Kérdezze meg gyógyszerészét! - Pár gondolat a gyógyszerek alapvet? azonosítási jellemz?ir?l


A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az id? tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvez? hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul t?zte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészekt?l. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehet?ségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.

 

A gyógyszerek biztonságos alkalmazásának alapvet? feltétele azok egyértelm? azonosítása. Fontos ezért pár szót említeni a gyógyszerek csomagolásán szerepl?, azonosításukra szolgáló információkról és a gyógyszerek neveir?l, amelyek természetesen a receptköteles gyógyszerek esetén magán a recepten is megjelennek.

 A gyári készítményeket a dobozon (küls? csomagolás) és a bels? csomagoláson (pl. tabletták és kapszulákat tartó bliszter, folyadékok üvege) feltüntetett ?gyári? védjegyzett név, gyógyszerforma, hatáser?sség és a hatóanyagnév azonosítja. A gyógyszertárban készült úgynevezett magisztrális gyógyszereket az orvos a szabványos el?íratokban szerepl? latin nevük alapján (pl. Mixtura pectoralis FoNo VII.) rendelheti, de a recepten az alapanyagok gyógyszerkönyvi neve szerint is történhet a felírás. A patikában készített gyógyszerek csomagolásán jellemz?en a beteg neve szerepel az adagolásra vonatkozó információk mellett.

A gyógyszerrendelés és kiadás módját részletes hazai jogszabályok határozzák meg, míg a gyógyszerek (hatóanyagok, készítmények) elnevezése nemzetközi megállapodásokat követ. A XX. század közepére a gyógyszerkincs hatalmas mérték? fejl?dése következtében igény mutatkozott egy nemzetközileg egységes nevezéktan megalkotására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1953-ban tette közzé az akkor ismert közel 7000 hatóanyagra vonatkozó hivatalos nemzetközi szabadneveket tartalmazó listát, melyet generikus hatóanyagnévként is neveznek. Ez a nemzetközi szabadnév (hatóanyagnév) teszi egyértelm?en azonosíthatóvá hazai és nemzetközi viszonylatban is a gyógyszereket, hiszen függetlenül attól, hogy a gyártók milyen fantázianevet használnak védjegyzett névként, a hatásért felel?s összetev? elnevezése mindig azonos. Mindennek kiemelked? jelent?sége van a mindennapi gyógyszerhasználat során, hisz amennyiben figyeljük a csomagoláson szerepl? hatóanyagnevet is, elkerülhetjük a szükségtelen párhuzamos gyógyszeralkalmazást és az ebb?l adódó nemkívánatos hatásokat. Ilyen például akkor fordulhat el?, amikor két eltér? védjegyzett nev?, így különböz?nek t?n? gyógyszert szedünk, holott mindkett?ben pont ugyanaz a hatóanyag található.

A hatóanyagnévben található közös szótagok a hatóanyagcsoportok megjelölésére szolgálnak, így például ?cef??-fel kezd?dnek a cefalosporinok közé tartozó antibiotikumok, vagy ??olol?-lal végz?dnek a vérnyomáscsökkentésre szolgáló béta-blokkolók. A gyógyszerek közti kémiai és terápiás ?rokonságra? a hatóanyagnév hasonlósága így jellemz?en utal. Ezzel szemben a gyógyszergyártó által meghatározott védjegyzett névre ez nem feltétlenül igaz. Sokan mondják, hogy ?k ?a pirinekre érzékenyek?. Azt azonban tudni kell, hogy az Aspirin és a Kalmopyrin védjegyzett nev? készítmények hatóanyaga ugyanaz (acetilszalicilsav), míg az Algopyrin gyári névvel ellátott gyógyszerben egy másik láz- és fájdalomcsillapító hatóanyag (metamizol-nátrium) található.

A készítmény védjegyzett neve a készítmény forgalomba hozatali engedély jogosultjának ?tulajdonát? képez? fantázianév. Ezek közt számos ?beszédesen? utal annak gyártójára (pl. ?-Richter, ?-TEVA stb.), vagy alkalmazási javaslatára (pl. ?algo?, ?neuro?, ?lipid? stb.). A készítmények neve mellett mindig jelölik annak a gyógyszerformáját is, mely utal az adott készítmény beviteli módjára. A névben megjelen? jelzések különösen változatosak lehetnek, gyakran a gyógyszer napi adagolási rendjét alapvet?en befolyásoló szabályozott felszívódásra következtetnek. Így például az ?R? jelölés megnyújtott hatásra (retard), az ?MR? módosított felszabadulásra, míg a ?ZOK? állandó sebesség? felszívódásra utal.

A név harmadik eleme a hatáser?sség, amely egy adott bevételi egységben szerepl? hatóanyag mennyiségét jelöli SI egységben kifejezve (g, mg, NE). Az olyan speciális gyógyszerforma esetén, mint a gyógyszeres tapasz, a hatóanyag mennyisége mellett feltüntetésre kerül az egy adott id?egység alatt (óra, nap) felszívódó hatóanyag-mennyiség is. Az egyéni adagolási rendet, vagyis hogy a gyógyszerb?l konkrétan mennyit kell beszedni, a készítmények gyógyszerformájának és hatáser?sségének figyelembevételével határozza meg az orvos a kezelend? betegség, annak súlyossága és a beteg egyéni paraméterei (súlya, testfelszíne, metabolizáló szerveinek állapota) alapján. A biztonságos gyógyszeralkalmazás érdekében tehát mindig csak a számunkra el?írt gyógyszert vegyük be, és kizárólag az orvos és gyógyszerész által javasolt adagolási el?írás szerint szedjük azt. Lehet?leg igyekezzünk megjegyezni (vagy legalább feljegyezni) a gyógyszerekben megtalálható hatóanyag nevét is, mely a gyógyszerek azonosításában, a párhuzamos gyógyszerszedés megel?zésében és a gyógyszerek helyettesítése során is hasznunkra lehet. Mivel látható hogy egy gyógyszer pontos azonosításánál milyen sok információra kell figyelnünk, bátran kérdezzük meg gyógyszerészünket és kérjük ki tanácsait.

 Dr. Fittler András PhD

egyetemi adjunktus, gyógyszerész