Ha gyógyszerészekkel beszélgetek, mindegyikük a túlélésért folytatott harcról és a továbbiakban egyre kevésbé tartható önkizsákmányolásról számol be ? mgyk.hu



Ha gyógyszerészekkel beszélgetek mindegyikük a túlélésért folytatott harcról és a továbbiakban egyre kevésbé tartható önkizsákmányolásról számol be ? mgyk.hu   

Beszélgetés Dr. Ujházi Lászlóval a Magyar Gyógyszerészi Kamara Hajdú Bihar Megyei Szervezete elnökével


- Melyek a megye gyógyszerészeit érint? fontos és aktuális kérdések?

- Hajdú-Bihar megyében jelenleg 168 gyógyszertár m?ködik. Természetesen a vidéki kis- és közepes nagyságú településeken, és a Debrecenben prosperáló gyógyszertárak valamelyest más módon érintettek a jelenlegi helyzet által. De egyik gyógyszertár sincs könny? helyzetben. Azt gondolom, hogyha a gyógyszerészeinket megkérdeznénk mindegyikük a túlélésért folytatott harcot és a továbbiakban egyre kevésbé tartható önkizsákmányolást nevezné meg els? számú problémájának. A 2011-es esztend? (sokan akkor is tudtuk, sokaknak pedig a 2012-es esztend? kezdetével vált nyilvánvalóvá) egy a korábbi évekhez képest ritka és nyugodt békeév volt. Már túl voltunk a liberalizáción és az azt követ? törvénymódosítások eredményei sokunk reményeit fölülmúlták, viszont az ágazatot most sújtó pénztelenséggel nem kellett még szembenéznünk. A sikeres jogszabályi változtatások, gyógyszertári marketing eszközök korlátozása stb. mind az utolsó pillanatban, vagy lehet, hogy az után következtek be és rengeteg "sár" itt maradt a liberalizációból. Mindezekb?l azonban talán még fel tudott volna állni a gyógyszerellátó rendszer, de a vaklicitek, támogatáscsökkentések és a válság miatti folyamatos vásárló-er? csökkenés egy olyan általános pénztelenséget eredményez az ágazaton belül ami elveszi a meger?södésbe vetett reményt a kollégáktól. További megszorítások pedig végképp elképzelhetetlenek.

 

- Milyen speciális jellemz?i vannak a megye gyógyszerészetének, gyógyszertárainak?

- A megyén belüli települések különböz? mértékben voltak érintettek a liberalizáció által. A kisebb településeken a gyógyszertárak számának növekedése valamivel alacsonyabb, Debrecenben magasabb, közel 40%-os volt, megközelítve a budapesti értéket. Leszámítva azt a néhány kis települést ahol a meglév? néhány gyógyszertár mellé nem települt újabb, vagy olyan módon, hogy az a területen m?köd? patikáknak nem jelentette újabb konkurens megjelenését, elmondható, hogy mindenhol több gyógyszertár van a szükségesnél ? egymásnak generálva egyre nehezebb helyzetet és versenykörnyezetet. A megyében több új gyógyszertárlánc is megjelent további kihívásokat hozva a meglév? gyógyszertáraknak. A patikaszám növekedés amellett, hogy az ellátást érdemben nem javította, egy a liberalizáció során tudatosan nem figyelembe vett faktort is meger?sített, nevezetesen a lakosság gyógyszertáreltartó kapacitását, mely most a támogatás csökkentések és általános pénztelenség miatt soha nem látott módon érezteti hatását.

         A törvénymódosítás sikeresen megfékezte a liberalizációs folyamatokat, de úgy érzem az új törvény sem rendezi megnyugtatóan és egyértelm?en a gyógyszertár-áthelyezések kérdését. Véleményem szerint ennek a kérdésnek a tisztázása nagyon fontos lenne ahhoz, hogy a liberalizáció során elindult káros folyamat végleg megálljon és a lehet?ségekhez mérten megtartható legyen a gyógyszerellátó rendszer területi értelemben vett homogenitása. Legalábbis az ami megmaradt bel?le. Hiszen ez volt a cél...

 

- Hogyan, miben látja a gyógyszerész kamara legfontosabb feladatait, tevékenységét helyben és országosan?

- Úgy gondolom, hogy az eddig megkezdett utat kell járni. A már említett, néhány éve még elképzelhetetlen változások, a kötelez? kamarai tagság visszaállítása, kedvez? jogszabályi változások mind olyan tények melyek azt mutatják, hogy a kamarai ténykedés a legjobb irányba halad. Érezhet?, hogy a nagypolitikával soha nem volt ilyen jó a szakma és a kamara viszonya. Zárójelben jegyzem meg ? sajnos az ebben rejl? lehet?ségeket beárnyékolja a gyógyszerellátáson is átgázoló, semmire sem tekintettel lév? megszorítási és megtakarítási kényszer. A liberalizációt követ? id?szakban a gyógyszerészek presztízse, köszönhet?en az akkori politikai környezetnek és szakmánk objektív megítélésének nagymértékben devalválódott. A mostani lehet?ségeink, elismertségünk viszont sokat segíthet abban, hogy a nagyszámú gyógyszerész-beteg találkozás ismételten egy er?s bizalmi t?két kovácsoljon a lakosságban irántunk, ami még inkább meger?sítheti társadalmi pozíciónkat. A fentebb említettek, a sokat emlegetett szakmán belüli összefogással együtt hozzájárulhatnak, és érzésem szerint egyre inkább hozzájárulnak hivatásunk rangjának, elismertségének fokozatos visszaállításához.

 

- Mi jellemzi az országos és a megyei szervezet együttm?ködését, mely területeket, feladatokat tart fontosnak?

- A kamara újjászervez?dése, a választások és a tisztújítás úgy érzem mind a korábban már megfogalmazott céljaink megvalósítása és a szakmán belül folyó pusztítás megállítása érdekében jól összehangoltan és sikeresen zajlott le. Mind országos, mind megyei szinten olyan vezet?ség állt fel mely a szakma túlélésének érdekében hajlandó dolgozni, kell?en kitartó, innovatív és nem utolsó sorban jól együtt tud m?ködni. Azok az eredmények melyeket a kamara vezet?sége elért az elmúlt években egyre hitelesebbé teszi a kamarai vezetést és ? éppen az eredményességének köszönhet?en ? visszaadja a kollégáknak azt a hitet, amely egy-egy szakmapolitikai reform, jogszabály változtatás során az oly sokáig uralkodó szkepticizmust és apátiát válhatja fel.

 

 

 

- Köszönöm a beszélgetést!

 

(szente)