunk vissza. Talán még nem merült feledésbe, hogy 2022-23-ban már előkészítettük a stratégiai megállapodás megújítását, majd 2024-ban egy átfogó javaslatcsomagot nyújtottunk be a kormánynak. Másfelől a vándorgyűlésre előkészítettük a jövőkép és cselekvési program tervezetét, amivel a szándéknyilatkozat harmóniában van. Így ezek tartalmi összehangolása nem volt nehéz.
– Többen felvetették, hogy ez inkább már kampányterület.
– Én is hallottam ezeket a felvetéseket, de sem miniszter úr, sem én nem annak tekintettem. Hanem egy többé-kevésbé jól bevált munkamódszer folytatásának. Ilyen keretek között állítottuk le a liberalizációt 2010-ben és ilyen módszerrel vittük végig a strukturális rendszerváltást. És ennek köszönhető, hogy az utóbbi években mindig volt mire hivatkoznunk a rendszer alapjait megkérdőjelező piaci aktorok törekvéseivel szemben. A szándéknyilatkozat – bármi lesz is a parlamenti választás eredménye – az átadandó dokumentumok közé kerül, és ezen a bázison lehet elkezdeni a következő évekre vonatkozó egyeztetéseket.
– Említette a jövőképet, a vándorgyűlés egyik célja volt ennek az összeállítása. Ez megtörtént-e?
– Ilyenkor mindig Szabó Sándor tiszteletbeli elnök úr által gyakran említett Seneca idézet jut eszembe: „Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.” A Gyógyszerész Köztestületi Napokon 2025. november végén a minket körülvevő politikai, hatósági, gyógyszerpiaci és érdekvédelmi szervezetekkel folytatott megbeszéléseken egyfajta „helyzetfelmérést” végeztünk, majd az ezt követő hónapokban belső műhelymunka keretei között készítettük elő a Lakiteleken megtartott vándorgyűlésünket, immár a tényleges programalkotás jegyében. A résztvevők a regisztrációkor kaptak egy nyomtatott jövőkép-tervezetet, aminek a tartalmát a konferencia visszaigazolta. Majd a végén abban maradtunk, hogy ennek ismeretében és az elhangzottak figyelembevételével mindegyik téma felelőse, aki előadást tartott és részt vett a szombati fórumon, néhány napon belül összeállítja azokat az operatív szempontokat is, amelyeket az elvi alapokon túl a jövő szempontjából fontosnak tart. Eddig majdnem mindenkitől megkaptam már a kiegészítéseket, nemsokára ezzel is készen leszünk a dokumentummal. Ebben hivatkozunk a kamara alapszabályának célokat összefoglaló fejezetére, részét képezi a szándéknyilatkozat, benne lesz a Lakitelekre készült jövőkép-tervezet és utolsó fejezetként a vándorgyűlésen elhangzottak témakörönkénti operatív összegzései. Ezt követően a politika képviselőinek eljuttatjuk egy stratégiai együttműködési megállapodás előkészítésének a szándékával és elkezdjük a részletek kidolgozását az „Értékvédő érdekvédelem” jegyében.
– Született egy másik megállapodás is a konferencián.
– A MÉKISZ-szel volt egy tíz évvel ezelőtt megkötött és azóta lényegében kiüresedett megállapodásunk a Biztonságos Étrend-kiegészítő Programról. Ezt sikerült új tartalommal megtölteni és az együttműködésbe bekapcsolódott a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács is. Külön köszönet dr. Horányi Tamás és Czirbus Zoltán elnök uraknak, valamint dr. Fejes Szabolcs alelnök úrnak az előkészítésben való konstruktív részvételért.
B. Zs.
Nyitókép: Dr. Hankó Zoltán és dr. Pontér Sándor a Szándéknyilatkozat aláírásakor
Az interjú rövidebb változata a Gyógyszerészi Hírlap márciusi számában jelenik meg.