Helyzetjelentés – elnöki nézÅ‘pontból


Hosszabb ideje terveztük, hogy aktuális ügyeinkről interjú formájában kérdezzük dr. Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét. Erre az ünnepek alatt tudtunk sort keríteni.

A folyamatban lévő ügyekről

– Elnök Úr, tervezi-e, hogy a kamarai szervezetek, a gyógyszertárak és a gyógyszerészek ukrajnai menekülteknek szánt adományozását a Kamara szervezze vagy koordinálja?

Helyzetjelentés – elnöki nézÅ‘pontból– Nem. A háború harmadik napján volt elnökségi ülésünk, ahol egy jelentÅ‘s pénzadományról döntöttünk. Ott voltak a területi szervezetek vezetÅ‘i is, így mindazokat a szempontokat ismerik, amelyeket megvitattunk. ElÅ‘nyben részesítettük a pénzadományt és a professzionális segélyszervezeteket, mert így biztosított, hogy azt vásárolnak az adományból, amire szükség van és oda kerül, ahol szükség van rá. A területi szervezeteink önálló jogi személyek, mint ahogy a gyógyszertárak is szabadon dönthetnek a segítségnyújtás formájáról. És hát magánszemélyként is van lehetÅ‘ség adományozásra. A feleségemmel ebben is igyekeztünk jó példával elÅ‘l járni. Ami a Kamara részérÅ‘l még fontos, hogy megjelent az ukrajnai menekültek egészségügyi ellátását szabályozó miniszteri utasítás, amely a bizonytalanságokat eloszlatta. Mihelyt megkaptam a közigazgatási államtitkár úrtól, azonnal eljuttattuk a kollégáinknak és a négynapos ünnep végén Bartus alelnök úrral a gyógyszertáraknak egy rövid értelmezÅ‘ anyagot is közzé tettünk.

– Hadd térjünk rá a szakmapolitikai aktualitásokra. Az orvostechnikai eszközök regisztrációjának határideje fél évvel kitolódott. A jogszabály semmi másban nem változott, sÅ‘t azóta is jelentek meg olyan nyilatkozatok, hogy nem is nagyon fog, mert a Nemzeti Orvostechnikai Regiszterre szükség van és be is fogják vezetni. Ön szerint mi várható?

– ElÅ‘ször is tisztázzuk, hogy a Kamara nem vitatja és személy szerint én is egyetértek azzal, hogy az orvostechnikai eszközök piacán legyen rend. Lehessen tudni, hogy mi kerül forgalomba Magyarországon és ki forgalmazza ezeket. A NOR létjogosultságát tehát nem kérdÅ‘jelezzük meg, még a készülÅ‘ európai adatbázis tükrében sem. Aki ezzel ellentétes álláspontot tulajdonít a Kamarának, az nem mond igazat. Más kérdés, hogy voltak gyógyszerészi csoportosulások, amelyek már polgári engedetlenségrÅ‘l gondolkodtak, és petíció szervezésérÅ‘l is jutottak el hozzám információk. Az viszont igaz, hogy álláspontunk szerint a hatályos jogszabály értelmetlen adminisztrációs és anyagi terheket ró az orvostechnikai eszközök forgalmazóira, és a deklarált politikai cél megvalósíthatósága is kérdÅ‘jeles. A szabályozás figyelmen kívül hagyja a folyamatszabályozás alapvetÅ‘ elveit, valamint az informatika által nyújtott lehetÅ‘ségeket is. Az elkövetkezÅ‘ szűk félév elég arra, hogy a racionális megoldásról megegyezés születhessen, erre vonatkozó politikai ígérettel rendelkezem. SÅ‘t javaslataink – normaszöveg szinten is kidolgozva – már a politikai vezetÅ‘k asztalán vannak, akiknek ez úton is köszönöm a határidÅ‘-módosításhoz vezetÅ‘ közvetítést.

– Mi várható az új FoNo-hoz kapcsolódó nyitott kérdésekkel?

– Korábban már beszéltem arról, hogy az új FoNo hatályba lépését régóta vártam, hiszen épp a kamara volt a kezdeményezÅ‘je. Nem pont olyan lett, ahogy szerettük volna, de szerintem nem a szakmai tartalmával van baj. Biztos vagyok abban, hogy senki sem gondolta végig, hogy milyen feltételeket kell biztosítani a megjelentetése kapcsán. Ez nem egy e-book, amit meg kell írni, közzé kell tenni és kész. És itt nemcsak az új alapanyagok és csomagolóanyagok árára és beszerezhetÅ‘ségére gondolok. És nemcsak a galenikumokra és a magisztrális díjak rendezésének kötelezettségére gondolok, bár a magidíjak rendezésével kapcsolatos elhúzódó eljárás kifejezetten fáj. Hanem mindazokra a kapcsolódó feltételekre is, amelyeket biztosítani kellett volna már a hatályba lépést megelÅ‘zÅ‘en, hogy az ellátásbiztonságot és a minÅ‘séget egyaránt garantálni lehessen. Ennek részleteit illetÅ‘en hadd utaljak arra az összeállításra, amelyet tavaly nyáron a Gyógyszerészi Hírlapban is megjelentettünk. Ez ma is aktuális.  Az általam ismert legutolsó rendelettervezet a megoldásra váró kérdések közül többet jól kezel. De ahhoz, hogy ezen a területen is képesek legyünk a társadalmi igények kielégítésére, megspórolhatatlan a magisztrális gyógyszerkészítés minden egyes momentumának figyelembevétele.

Mivel a galenikumok gyártói is nehéz helyzetben vannak, néhány nappal ezelőtt megállapodtunk a MAGYOSZ illetékes munkabizottságával, hogy az eddiginél is szorosabb együttműködés keretei között lépünk fel közös problémáink közös megoldásáért. Nem adjuk fel.

– A februári elnökségi ülésen, az elmúlt tizenkét év értékeléséhez kapcsolódóan, sok olyan kamarai kezdeményezést sorolt fel, amelyeket az elmúlt években nyújtottak be az egészségpolitikai vezetésnek, de ezeket nem követte kormányzati intézkedés. Mi lesz ezekkel?

– Az elmúlt évek több szempontból sem voltak egyszerűek. A járvánnyal kapcsolatos nehézségeket együtt éltük át. Az egészségpolitikai vezetésnek – részben a pandémia miatt –, nem maradt ideje és nem volt energiája a problémáinkkal való foglalkozásra. Pedig fontos lett volna, hogy a strukturális rendszerváltás 2017-ig tartó nagyléptékű intézkedései után a finomszabályozást is végig tudjuk vinni. Ráadásul a jogszabályokban foglalt politikai akarat napi gyakorlatban való érvényesítésének kontrollja is hiányzik. Emiatt sérül az új struktúra és a szakmai rendszerváltás sem úgy halad, ahogy kellene. Tény, hogy az elmúlt években sok olyan kezdeményezésünk volt, amit szükségesnek és fontosnak tartunk, de nem valósultak meg. Ilyenek például a gazdálkodással kapcsolatos kérdésektÅ‘l az ügyeleten át az elszámolás biztonságáig és az adminisztráció racionalizálásáig terjedÅ‘ek. Ezeket összegeztem az elnökségnek és a területi elnököknek, majd megállapodtunk, hogy valamennyit átnézzük, ahol szükséges, aktualizáljuk és a választást követÅ‘en egységes rendszerbe foglalva újra letesszük az egészségpolitikai vezetés asztalára. Legalább tízen jelentkeztek az ad hoc bizottságba és már el is kezdtük a munkát. Soha nem szabad veszni hagyni, amit fontosnak tartunk.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szükségleti elvre és a gyógyszerészi kompetenciákra vonatkozó szabályok továbbra is hatályban vannak, sÅ‘t amikor az online térben olyan gyakorlat alakult ki, amely szembe megy ezekkel az elvekkel, a kormány a gyógyszergazdaságossági törvény módosításával megteremtette a lehetÅ‘séget arra, hogy az „offline” és az „online” térben történÅ‘ gyógyszerértékesítés azonos elvekre épüljön.

– A csomagküldés megtiltására gondol?

– Igen. Ha ugyanis az online térben történÅ‘ lakossági gyógyszerellátás szabályozatlan vagy rosszul szabályozva válik gyakorlattá, az a patikai officinában, tehát az offline térben zajló hagyományos gyógyszerellátás alapjait is felboríthatja. Ezen a területen is elindult az elÅ‘készítÅ‘ munka.

– Többször említette korábban, hogy a pandémia éveiben nehéz volt a kamarai testületek összefogása, hiszen alig lehetett személyes részvételű elnökségi üléseket és rendezvényeket tartani. A legutolsó küldöttközgyűlésre is tavalyelÅ‘tt szeptember elején volt lehetÅ‘ség. Változott ez a helyzet a járványügyi rendelkezések feloldásával?

– Részben igen, hiszen például az elnökségi üléseket már személyes jelenléttel tarthatjuk meg és a rendezvények szervezése is szép lassan elindult. Az elmúlt hónapokban már többször vehettem részt területi szervezetek elnökségi ülésein is. Ugyanakkor a küldöttközgyűlés összehívására még mindig nincs lehetÅ‘ségünk, annak ellenére, hogy az emberi erÅ‘források minisztere március elején egyedi utasítással visszavonta az egyes szakmai rendezvények korlátozásáról szóló korábbi utasítását. Szerintem a köztestületek, és így a gyógyszerészkamara küldöttközgyűlésére is egy 2020. Å‘szén született kormányrendelet szabályai a mérvadóak ma is. De van más álláspont is, ezért jogászok bevonását kezdeményeztem a kérdéskör tisztázására.

 

A stratégiai együttműködésről

– A Gyógyszerészi Hírlap februári számának vezércikkében már utalt arra, hogy készül egy olyan kiadvány, amely – idézem – „Magyarország Kormánya és az MGYK elmúlt 12 éves stratégiai együttműködésének legfontosabb állomásait villantja fel, és bemutatja azokat a célokat és feladatokat, amelyeket a Kormány és a Kamara vezetÅ‘i közösen tűztek ki az elkövetkezÅ‘ évekre”. Hol tart a kiadvány elkészítése? Ez a stratégiai együttműködés folytatásának a szándékát jelzi mindkét fél részérÅ‘l?

– A kiadvány elkészült. Miniszterelnök úr már a tavalyi patikanapra írt köszöntÅ‘jében jelezte, hogy készen áll a stratégiai együttműködés megújítására a kamarával. Ekkor elkötelezte magát a lakossági gyógyszerellátás nemzeti érdekkörben tartásáért, a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális önállóságának biztosításáért, valamint a vidéki gyógyszerellátás gyógyszertárakra építÅ‘ megerÅ‘sítéséért. Az azóta eltelt hónapokban számtalan egyeztetés volt különbözÅ‘ kormányzati műhelyekkel. Ezeken a Kamara részérÅ‘l az alapszabályban rögzített célokból indultunk ki és menet közben kikristályosodott, hogy melyek azok a célok, amelyekért a kormány is elkötelezett, és amelyek megvalósítását mindketten fontosnak tartjuk. Ezeket a közös célokat az elmúlt tizenkét év fontosabb eredményeinek a bemutatása mellett, ebben a kiadványban rögzítettük. Természetesen minden egyes tételmondatot részletes elemzés és indoklás alapoz meg, amelyek a majdani döntéselÅ‘készítÅ‘ munkában jelenthetnek mindkét félnek támpontot. Az eddig meg nem valósult javaslataink aktualizálása is ennek a munkának a részét képezi. 

– A stratégiai együttműködés megújítása mennyiben jelent garanciát a gyógyszerészet számára a következÅ‘ négy évre?

– A kiadvány elÅ‘szavát miniszterelnök úr írta, a kiadványt pedig a Miniszterelnöki kabinetiroda adta ki. Garanciát a közös célok jelenthetnek, alternatívája pedig az együttműködés megújításának nincs. Ezzel együtt, megtanultam már, hogy a jó szándék és a stratégiai együtt gondolkodás ellenére mindig, minden lényeges döntésért keményen meg kell dolgozni. Akkor is, ha változást szeretnénk elérni és akkor is, ha számunkra nem megfelelÅ‘ döntést szeretnénk megakadályozni. Nincs kétségem ugyanis afelÅ‘l, hogy ezen túl is lesznek olyan szereplÅ‘k, akik nem a javunkat, hanem a javainkat akarják.

– Hogyan lesz megismerhetÅ‘ a kiadvány?

– A Gyógyszerészi Hírlap márciusi számával együtt minden kamarai tag megkapja és az elnökség és a területi elnökök összevont ülésén csütörtökön is bemutatásra kerül.

mgyk.gyh 
Címlap: Részlet a Kamara székházából